Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-08 / 130. szám, kedd

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS 8. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Beszélgetés a külkereskedelemről Nyitra. A Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara nyitrai irodája június 8-án 15.00 órától klubtalálkozót szervez a régió vállalkozói számára a Nyitrai Mezőgazdasági Intézetben (Agroinštitút). A rendezvény fő témája, Szlovákia külkereskedelmi politikája lesz, a meghívást elfogadta Pavol Hamžík, a kormány alelnöke, Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és Kornel Ondrášik, a Külkereskedelmet Támogató Alap elnöke, (-bee) Internet 99 szakkiállítás Pozsony. Június 8-a és 10-e közt rendezik meg az Internet 99 és a Mobiltelefon 99 szakkiállításokat a pozsonyi Kiállítóközpontban. Az üzletkötéssel és árusítással egybekötött kiállítást gazdag szakmai program kíséri, amelyre naponta 10 órától este 6-ig várják a látogatókat. (SITA) Kedvezmény az étkeztetésben Pozsony. A kormány pénteki ülésén formailag is jóváhagyta a hozzáadottérték-adó alsó kulcsának 6 szazalékról 10 százalékra való emelését. A hozzáadottérték-adóról szóló törvény módosítása 3,3 milliárd koronát hoz az államkasszába. A kormány ugyanakkor az étkeztetési szolgálatatásokat ezentúl a kedvezményezett adókulcs alapján adóztatja, ami 300-400 millió koronás adókiesést jelent az állam számára. (SITA) Matáv-jegyzés Budapest. Az intézményi befektetők körében sikeresen zárult a Matáv jegyzése, a lakosság azonban kisebb érdeklődést mutatott. Pozitív jel ugyanakkor, hogy az 1273 forintra árazott papírokból olyan külföldi befektetők is vásároltak, akik eddig kizárólag a fejlett piacokon fektettek be. Az APV Rt. még az idén tervezi OTP és az állami kézben lévő áramszolgáltatói részvények piacra dobását is. (VG) Ukrán privatizáció Kijev. Ukrajna még ebben a hónapban megkezdi tíz vállalat magánkézbe adását, hogy hozzájuthasson az IMF 2,6 milliárd dollárra emelt hitelkeretének következő, 180 milliós részletéhez. A növekedési kilátások továbbra is lehangolóak, egyedül a pénzpiac nyugalma ad okot némi derűlátásra és lehetőséget a monetáris politika szigorának enyhítésére. (VG) Meghiúsult a megafúzió New York. Az amerikai Texaco olajipari óriás váratlanul bejelentette, hogy megszakítja a tárgyalásokat a Chevronnal. Ezzel meghiúsult a sokak által már tényként kezelt újabb olajipari megafúzió. Az indoklás szerint a legnagyobb rivális által tett felvásárlási ajánlat minden szempotból elfogadhatatlan a Texaco számára. A Chevron részvényenként mintegy 70 dollárt kínált a Texaco összes részvényéért, összesen 37,5 milliárd dollárt ajánlva a cégért. (NG) Eddig veszteséges a Slovnaft Pozsony. Míg a tavalyi év első negyedét a Slovnaft Rt. 1,008 milliárd koronás nyereséggel zárta, az idei év hasonló időszakában 697,056 millió koronás veszteséget könyvelhetett el. A részvénytársaság működési nyeresége a tavalyi 1,271 milliárd koronáról 122,629 millió koronára csökkent, a pénzügyi tranzakciók során elszenvedett veszteség megháromszorozódott. A veszteséggel a Slovnaft elemzői számoltak, szerintük a veszteséghez jelentős mértékben hozzájárult az olajárak csökkenése és a szlovák korona árfolyamának kedvezőtlen alakulása is. (SITA) Szociálpolitika és foglalkoztatás Pozsony. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk szempontjából rendkívül fontosak az állami szolgálatról és a közszolgálatról szóló törvények, valamint az új munkatörvénykönyv, amelyeket a kormány szeptemberig szeretne kidolgozni. Többek közt erről is szó esett a kormányhivatal és az Európai Bizottság együttműködésével megrendezett „Szociálpolitika és foglalkoztatás" konferencián. A tegnap megtartott konferencián a munkaügyi hivatalok, az államigazgatás és az önkormányzatok alkalmazottai vettek részt, (ű) Késlekedik a bankkonszolidáció Pozsony. A bankszektor szerkezetátalakításáról szóló tervezetnek még e héten el kéne készülnie - nyilatkozta Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter. A tervezet számol a Beruházási és Fejlesztési Bank konszolidációjára szánt pénzforrások előteremtésével és felhasználásával. A kormány eredeti tervei szerint az IRB-t még idén októberben privatizálták volna, mindeddig azonban nem került sor jelentősebb előrelépésre. A bankkonszolidáció finanszírozásáról szóló kulcsfontoságú tervezet mindeddig nem készült el, a kormány által megszabott következő határidő június 13.