Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-08 / 105. szám, szombat

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 13. Harcok Groznijban Groznij. A csecsen főváros­ban súlyos, halálos áldozato­kat követelő összecsapások voltak csütörökön és pénte­ken az iszlám biztonsági mi­nisztérium egységei és a vahabita fegyveresek között. A Csecsenfölddel szomszé­dos Dagesztánban az össze­tűzések nyomán készültség­be helyezték a hadsereget és a rendőrséget, s megerősítet­ték a határ őrizetét. Aszlan Maszhadov csecsen elnök többször is követelte a kül­földről pénzelt vahabita fegy­veres osztagok feloszlatását. Groznij szerint számos em­berrablás mögött a vahabiták állnak, s a köztársaság veze­tésének megdöntésére, a bel­politikai helyzet megingatá­sára törekszenek. (MTI) Elítélt boszniai háborús bűnös Hága. A volt Jugoszlávia te­rületén elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó hágai Nemzetközi Törvényszék bű­nösnek találta a 39 éves boszniai Zlatko Aleksovskit egy boszniai börtön muzul­mán foglyai ellen ekövetett bűnökben, viszont ártatlan­nak ítélték a genfi egyez­mény kétszeri megsértésében arra hivatkozva, hogy az ügyészség nem tudta bizo­nyítani a nemzetközi fegyve­res konfliktus tényét. Két és fél évi börtönre ítélték, de mivel már közel három esz­tendőt töltött vizsgálati fog­ságban, szabadon engedték. A vádhatóság már bejelentet­te, hogy megfellebbezi az íté­letet. (MTI) Carl Bildt volt svéd kormány­fő lesz Eduard Kukán „párja" a koszovói békeközvetítés során (TA SR) Földrengés Iránban Teherán. A pénteki iráni földrengésnek legkevesebb 26 halálos áldozata van. Legalább százan megsérül­tek, és összesen 800 ház dőlt romba a Fársz tartománybeli hegyvidéki térség több tucat településén. Iránt gyakran érik földrengések. Az eddigi legsúlyosabb 1990-ben tör­tént: akkor a Richter-skála szerint 7,3-as erősségű föld­mozgás 35 ezer ember életét követelte. (MTI) Lefejezett csempészek Rijád. Szaúd-Arábiában lefe­jeztek három kábítószer-ke­reskedőt. Egy szaúdi és egy szíriai állampolgár hasist próbált becsempészni az arab királyságba, egy pakisztáni pedig heroint. Á konzervatív vezetésű országban halállal büntetik a gyilkosságot, a ne­mi erőszakot, a kábítószer­kereskedelmet és a fegyveres rablást. A halálos ítéletet ál­talában a nyilvánosság előtt, karddal hajtják végre. Idén már 21 embert végeztek ki, tavaly 29-et. (MTI) 1PW Győzelmi mámor. Tegnap Moszkvában és Orország-szerte május 9-ét, a fasizmus felett aratott győzelem napját ünnepelték (TA SR/EPA) Belgrád és az UCK kölcsönösen egymást vádolja Fehmi Agani halott MTI-HIR Belgrád. Holtan találták meg Ko­szovóban Fehmi Aganit, a mérsé­kelt irányvonalú Ibrahim Rugova egyik bizalmasát. A közismert poli­tikus holttestét Pristinától 20 kilo­méterre délre találta meg a rend­őrség szombat hajnalban. A 70-es éveiben járó szociológus tagja volt a koszovói albán küldött­ségnek, amely részt vett a Francia­országban februárban tartott Ko­szovó-konferencián. Belgrád sze­rint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) gyilkolta meg a politikust. Az UCK visszautasította a vádat, szerinte a szerb hatóságok felelősek Agani haláláért, aki a szerb rendőrségen vesztette életét egy „kihallgatás" során. Wolfgang Petritsch