Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-06 / 103. szám, csütörtök

N POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 5. Katonai együttműködés Brünn. Szlovákia két, három éven belül a NATO tagjává akar válni - jelentette ki Pavol Kanis, védelmi miniszter az IDET haditechnikai kiállításon. Cseh kollégája, Vladimír Vetchý ismét biztosította afelől, hogy Lengyelországhoz és Magyarországhoz hasonlóan Csehországnak is érdeke Szlovákia tagsága. Vetchý elmondása szerint Szlovákiával átlagpn felüli kapcsolataik vannak. Több programban együttműködnek és a hadsereg korszerűsítésének problémáját is közösen akarják megoldani. Pavol Kanis miniszter úgy véli, a kölcsönös együttműködésnek anyagi haszna is lehet. (ČTK) Megsemmisült szerkesztőség Pozsony. A NATO hétfői rakétatámadásában teljesen megsemmisült az Újvidéki Televízió szlovák szerkesztősége - tájékoztatott Svetozár Majera, a jugoszláviai Matica slovenská titkára. Az épületre, melyből a szlovák, magyar, román, ruszin és roma kisebbségi műsorokat sugározzák, három rakétát lőttek ki. Személyi sérülés szerencsére nem történt. A szlovák nyelvű műsorokat ezentúl az 1997-től működő Petrováci Televízió sugározza. (SITA) Pozsonyban egyre több forgalmas utcán tűnnek fel magukat szerbeknek valló koldusok (TA SR-felvétel) Alkotmányjogi tapasztalatcsere Prága. A szlovák parlament alkotmányjogi bizottságának tagjai tegnap cseh kollégáikkal elsősorban a két ország törvényhozásai közötti kapcsolatokról tárgyaltak. Hasznos lehet a jogharmonizáció terén szerzett kölcsönös tapasztalatcsere is. A látogatásra egy héttél Mikuláš Dzurinda kormányfő prágai látogatása után került sor, aki Miloš Zeman, cseh kormányfővel megegyezett a volt szövetségi állam - még vitás - vagyonának elosztásában. (CTK) Juraj Švec: módosított tagság Pozsony. Juraj Švec egyetemi tanár, államfőjelölt tegnap arra kérte Mikuláš Dzurindát, a Szlovák Demokratikus Koalíció vezetőjét, hogy függessze fel tagságát az SZDK-ban. Juraj Švec azzal indokolta döntését, hogy polgári jelöltként így akarja eloszlatni a választók kételyeit a koalíciós szerződés megszegésével kapcsolatban. A kért felfüggesztés ellenére Juraj Švec továbbra is tagja marad a Szlovák Demokratikus Koalíció liberális platformjának. (SITA) Megérkeztek Szlovákiába az első koszovói menekültek Most Adamov, majd Bős A Rimaszombati Napok keretében tegnap a Fő téren látványos ökörsütést rendeztek. Az ételek pompás izét a Budapestről érkezett mesterszakácsok garantálták. (TA SR-felvétel) A négy kudarcot vallott „elnökjelölt" a legfelsőbb bírósághoz fordult panasszal Tarka kifogás csokor Pozsony. Ez ideig négy viszszautasított államfőjelölt panaszával foglalkozott a legfelsőbb bíróság. Július Kubík, Norbert Valášek, Norbert Buček és Ivan Miskolci nyújtott be panaszt, amelyben kifogásolják a köztársasági elnöki posztért folyó versenyből történt kizárásukat. GAÁL LÁSZLÓ Az egyes eseteket tegnap Štefan Harabin, a legfelsőbb bíróság elnöke ismertette. Július Kubík esetében mind jogi, mind formai hiányt megállapítottak. Az elnökjelölt azzal érvelt, hogy ő időben összegyűjtötte a jelöléséhez szükséges számú támogatói aláírást, és csak azért nem tudta azokat az április 9-ére kitűzött határidőig eljuttatni a parlament elnökéhez, mert közbejöttek a húsvéti ünnepek, valamint az adóbevallási hullám is ebben az időben tetőzött. Kubík felrótta a parlament elnökének, hogy nem