Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-08 / 105. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 10. VENDÉG KOMMENTÁR Lapítólc a hatalomban Négy év ellenzékben elegendő volt a jelenlegi kormánykoalíciónak ahhoz, hogy megismerjék saját embereiket, hogy ellenőrizzék, ki miért szorgoskodott az adott pártban, s milyen a múltja. A négy kemény ellenzékiségben töltött év alatt kiszűrhették volna az erkölcsi gátlásoktól mentes karrieristákat, a konjunktúralovagokat, a csalókat. Sajnos, nem ez történt. Érthető, hogy a Polgári Egyetértés Pártjában van néhány érdekes személy, akit egyetlen, politikai párharcokon edződött párt sem tűrne meg soraiban (Dubovská, Rusková, Sládeček, Jančošek). Érthető, mert ez a párt nemrég jött létre, és csak azért, hogy lehetőséget adjon a följebb lépésre olyanoknak, akik a Mečiar-elleni harcba késéssel kapcsolódtak be, amikor már sejtettük, milyen lesz a végeredmény. Sokkal nehezebb megérteni, hogyan kerültek a többi akkori - ellenzéki pártba kétes alakok. A Demokratikus Unió büszke arra, hogy gyorsan és elegánsan megszabadult Ďuračka képviselőtől, de még nem magyarázta meg, hogyan is került ez az ember a képviselői jelöltlistára, mit tudtak róla, ellenőrizték-e múltját, utánanéztek-e vagyoni helyzetének. Nem kevésbé furcsa, hogy a Szlovák Demokratikus Koalíció mit sem törődött Roman Vavrík múltjával, holott nevét, szerepét a fővárosi magisztrátuson betöltött szerepe révén nem illették dicsérő jelzőkkel. A Magyar Koalíció Pártjának az okozott gondot az elmúlt napokban, hogyVladimilPodstránsky pénzügyi államtitkárt törvénysértéssel gyanúsították. Egyesekről kiderült, a gyanú megalapozott, másokról ennek ellenkezője. Négy év kemény ellenzéki munkája után, úgy tűnik, nem tisztultak meg eléggé a politikai pártok. Mintha néhány párt meghajolt volna egyesek gazdagsága előtt, amiből bővebben juttathattak a pártkaszszába, ezért az erkölcsileg tiszták közé kevésbé elfogadhatók vegyültek. Nem vált valóra az, hogy senki sem veszi őket észre, elvegyülnek a párttömegben. Szerencsénkre. De hány Ďuračka, hány Sládeček lapít még magas beosztásban? A szerző a Domino Fórum munkatársa KOMMENTÁR Kisebbségi csizma TÓTH MIHÁLY A teoretikusok még nem döntötték el, nemzetközi jogi szempontból háború-e az, ami a Balkánon tombol, vagy valami másnak minősíthető. Nem tudjuk, hogyan fejeződik be a konfliktus. A kibontakozás lehetőségeit latolgatva engem, gyakorló kisebbségiként, nem az érdekel, hogy még hány repülőgépet és anyahajót vezényelnek a térségbe, és hogy milyen robbanóerejű bombákat alkalmaznak. Amióta megtudtam, hogy Draskovics se tartja magát rosszabb hazafinak Milosevicsnél, az sem érdekel, politikailag mi a különbség kettejük között. Ami engem érdekel, az az, hogy a harci cselekmények beszüntetése után hány albán és szerb menekültnek lesz mersze és lehetősége visszatérni eredeti otthonába. Ezen tűnődve vettem a hírt, hogy Budapesten van egy politikai párt, amelynek elnöke kerekperec kimondta: határrevíziót kellene Jugoszlávia magyaroklakta térségében Budapest javára végrehajtani. Ha olyan politikus enged meg magának a mai helyzetben ilyen nyilatkozatot, akinek pártja csak messziről bámulhatja a parlamentet, akkor is elítélendő az ilyen megnyilvánulás. Csurka István, a nyilatkozó azonban belülről „szagolja" a törvényhozást. Tény, nem volt párt, amely helyeselte volna a M1ÉPvezér eszmefuttatását. Aztán eltelt két hét, és valami olyan történt, ami mindenütt törvényszerűen megtörténik, ha egymással versengő politikai erők nem tudják elviselni, hogy a másik hazafiasabbnak prezentálja magát. Több kormánypárti politikus is bedobta a köztudatba, hogy nem lenne célszerűtlen, ha ismét napirendre tűznék a