nagykövet, Ausztria koszovói különmegbí­zottja péntek este még azt közölte, hogy életben van Agani, és a szerb hatóságok tartják fogságban, s fel­szólította a jugoszláv kormányt, hogy engedje őt szabadon. Demokrácia, világi alkotmány és muzulmán vallásjog Betiltandó erénypárt Csernomirgyin Rugovával folytatott megbeszélést a koszovói válság rendezéséről Bombázás és tárgyalás Belgrád/Bonn. A NATO légi­ereje szombat éjjel földig rombolta a közép-szerbiai Uzice város főpostáját. Tá­madás érte a közeli Valjevo rendőr-főparancsnokságát, Koszovóban pedig Decani városát. Polgári áldozatokról nem érkezett jelentés. MTI-HÍR Uzicében megrongálódott néhány lakóház, egy orvosi rendelő, a váro­si színház és a könyvtár. Megszűnt a telefonösszeköttetés a város és Szerbia többi része között. A NATO több átjátszó-állomást is támadott. Csapás érte a Belgrádtól 40 kilomé­terre délre fekvő Kosmaj-, valamint a Rudnik-hegyen álló, a Politika és a BK televíziók adásait átjátszó állo­másokat. A Tanjug jugoszláv hír­ügynökség azt közölte, hogy négy román újságíró sebesült meg, ami­kor a Belgrád és Nis közötti autópá­lya Cuprija közelében feszülő hídját szombat délután eltalálták a NATO vadászbombázói. A Tanjug azt is bejelentette, hogy a jugoszláv lég­védelem péntek éjjel lelőtt egy piló­ta nélküli robotrepülőgépet. Koszovói albánok arról tájékoz­tatták a Reuterst, hogy heves har­cok robbantak ki a szerb erők és a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) harcosai között az albán határ közelében. Pristinában, ahol a víz- és áramszolgáltatás működik, de élelmiszerhiány lé­pett fel, a szerb erők élelem után kutatva fosztogatni kezdték az al­bánok lakásait. Tegnap Belgrádba érkezett a kínai külügyminisztérium 34 tagú kül­döttsége. Feladata, hogy felmétje a kínai nagykövetség épületében ke­letkezett károkat, segítséget nyújt­son a sebesültek hazautaztatásához és a külképviselet munkájának új­raindításához. Belgrádba érkezett a kínai külügyminisztérium szóvivője is, aki a jugoszláv fővárosban kije­lentette: biztosítani kell a koszovói kisebbségek jogait, de a bombázás­sal semmit sem lehet megoldani, az csak súlyosbítja és még bonyolul­tabbá teszi a helyzetet. Belgrád fő­terén mintegy kétszáz kínai tünte­tett a NATO légitámadásai ellen. Közben folytatódtak a válság politi­kai megoldását célzó tárgyalások Gerhard Schroder német kancellár és Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök között. Csernomirgyin rámu­tatott, hogy Oroszország a NATO légi csapásainak leállítását tekinti a legfőbb feladatának. Leszögezte, hogy intenzív tárgyalásokat kell folytatni, és konkrét eredményeket Dél-Afrika befogadná Milosevicset Johannesburg. Milosevics jugoszláv elnököt nem utasítanák el, ha úgy döntene, hogy elmenekül hazájából, s a Dél-afrikai Köz­társaságban akarna letelepedni - jelentette ki a londoni The Timesnak Nelson Mandela dél-afrikai államfő. A lap tudni véli azt is, hogy Milosevics ciprusi, izraeli és görög közvetítéssel már a dél-afrikai országba menekítette családja vagyonának zömét. Elemzők szerint Milosevicset az foglalkoztatja, hogy semmit se veszítsen el anyagi javaiból. Alacsony részvételi arány a Nagy-Britannia-i helyhatósági választásokon A brit Munkáspárt győzelme MTI-HIR London. A