Új Szó, 1999. június (52. évfoyam, 124-148. szám)

1999-06-08 / 130. szám, kedd

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. JÚNIUS India fokozta a támadásokat Szrinagar. India tegnap fo­kozta a muzulmán lázadók elleni katonai támadások in­tenzitását a kasmíri térség­ben. Az indiai légierő to­vább folytatta támadásait abban a 200 kilométer hosz­szúságú és 6-7 kilométer széles kargili körzetben, amelyet még mindig többszáz muzulmán lázadó birtokol Kasmír indiai ellen­őrzésű részében. (MTI) Akasztás: halasztás Újdelhi. Az indiai legfelsőbb bíróság határozata értelmé­benjúlius 19-ig elhalasztják a Radzsiv Gandhi volt indiai miniszterelnök megöléséért elítélt négy személy felakasz­tását. A halasztás célja, hogy a bíróság megvizsgálhassa az elítéltek fellebezési beadvá­nyát. A legfelsőbb bíróság májusban hagyta jóvá a há­rom férfi és egy nő halálos ítéletét, akiket a Radzsiv Gandhi elleni me­rényletben való összeeskü­véssel vádoltak. A kivégzése­ket holnap kellett volna vég­rehajtani. (MTI) Nuon Paet az első vörös khmer parancsnok, akit bíró­ság elé állítottak (TA SR/AP) Brémai nagykoalíció Bonn. A vasárnap rendezett brémai tartományi választás fő nyertese az eddigi polgár­mestert adó szociáldemokra­ta párt, amely csaknem tíz százalékkal növelte szavazó­táborát. A legkisebb német tartományban a választás nagy vesztese az öt éve az SPD-ből kivált Munkát Bré­mának, amely kibukott a Bürgerschaftból. Bejutott a helyi parlamentbe a szélső­jobboldali Német Népi Unió. A városban valószínűleg is­mét SPD-CDU nagykoalíció alakul. (MTI) Renitens ukránok Kijev. Ukrajna csak 13 ok­mányt írt alá abból a 31-ből, amelyet a FÁK miniszterelnö­ki tanácsa a múlt héten Minszkben elfogadott. A jó­váhagyott dokumentumokból az derül ki, hogy Kijev alap­vetően a gazdasági szférára kívánja korlátozni a volt szovjet köztársaságok alkotta közösségen belüli együttmű­ködését. (MTI) Nyolcszáz kiló kokain Párizs. A francia kábítószer­ellenes különleges alakulat többhetes nyomozás után igen nagy fogásra tett szert: 804 kg „kiszerelésre váró" kokaint foglaltak le Párizs északi külvárosában, Saint­Denis-ben. Ez az elmúlt tíz év egyik legnagyobb ilyen jelle­gű sikere a francia rendőr­ségnek. (MTI) Jugoszlávia bombázásának 76. napján, tegnap is folytatódtak a NATO katonai akciói Göncz Árpád magyar államfő az Egyesült Államokban Vissza a kezdetekhez Történelmi látogatás Brüsszel/Gent/Washington/ Belgrád. Jugoszlávia bombá­zásának 76. napján, tegnap is folytatódtak a NATO kato­nai akciói. A szövetség mos­tantól „korábbi intenzitásuk szintjére gyorsítja fel" had­műveleteit -jelentette be az észak-atlanti szövetség Brüsszelben nyilvánosságra hozott közleményében. ÖSSZEFOGLALÓ A NATO múlt hét csütörtöké óta ­amikor Belgrád elfogadta a nem­zetközi Koszovó-béketervet - napi 400-500-ra fogta vissza a szövetsé­ges légierő Jugoszlávia feletti beve­téseinek számát, amely korábban elérte a napi 700-800-at. Az előző négy napban a szövetség légi csa­pásai lényegében koszovói katonai célpontokra korlátozódtak, a jugo­szláv fővárost, Belgrádot megkí­mélték, tegnap már a fővárosban is megszólaltak a szirénák. Robin Cook brit külügyminiszter szerint azért fulladtak kudarcba a jugoszláv katonai vezetéssel folyó tárgyalások, mert a szerbek 15 ezer katonát akarnak megtartani a tartományban. Hangsúlyozta, nem technikai, hanem nagyon ko­moly elvi problémák merültek fel. „A NATO légi csapásait fokozni kell ahhoz, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök megte­gye, amit tennie kell" - hangoztat­ta George Robertson brit védelmi miniszter. A szerbeknek meg kell „szabadulniuk" Szlobodan Milo­sevics elnöktől ahhoz, hogy más országok részt vegyenek Jugoszlá­via újjáépítésében - jelentette ki a NATO főtitkára. Javier Solana hangsúlyozta: nehéz elképzelni, hogy a Balkán újjáépítéséhez hoz­zájáruló külföldi országok segíteni fognak Milosevicsnek Jugoszlávia talpra állításában. MTI-HIR Washington. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök tegnap a Penta­gonban William Cohen amerikai védelmi miniszterrel folytatta első hivatalos megbeszélését. Göncz Árpád személyében első ízben tesz magyar államfő hivatalos látoga­tást az Egyesült Államokban. Kísé­retében van többek közt Martonyi János külügy- és Chikán Attila gaz­dasági miniszter. Cohennel való ta­lálkozója előtt Göncz együtt regge­lizett amerikai lapok vezető mun­katársaival, majd interjút adott a CNN-nek. A nyilatkozat fő témája a koszovói rendezés, Délkelet-Euró­pa újjáépítése, valamint Magyaror­szág NATO-tagsága, illetve általá­ban a NATO bővítésének folyamata volt. Délután került volna sor Göncz Árpád és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter találkozójára. A Koszovó körüli helyzet alakulása, a diplomáciai te­vékenység felgyorsulása miatt azonban ezt a programpontot tö­rölték. Madeleine Albright Német­országba utazott. Fél évet kell várni a líbiai terroristák elleni ítéletre Csúszik a Lockerbie-per Ebben a kumanovói sátorban kellene dönteni a balkáni békéről (TA SR/AP) MTI-HIR Brüsszel. Fél éwel elhalasztották az 1988-as repülőgép-robbantással vádolt líbiaiak Hollandiában folyó perét. Hollandiába áprilisban érke­zett meg a Skócia fölött tíz és fél év­vel ezelőtt, egy amerikai repülőgép ellen elkövetett merénylet két gya­núsítottja, Al Amin Kalifa Femah és Abdel Baset Ali Mohammed el­Megrahi. A két férfi a Hollandiában levő, volt amerikai légitámaszpon­ton, skót törvények szerint felel tet­téért, a PanAm-repülőgép 1988. decemberi felrobbantásáért. A rob­bantásnak 270 halálos áldozata volt, a merénylet a skóciai Locker­bie körzetében történt. A két gya­núsított kiadatása éveken át húzódott. Az ügy illetékesei már korábban jelezték, hogy a per kez­dete a várakozások szerint hónapo­kig elhúzódik, maga az eljárás pe­dig legalább két évig tart majd. A halasztásra a vádlottak ügyvédei­nek kérésére került sor, amelyet a skót hatóságok jóváhagytak. A per így az idén már nem kezdődik el. Egy előzetes bizottsági meghallga­tásra viszont már sor került április­ban. Akkor felolvasták valamennyi - túlnyomó többségben amerikai és brit - áldozat nevét, köztük a ti­zenegy skót lakosét is, akit a felrob­bant repülőgép zúzott halálra. A vádlottak ártatlannak mondták magukat. A múlt hét végén is újabb százak érkeztek menekülőként Koszovó­ból a jugoszláviai tartománnyal határos területekre, s beszámoló­ikból kiderült, hogy semmi jel rjem utal a szerb erők visszavonulására. Eközben folytatódnak az erősza­kos cselekmények és a pusztítás ­mondta Géniben Kris Janowski, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságá­nak (UNHCR) szóvivője. A folyta­tódó erőszak ellenére a hét végén jelentősen csökkent a menekült­áradat: pénteken 410 fő lépte át a határt, vasárnap már csak 150 fő érkezett Koszovóból. A menekül­tek önkényes letartóztatásokról számoltak be, többek között arról, hogy