vajdasági magyarok autonómiájának kérdését. Nem nehéz kinyomozni, hogy hazafiságban való versengésről van itt szó. Csurkáról azt lehetett tudni, hiába riszálja magát a Fidesz előtt, szolgálataira nem tartanak igényt. Most azonban felvétetett a MIÉP kesztyűje. Igaz, nem visszacsatolásról van szó, hanem csak autonómiáról. A téma feszegetése majd aligha kerül be a magyar diplomácia aranykönyvébe. Ugyanis minden diplomatatanonc tisztában van vele, hogy a szakmában nem csak a „mi?" és a „hogyan?" fontos, hanem a „mikor?" is. Több mint 100 éve történt, hogy Deák Ferenc a házastársi hűség dolgában nyilvánított véleményt, és mindenki nagy csodálkozására enyhítő körülményeket talált a feleségét megcsaló férj számára, míg a férjét felszarvazó asszonyt mélységesen elítélte. Más az - mondotta ha valaki belerondít a csizmámba, és egészen más, ha csizmámmal belelépek a rondaságba. Akik felvették a Csurka által odadobott kesztyűt, belerondítanak (nem csak) a vajdasági magyarok „csizmájába". Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238310), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341,58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - A fele királyságomat és a maradék fogaimat odaadnám a világbajnoki címért (Peter Gossányi karikatúrája) Ha Mečiar bekerülne a második körbe, megingathatná a demokráciát A mérleg nyelve Bár meglehetősen elterjedt az a nézet, hogy Szlovákiában a magyar pártok a mérleg nyelve, ez idáig nem így volt. A mérleg nyelve ugyanis olyan, hogy hol az egyik, hol a másik oldalra hajlik. ONDREJ DOSTÁL Szlovákiában a magyar politikusok a legelvhűbb és legkövetkezetesebb politikusok táborába tartoznak. Mindig nyíltan és minden kétséget kizáróan a demokrácia, a jog és az európaiság mellett álltak. Ennek hála sohasem kóstolták meg, milyen is a mérleg nyelvének lenni, aminek - legalábbis fontosságukat bizonyítandó - megvan az előnye. Most, az államfőválasztás idején azonban úgy tűnik, a magyar választók játszhatják a mérleg hírhedt nyelvét. Anélkül, hogy engednének demokratikus és elvhű magatartásukból. Sőt ellenkezőleg.A demokraták táborában Vladimír Mečiar jelölése félelmet kelt. Ezzel visszatérhet Szlovákiába a mečiarizmus. Nem valószínű ugyan, hogy Mečiar szlovák államfő lehet, de ha bekerülne a második körbe, ez is megingathatná a demokráciát. A nyugat ennek következtében elodázhatná a következő parlamenti választásig Szlovákia - mint teljes jogú partner - integrációjának folyamatát. Ugyanis csak a következő választáson derülhetne ki, végérvényesen szakított-e az ország a mečiarizmussal, vagy csak megingott egy rövid időre. A demokraták egyetértenek abban, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Mečiar ne kerüljön a második körbe. Arról azonban már másként vélekednek, OLVASÓI LEVEL Álljon meg a menet!!! „Egy mindenkiért mindenki egyért", ez az alapfilozófiája a NATO-nak, az észak-atlanti katonai védelmi szövetségnek. Negyven éven keresztül a Varsói Szerődés tagállamainak katonai expanzióját igyekezett kordában tartani többé-kevésbé sikeresen. A Varsói Szerződés megszűnése után tulajdonképpen a NATO-nak is megszűnt a létjogosultsága. Az élet (és a hatalmi törekvések) ezt a nézetet megcáfolták. A boszniai, szerb és horvát nemzetiségi és valez hogyan érhető el. A Demokratikus Baloldal Pártja a Szlovák Demokratikus Koalíció anyapártjaira apellál, mondván, Rudolf Schuster támogatásával szavatolnák, hogy a PEP jelöltje már az első fordulóban megnyerje a választást. Ebben az is segíthetne, ha a három polgári jelölt lemondana Schuster javára. Az SZDK képviselői a Hárman egyért Szlovákiáért kezdeményezéssel más receptet javasolnak. Elképzelésük szerint az lenne a leghasznosabb, ha ketten