Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-07 / 104. szám, péntek

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 7. Újabb kurd támadás Diyarbakir. A Kurd Munkás­párt (PKK) harcosai szerdán megtámadtak és megöltek kilenc török katonát, négyet pedig megsebesítettek a ke­iet-törökországi Bingöl tar­tományban. A török bizton­sági erők helikopterek támo­gatásával nagyszabású hajtő­vadászatot indítottak a tér­ségben, hogy felkutassák a tetteseket. (MTI) Kucsma perli a CPJ-t? Kijev. Leonyid Kucsma ukrán elnök talán bepereli az ameri­kai újságíró-védelmi bizottsá­got (CPJ), amiért az a szabad sajtó tíz legádázabb ellensége közé sorolta őt - mondta az elnök szóvivője. A CPJ a na­pokban tette közzé értékelé­sét, amely szerint Kucsma azon tíz elnök közé tartozik a világon, akik a leginkább láb­bal tiporják a sajtószabadsá­got. A CPJ-listát egyébként Milosevics jugoszláv elnök ve­zeti, és az első tíz sajtóellen­ség között rajta kívül csak Kucsma európai. (MTI) Menekültek az USA-ban Washington. Szerdán a New Jersey állambeli McGuire légi­támaszpontra megérkezett az Egyesűit Államok által befoga­dott 20 ezer koszovói albán menekült első csoportja. Fo­gadásukra megjelent Hillary Clinton is. A 249 felnőtt, 195 gyermek és 9 csecsemő első „otthona" néhány hédg a kö­zeli Fort Dix laktanyában lesz. Akik igénylik, angol nyelvlec­kéket is kapnak. (MTI) Hillary a menekültek első cso­portjával. (TA SR/AP) Támogatás Ciprusnak Athén. Görögország nem tá­mogatja az EU további bővíté­sét, ha Franciaország tovább­ra is fenntartásokkal kezeli Ciprus csatlakozási törekvése­it -jelentette ki szerdán Dimitrisz Reppasz görög kor­mányszóvivő. Hangsúlyozta: Görögország meghatározó szerepet játszik az Európai Unió bővítésének kérdésében, és Athén nem engedi, hogy Ciprust - megosztottsága miatt - kiszorítsák a csatlako­zásra várók sorából. (MTI) Kelet-Timor jövőjéről New Yor. Indonézia és Portu­gália szerdán New Yorkban aláírta a Kelet-Timor jövőjéről szóló megállapodást, amely megnyitja az utat az Indoné­zia által 1976-ban annektált volt portugál gyarmat függet­lenné válása előtt. A hatévi tárgyalások eredményekép­pen létrejött megállapodás tartalmazza a terület autonó­miájának tervét, a szükséges biztonsági intézkedéseket és a népszavazás mikéntjét. A referendumot augusztus 8-án tartják. (MTI) Kétnapos budapesti rendezvénysorozat ET: ma Koszovóról Nyolc külügyminiszter nyilatkozata. Koszovónak nagyfokú autonómia Elvek már vannak Sorakozó, beszállás, indul a gép a világ végére, pontosabban: Ausztráliába. (TA SR/AP) Bonn. A G-8 csoport, vagyis a hét ipari hatalom és Orosz­ország külügyminiszterei tegnapi bonni tanácskozásu­kon a következő nyilatkoza­tot fogadták el. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK 1. A nyolcak az alábbi általános el­veket fogadták el a koszovói válság megoldása érdekében: - Haladéktalanul és ellenőrizhető módon véget kell vetni az erőszak­nak és elnyomásnak Koszovóban; - Ki kell vonni Koszovóból a kato­nai, rendőri és félkatonai erőket; -Az F.NSZ által támogatott és jóvá­hagyott hatékony nemzetközi pol­gári és biztonsági jelenlétet kell megteremteni Koszovóban, amely jelenlét képes szavatolni a közös célok elérését; - Az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése alapján ideiglenes közigaz­gatást kell létrehozni Koszovóban, biztosítandó a békés és normális életkörülményeket Koszovó min­den lakója számára; - Szabadon és biztonságban térhes­sen haza minden menekült és ottho­nából elüldözött személy, s a huma­nitárius segélyszervezetek akadály­talanul eljuthassanak Koszovóba; - Politikai folyamat szükséges egy ideiglenes politikai keretegyez­mény megteremtéséhez, amely ér­demi autonómiát irányoz elő Ko­szovó számára, teljes mértékben tekintetbe véve a rambouillet-i egyezményeket, a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság és a többi tér­ségbeli ország szuverenitásának és területi épségének elveit, valamint az UCK lefegyverzését; - A válságban levő térség gazdasági fejlődésének és stabilizációjának át­fogó megközelítése szükséges. 2. Ezeknek az elveknek a valóra vál­tása érdekében a nyolcak külügymi­niszterei utasították politikai igaz­gatóikat, hogy készítsék elő egy ENSZ BT-határozat elemeit. 3. A politikai igazgatók felvázolják MTI-JELENTÉS Szkopje/Tirana/New York. A donorországok párizsi konferen­ciájának eredményeivel elégedet­len macedón kormány szerdán úgy döntött, hogy lezárja vala­mennyi határállomását a koszo­vói menekültek előtt. Az eddig több mint 200 ezer koszovói al­bánt befogadó parányi ország ezentúl naponta csak annyi me­nekültet hajlandó beengedni te­rületére, ahányan el is hagyják Macedóniát - erősítették meg szkopjei kormányforrások. Mace­a koszovói válság politikai megol­dása felé vezető további konkrét lépéseket. 4. A nyolcak elnöksége tájékoztatja a kínai kormányt a mai találkozó eredményeiről. 5. A külügyminiszterek megfelelő időben újra összeülnek, hogy átte­kintsék az addig elért haladást. A németországi látogatáson tartóz­kodó amerikai elnök tegnap, még a nyolcak tanácskozása előtt megerő­sítette a NATO céljait a koszovói konfliktusban, egyben annak a re­ményének adva hangot, hogy a nyolcak tanácskozásán egyezség jö­het létre a válság politikai rendezé­sének elveiről. Bili Clinton a frank­furti katonai repülőtéren hat külön­böző nemzetiségű újságíróval foly­tatott félórás beszélgetés során ki­zárta Koszovó esetleges független­ségét. „Jelenleg egy nemzetközileg szavatolt, Szerbián belüli nagyfokú dónia befogadóképessége határá­ra érkezett, a menekültek ezrei vi­szont továbbra is özönlenek. A 2,2 millió lakost számláló voltju­goszláv köztársaságnak az idén kb. 1,6 milliárd dolláros vesztesé­get okozott a koszovói válság, vi­szont Párizsban csak 252 millió dolláros támogatást ajánlottak fel a katasztrofális gazdasági követ­kezmények elhárítására. Pandeli Majko albán miniszterel­nök is bírálta a nemzetközi segély­szervezetek, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) „lassúságát és tehetet­autonómia a legjobb megoldás Ko­szovó számára, amely egymaga életképtelen volna, s tápot adna a Nagy-Albániától és következéskép­pen a Nagy-Szerbiától érzett félel­meknek" - mondta. Ibrahim Rugováról kijelentette, hogy nagyra tartja őt. Belgrádból történt kienge­dése arra enged következtetni, hogy a jugoszláv vezetés alkalmasint je­lezni kívánta engedékenységét a Nyugat elvárásaival szemben. Wa­shingtonnak ugyanakkor fejtörést okoz, hogy nem tudja, kit tekintsen a koszovói albánok igazi szószólójá­nak. „Úgy gondolom, a demokrácia elveiből kiindulva lehetőséget kelle­ne adnunk a koszovói lakosságnak, hogy eldöntse: ki képviselje az érde­keit"-vélekedett Clinton, óvakodva attól, hogy a vetélkedő albán cso­portok vezetői (Rugova, Thaci, Bukoshi) közül bármelyik mellett letegye a garast. lenségét" a koszovói válsághelyzet kezelésében és a menekülteket be­fogadó családok segélyezésében. „Semmilyen