albán egyetemistákat tarta­nak őrizetben a lipljani börtönben. Az UNHCR közölte, mintegy 984 ezer főre becsülhető a konfliktus kezdete óta Koszovóból elmene­kültek száma. Tizenkét történelmi kisebbségi nyelvet védő olasz törvény Tizenöt százalékos határ A szerb erők kivonása után meghatározott számú szerb térhet vissza Koszovóba A béke terv teljes szövege MTI-ÉRTESÜLÉS Belgrád. „A koszovói válság meg­oldása érdekében az alábbi elvek szerinti egyezményre kellene jut­ni: a koszovói erőszakcselekmé­nyek és elnyomás azonnali és el­lenőrizhető beszüntetése; a jugo­szláv katonai, rendőri és félkato­nai erők ellenőrizhető kivonása Koszovóból, gyors ütemterv sze­rint; az ENSZ égisze alatt hatékony nemzetközi polgári és katonai je­lenlét megvalósítása Koszovóban, amely összhangban áll az ENSZ Alapokmányának 7. szakaszán alapuló lehetséges döntéssel, és biztosítja a közös érdekek megva­lósítását; jelentős NATO részvétel­lel megvalósuló nemzetközi biz­tonsági erők telepítése egységes parancsnoki-irányító rendszer alatt, amelynek feladata: biztonsá­gos körülményeket teremteni a ko­szovói lakosság számára és meg­könnyíteni az elűzött személyek és menekültek biztonságos hazatéré­sét otthonukba; átmeneti közigaz­gatás megteremtése Koszovóban a nemzetközi polgári jelenléthez Az összes menekült biz­tonságos visszatérését kell biztosítani. kapcsolódóan, amelyről az ENSZ Biztonsági Tanácsa fog határozni, és amelynek keretében Koszovó je­lentős autonómiát élvez majd Ju­goszlávián belül. Az átmeneti köz­igazgatást egy átmeneti kormány­zat tartja fenn addig, ameddig a demokratikus önkormányzati in­tézmények nem állnak fel és nem felügyelik a koszovói lakosok nor­mális és békés életét biztosító fel­tételeket. A szerb erők kivonása után meghatározott számú szerb személy térhet vissza Koszovóba a következő feladatok ellátására: kapcsolattartás a nemzetközi pol­gári missziókkal és biztonsági erőkkel; az aknamezők megjelölé­se és részvétel a semlegesítésük­ben; a szerb örökség részét képező helyek felügyelete; a kulcsfontos­ságú határátkelők felügyelete. Az összes menekült és otthonából el­űzött személy biztonságos és sza­bad visszatérése az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztosságának felügye­lete alatt, a humanitárius szerve­zetek akadálytalan bejutása Ko­szovóba. A polikai folyamatot ösz­sze kell kapcsolni a rembouillet-i egyezménnyel összhangban álló átmeneti, politikai, és általános keretmegállapodással, amely je­lentős önkormányzatot biztosíta­na Koszovó számára, és tisztelet­ben tartaná Jugoszlávia és a szom­szédos országok szuverenitását és területi integritását, valamint tar­talmazná a Koszovói Felszabadí­tási Hadsereg (UCK) lefegyverzé­sét. A két fél közötti béketárgya­lások nem késleltethetik, illetve gátolhatják a demokratikus ön­kormányzati intézmények létre­hozását, a válság sújtotta térség gazdasági újjáépítését és stabilizá­cióját. Ez tartalmazná a Délkelet­európai Stabilitási Paktum meg­valósítását széles körű nemzetkö­zi részvétellel, amely biztosítaná a demokratikus haladást, a gazda­sági fejlődést, a stabilitást és a re­gionális együttműködést. A NATO katonai tevékenységének befeje­zése, amint a fenti követeléseket, valamint a korábban meghatáro­zott és követelt, a lábjegyzetben olvasható feltételeket Belgrád el­fogadja. A folyamatot egy katonai­technikai megállapodás zárná le, amely a jugoszláviai szerb szemé­lyek koszovói szerepéről és