kormányzó brit Mun­káspárt nagy fölénnyel megnyer­te a skóciai és walesi törvényho­zási választásokat, de egyik he­lyen sem tudta megszerezni az abszolút többséget. Valószínű, hogy a Labour az ellezéki Liberá­lis Demokrata Párttal lép koalíci­óra. A 129 fős skóciai parlament­ben a Munkáspárt 56 mandátum­hoz jutott. Legnagyobb ellenfele, a Skót Nemzeti Párt 35, a Konzer­vatív Párt 18, a Liberális Demok­rata Párt 17, a kisebb pártok és független jelöltek 3 mandátumot szereztek. Walesben a nacionalista Plaid Cymru párt még saját várakozásait is felülmúlva a második legtöbb képviselői helyhez jutott. A 60 fős nemzetgyűlésben a Munkáspárt­nak 28, a Plaid Cymrunak 17, a Konzervatív Pártnak 9, a Liberális Demokrata Pártnak 6 képviselője lesz. Mind Skóciában, mind Wa­lesben a legtöbb szavazatot szer­zett Munkáspárt állíthat első mi­nisztert (kormányfőt): Edinburgh­ban Donald Dewar, a Munkáspárt skót vezére, a brit kormány skót ügyekben illetékes minisztere, Cardiffban pedig Alun Michael, a Labour walesi vezére, a walesi ügyek minisztere a párt jelöltje. A részvételi arány messze elma­radt a várakozásoktól. Skóciában ugyan a szavazópolgárok 58 szá­zaléka élt választói jogával, de Walesben csak 43 százalék. A brit helyhatósági választásokon a sza­vazásra jogosultaknak csupán 26 százaléka vett részt. A választások országszerte az ellenzéki konzer­vatívok előretörését hozták. A négy éwel ezelőtti voksoláson az akkor még hatalmon lévő toryk majdnem kétezer önkormányzati képviselői helyet vesztettek el ha­gyományos választókörzeteikben. Ennek felét vissza tudták szerezni. A kormányzó Munkáspárt a szava­zatok 35 százalékának megszerzé­sével vezet, ez ugyan visszaesést jelent korábbi földcsuszamlás­szerű győzeleméhez képest, de még így is az egyetlen kormány­párt a jelenkori Nagy-Britannia történetében, amely a két parla­menti választás közötti időszak­ban megőrizte vezető helyét a helyhatósági választásokon. Pad­dy Ashdown Liberális Demokrata Pártja nagy fegyverténynek köny­velheti el, hogy átvették számos munkáspárti város, köztük a Labour hagyományos erősségé­nek tartott Sheffield irányítását. MTI-HIR Ankara. A török főügyész kezde­ményezte az alkotmánybíróságon az Erény Pártjának betiltását az al­kotmány 68. és 69. cikkelye alap­ján, azzal vádolva a szervezetet, hogy az állam világi alkotmánya el­len tör, és a muzulmán vallásjogot akarja törvényre emelni. Szerinte a párt parlamenti képviselőit meg kell fosztani mandátumuktól, és öt évre eltiltani a közügyektől. Az em­lített cikkelyek kikötik, hogy a pár­tok programja nem állhat ellentét­ben az állam világi és demokrati­kus jellegével.Az Erény Pártjának egyik női képviselője vihart aratott a minap, amikor a vallásos muzul­mán nők hagyományos fejkendőjé­ben lépett az ankarai parlament üléstermébe. Aydin Menderes, a párt alelnöke lemondott, mond­ván, hogy a képviselőnő válságos helyzetbe sodorta pártját. A fő­ügyész Menderest kivenni javasol­ja az általa kezdeményezett intéz­kedések hatálya alól, őt tehát nem fosztaná meg mandátumától, és nem tiltaná el a közügyektől. kell elérni a koszovói válság megol­dásában. A kínai nagykövetség elle­ni támadással kapcsolatban kiemel­te: a nemzetek közösségének rá kell ébrednie arra, hogy nem függhet a