Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-07 / 104. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 7. KOMMENTÁR Schuster-lcampány TÓTH MIHÁLY Három olyan esztendő is volt az elmúlt évtizedben, amikor Szlovákiában különösen nagy tömegeket sikerült mozgósítani a nem­zeti és populista kolomp rázásával. Ami történt, azt a csordaszellem gyakorlati megnyilvánulásának is tekinthetjük. Aztán megkezdődött a gyógyulás, de még mindig csak a lábadozásnál tartunk. Furcsa fin­tora a sorsnak, hogy ezekben a napokban, az elnökválasztási kam­pány csúcsrajáratásának időszakában azok követelik az egységes népszerűséghajhászási stílus érvényesítését, akiktől azt a legkevésbé vártuk. Jobboldali hírmagyarázók decensen azt vetik Rudolf Schuster szemére, hogy félgőzzel agitál. Voltaképpen azért marasztalják el, mert megválasztása érdekében nem ugyanazokat az eszközöket és ugyanazt a stílust érvényesíti, mint a többi jelölt. Pikantériája e jelen­ségnek, hogy az ilyen bírálat azok tollából cseppen ki, akik néhány hónappal ezelőtt még csak annyit tudtak a kassai főpolgármesterről mondani, hogy annak idején a kommunista párt központi bizottságá­nak tag volt. Nem nehéz felfedezni az ilyen kommentárok mögött a hátsó gondolatot; elhitetni az olvasóval, a rádióhallgatóval, hogy a langyosan kampányoló Schustert a népszerűségi lista első helyén felválthatja az erőteljesen agitáló Vášáryová. Politikai vetélkedés so­rán megengedett az ilyen módszer. Kérdés, hogy a jelenlegi helyzet­ben nem megengedheteden kockáztatás e az ilyen taktikázás. A fenti mondat szónoki kérdés. A taktikázgatás azért megengedhetet­len, mert a tét: Schuster első fordulóban történő megválasztása. En­nek alternatívája: Mečiar bekerülése a második fordulóba. Ennek lé­lektani hatásáról már sok eszmefuttatást megfogalmaztak. Ha az elemzők legalább feleannyit foglalkoznak azzal is, hogy mennyire üd­vös lenne a „ketten a harmadikért" formula helyett a „hárman a de­mokráciáért" elv érvényesítése, akkor talán Vášáryová is belátja, nem csak Michal Kováétól és Juraj Švectôl kell önzetlenséget igényelni. Nincs abban semmi elfogadhatatlan, hogy baloldali személyiség lesz Szlovákia elnöke; Európában a baloldalé az ezredforduló. Tévedés, hogy Schuster félgőzzel harcol. Tény, máshogy küzd, mint a többi jelölt. Felfedezett valamit, amit „kollégái" közül egyik sem. Az elnökválasztási kampány nem szépségverseny, de nem is laposabbnál laposabb jelszavak szajkózása. Felfedezte, hogy a lakosság többsége undorral viseltetik a milliós plakátháború iránt. Más dolog az, hogy Schuster azért gondoskodik róla, hogy az emberek megtudják, mi­lyenjótékonysági célra használták fel a pénz, amelyet kampányolásra is használhattak volna. Ez Schuster másságának lényege. JEGYZET Megy-e Kati moziba? PÉTERFI SZONYA - Tudtuk, mennyire kétségbeej­tő helyzetbe került az egészség­ügy, tudtuk, hogy a gondok na­gyok. - Marta Aibeková (DSZM) és Štefan Zelník (SZNP) képviselők emígy kese­regnek a parlament egészség­ügyi bizottságában, s az egész­ségügyi minisztert bírálják az intézkedések lassúsága miatt. Aki talán nem tudná, kik is ezek az (általam egyáltalán nem tisz­telt) képviselők, azoknak el­árulhatom, hogy nem újoncok a parlamentben: Aibeková asz­szony koalíciós képviselőként mindent megtett annak érdeké­ben, hogy az ellenzékiek éssze­rűjavaslatait még véletlenül se fogadja el az akkori koalíciós többség. Amikor a bizottság el­lenzéki tagjai (orvosok) Ľubo­mír Javorský minisztert -1997­től folyamatosan - az ágazat alulfinanszírozására figyelmez­tették, nem értettek velük egyet. Štefan Zelník államtitkár többször helyettesítette a bi­zottságba meghívott, nemtu­domkának becézett miniszterét, és szófogadó