terv nem létezik az albán befogadó családok támoga­tására", amelyek szállást adnak a mintegy 386 ezer koszovói albán menekült több mint felének ­mondta Majko. A a menekültek összeírása ugyancsak nehézsége­ket okoz. Albánia kész befogadni egymillió menekültet, de a NATO­tagállamok támogatása nélkül semmit sem tehet, átlagosan napi ezer ember érkezését elviseli, de tízezerét semmiképpen. MTI-JELENTÉS Budapest. Az Európa Tanács parla­menti közgyűlése bürójának zárt ülésével kezdődött tegnap délután az ET fennállása 50. évfordulója al­kalmából megrendezett kétnapos budapesti rendezvénysorozat. A zárt ülést követően Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a dele­gációvezetőket, majd ünnepi ülésre kerül sor a parlament kongresszusi termében. A nyitóbeszédet Áder Já­nos házelnök mondta, felszólalt Or­bán Viktor kormányfő, Lord Russell­Johnston, az ET parlamenti közgyű­lésének elnöke, Knut Vollebaek nor­vég külügyminiszter, az EBESZ so­ros elnöke, valamint Daniel Tars­chys, az Európa Tanács főtitkára. Jack Hanning szóvivő közölte: a bü­ró, a parlamenti közgyűlés vezető testülete a zárt ülésen a koszovói MTI-JELENTÉS Vatikánváros. Szívével és imájával a pápa közel lesz mindazokhoz, akik nem tudnak részt venni a bukaresti szertartásokon és reméli, hogy a jö­vőben lehetősége lesz majd lakóhely­ükön is felkeresni a katolikus híveket - mondta Joaquin Navarro Valis, a Vatikán szóvivője a pápa pénteken kezdődő romániai látogatásával kap­csolatban. Burkoltan megerősítette, hogy a pápa az ortodoxok kérésére mondott le Erdély felkereséséről. A katolikus egyházfő Teoctist román ortodox pátriárka 1989-es vatikáni látogatását viszonozza. Valis hang­MTI-HÍR Moszkva. Az orosz fegyveres erők készek haladéktalanul Koszovóba vezényelni békefenntartó egysége­iket, amint erről a moszkvai veze­tés döntést hoz. A „kéksisakosok" esedeges jugo­szláviai, az ENSZ égisze alatt törté­nő vezénylésével kapcsolatos érte­sülésekre reagálva ezt közölte teg­nap az orosz vezérkar. Az orosz MTI-HÍR Washington. Az amerikai külügy közölte: nem találtak bizonyítékot a Clinton elnök által ENSZ-nagyköve­ti tisztségre jelölt Richard Holb­rooke ügyében arra, hogy a diplo­mata nyerészkedésre használta vol­válsággal és a főtitkár-jelöltekkel kapcsolatos döntéseket hozott. En­nek alapján az ET miniszteri bizott­sága és parlamenti közgyűlése ma közös bizottságot hoz létre a koszo­vói válság eseményeinek vizsgálatá­ra. Emlékeztetett arra, hogy 1990­ben, amikor Magyarország - a kelet­közép-európai országok közül első­ként - felvételt nyert a tanácsba, még 23 tagja volt a szervezetnek, ma már 41. Az ET állandó bizottsá­ga május 26-án hallgatja meg az el­nöki (főtitkári) poszt három jelölt­jét, az osztrák Walter Schwimmert, a brit Terry Davist, valamint a len­gyel Hanna Suchockát. Göncz Árpád magyar államfő beszé­dében rámutatott: a budapesti ün­nepi ülés és a miniszteri bizottság mai tanácskozása a köztársasági el­nök szavai szerint hidat alkot az Eu­rópa Tanács múltja és jövője között. súlyozta: történelmi tény, hogy 1054 óta első ízben kapott meghí­vót egy pápa egy ortodox pátriárká­tól és a meghívás elfogadásával vá­laszolt arra. A pápa szóvivője rámu­tatott, hogy paradox módon a drá­mai balkáni háborús helyzet és a Szentszék ezzel kapcsolatban ta­núsított magatartása elősegítette a közeledést a katolikus és az orto­dox egyház között. „A Szentszék diplomáciája által kifejtett erőfe­szítéseket igen nagyra