Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-06 / 103. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 6. A TÉMA - AZ EURÓPA TANÁCS A koszovói háborús konfliktust az emberiség legszentebb eszméit megtagadó politika okozta Az Európa Tanács ötven éve Ritkán adatik meg egy külügyminiszternek, hogy egy nemzetközi szervezet soros elnöki tisztét éppen akkor töltse be, amikor az emberi jogok érvényesülésében élen járó szervezet megalakításának 50. és a közép-európai bővítéssel induló megújulásának 10. évfordulóját ünnepli. MARTONYI JÁNOS Okkal emlékezünk meg arról, hogy az ET közép- és kelet-európai országokkal kezdett kibővülni. Az új tagok befogadása józan felismerése és elismerése volt annak, hogy a berlini fal leomlásával az Elbától keletre eső országok - állampolgáraik szabadon kifejezett akaratát beteljesítve - visszatérnek a jogállamiság elveihez. A két évforduló azért is elválaszthatatlan, mert a demokratikus intézményrendszer kiépítését segítő szervezet ekkor kapott új hivatást. Az ET komoly érdemeket mondhat magáénak az Európai Unió kiépítésének eszmei előkészítésében, amellyel megalapozta a jogegységesítést. Az ET „feláldozta magát", szerényen a háttérbe húzódott a tekintélyesebb, nagyobb gazdasági képességekkel rendelkező európai integrációs szervezetek mögött. A szervezet a közép- és kelet-európai rendszerváltozással kapott új hivatást, ez pedig a segítségnyújtás lett az új demokráciák számára az alkotmányjogi, nemzetközi jogi fejlődés előmozdítása terén. Ezzel a történelem alakításának részesévé vált. Az ET a jogállamiság, az emberi jogok védelmének jelképe. Több szervezet Strasbourgról vett példát más földrészeken is. Az Amerikai Államok Szervezetében, az Afrikai Egységszervezetben az emberi jogok védelmének rendszere az Emberi Az ET mintát és tartást ad, az emberi méltóság tiszteletben tartására tanít. Jogok Európai Egyezményének tapasztalatait vette át. A jogállamiság sokat mond annak, aki olyan államban él, ahol ez az elv évtizedek, évszázadok óta áthatja az állami hatóságok, bíróságok és a polgárok viszonyát. Ennél is többet mond azoknak, akik olyan országban élnek, ahol sokáig megtagadták azt az elvet. Az ET mintát és tartást ad, az emberi méltóság tiszteletben tartására tanít. Minden állam saját érdeke a jogállamiság. Az ennek megteremtése érdekében tett erőfeszítések olyan befektetés, amely bőségesen megtérül a fejlődés felgyorsulásában, hiszen az átlátható és korrekt jogrendszerbe vetett bizalom alapján megnövekednek és folyamatossá Martonyi János válnak a tőkebefektetések, az országok megbízható partnerré válnak. Ám ez a tétel fordítva is igaz. Azok az országok, amelyek csak ígérgetnek, de nem teljesítenek, a fejlődés lelassulásával fizetnek. Igen nagy árat... A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával és a Nemzeti Kisebbségek Védelmének Európai Keretegyezményével, valamint a Miniszteri Bizottság és a Parlamenti Közgyűlés számos fontos ajánlásával olyan hálózat formálódik ki, amelyik pótolja a nemzetközijogalkotásnak a második világháború utáni négy évtizeden át tapasztalt hiányosságait. A XX. században egyre nyilvánvalóbb, hogy a nemzetállam bizonyos formái, s különösen annak Középés Kelet-Európa országaiba importált mesterséges, a helyi viszonyokkal számot nem vető változatai, azok kiépítésének erőltetése feszültséget gerjesztenek, mivel a kizárólagosságot hirdető nemzetállam egyik eredendő törekvése a nyelvi, kulturális