alattvalóként ma­gyarázta a (rossz) döntések ér­telmét. Ma viszont - ellenzéki politikusként - mindketten ab­szolút emlékezetvesztésben szenvednek: eszükbe sem jut, hogy a vészhelyzetbejuttatott egészségügyért jelentős mér­tékben ők felelősek! A követke­ző „szakértő" Jozef Tarčák (DSZM) beismerte ugyan, hogy nem ért az egészségügy tárgy­köréhez - mellesleg oktatási ál­lamtitkárként az iskolaügyhöz sem értett mégsem zavartatta magát: feleslegesen és hosszan félrebeszélt, szegény. A helyzet annyira kínos volt, hogy még saját (elv)társai is csóválták a fejüket, Roman Kováč (SZDK) pedig megkérte: máskor felszó­lalás előtt tanulmányozza át a megvitatásra kerülő alapanya­gokat, és kérjen szakmagyará­zatot az egyes témák tárgyá­ban. Ha nem másért, hát leg­alább az illem kedvéért, ugyan­is a bizottság zöme szakértő. Apropó, illem. Úgy látszik, Aibeková asszony fütyül rá. Az ülés alatt nem kapcsolta ki ma­roktelefonját, csörgése számta­lanszor zavarta a felszólalókat. Ót nem, mert felemelte és in­tézte létfontosságú, halasztha­tatlan ügyeit. Mialatt a minisz­ter a betegellátás javulása érde­kében együttműködésre szólí­totta fel a képviselőket, ő azt tu­dakolta Katitól, este moziba megy-e... Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panorám.! - (58238338), Boleniam Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 20U, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamin! a l'NS irodáiban. Teijeszü a PNS, valamin! a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Micsoda pofátlanság! Egyik rokona sem elnökjelölt, s a lányunk kezét kéri (Peter Gossányi karikatúrája) A pénzosztó, az agilis, a régi, a bohóc, a totemállat, a Duracell-maci és Nostradamus Kis szlovák választási lcampányológia Isten, haza, család. E torgyá­ni, a kisgazdák által már jócskán elkoptatott jelszó je­gyében kezdődött meg az or­szágos ámítás. Ki kapja be a horgot, s főleg kiét - ez a kér­dés abban versenyfutásban, amit a szakértők választási kampánynak hívnak. Ki-ki vérmérséklete, vagy pénztár­cája vastagsága szerint kez­dett április 29-én reggel. JARÁBIK BALÁZS Van, aki az elektronikus médiákra és a választókkal való találkozókra esküszik, van aki hozzácsapja eh­hez még az óriásplakátokat is. Az eredmény pedig Szlovákia politikai történetének eddigi legszínvonala­sabb és az egyes jelölteket profilját leginkább bemutató kampánya. Persze kellett ehhez a szlovák vi­szonylatban nem mindennapi telje­sítményhez mindenki Vladója és a média tolongása. Mert Ő eladható. Kezdjük a leggyengébekkel. Demi­kát, Lazarčík és a többiek teljesít­ményét látva az egyetlen helyes, ám megismételhetetlen reakciót a kommunisták alelnöke produkálta: pártja jelöltjének Markíza-beli bo­hóckodását látva szégyenében le­mondott és elbujdosott. Talán meg­értette: Lazarčík közröhej tárgyává tette magát, de pártját is a béka fe­neke alá süllyesztette. Külön fejeze­tet érdemel Boris Zala, ez a jobb na­pokat is látott filozófus-politikus, egykoron a Szociáldemokrata Párt elnöke. Szegény Dubček foroghat a sítjában egykori munkatársának vi­deoklipjét látva. Zala egy hibát vét csupán, hetet-havat összehord, rá­adásul mindezt nostradamusi dísz­letek között. Különösen eredetinek ható gondolatmenetére, mely sze­OLVASÓI LEVÉL Jelölt tíz is van, kit válasszunk? Dilemmában az ország választó­polgára, vajon kire is kellene vok­solnia? Mert, ugye, jelölt van tíz is! De mégis, ki lenne a legrátermet­tebb, a legméltóbb, aki nem hozna szégyent az országra, akivel kül­földön is tisztelettel fognának ke­zet, úgy, hogy nemcsak az elnököt tisztelik és becsülik benne, hanem a népét is, melyet képvisel; ki lenne az, aki megbecsüli a polgárt is, és rint létrehozza a 28 éven aluliak el­nöki funkcióját, sem