értékelték ortodox körökben. Különösen fon­tos, hogy sikerült elkerülni a kato­likus egyháznak a Nyugattal való azonosítását" - mondta. fegyveres erőkön belül külön béke­fenntartó kontingenst hoztak létre, amely 17 gépesített lövész és 4 ejtő­ernyős deszantzászlóaljból áll (összlétszámuk 22 ezer fő). Orosz békefenntartók már közreműköd­tek balkáni ENSZ-akciókban, így egy orosz zászlóalj állomásozott Ke­let-Šzlavóniában 1992 áprilisától. A daytoni megállapodásoknak megfe­lelően 1995 decemberében egy orosz dandár érkezett Boszniába. na ki balkáni különmegbízotti pozí­cióját. Holbrooke kinevezése hóna­pok óta húzódik, egymást követték az ellene folytatott különböző vizs­gálatok. Volt, amely adóbevallási kérdést érintett, volt, amely köz­tisztviselői beosztással való össze­férhetetlenség esetére vonatkozott. Macedónia már lezárta határait, Albánia rendkívül elégedetlen Nem csökken a menekültáradat Lezárták a „Dayton hőse" elleni vizsgálatot Holbrooke tisztázva Készek haladéktalanul Koszovóba menni Orosz kéksisakosok Nagy titkolózás övezi „a Balkán Gandhijának" eddigi megbeszéléseit, tagadják, hogy konkrét béketervvel érkezett volna Rómába Mi van Rugova pakkjában? HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Tirana/Róma. A tiranai kormány albániai látogatásra hívja meg Ib­rahim Rugovát és családját, hogy a mérsékelt koszovói albán vezető elmagyarázza, mi is történt való­jában vele és körülötte - közölte tegnap Misa Ulqini albán tájékoz­tatási miniszter. A koszovói válság különös fejle­ményeként Rugova szerdán Ró­mába érkezett. A függetlenség­párti, de a szerb hatalmi szervek­kel szemben békés ellenállást hir­dető politikus a NATO-csapások kezdete, március 24-e óta most először hagyta el Jugoszláviát, sorsa és mozgástere kezdettől fogva találgatások tárgya volt. Számos nyugati vezető kétkedé­sét legfőképpen a szerb állami te­levízióban bemutatott felvételek váltották ki, amelyek szerint Rugova találkozott Milosevics ju­goszláv elnökkel. Olasz kormány­források most hangsúlyozták: Rugova „szabad ember" Rómá­ban, ahova nem Milosevics üze­netével vagy valamilyen béke­terwel érkezett. Egy albán forrás viszont azt állította: Rugova azért utazott Rómába, hogy ki­dolgozza egy Belgráddal kötendő megállapodás tervezetét. Rugova római látogatása olyan időszak­ban történt, amikor egyes jelek szerint lassú előrelépés történik a jugoszláviai válság tárgyalásos rendezése felé. Olasz koránykörökben úgy látják, hogy az erőszakmentességet hir­dető koszovói albán vezető Ró­mába érkezése új reményt ígér a válság megoldására. Milosevics kedden este személyesen tájékoz­tatta telefonon Lamberto Dini olasz külügyminisztert arról, hogy Rugova szabadon távozhat Jugoszláviából. Dini tagadta, hogy bármiféle alku folyt volna a belgrádi kormánnyal Rugova ki­engedése ügyében. Olasz elem­zők szerint az elkövetkező napok­ban dől el, hogy „a Balkán Gan­dhija" valóban béketerv nélkül ér­kezett-e Rómába. Mindenesetre az eddig fenntartásokkal kezelt megnyilatkozásai a jövőben hite­lesnek tekinthetők, mert nem kell attól tartani, hogy Milosevics fog­lyaként teszi nyilatkozatait. Az amerikai külügyminisztérium máris Rómába küldte Hill külön­megbízottat, hogy első kézből in­formálódjon Rugova terveiről. Rugova Rómában Lamberto Dini külügyminiszterrel, majd pedig D 'Alema kormányfővel is találkozott. (TA SR/AP-felvétel) Vatikáni szóvivő a pápa romániai látogatásáról Egyházak közeledése

Next

/
Thumbnails
Contents