hegemónia elérése. Ez azonban a nem a többség nyelvét beszélő közösségeket, a más kultúrájú, más vallású polgárokat hátrányosan érintheti. Fokozottan érvényesültek ezek a negatív hatások ott, ahol a nemzetállam építése a történelmi reváns eszközévé vált, s a határmódosításokkal kisebbségi sorba került közösségeket-az asszimiláció irányába próbálta kényszeríteni. Az ET történelmi érdeme annak felismerése, hogy földrészünkön megvan a lehetőség egy kisebbségvédel(TA SR-felvétel) mi háló megalkotására. Az említett dokumentumok mellett a határokon átnyúló együttműködés, a szubszidiaritás, a helyi és regionális autonómiák technikáit rögzítő szerződések és határozatok is megkönnyítik a kisebbségek mindennapi létét. Tény, hogy a nyelvében és kultúrájában megbecsült kisebbségi polgár a saját öntevékenységével hozzájárul az oktatás, a művelődés fejlődéséhez, egybekapcsolja a határok különböző oldalain élő államokat, közösségeket, polgárokat. Európa fogalma a kisebbségek számára a toleranciát, a méltóságot, a jogvédelmet, a tényleges egyenlőséget és a nemzetek közösségébe való közvetlen bekapcsolódást jelenti. A nemzetközi együttműködés a szó szoros értelmében a nemzetek közötti együttműködés. Az ET is hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a határok elválasztó jellege. Ezt szolgája az eurorégiós együttműködések felkarolásával is. A természet, a kulturális javak együttes védelme, a közvetlen gazdasági együttműködés jelentős előrelépés. A népekben és a közösségekben tudatosul, hogy az együttműködés külcsönösen gazdagít, tehát az együttműködésben és nem a konfliktusokban jelenik meg a jövőkép. Megtisztelő feladat volt ellátni a Miniszteri Bizottság elnöki tisztségét. Arra törekedtünk, hogy a szervezet hatékonyabb legyen, felgyorsuljon a belső reformja, hogy az emberi és kisebbségi jogok ellenőrző mechanizmusa szigorú szakszerűséggel működjön, hogy az ET hallassa hangját földrészünk alapvető kérdéseiben. Amikor átvettem a soros elnöki tisztemet jelképező kulcsot Strasbourgban, nem gondoltam, hogy elnökségem vége felé súlyos konfliktus bontakozik ki a Balkánon. így tagadhatatlanul keserű mindazok szájíze, akik az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának Budapesten tartott 104. ülésén részt vesznek. A koszovói konfliktust az emberiség legszentebb eszméit megtagadó politika okozta, amely az etnikai tisztogatás és a népirtás rémségét zúdította a koszovói albánokra. A válság tárgyalásos rendezésének feltételeit a NATO mellett az EU is magáévá tette, és Kofi Annan ENSZ-főtitkár is megerősítette. A nemzetközi közösség a leghatározottabban lépett fel a tömeges deKeserű mindazok szájíze, akik az ET budapesti ülésén részt vesznek. portálással szemben. Az emberi és kisebbségi jogok tömeges megsértése egyetlen nemzeti kisebbséggel szemben sem fogadható el. Sem az euro atlanti közösség, sem az ENSZ, sem az Európa Tanács, sem más nemzetközi szervezet nem tűrheti el, hogy egy nép földönfutóvá legyen vagy elpusztuljon. A nemzetközi jogközösség nem nézheti tétlenül, hogy etnikai, nyelvi, vallási hovatartozása miatt egy nemzeti kisebbséget megalázzanak. Nagy veszélyt jelent, ha a mindenáron való megbékélés érdekében toleráljuk a legszörnyűbb bűncselekményeket. A rendezés kikényszerítése után azonban ismét a jog eszközének lesz a fő szerepe a békés rendezésben. Gondoskodnunk kell a menekültek hazatelepítéséről, a polgári közigazgatás helyreállításáról, az önkormányzati formák