igen hiszem, hogy a fiatalok azért tódulnának az urnákhoz, hogy megválasszák őt. Az értékelhető kampányok sorát Ivan Mjartan nyitja. Már nála meg­figyelhető néhány jelölt ama speci­fikus ismertetőjele, hogy magasról tesz az elnöki funkcióra. Tervei egé­szen másról szólnak, a kampány csak kapóra jön ezek realizálásá­hoz. Mjartan nem akar elnök lenni, tisztában van vele, hogy ez nem is sikerülhet. Viszont az ambiciózus újságíró és volt diplomata nem lég­várakat épít. Politikai babérokra tör, pártalapítási szándékairól a legjobban éppen kampánya árulko­dik. Célja annak a rétegnek a meg­szólítása, amelyből a legtöbb az in­gadozó, bizonytalan szavazó kerül Hatásos klip gondosan választott „moderátor", csak Kováč a régi. ki: a fiatalok. Kampánya dinamikus és tökéletesen megfelel erre a célra, elsősorban billboardjai keltenek meglepetést. Az elnökválasztás szempontjából azonban Mjartan nem tényező. Vannak olyanok, akik komoly kö­vetkeztetést vontak le - sikertelen ­parlamenti választásokat megelőző kampányukból. Mind Schuster, mind Mečiar a jelek szerint a bill­board-háborút elhibázott lépésnek tartja. Pedig csak az történt a parla­menti választások előtt, hogy az egyik párt erős plakátja semlegesí­tették a másik párt nem kevésbé vi­zuális billboardjait. (gy maradt meg emlékezetünkben Mečiar a család­fő és a frissen felhúzott Duracell­maci képében. Amikor kilép az ezeréves tölgy vastag törzse mögül, az viszont őt. Szóval, ki legyen Ő? - ez itt a kérdés. Legvalószínűbb talán az a variáció, hogy összejön egy végső hármas, akik közül végül is aztán kiválik az igazi. A válasz­tók kezében a döntés! És ha van igazság, a választópolgárnak van józan ítélőképessége, akkor a tri­umvirátus a következőképpen ala­kulna: 1. Magda Vášáryová, 2. Ru­dolf Schuster, 3. Michal Kováč ex­elnök. Ami az egyes számot illeti, hát persze, hogy ő van legelöl, a nő; és ami ezenkívül a besorolást indokolja az, hogy kétségtelenül jó megjelenésű, népszerű, vannak diplomáciai ismeretei, beszél nyel­nemigen lehet másra gondolni. A kassai főpolgármester pedig a mindenki által megfogható pénzt helyezte előtérbe, a pénzosztó sze­repében tündököl, gondosan meg­választott szlogen mögé rejtve el sokak számára elfogatdhatalan ar­cát. Beszéljenek helyette tettei ­tökéletes filozófia. Ami a polgári jelölteket illeti, a leg­nagyobb meglepetés talán Midial Kováč profizmusa. Hatásos klip, megfelelő szlogen, gondosan vá­lasztott „moderátor". Az egészben csak az baj, hogy Kováč a régi. Juraj Švec professzor sem tagadja meg önmagát. Miért is tenné, hiszen nem hisz a közvélemény-kutatá­soknak. Félek, hasonlóan fog járni, mint 1994-ben a magyar ország­gyűlési választásokon az MDF. Ok sem hittek benne, de a végén csak megtanulták tisztelni a felmérések eredményeit. Kampányát tekintve Švec a legkomolytalanabb és a leg­közönségesebb. Plakátjának üzene­te, hogy ő professzor. Preferenciái pedig pontosan tükrözik ezt a tény­állást: alanyi jogon senki se lehet el­nök, még a professzorok sem. Hadd maradjon a legvégére két kedvencem: Magda Vášáryová és Ján Slota. Míg az elsőtől több nőies­ség, kevesebb színészi pátosz lett volna elvárható, a nemzeti párt el­nöke hozza formáját. Mindkét té­véklipben nem a pártelnök, de a szlovákok istene szól - kizárólag a szlovák nézőknek ajánlva. De azért egy nagy lehetőséget kihagyott: a szlovákság atyját gyermekkorától bemutató választási hirdetésben se­hol sem látni a szlovák sast. Márpe­dit totemállat nélkül nem lehet nemzetet építeni. Lehetséges, hogy Slota úgy gondolta, minek saját maga mellé még egy... A szerző állandó munkatársunk veket és a fellépése is megnyerő. Ráadásul független! Fiatal, ugyan­akkor tekintélyt parancsoló. A má­sodik