(ú) Orosz exportbevétel Moszkva. Az orosz olajkivitel 4,3 százalékka nőtt az első négy hónapban a tavalyi első négy hónaphoz képest, de az exportbevétel 14,6 százalékkal 2,92 milliárd dollára csökkent. Májusban már csökkent az olajexport is az egy éwel korábbihoz képest, 1,1 százalékkal 10,65 millió tonnára, miközben a termelés 1,3 százalékkal 23,15 miliő tonnára nőtt. (MTI) A háború költségei Frankfurt. A Deutsche Bank Research számításai szerint a koszovói bombázások első hat hete mintegy 2-3,5 milliárd dollárba került a NATO-országoknak, a békefenntartó erők öt évig történő koszovói állomásoztatásának költségei pedig várhatóan 8-13,5 milliárd dollárba kerülnek. A humanitárius segélyezésre fordított kiadások eltörpülnek a katonai akciók kiadásai mellett - például Németország költségei az eddig az országba érkezett tízezer menekültet alapul véve, mindösze 10 millió márkát tesznek ki havonta. Szárazföldi csapatok bevetése esetén - 200 ezer fős csapatkontingensből kiindulva - csak a felvonulás költségei elérték volna a 6-7 milliárd dollárt, az esetleges összecsapások költésget a NATO tagállamok jelenlegi „normális" költségvetéséből már aligha lehetnek fedezni. (NG) A jugoszláv háború az év végéig talán 240-270 millió korona közvetlen veszteséget okoz a komáromi hajógyárnak A kormány intézkedése segíthet Komárom. A balkáni konfliktus a mai napig 140 millió korona közvetlen veszteséget okozott a komáromi hajógyárnak, és Milan Kopčok vezérigazgató szerint az év végéig ez az öszszeg eléri a 240-270 millió koronát. ÚJ SZÓTUDÓSÍTÁS Ebben az évben a gyárnak egy hajót sikerült eljuttatnia a megrendelőhöz, további három már elkészült, ebből egy a magyar-jugoszláv határon, kettő pedig Komáromban vesztegel. Néhány héten belül újabb hajó hagyhatná el a kikötőt. A Duna-hidak lebombázását követően a gyárban kétszer három hónapos időszakra lebontott áthidaló intézkedéseket foganatosítottak. Három hónap elteltével a gyár kimerítette hitelkereteit és garanciáit, valamint mindazokat a lehetőségeket, amelyeket még önerőből képes volt megtenni. Amint azt Milan Kopčok a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, amiatt hogy nem tudják átadni a megrendelőknek a négy elkészült hajót, nem jutnak befektetett pénzükhöz, ami ebben az esetben mintegy 24 millió márkát tesz ki. Elérkezett tehát az az idő, amikor a kormány beavatkozására van szükség. A gyár vezetése intenzív tár"F T V t s Egy elkészült hajó a komáromi gyárban. Eljut a megrendelőhöz? gyalásokat folytat a kormány, a jegybank, a Konszolidációs Bank és a kereskedelmi bankok képviselőivel. Ha a hajógyár belátható időn belül nem jut újabb hitelekhez, nem lesz képes folytatni a termelést, aminek következményeit a vezérigazgató nem is merte megjósolni. Már most nyilvánvaló, hogy a gyár nem teljesíti az idei évre tervezett 4,8 milliárd koronás termelési mutatóját, a kiesés optimális esetben is - tehát ha a háború napokon, legfeljebb heteken belül befejeződik, és a kormány is segítséget nyújt - eléri az egymilliárd koronát. 20-25%-kal csökken a teljesítmény, így nem tudnak folyamatos munkát biztosítani a gyár valamennyi dolgozójának. Hogy ne kelljen elbocsátani a munkásokat, e héttől négynapos munkahe(Fotó: Hajóépítő) tet vezettek be. Vass Tibor, a gyár szakszervezeti vezetője elmondta: az alkalmazottak szükséges rosszként fogadták a bejelentést, és tisztában vannak vele, hogy ez a legkevésbé fájó, és a pénztárcájukat legkevésbé érintő megoldás. A négy ledolgozott munkanapra ugyanis teljes fizetést kapnak, péntekenként pedig fizetetlen szabadságot kell kivenniük, (v-s) Július 1-től megszűnik a melegvízszolgáltatás maximált ára A pénzügy szerint sikeres lesz az eurokötvény-kibocsátás Jelentős áremelkedés Mintegy 300 millió euró ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. A kisfogyasztóknak szánt hőenergia maximált ára július elsejétől 280 koronára nő gigajoulonként, ami 70 százalékos áremelkedésnek felel meg a fél éwel ezelőtti árszinthez viszonyítva. Mivel a 280 koronás árszint felett csupán a hőtermelók 10 százaléka dolgozik, a jövőben jelentós mértékben csökken az állami dotációt kérvényezők száma. A kisfogyasztók ugyanis az