Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-08 / 105. szám, szombat

r r u. PO: r r y — P Ár 1 ESEMÉNYEK, EREDMÉNYEK, CSÚCSOK Szombaton Garamszentkereszten magabiztos Slovan-sikerrel zárult a labdarúgó Szlovák Kupa idei sorozata. A döntőben a fővárosiak 3:0-ra nyertek a besztercebányai Dukla ellen. Képünkön a kupagyőztes csapatkapitánya, Róbert Tomaschek magasba emeli a trófeát. (TA SR-felvétel) 9. oldal Százéves a Ferencváros Hétfő, 1999. május 10. A Fradi labdarúgócsapata mindig a legmagasabb osztályban szerepelt, és a legtöbb elsőséget, 26-ot szerezte Szlovák sportlövő sikerek Pilzenben Gönci négy elsősége SITA-JELENTÉS Pilzen. A sportlövő Cseh Nagydíjon is igazolta klasszisát Jozef Gönci, biztosan nyerte a kisöbű sportpuskások 3x40 lövéses versenyét (1280,4), és a légpuskások mezőnyében is felállhatott a dobogó legfelső fokára (697,6). A Gönci, Buberník, Svorada összeállítású sportpuskacsapat kiváló eredményt ért el, 3510 pontot teljesített, ami 11-gyei több mint az érvényes világcsúcs. Azonban ez az eredmény nem hitelesíthető, mivel az érvényben lévő szabályok szerint csak a világversenyeken elért rekordokat ismeri el a nemzetközi szövetség. Szintén győzött a szlovák légpuskások csapata. A Gönci, Mészáros, Svorada összetételű trió 1776 ponttal új szlovák csúcsot állított fel. A légpuskások futócéllövésében is a szlovák együttes vitte a prímet, a Peter Pelach, Ľubomír Pelach és Peter Plánovský hármas 1715 pontot teljesített, s ezzel biztosan nyert. A sportpisztolyosok csapatversenyében harmadik lett a Kopp, Štefánik, Fabo összetételű szlovák együttes. Biztosan diadalmaskodott a futócéllövők között a cseh Miroslav Janus (687,5), a második helyen a kazah Gurov (677,8), a harmadikon a német Jakosits, Atlanta olimpiai bajnoka végzett. A hölgyek mezőnyében a kazah világbajnok Kovalenko bizonyult a legjobbnak (374), az orosz Izmaikova (366) és a magyar Kuti Orsolya előtt (361). Atlétika: Jan Železný győzelemmel tért vissza Korányi nyert Oszakában ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. A hétvégén több rangos atlétikai viadalra került sor. Oszakában a magyar Korányi Balázs 1:47,70 perces eredménnyel megnyerte a japán GP 800 m-es futószámát. A szlovák Igor Kováč a 110 m-es gátfutásban nyolcadikként ért célba (13,89). Egyéves kényszerszünet után sikeresen tért vissza a cseh Jan Železný, a gerelyhajításban 87,57 m-es teljesítménnyel fölényesen győzött. Kitett magáért a namíbiai Fredericks is, a 200 m-es síkfutásban 19,87 mp-es idővel lett első. Wiesbadenben a német Franka Dietzsch női diszkoszvetésben 69,51 m-t teljesített, 60 cm-el megjavította eddigi legjobbját, s ezzel ő érte el a világ idei legjobb eredményét ebben a számban. Honfitársa, Lars Riedel is követte példáját, diszkosza 69,01 m-re szállt. Arlingtonban Libor Charfreitag megjavította a férfi kalapácsvetés szlovák csúcsát, 74,38 m-es eredményt ért el. Ez közel két méterrel jobb múlt heti rekordjánál. Az Amerikában tanuló sportoló jó formában van, ezt bizonyítja, hogy érvénytelen kísérleténél 75,50 m-t mértek. Divos Katalin idén már másodszor javította meg a kalapácsvetés magyar csúcsát: a szombati, Budapesten elért 65,60 m-es eredménye egyben a világ hatodik legjobb produkciója is. Németországban rendezték a hagyományos gyalogló viadalt. A férfiak a 20 km-es távon versenyeztek, a győzelmet a guatemalai Julio Martinez szerezte meg, 1:17:46 óra alatt ért célba. Ennél