lemondanának a legerősebb - ez esetben Magda Vášáryová - javára. Amennyiben őt támogatnák Michal Kováč és Juraj Švec szimpatizánsai, esélyt kapna arra, hogy egyenrangú ellenfele legyen Vladimír Mečiamak a második körbe jutásért.Mindkét alternatíva azonos célt követ (megakadályozni, hogy Mečiar bejusson a második körbe), abban azonban lényegesen különböznek, mit várhatunk el valójában. Az SZDK képviselőinek javaslata legalább valamelyest csökkenti Mečiar esélyeit, ezzel szemben a DBP alternatívája Mečiar továbbjutását szavatolja. Ahhoz, hogy az első körben lezáruljon az elnökválasztás, nemcsak az kell, hogy a választásra jogosult polgárok legalább ötven százaléka egy jelöltre adja voksát. És ez irreális. A polgári jelöltek gyengülése, vagy mindnyájuk visszalépése csak megerősítené Mečiar bejutását a második körbe. Rudolf Schuster már biztos továbbjutó. Az első kör ezek szerint Mečiar és Vášáryová párharcát hozza. Ez utóbbi nemcsak a demokratikus és európai értékek képviselője Mečiarral szemben, hanem azon választóké is, akik már az elnökválasztás első fordulójában képesek legyőzni a mečiarizmust. Minden azon múlik, Vášáryovát támogatják-e Kováč és Švec szimpatizánsai, esetleg Schuster választói közül azok, akiknek elvi kérdés az antimečiarizmus. Ebből, valamint a közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy a magyar választók döntő szerepet játszanak abban, hogyan végződik az első forduló. Schuster, Vášáryová és Kováč közül választanak. A Magyar Koalíció Pártja azt javasolja, voksukat adják a kormánykoalíció jelöltjére. Nyilvánvaló azonban, hogy nem azért teszi ezt, mert a legjobb lehetséges államfőjelöltnek tarja, hanem azért, mert erre kötelezi a koalíciós szerződés.Az MPK választóinak kezét azonban nem kötheti gúzsba a koalíciós szerződés. Szabadon szavazhatnak. Mint bárki más. Szabadon, de felelősséggel, és annak tudatában, milyen következményekkel járnak a leadott voksok. Megtörténhet, hogy az ő szavazatuk fog hiányozni Vášáryovának ahhoz, hogy legyőzze Mečiart. És ez valószínűleg gondolkodásra készteti azokat a magyar választókat, akik más demokratikus jelöltre adnák voksukat. Aki ugyanis az első fordulóban nem Vášáryovára szavaz, Mečiart választja. A magyar választók tehát az első menetben valóban a mérleg nyelvének szerepét játszszák. Rajtuk múlik, kijut a második körbe. Ha a második fordulóban mind a szlovák, mind a magyar választók (első korbeli felelősségteljes magatartásuk következményeként) két demokratikus jelölt közül választhatnak, ez olyan eredmény lesz, mint a demokratikus erők győzelme a tavalyi parlamenti választáson. A szerző a Charta 99 aláírója lási torzsalkodásokban a JFOR és az ESFOR kéksisakos ENSZ-alakulatok igyekeztek a küzdő feleket egymástól távol tartani. Az emberáldozatok száma így is ezrekben számolható. Végül sikerült a küzdő feleket pacifikálni és a Balkán békéjét felújítani. Hogy ez a balkáni béke nem volt hosszú életű, arról egyedül csak Milosevics, „Kisjugoszlávia" elnöke tehet. Az etnikailag tiszta szerb állam és a Nagy Szerbia álomképek elsötétítették az agyát. 1980-ban megszüntette Koszovó Tito uralkodása alatt megszerzett autonómiáját. Ezt a kilencvenes évek végén etnikai tisztogatásokkal és az albánok elüldözésével tetőzte. A világ politikusai nem tudták meggyőzni Szlobodan Milosevicset tetteinek helytelenségéről. Számtalan tárgyalás ellenére hajthatatlan maradt. És itt lépett közbe a NATO. Védelmi jellegét meghazudtolva légitámadásokkal kezdte meggyőzni Milosevicset tettei helytelenségéről. A nemzetközi közvélemény megoszlott. Egészen bizonyos, hogy Milosevics jogtalanul járt el, amikor megszüntette Koszovó autonómiáját és etnikai tisztogatásokat kezdeményezett, de