tevé­kenységéről szólna. A csapatkivo­nás terve előirányozza: a csapatki­vonás folyamatát, menetét, rész­letes ütemtervét, a szerb csapatok és a koszovói határ közötti ütkö­zőzóna létrehozását, amelynek határán túlra kell kivonni a csapa­tokat. Az egyének visszatérésének terve előirányozza: a visszatérők felsze­relését, gyakorlati felelősségük te­rületét, visszatérésük idejét, tény­Hét napon belül meg kell valósulni a teljes csapatkivonásnak. kedésük földrajzi meghatározását, rendeleteket, amelyek meghatá­rozzák a nemzetközi biztonsági je­lenléthez és polgári missziókhoz való viszonyukat. További követe­lések: a szerb csapatok kivonásá­nak gyors és pontos ütemterve, amelynek értelmében hét napon belül meg kell valósulni a teljes csapatkivonásnak; a szerb légvé­delmi egységek kivonása 48 órán belül a közös, 25 kilométeres biz­tonsági övezetből. A fent említett feladatok ellátására visszatérő kis számú (százakról és nem ezrekről van szó) szerb a nemzetközi biz­tonsági erők felügyelete alatt áll majd. Amint ellenőrizhetően meg­kezdődik a szerb csapatok kivoná­sa a térségből, a NATO felfüggesz­ti katonai tevékenységét. A kato­nai-technikai megállapodásról fo­lyó tárgyalások és a majdani meg­valósulás nem késleltetheti a csa­patkivonás korábban megállapí­tott ütemtervét. MTI-HIR Róma. Az alkotmányügyi bizott­ság jóváhagyása után már csak a szenátusi plénum megszavazásá­ra vár az új olasz nyelvtörvény, amely 12 történelmi kisebbség ál­tal beszélt nyelvnek biztosít védel­met. A hárommillió olasz állam­polgárt érintő új nyelvtörvény 12 olyan védett nyelvet azonosít, amelyet a jövőben az olasszal egyenértékűen lehet használni az iskolákban és a közhivatalokban a nemzetiségek lakta területeken. Ezek: a szárd, a német, a friuli, az albán, a katalán, a ladin, a francia, a provanszál, az okcitán, a görög, a szlovén és a horvát. A törvény az olaszt jelöli meg az ország hivata­los nyelveként, de megőrzésre és hasznosításra érdemesnek minő­síti „minden állampolgár nyelvi és kulturális örökségét" is. Kötelezi a megyei elöljáróságokat azoknak a területeknek a kijelölésére, ame­lyeken alkalmazni kell a nyelwé­delmi normákat. E normák alkal­mazását az önkormányzati képvi­selő-testület egyharmada, a lakos­ság 15 százaléka vagy népszava­zás kérheti. Zavargásmentes volt az első indonéziai szabad választás Ellenzéki győzelem MTI-TUDÓSÍTÁS Jakarta. Az első demokratikus parlamenti választások sikeres­nek bizonyultak Indonéziában, a hadsereg és a választási bizottsá­gok illetékesei szerint is csak szór­ványosan történtek kisebb inci­densek. A zavargásoktól mentes, három hétig tartó kampányidő­szak után békés választásokat si­került rendezni, és ez azzal a re­ménnyel kecsegtet, hogy az or­szág demokratikus politikai rend­szert épít ki a Suharto elnök nevé­vel fémjelzett, autokrata rendszer után. Országszerte, a 13 ezer szi­geten felállított több tízezer sza­vazóhelyiségben mintegy 130 millió polgár adhatta le voksát a 48 párt valamelyikére. Általános várakozás szerint az ellenzéki pártok kerülhetnek ki győztesen a parlamenti választásokból. Ki­sebb incidens történt Kelet­Timoron, ahol a tartományi fővá­rosban, Diliben fiatalok nyilváno­san elégették szavazócéduláikat, mondván: „nem tekintik magukat indonézeknek". Suharto volt államfő is élt választási jogával, amelyet rendszere idején megtagadott a polgároktól (TA SR/AP)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents