Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)
1999-05-07 / 104. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 7. KOMMENTÁR Schuster-lcampány TÓTH MIHÁLY Három olyan esztendő is volt az elmúlt évtizedben, amikor Szlovákiában különösen nagy tömegeket sikerült mozgósítani a nemzeti és populista kolomp rázásával. Ami történt, azt a csordaszellem gyakorlati megnyilvánulásának is tekinthetjük. Aztán megkezdődött a gyógyulás, de még mindig csak a lábadozásnál tartunk. Furcsa fintora a sorsnak, hogy ezekben a napokban, az elnökválasztási kampány csúcsrajáratásának időszakában azok követelik az egységes népszerűséghajhászási stílus érvényesítését, akiktől azt a legkevésbé vártuk. Jobboldali hírmagyarázók decensen azt vetik Rudolf Schuster szemére, hogy félgőzzel agitál. Voltaképpen azért marasztalják el, mert megválasztása érdekében nem ugyanazokat az eszközöket és ugyanazt a stílust érvényesíti, mint a többi jelölt. Pikantériája e jelenségnek, hogy az ilyen bírálat azok tollából cseppen ki, akik néhány hónappal ezelőtt még csak annyit tudtak a kassai főpolgármesterről mondani, hogy annak idején a kommunista párt központi bizottságának tag volt. Nem nehéz felfedezni az ilyen kommentárok mögött a hátsó gondolatot; elhitetni az olvasóval, a rádióhallgatóval, hogy a langyosan kampányoló Schustert a népszerűségi lista első helyén felválthatja az erőteljesen agitáló Vášáryová. Politikai vetélkedés során megengedett az ilyen módszer. Kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben nem megengedheteden kockáztatás e az ilyen taktikázás. A fenti mondat szónoki kérdés. A taktikázgatás azért megengedhetetlen, mert a tét: Schuster első fordulóban történő megválasztása. Ennek alternatívája: Mečiar bekerülése a második fordulóba. Ennek lélektani hatásáról már sok eszmefuttatást megfogalmaztak. Ha az elemzők legalább feleannyit foglalkoznak azzal is, hogy mennyire üdvös lenne a „ketten a harmadikért" formula helyett a „hárman a demokráciáért" elv érvényesítése, akkor talán Vášáryová is belátja, nem csak Michal Kováétól és Juraj Švectôl kell önzetlenséget igényelni. Nincs abban semmi elfogadhatatlan, hogy baloldali személyiség lesz Szlovákia elnöke; Európában a baloldalé az ezredforduló. Tévedés, hogy Schuster félgőzzel harcol. Tény, máshogy küzd, mint a többi jelölt. Felfedezett valamit, amit „kollégái" közül egyik sem. Az elnökválasztási kampány nem szépségverseny, de nem is laposabbnál laposabb jelszavak szajkózása. Felfedezte, hogy a lakosság többsége undorral viseltetik a milliós plakátháború iránt. Más dolog az, hogy Schuster azért gondoskodik róla, hogy az emberek megtudják, milyenjótékonysági célra használták fel a pénz, amelyet kampányolásra is használhattak volna. Ez Schuster másságának lényege. JEGYZET Megy-e Kati moziba? PÉTERFI SZONYA - Tudtuk, mennyire kétségbeejtő helyzetbe került az egészségügy, tudtuk, hogy a gondok nagyok. - Marta Aibeková (DSZM) és Štefan Zelník (SZNP) képviselők emígy keseregnek a parlament egészségügyi bizottságában, s az egészségügyi minisztert bírálják az intézkedések lassúsága miatt. Aki talán nem tudná, kik is ezek az (általam egyáltalán nem tisztelt) képviselők, azoknak elárulhatom, hogy nem újoncok a parlamentben: Aibeková aszszony koalíciós képviselőként mindent megtett annak érdekében, hogy az ellenzékiek ésszerűjavaslatait még véletlenül se fogadja el az akkori koalíciós többség. Amikor a bizottság ellenzéki tagjai (orvosok) Ľubomír Javorský minisztert -1997től folyamatosan - az ágazat alulfinanszírozására figyelmeztették, nem értettek velük egyet. Štefan Zelník államtitkár többször helyettesítette a bizottságba meghívott, nemtudomkának becézett miniszterét, és szófogadó alattvalóként magyarázta a (rossz) döntések értelmét. Ma viszont - ellenzéki politikusként - mindketten abszolút emlékezetvesztésben szenvednek: eszükbe sem jut, hogy a vészhelyzetbejuttatott egészségügyért jelentős mértékben ők felelősek! A következő „szakértő" Jozef Tarčák (DSZM) beismerte ugyan, hogy nem ért az egészségügy tárgyköréhez - mellesleg oktatási államtitkárként az iskolaügyhöz sem értett mégsem zavartatta magát: feleslegesen és hosszan félrebeszélt, szegény. A helyzet annyira kínos volt, hogy még saját (elv)társai is csóválták a fejüket, Roman Kováč (SZDK) pedig megkérte: máskor felszólalás előtt tanulmányozza át a megvitatásra kerülő alapanyagokat, és kérjen szakmagyarázatot az egyes témák tárgyában. Ha nem másért, hát legalább az illem kedvéért, ugyanis a bizottság zöme szakértő. Apropó, illem. Úgy látszik, Aibeková asszony fütyül rá. Az ülés alatt nem kapcsolta ki maroktelefonját, csörgése számtalanszor zavarta a felszólalókat. Ót nem, mert felemelte és intézte létfontosságú, halaszthatatlan ügyeit. Mialatt a miniszter a betegellátás javulása érdekében együttműködésre szólította fel a képviselőket, ő azt tudakolta Katitól, este moziba megy-e... Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panorám.! - (58238338), Boleniam Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 20U, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamin! a l'NS irodáiban. Teijeszü a PNS, valamin! a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Micsoda pofátlanság! Egyik rokona sem elnökjelölt, s a lányunk kezét kéri (Peter Gossányi karikatúrája) A pénzosztó, az agilis, a régi, a bohóc, a totemállat, a Duracell-maci és Nostradamus Kis szlovák választási lcampányológia Isten, haza, család. E torgyáni, a kisgazdák által már jócskán elkoptatott jelszó jegyében kezdődött meg az országos ámítás. Ki kapja be a horgot, s főleg kiét - ez a kérdés abban versenyfutásban, amit a szakértők választási kampánynak hívnak. Ki-ki vérmérséklete, vagy pénztárcája vastagsága szerint kezdett április 29-én reggel. JARÁBIK BALÁZS Van, aki az elektronikus médiákra és a választókkal való találkozókra esküszik, van aki hozzácsapja ehhez még az óriásplakátokat is. Az eredmény pedig Szlovákia politikai történetének eddigi legszínvonalasabb és az egyes jelölteket profilját leginkább bemutató kampánya. Persze kellett ehhez a szlovák viszonylatban nem mindennapi teljesítményhez mindenki Vladója és a média tolongása. Mert Ő eladható. Kezdjük a leggyengébekkel. Demikát, Lazarčík és a többiek teljesítményét látva az egyetlen helyes, ám megismételhetetlen reakciót a kommunisták alelnöke produkálta: pártja jelöltjének Markíza-beli bohóckodását látva szégyenében lemondott és elbujdosott. Talán megértette: Lazarčík közröhej tárgyává tette magát, de pártját is a béka feneke alá süllyesztette. Külön fejezetet érdemel Boris Zala, ez a jobb napokat is látott filozófus-politikus, egykoron a Szociáldemokrata Párt elnöke. Szegény Dubček foroghat a sítjában egykori munkatársának videoklipjét látva. Zala egy hibát vét csupán, hetet-havat összehord, ráadásul mindezt nostradamusi díszletek között. Különösen eredetinek ható gondolatmenetére, mely szeOLVASÓI LEVÉL Jelölt tíz is van, kit válasszunk? Dilemmában az ország választópolgára, vajon kire is kellene voksolnia? Mert, ugye, jelölt van tíz is! De mégis, ki lenne a legrátermettebb, a legméltóbb, aki nem hozna szégyent az országra, akivel külföldön is tisztelettel fognának kezet, úgy, hogy nemcsak az elnököt tisztelik és becsülik benne, hanem a népét is, melyet képvisel; ki lenne az, aki megbecsüli a polgárt is, és rint létrehozza a 28 éven aluliak elnöki funkcióját, sem igen hiszem, hogy a fiatalok azért tódulnának az urnákhoz, hogy megválasszák őt. Az értékelhető kampányok sorát Ivan Mjartan nyitja. Már nála megfigyelhető néhány jelölt ama specifikus ismertetőjele, hogy magasról tesz az elnöki funkcióra. Tervei egészen másról szólnak, a kampány csak kapóra jön ezek realizálásához. Mjartan nem akar elnök lenni, tisztában van vele, hogy ez nem is sikerülhet. Viszont az ambiciózus újságíró és volt diplomata nem légvárakat épít. Politikai babérokra tör, pártalapítási szándékairól a legjobban éppen kampánya árulkodik. Célja annak a rétegnek a megszólítása, amelyből a legtöbb az ingadozó, bizonytalan szavazó kerül Hatásos klip gondosan választott „moderátor", csak Kováč a régi. ki: a fiatalok. Kampánya dinamikus és tökéletesen megfelel erre a célra, elsősorban billboardjai keltenek meglepetést. Az elnökválasztás szempontjából azonban Mjartan nem tényező. Vannak olyanok, akik komoly következtetést vontak le - sikertelen parlamenti választásokat megelőző kampányukból. Mind Schuster, mind Mečiar a jelek szerint a billboard-háborút elhibázott lépésnek tartja. Pedig csak az történt a parlamenti választások előtt, hogy az egyik párt erős plakátja semlegesítették a másik párt nem kevésbé vizuális billboardjait. (gy maradt meg emlékezetünkben Mečiar a családfő és a frissen felhúzott Duracellmaci képében. Amikor kilép az ezeréves tölgy vastag törzse mögül, az viszont őt. Szóval, ki legyen Ő? - ez itt a kérdés. Legvalószínűbb talán az a variáció, hogy összejön egy végső hármas, akik közül végül is aztán kiválik az igazi. A választók kezében a döntés! És ha van igazság, a választópolgárnak van józan ítélőképessége, akkor a triumvirátus a következőképpen alakulna: 1. Magda Vášáryová, 2. Rudolf Schuster, 3. Michal Kováč exelnök. Ami az egyes számot illeti, hát persze, hogy ő van legelöl, a nő; és ami ezenkívül a besorolást indokolja az, hogy kétségtelenül jó megjelenésű, népszerű, vannak diplomáciai ismeretei, beszél nyelnemigen lehet másra gondolni. A kassai főpolgármester pedig a mindenki által megfogható pénzt helyezte előtérbe, a pénzosztó szerepében tündököl, gondosan megválasztott szlogen mögé rejtve el sokak számára elfogatdhatalan arcát. Beszéljenek helyette tettei tökéletes filozófia. Ami a polgári jelölteket illeti, a legnagyobb meglepetés talán Midial Kováč profizmusa. Hatásos klip, megfelelő szlogen, gondosan választott „moderátor". Az egészben csak az baj, hogy Kováč a régi. Juraj Švec professzor sem tagadja meg önmagát. Miért is tenné, hiszen nem hisz a közvélemény-kutatásoknak. Félek, hasonlóan fog járni, mint 1994-ben a magyar országgyűlési választásokon az MDF. Ok sem hittek benne, de a végén csak megtanulták tisztelni a felmérések eredményeit. Kampányát tekintve Švec a legkomolytalanabb és a legközönségesebb. Plakátjának üzenete, hogy ő professzor. Preferenciái pedig pontosan tükrözik ezt a tényállást: alanyi jogon senki se lehet elnök, még a professzorok sem. Hadd maradjon a legvégére két kedvencem: Magda Vášáryová és Ján Slota. Míg az elsőtől több nőiesség, kevesebb színészi pátosz lett volna elvárható, a nemzeti párt elnöke hozza formáját. Mindkét tévéklipben nem a pártelnök, de a szlovákok istene szól - kizárólag a szlovák nézőknek ajánlva. De azért egy nagy lehetőséget kihagyott: a szlovákság atyját gyermekkorától bemutató választási hirdetésben sehol sem látni a szlovák sast. Márpedit totemállat nélkül nem lehet nemzetet építeni. Lehetséges, hogy Slota úgy gondolta, minek saját maga mellé még egy... A szerző állandó munkatársunk veket és a fellépése is megnyerő. Ráadásul független! Fiatal, ugyanakkor tekintélyt parancsoló. A második helyre sorolt pártelnök úr (PEP) a diplomáciában még eléggé járatlan és nem is független, ami, bizony, nem a legmeggyőzőbb tény Rudolf Schuster mellett. Így aztán neki sem ártana kivárnia még egy választási időszakot. A hármas számmal ringbe szálló jelölt Michal Kováč, aki mellett viszont minden érvelés meggyőző: gyakorlott diplomata, szinte egész Európa ismeri, megjelenése tekintélyes, ráadásul a lakosság, valamint a diplomácia körében is népTALLÓZÓ PRAVDA Bohuš Lenický jegyzetben értékeli az ellenzéki Oľga Keltošová DSZM-képviselőnek a délszláv válsággal kapcsolatos legutóbbi álláspontját, mely szerint neki nem minden szerb testvére, hiszen e nemzet fiai követnek el erőszakot a koszovói albánokon és a fiatal albán nőkön: „A tárgyilagos információkkal rendelkező Keltošová korántsem látja olyan fehéren-feketén a viszályt, mint Slota. Talán ezért sem találtak szavai akkora visszhangra a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom lapjában, mint a mozgalom más tisztségviselőié, akik Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök oldalán »küzdenek«. Az elnökválasztási harcban a jugoszláv ásztól a DSZM jelöltje is egyre távolodik, a magyar kártyát húzza elő kabátujjából, amivel főként olyan helyeken üti az asztalt, ahol nem élnek szlovákiai magyarok. Mintha nem tudatosítaná, hogy könynyű a nemzetiségi összeférhetetlenség tüzét szítani, de - s ezt éppen a jelenlegi délszláv tűzvész is igazolja - sokkal nehezebb azt eloltani." SME Marián Leško, a lap kommentárírója Michal Kováč köztársasági elnökjelölt, volt államfő esélyeit latolgatja a közelgő közvetlen elnökválasztáson. „Bebizonyosodott, hogy a belé vetett bizalom inkább az általa viselt hivatallal, semmint a volt elnök személyéveí függött össze. Az exállamfő Michal Kováč, aki a volt ellenzéket képes volt egybegyűjteni, és aki a saját bőrén tapasztalhatta, hogy a mečiarizmus, a zsarnok elleni küzdelem nem fájdalommentes, most joggal érezheti úgy, hogy a jelenlegi kormánykoalíció és a választópolgárok nem értékelték eléggé múltbeli kiállását és jövőbeni lehetőségeit." A jelölt jelenlegi 5 százalékos támogatottságáról Leško így ír: „Úgy tűnik, Kováénak és stábjának már nincs ereje fordítani a mostani helyzeten. Ami számukra elérhető ebben a küzdelemben, az »csak« annyi, hogy befolyásolhatják, ki kerül az elnökválasztás második körébe." NÁRODNÁ OBRODA A lap jegyzetírója, Peter Vavro szerint a kormánykoalíción belül egyre több a már-már elsimíthatatlannak tűnő ellentét. „Problémák, méghozzá enyhíthetetlenek jelentkeznek időnként a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a közös elnökjelölt indítása körüli vitában. A koalíció időről időre szétesik, áthelyeződik a törpefrakciókon belül, és az ultimátum válik a koalíciós együttműködés legfőbb láncszemévé." A kormánykoalíción belüli eltérő nézetek és Vladimír Mečiar újbóli felbukkanása azonban a szerző szerint új helyzetet teremthet. Erről így ír: „Mečiar a vele szembeni elutasítás alapján legalább rövid távon egyesítette a fellendülés szlovákiai erőit, s ellenfelei a progresszív lépések fonalát tartják kezükben. A szlovák labirintusból azonban nem négy, csak egy út vezet kifelé." szerű. És végső soron figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy számára ez az utolsó lehetőség. Végérvényesen kiesik a körből, ha a választók most nem szavaznak neki bizalmat. Pedig megérdemelné, hogy elégtételt kapjon azért a sok megaláztatásért, melyet a mečiarizmus időszakában kénytelen volt elszenvedni. Ezek után úgy gondoljuk, hogy Mečiar úr a becsület, a köztisztelet, a szavahihetőség meg az intelligencia terén semmilyen dicsőségre nem számíthat. Esélytelen! Deminger Béla, Párkány