a NATO is vétkes abban, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyása nélkül bombák és rakéták százait dobja Jugoszlávia városaira. Ártatlan polgárok százainak életét ontja ki. Kit is büntet ezzel a NATO? Milosevicset vagy a szerb polgárokat? Iskolák, kórházak, autóTALLOZO PRÁVO Tizennégy cseh történész közös nyilatkozatban szólította fel az ország politikusait, hogy utasítsanak vissza minden olyan javaslatot, amely az 1945. augusztusi Benešdekrétumok hatályon kívül helyezésére irányul. E történészcsoport szerint súlyos következményekkel járna, ha Prága elfogadná azt az áprilisban született európai parlamenti határozatot, amely felszólította a cseheket és a szlovákokat a Szudéta-vidéki németek és a felvidéki magyarok kitelepítését előidéző dekrétumok hatályon kívül helyezésére. A történészek úgy vélik, hogy az akkor elkobzott német vagyonért most kárpótlást követelő körök azonosak azokkal, amelyek 1990 előtt a lengyel-német határkérdést feszegették, és nyitott kérdésnek tüntették fel. A történészek azon a véleményen vannak, hogy „ezek a politikai körök az Európai Parlamentet kihasználva akarják megmásítani a második világháború utáni helyzet egyes realitásait". A történészek olyan politikai álláspont kialakítását javasolják a cseh politikusoknak, amely „a cseh nemzeti érdekek és a közép-európai térség stabilitásának megvédését szolgálja". Figyelmeztetnek arra a „veszélyre", hogy a Beneš-dekrétumok hatályon kívül helyezése „új etnikai viszályokat idézhetne elő". THE INDEPENDENT Milo Djukanovics montenegrói elnök szerint elkerülhetetlen a maradék Jugoszlávia végső széthullása, ha Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök hatalmon marad a koszovói válság rendezése után. A montenegrói vezető kijelentette: „Ha Szerbia és Montenegro nézetei az ország jövőjét illetően olyan ellentétesek maradnak, mint amilyenek jelenleg, akkor tovább nem képzelhető el az egy (közös) állam. A montenegróiak nem fogják feláldozni jövőjüket, demokráciájukat, vágyaikat" - hangoztatta Djukanovics. Montenegro esetleges elszakadásának következményeit fejtegetve Djukanovics újabb háború lehetőségére utal. Mint mondta, „a montenegróiak készek harcolni." Egy ilyen háború Milosevics ötödik háborúja lenne az elmúlt nyolc évben. Minden egyes háború - Szlovéniában, Horvátországban, Boszniában és most Koszovóban - az előzőnél sokkal véresebb volt. „Milosevics hatalma arra épült, hogy egyik konfliktust a másik után idézte elő, és konfliktusba került a nemzetközi közösséggel is" - állapította meg a montenegrói elnök. IZVESZTYIJA A május 9-i győzelem napja a szovjet történelem talán egyetlen olyan napja, amelyet nem érintett a múlt átértékelése, s megmaradt szent ünnepnek. A győzelem napi katonai parádé egészen rövid volt a Vörös téren: ez már nem az az ország, nem az a hadsereg, hogy mint egykoron, a katonai erőt demonstrálja a világnak. A baloldal az ünnepet politikai céljaira használja ki, százezres menetet szervezett Jelcin elnök lemondatásának támogatására, szinte privatizálva az ünnepet. buszok, civil gépjárművek is voltak célpontok. Még ha tévedésből is. A kínai nagykövetség épületét is találatok érték. Szintén tévedésből. Mintha egy kicsit sok volna a tévedés. Ha valaki valamit nem tud tökéletesen csinálni, hát azt ne csinálja. Vonatkozik ez a NATO-ra is. A nyugati politikusok nem ismerik a szerb nép lelkét, nacionalizmusát. Minél többet sanyargatják őket, annál jobban összekovácsolódnak. A Wehrmachtnak is beletörött a foga második világháborús megszállási kísérleteibe. Így hát,Álljon meg a menet!". Érdemes volna abbahagyni az erőpolitikát és tárgyalóasztalhoz kell ülni. Érvekkel kell győzni. Tomanovics Zoltán, Pozsony Eva Čobejová