helyre sorolt pártelnök úr (PEP) a diplomáciában még eléggé járatlan és nem is független, ami, bizony, nem a legmeggyőzőbb tény Rudolf Schuster mellett. Így aztán neki sem ártana kivárnia még egy választási időszakot. A hármas számmal ringbe szálló je­lölt Michal Kováč, aki mellett vi­szont minden érvelés meggyőző: gyakorlott diplomata, szinte egész Európa ismeri, megjelenése tekin­télyes, ráadásul a lakosság, vala­mint a diplomácia körében is nép­TALLÓZÓ PRAVDA Bohuš Lenický jegyzetben értéke­li az ellenzéki Oľga Keltošová DSZM-képviselőnek a délszláv válsággal kapcsolatos legutóbbi álláspontját, mely szerint neki nem minden szerb testvére, hi­szen e nemzet fiai követnek el erőszakot a koszovói albánokon és a fiatal albán nőkön: „A tárgyi­lagos információkkal rendelkező Keltošová korántsem látja olyan fehéren-feketén a viszályt, mint Slota. Talán ezért sem találtak szavai akkora visszhangra a De­mokratikus Szlovákiáért Mozga­lom lapjában, mint a mozgalom más tisztségviselőié, akik Szlo­bodan Milosevics jugoszláv elnök oldalán »küzdenek«. Az elnökvá­lasztási harcban a jugoszláv ász­tól a DSZM jelöltje is egyre távo­lodik, a magyar kártyát húzza elő kabátujjából, amivel főként olyan helyeken üti az asztalt, ahol nem élnek szlovákiai magyarok. Mint­ha nem tudatosítaná, hogy köny­nyű a nemzetiségi összeférhetet­lenség tüzét szítani, de - s ezt ép­pen a jelenlegi délszláv tűzvész is igazolja - sokkal nehezebb azt el­oltani." SME Marián Leško, a lap kommentár­írója Michal Kováč köztársasági elnökjelölt, volt államfő esélyeit latolgatja a közelgő közvetlen el­nökválasztáson. „Bebizonyoso­dott, hogy a belé vetett bizalom inkább az általa viselt hivatallal, semmint a volt elnök személyéveí függött össze. Az exállamfő Michal Kováč, aki a volt ellenzé­ket képes volt egybegyűjteni, és aki a saját bőrén tapasztalhatta, hogy a mečiarizmus, a zsarnok el­leni küzdelem nem fájdalommen­tes, most joggal érezheti úgy, hogy a jelenlegi kormánykoalíció és a választópolgárok nem érté­kelték eléggé múltbeli kiállását és jövőbeni lehetőségeit." A jelölt je­lenlegi 5 százalékos támogatott­ságáról Leško így ír: „Úgy tűnik, Kováénak és stábjának már nincs ereje fordítani a mostani helyze­ten. Ami számukra elérhető eb­ben a küzdelemben, az »csak« annyi, hogy befolyásolhatják, ki kerül az elnökválasztás második körébe." NÁRODNÁ OBRODA A lap jegyzetírója, Peter Vavro szerint a kormánykoalíción belül egyre több a már-már elsimítha­tatlannak tűnő ellentét. „Problé­mák, méghozzá enyhíthetetlenek jelentkeznek időnként a kisebbsé­gi nyelvhasználati törvény és a közös elnökjelölt indítása körüli vitában. A koalíció időről időre szétesik, áthelyeződik a törpe­frakciókon belül, és az ultimátum válik a koalíciós együttműködés legfőbb láncszemévé." A kor­mánykoalíción belüli eltérő néze­tek és Vladimír Mečiar újbóli fel­bukkanása azonban a szerző sze­rint új helyzetet teremthet. Erről így ír: „Mečiar a vele szembeni el­utasítás alapján legalább rövid tá­von egyesítette a fellendülés szlo­vákiai erőit, s ellenfelei a prog­resszív lépések fonalát tartják ke­zükben. A szlovák labirintusból azonban nem négy, csak egy út vezet kifelé." szerű. És végső soron figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy szá­mára ez az utolsó lehetőség. Végér­vényesen kiesik a körből, ha a vá­lasztók most nem szavaznak neki bizalmat. Pedig megérdemelné, hogy elégtételt kapjon azért a sok megaláztatásért, melyet a me­čiarizmus időszakában kénytelen volt elszenvedni. Ezek után úgy gondoljuk, hogy Mečiar úr a becsü­let, a köztisztelet, a szavahihetőség meg az intelligencia terén semmi­lyen dicsőségre nem számíthat. Esélytelen! Deminger Béla, Párkány

Next

/
Thumbnails
Contents