állam által megszabot maximált árat fizetik, a fennmaradó összeget az állami költségvetésből pótolják. A különbség a kis- és nagyfogyasztóknak szánt gázárak különbségéből adódik. A kisfogyasztók eddig előnyt élveztek, mivel köbméterenként két koronát fizettek a gázért, míg a nagyfogyasztók négy koronáért jutottak hozzá. Az árszintek közelítése július elsején kezdődik, amikor a kisfogyasztóknak szánt gáz ára 50 százalékkal nő, további 30 százalékos áremelkedés pedig jövő év január elsején várható. Ezzel teljes mértékben kiegyenlítik a kis- és nagyfogyasztók közti árkülönbséget. Július elsejétől a melegvízszolgáltatásban is változások várhatók. A hőszolgáltatók, a lakáskezelőségek, a pénzügyminisztérium és a Szlovák Energetikai Ügynökség képviselői ugyanis megegyeztek, hogy az ereddetileg április elsejére tervezett, a melegvíz maximált árának megszüntetéséről szóló rendelet júliusban lép életbe. A melegvíz árát azontúl nem szabályozza az állam, egyelőre azonban kérdéses, hogy ki állapítja majd meg, mi számít még megfelelő árnak. További problémát jelent az 1997-ről és 1998-ról elmaradt álami dotációk kifizetése. Az állami hozzájárulásra jogosult intézmények szerint az elmaradt dotációk nagysága meghaladja az egymilliárd koronát. A minisztérium egyelőre nem ismeri el ennek az összegnek a jogosságát. ÚJ SZÓTUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia a hét közepére tervezi az eurokötvények kibocsátásának megkezdését. Az ötéves futamidejű kötvények értéke 300 millió euró lesz - nyilatkozta Brigita Schmögnerová, aki a napokban Európa jelentós pénzügyi központjaiban népszerűsítette a szlovák eurokötvényeket. A kötvényeket a frankfurti és a luxemburgi tőzsdén helyezik el, és a kibocsátás fő lebonyolítói a J.P. Morgan és a CS First Boston társaságok lesznek. Ha a kötvénykibocsátás sikerrel jár, akkkor az országnak az elkövetkező években nem lesz szüksége újabb eurokötvény-kibocsátásra. Schmögnerová szerint a kibocsátásra kedvező időszakban kerül sor, a jelentősnek számító nyugati pénzügyi központokban ugyanis pozitívan értékelték az elnökválasztás eredményeit és a kormány által nemrég elfogadott gazdasági megszorító intézkedéseket is. A kibocsátás időpontja pénzpiaci szempontból ugyanakkor nem mondható a legsikeresebbnek, mivel az euró árfolyama jelentősen esett, és pozitív változást e tekintetben az EU kölni tanácskozása sem hozott. Kötvénykibocsátásra szánta el magát ugyanakkor a magyar kormány és az olasz Olivetti vállalat is. Ha a kötvények iránt nagyob lenne a kereslet mint az előre tervezett 300 millió euró, akkor a kormány a kínálatot akár 500 millió euró értékig is növelheti. A pénzügyminiszter munkaútja a kibocsátás lebonyolítói szerint sikeresnek mondható, amit az is bizonyít, hogy a tárgyalásokat követően több befektető is érdeklődött a kötvények iránt. Schmögnerová ismertette a devizatörvény módosításának alapelveit is. Ezek szerint a jövőben külföldi bankok is vásárolhatnak ingatlant és nyithatnak fiókot Szlovákiában. A módosítás pontosítja azok körét is, akik bejelentési kötelezettségggel rendelkeznek. (mi) Szlovénia Csehország Magyarország Szlovákia Lengyelország Észtország Románia Litvánia Lettország Bulgária 37 Az Európai Unió tagságára váró közép- és kelet-európai országok és az unió GDP-je közötti távolság Szakadéknyi különbség Pozsony. Az Európai Unió és a belépésre váró volt szocialista országok közötti gazdasági különbség gyakorlatilag alig csökkent a kilencvenes évek során. A legjobban még Szlovénia áll, amely már elérte az uniós átlag kétharmadát, ami azt jelenti, hogy a tizenötök legszegényebb tagja, Görögország színvonalán mozog. Feltűnő a tárgyalások első körébe tartozó Lengyelország elmaradása, amely azt jelentheti: vagy kimarad az első körből, vagy a felvételét követően óriási támagatásra szorul. Szlovákia a negyedik a sorban, azonban feltételezhető, hogy a gazdasági csomag júliustól érezhető hatása a lakosság vásárlóerejét lefaragja, ami az Európai Unió átlagához képest stagnálást, rosszabb esetben pedig visszaesést jelenthet. A közép- és kelet-európai országok együttes átlaga egyébként 39-nek felel meg, vagyis Szlovákia színvonala átlagon felüli, (só) 31 23 Az Európai Unió átlaga 100-nak felel meg. Az adatok a lakosság vásárlóértékét tükrözik, 1997-es árakon. (Forrás: Eurostat)