jobb időt az eisenhüttenstadti verseny során még senki sem ért el. A szlovákok közül Barto volt a legjobb, 16. lett. A juniorok mezőnyében rajtoló Cambal a 8., Tóth a 9. helyen végzett. A hölgyeknél (10 km) a kínaiak domináltak, csak ázsiai végzett a dobogón. A győzelmet Wang (41:16) szerezte meg. Az amerikai Michael Johnson a Martinique-ben rendezett seregszemlén a 200 m-es síkfutásban 20,07 másodperces idővel biztosan utasította maga mögé vetélytársait. (sr) lentősebb. A sokoldalú Tátos Nándor 100 métertől 1500 méterig minden gyorsúszótávon bajnok lett. Ezt a sorozatot eddig senkinek sem sikerült megismételnie. 1945-ben az egyesületet a „fasiszta klub" vádja érte. A vád alapja az volt, hogy az FTC-t a német származású polgárság támogatta, s köMegalakulásának századik évfordulóját ünnepelte a napokban a legnépszerűbb magyar sportklub, a Ferencváros. PATÁSTHY ÁRPÁD GÁBOR A múlt század utolsó éveiben a Mester utcai fiatalokból „Tizenegyek bandája" néven alkalmi futballcsapat alakult. Őket fogta össze és szervezte egyesületbe dr. Springer Ferenc ügyvéd, a klub első elnöke. Az alakuló közgyűlést 1899. május 3án tartották a Ferencvárosi Polgári Kör Bakáts téri dísztermében. Elfogadták az alapszabályzatot és kimondták: a sportkör neve FTC lesz, jelmondata pedig: Erkölcs-ErőEgyetértés; színe: zöld-fehér. Az első pályát Uchmann István szerezte a küiső Soroksári úton lévő elemi népiskolától nem messze, a vasúti töltés melletti 90x45 méteres telken. A Ferencvárosé az érdem, hogy kezdeményezte a Magyar Labdarúgó Szövetség megalakítását és a úti stadiont, amely így 40 000 néző befogadására lett alkalmas. A húszas években Takács I. Géza, Takács 11. József, Bukovi Márton kápráztatta el a foci szerelmeseit. A labdarúgócsapat nemzetközi szereplése is figyelemre méltó: 1928-ban elnyerte a korszak rangos trófeáját, a Közép-európai Kupát. 1929-ben a híres dél-amerikai túrán saját otthonában győzte le 3:2-re az olimpiai és a később világbajnok Uruguay válogatottját. 1931/32-ben a Ferencváros százszázalékos teljesítménnyel nyerte a bajnokságot. Ez a magyar labdarúgás történetében egyedülálló bravúr! A futballisták 1937-ben megismételték a KK-beli sikert. A csapatban olyan klasszisok játszottak, mint Toldi Géza, Lázár Gyula, Sárosi György dr. A többi szakosztály közül a két világháború között az ökölvívók, az úszók, a vízilabdázók, a birkózók és az atléták értek el jelentős sikereket. Az ökölvívó Kocsis Antal szerezte az FTC első olimpiai aranyérmét. A vízilabdázók közül Wenk János, Keserű II Alajos és Vértesy József a legjeFradi-trófeák az Üllői úti FTC-múzeumban zülük sokan szimpatizáltak a nácizmussal. A Fradinak a szemére vetették, hogy 1944-ben Jaross Andort választották az egyesület elnökévé. Felvetődött a Ferencváros feloszlatása is, végül csak az önkormányzatát függesztették fel. Az új társadalmi renddel elégedetlenkedők a labdarúgócsapat mögött húzódtak meg, kihasználva annak népszerűségét. 1948-ban sorozatos botrányokra hivatkozva az MLSZ négy hétre betiltotta az Üllői úti pályát. Azután jött az átszervezés. 1950 januárjában megalakult az ÉDOSZ SE. Az átszervezés elsősorban a labdarúgócsapat ellen irányult, amely a kulcsjátékosok, Henni Géza, Deák Ferenc, Budai László, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán elvesztésével végzetesen meggyengült. 