véletlenektől. Schroder, majd Cser­nomirgyin még szombat este kü­lön-külön megbeszélést folytatott Ibrahim Rugova koszovói albán ve­zetővel, aki Rómából utazott Bonn­ba. Csernomirgyin az előzetes ter­vekkel elleniében nem utazott el Belgrádba, hanem visszatért Moszkvába, hogy tárgyalásokat folytasson az orosz fővárosba ma megérkező Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettessel. Ez­után Helsinkiben találkozik Martti Ahtisaari finn államfővel, s csak ezt követően kerül sor belgrádi útjára, ahol már konkrét javaslatok birto­kában tárgyal majd Milosevics ju­goszláv államfővel. A volt orosz kormányfő hangsúlyozta, hogy Rugova egyértelműen Koszovó Ju­goszlávia keretein belüli autonómi­ája mellett szállt síkra, és egyetért a Koszovói Felszabadítási Hadsereg tagjainak lefegyverzésével. Kelet-Timor népe dönthet saját sorsa felöl Függetlenségi szavazás MTI-HIR New York. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa pénteken egyhangúlag jóvá­hagyta azt a megállapodást, amely lehetővé teszi Kelet-Timor nép­jének, hogy népszavazáson döntsön sorsa felől. Kelet-Timor portugál gyarmat volt, és miután önállóvá vált, Indonézia 1975-ben megszáll­ta, egy éwel később pedig magához csatolta. Jakarta tavaly fölajánlotta Kelet-Timornak az autonómiát. In­donézia és Portugália terve alapján augusztus 8-án tartják a népszava­zást, amelyen eldől, a tartomány né­pe elfogadja-e az autonómiát, vagy függetlenséget akar. II. János Pál látogatása a keresztény egység jegyében A pápa romániai útja MTI-HIR Bukarest. A keresztény egység helyreállításának szükségessége és a Balkán békéjének megterem­tése kapta a fő hangsúlyt II. János Pál pápa bukaresti, péntektől va­sárnapig tartó ökumenikus romá­niai látogatásán. A pápát Bukarest repülőterén E­mil Constantinescu államfő és Teoctist pártriárka, a Román Or­todox Egyház feje üdvözölte, majd a tiszteletére adott fogadáson ta­lálkozott a román állami és politi­kai élet, az összes romániai egy­ház vezető képviselőivel, a diplo­máciai testület tagjaival. A katoli­kus egyházfő látogatásának idejé­re rendkívüli biztonsági intézke­déseket léptettek életbe Bukarest­ben. A román hatóságok hétezer biztonsági embert, rendőrt és ka­tonát mozgósítottak. II. János Pál és Teoctist pátriárka, a Román Ortodox Egyház feje kö­zös nyilatkozatot adott ki a jugo­szláviai konfliktusról. Szolidaritá­sukról biztosították az otthonaik­ból és szülőföldjükről elüldözötte­ket, egyszersmind együttérzésü­ket fejezték ki a gyilkos bombázá­sok áldozataival. Felszólították mindazokat, „akik így vagy úgy fe­lelősek a jelenlegi tragédiáért": le­gyen bátorságuk újrakezdeni a párbeszédet, találják meg az igaz­ságos és tartós béke megteremté­sének a feltételeit. II. János Pál tegnap magánkihall­gatáson fogadta Radu Vasile ro­mán miniszterelnököt és család­ját. A mintegy húsz perces kihall­gatás után Radu Vasile úgy nyi­latkozott, hogy a pápa bukaresti látogatása „évezredes jelentősé­gű", s a román nép megérdemelte ezt a látogatást. A pápa tegnap délután a román parlament palotája és a Dimbovita folyó közti Izvor parkban mutatott be eukarisztikus szentmisét több mint százezer hívő előtt, melyen jelen volt Teoctist pátriárka. A pápa és a pátriárka (TA SR/EPA)

Next

/
Thumbnails
Contents