megteremtéséről. Mindez nemzetközi garanciákon nyugszik majd. Az ET mindebben kész tevékeny szerepet vállalni, amelyhez rendelkezésre állnak testületi, szakértői szervei és tapasztalt szakembergárdája. így ismét az európai értékek fognak érvényesülni. Az ET széles körű tekintélyt élvez, mivel elveit soha nem adta fel s azok értékéről képes volt meggyőzni a földrész államai. Nincsenek tankjai, de vannak elvei, értékei és van egy megingathatatlan elhivatottsága: a jogállamiság, a jogvédelem biztosítása, tapasztalatainak átadása. S a békében ezek lesznek a legfontosabb tényezők. Európai értékeinket kell tehát követnünk, mivel ez vezet el egy demokratikus, szabad, békés és jólétben élő Európához. Martonyi János, a Magyar Köztársaság külügyminisztere, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnöke RÖVIDEN A délszláv régió stabilitása • Martonyi János külügyminiszter, az ET soros elnökeként 1998. november 20-án nyilatkozatban szorgalmazta, hogy Albániában a lakosság minél nagyobb arányban vegyen részt az alkotmányról szóló 1998. november 22-i népszavazáson. Az ET megítélése szerint a soros elnök nyilatkozata is hozzájárult a népszavazás sikeréhez, az alkotmánytervezet elfogadásához. • Görög János helyettes államtitkár vett részt és ismertette az ET álláspontját a jugoszláviai médiahelyzetről a médiaszabadság tárgyában decemberben rendezett belgrádi szemináriumon. • Az ET MB döntött arról, hogy az EBESZ keretében részt vesz a Koszovói Verifikációs Misszió munkájában. A szervezet bővítése A magyar elnökség vezetésével a Miniszteri Bizottság folyamatosan ellátja a tagsági kérelmet benyújtott országok felvételéhez szükséges tagfelvételi eljárással kapcsolatos feladatait. A napirenden Monaco, Grúzia és Bosznia-Hercegovina felvétele szerepel. Az 50. évforduló rendezvényei A magyar elnökség kiemelkedő eseménye lesz a MB május 6-7-i budapesti ülése, amelynek előkészítése - a londoni rendezvényekkel összehangolva - rendben folyik. Megalakult az évforduló megünneplésével foglalkozó Nemzeti Bizottság. Együttműködés nemzetközi szervezetekkel • Az ET és más nemzetközi szervezetek közötti kapcsolatok elmélyítése terén több fontos lépésre került sor. • Martonyi János az ET és Knut Vollebaek norvég külügyminiszter az EBESZ soros elnökeként folytatott novemberi első megbeszélésén egyetértettek abban, hogy lehetséges és szükséges a két szervezet együttműködésének elmélyítése, az átfedésektől mentes, egymást kiegészítő tevékenységek erősítése. A magyar elnökség alatt született döntés arról, hogy az ET bekapcsolódik az EBESZ Koszovói Ellenőrző Missziójának munkájába. Várhatóan az első negyedévben sor kerül az ET-EU „2+2"es találkozójára is. • A NATO és az ET: a kapcsolatok alakulásának áttekintését a magyar elnökség kezdeményezte. Perényi János, strasbourgi magyar nagykövet meghívására és elnökletével az ET 40 tagállamának strasbourgi nagykövetei folytattak megbeszélést a Klaus Klaiberrel, a NATO politikai kérdésekért felelős főtitkár-helyettesével. A magyar elnökség a két szervezet közötti kapcsolatok élénkítését javasolta. Emberi jogok, kisebbségvédelem • A magyar elnökség alatt kezdte meg működését az Emberi Jogok Európai Bírósága. • A soros magyar elnökség változatlanul szorgalmazza, hogy még az elnökség időszakában kerüljön sor az Emberi Jogi Bizottság intézmény létrehozására, esetleg a biztos beiktatására. • A kisebbségvédelmi mechanizmusok életbe léptetése és a megfelelő működési feltételek kialakítása fontos része a magyar elnökségi programnak. A cél egy modern európai kisebbségvédelmi rendszer kialakulásának előmozdítása. • 1998 december közepén Joó Rudolf, a KÜM helyettes államtitkára részt vett és felszólalt a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájáról rendezett innsburcki szemináriumon. Az ET felépítése, strukturális reformja • Létrejött egy szakértői bizottság, amelynek feladata a Bölcsek Tanácsa végleges javaslatainak értékelése, illetve az ET belső reformjára vonatkozó konkrét döntések kidolgozása. Cél, hogy sor kerülhessen a végleges intézkedések bevezetéséről szóló döntések elfogadására a Miniszteri Bizottság májusi budapesti ülésén. • A Miniszteri Bizottság értékelte a budapesti székhelyű Európai Ifjúsági Központ hároméves tevékenységét és döntött arról, hogy az Ifjúsági Központ az ET állandó intézménye lesz. A határokon átnyúló együttműködés A magyar elnökség szorzalmazza a regionális és a határokon átnyúló együttműködés erősítését, hiszen a nemzetközi együttműködés e formája a jövő Európájában igen fontos szerepet tölthet be. Megkezdődött annak a sárospataki nemzetközi konferenciának az előkészítése, amely a regionális és helyi önkormányzatok határon átnyúló együttműködésének kérdéseivel foglalkozik. Az ET magyar elnöksége kiemelt figyelmet szentelt a szociális kohézió erősítésének Demokrácia, jogállamiság KRÓNIKA Martonyi János külügyminiszter 1998. november 3-4-én Strasbourgban részt vett az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 103. külügyminiszteri szintű ülésén. November 3-án jelen volt az Európai Emberi Jogi Bíróság hivatalos beiktatásán, majd részt vett az ET főtitkárának, Dániel Tarschysnak a külügyminiszterekkel folytatott megbeszélésén. A november 4-i külügyminiszteri szintű ülésen Martonyi János átvette az ET Miniszteri Bizottságának soros elnökségét és ismertette az 1998. november 4-től 1999. május 7-ig tartó magyar elnökség programját. Az F.T tagállamainak külügyminiszterei áttekintették az F.T második csúcstalálkozója határozatainak végrehajtását, megvizsgálták a Bölcsek Tanácsának végleges jelentését, valamint a második csúcstalálkozó ún. „follow-up" bizottságának jelentését. Áttekintették az ET-nek a regionális együttműködésben és a délkelet-európai konfliktus rendezésében betöltött szerepét. A demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi és kisebbségi jogok térnyerését jelentené, ha a hat felvétel előtt álló ország is közeledne a tagsági feltételek teljesítéséhez. Várható, hogy ugyancsak a magyar elnökség alatt kezdődik meg a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája végrehajtásának ellenőrzése, sor kerül az emberi jogi biztosi intézmény létrehozására, meginduhat az ET átfogó reformja. A magyar elnökség alatt is sor kerül az EU-val és az EBESZ-szel az ún. „2+2"-es találkozóra, tehát a soros elnökök és a főtitkárok megbeszélésére. Az ET magyar elnöksége kiemelt figyelmet szentelt a szociális kohézió erősítésének, a szervezett bűnözés elleni harcnak és a korrupció elleni fellépésnek is. A délkeleteurópai stabilitás megteremtéséhez a magyar elnökség alatt az ET saját eszközrendszerével is hozzá kíván járulni. Az Európa Tanács 1999. május 5én, Európa Napján ünnepli 50. évfordulóját, amelynek alkalmából május 6-7-én Budapesten találkoznak a tagállamok külügyminiszterei. 1993. június 30. Az Európa Tanács soraiba fogadja a nemrég megalakult Szlovákiát (Archívumi felvétel)