1951-ben újabb átszervezés történt, az egyesület Kinizsi néven szerepelt tovább, pirosfehér színnel és 19 szakosztállyal. A Kinizsi-korszak idején Szőke Kató gyorsúszásban, Szilvásy Miklós birkózásban, a Novák-lányok a női 4x100-as gyorsváltó tagjaiként a helsinki olimpián aranyérmet nyertek. A torinói Eb-n Csordás György a 400 méteres és az 1500 méteres gyorsúszászban diadalmaskodott. 1956. októberében az egyesület Forradalmi Bizottsága kimondta a Ferencvárosi Torna Club újjáalakulását. A labdarúgócsapat a 60-as években meghatározó szerepet játszott a magyar bajnokságban. 1965ben a Fradi megnyerte a Vásárvárosok Kupáját (az ÚEFA Kupa elődje). Albert Flórián - a csapat legjobbja - megkapta a párizsi France Football című szaklap által Európa legjobb labdarúgója számára alapított .Aranylabdát". Ennek a korszaknak kiemelkedő tudású játékosai voltak: Géczi István, Mátrai Sándor, Varga Zoltán, Rákosi Gyula, dr. Fenyvesi Máté. Sok hazai és nemzetközi sikert arattak az asztaliteniszezők, a birkózók, a jégkorongozók, a kajakosok, a műkorcsolyázók, a tekézők, az úszók, a vízilabdázók és a kézilabdázók. A Granek István vezette kajakosok Hesz Mihály személyében olimpiai bajnokkal rendelkeznek. A vízilabdázók húsz magyar bajnokság mellett Magyar Kupát, KEK-et, Szuper Kupát nyertek. A vízilabdázó Kárpáti György dr. az FTC legeredményesebb csapatsportolója, három olimpiai- és három Európabajnoki aranyérem tulajdonosa. Üszóik közül Madarász Csilla, Killermann Klára, Egerváry Márta, Gyarmati Andrea eredményei fémjelzik a zöld-fehér sikereket. A tornász Magyar Zoltán lólengésben a róla elnevezett vándorral 3-3 világ-, illetve Európa-bajnokságot és két olimpiai bajnokságot nyert. Tekézésben BEK-győzelem és Világ Kupa került az Üllői útra. A szakosztály kiemelkedő játékosa a sokszoros világbajnok Csányi Béla. Végűi szólni kell a ferencvárosi szurkolókról is, akik jóban és rosszban kitartottak, kitartanak a klub mellett, s buzdításukkal segítették győzelemre a zöld-fehér sportolókat. Vitray Tamás a Császárt, azaz az aranylabdás Albert Flóriánt faggatja. Balról Fenyvesi Máté, a Ferencváros labdarúgó-szakosztályának jelenlegi ügyvezető elnöke látható (Fotó: Nemzeti Sport) Nyilasi Tibor ezüstcipője bajnokság kiírását. Az FTC az egyetlen magyar labdarúgócsapat, amely az első bajnokságtól kezdve napjainkig mindig a legmagasabb osztályú pontvadászatban szerepelt és a legtöbb - számszerint huszonhat — bajnokságot nyerte. Az első bajnoki mérkőzést 1901. április 21-én a MUE ellen, az első nemzetközi mérkőzést 1901. március 24-én a bécsi Cricketterek ellen játszotta. 1903-ban már megnyerte a magyar labdarúgó-bajnokságot, a csapatból kiemelkedett Borbás Gáspár dr. A kibővítésre alkalmatlan Soroksári úti pályát hamar kinőtte a klub. 191 i. februárjában felépúit Mattyok Aladár tervei alapján a 20 000 néző befogadására alkalmas Üllői úti pálya, amelyet később fokozatosan kibővítettek. Ennek a korszaknak a futballsztárja Schlosser Imre volt. Nem szabad elfelejteni, hogy az FTC sohasem volt „csak" futballklub. A labdarúgó-szakosztályon kívül működött még torna- és atlétikai szakosztály, 1904-ben Balogh Hugó megalapította a vízilabdacsapatot, amely a legendás Speisegger Ernő irányításával 1910-ben már bajnok is lett. Az atléták közül a legjelentősebb Kóczán Mór volt, aki a stockholmi olimpián 3. lett gerelyhajításban. Az 1920-as években Szigeti Imre és a szeszgyáros Gschwindt Ernő vezetése alatt anyagilag is megerősödött az FTC. Kibővítették az Üllői (Vlado Gloss felvételei)