használta ki törvény adta lehetőségét, és nem tűzött ki egy másik határidőt, amelyen belül a jelölt helyrehozhatta volna mulasztását. Az ügyet az is bonyolította, hogy a parlamentbe leadott petíciós ívek átvételéről szóló jegyzőkönyvben az szerepelt, hogy a nemzed tanács elnökének irodája 377 petíciós ívet, azaz 16 ezer aláírást átvett. A parlamenti iroda alkalmazottai azonban az átvételkor nem számolták meg az aláírásokat, a határidő szorításában erre nem jutott idő, csupán a petíciós íveket számolták össze. Később a legfelsőbb bírósági meghallgatáson a jelölt is elismerte, hogy ők ugyan 16 ezer aláírást tüntettek fel, de az április kilencedikei határidőig csak 10 és fél ezer aláírást adtak át, a többit a húsvéti ünnepek után, április 12-én pótolták. A legfelsőbb bíróság Július Kubík panaszát elutasította. A másik jelölt, Roman Buček az ötszáz koronás bírósági ületék elengedését kérte, melyet nem fizetett be a jelöltetéskor. Kérelmét a bíróság elutasította. Csak abban az esetben tehetett volna eleget neki, ha azt a kérvényező anyagi helyzete indokolná, ráadásul azért sem jogos a kérvény, mert a jelölt nem tel jesítette a jelölés feltételeit, nem tudott felmutatni Duka Zólyomi Árpád a kisebbségi nyelvhasználati törvény változatairól Elfogadhatatlan tervezetek ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának általános alelnöke szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvény Ľubomír Fogaš-féle tervezete mellett a Csáky Pál-féle verzió is elfogadhatatlan. A Csáky-tervezettel kapcsolatban az alelnök a következőképpen nyilatkozott: „Én ezt nem akarom elemezni, mert ő ott többé-kevésbé mindent kiegészített, ami szükséges volt, ám ez a tervezet nem a mi pártunktól, nem annak elnökségétől ered." Hozzátette, a koalíciós pártok megegyezésre törekednek, és most a koalíciós tanács szakértőin a sor, hogy a különböző elképzeléseket összehangolják, addig azonban az az egyezség, hogy a kérdésről a sajtónak nem nyilatkoznak. Duka Zólyomi ezért bírálta az ügyben nyilatkozó Pavol Hamžík és Ľubomír Fogaš kormányalelnököket, mivel megszegték ezt az egyezséget. Duka Zólyomi információi szerint a kormány legiszlatív tanácsa a Fogaš-tervezetet vitatta meg, ami az alelnök szerint elfogadhatatlan lépés. Hangsúlyozta, a koalíciós partnereknek az előzetesen lefektetett alapelvek és a meghatározott eljárás szerint kellene kezelniük az ügyet. Reméli azonban, hogy mielőbb rendeződik a törvény kérdése, hiszen a kormánypártok kinyilvánították ez irányú törekvésüket. Az MKP vezetőinek brüsszeli útjáról Duka Zólyomi lapunknak elmondta, annak elsődleges célja volt elősegíteni az MKP európai pártrendszerbe való integrációját. „A megegyezésünk és kísérletezésünk lényege az, hogy az MKP a polgári-liberális platformon keresztül a Liberális Internacionáléban megfigyelői státusba kerülhessen, a keresztény-konzervatív és népi platform révén pedig az Európai Néppárt társult tagjává lehessen." Kérdésünkre, miszerint ha az MKP egy-egy platform révén válik egy európai pártcsoportosulás részévé, az adott platform a felvevő tömörülésben a másik platformot is képviseli-e, az alelnök úgy válaszolt, hogy csak az adott platformhoz tartozókat, (korp) A katonai vezetés szerint is módosítani kell a polgári szolgálatról szóló törvényt Júniusban a parlament előtt TA SR-HLR Pozsony. A védelmi minisztérium szakértői a vezérkarral folytatott konzultációk után úgy vélik, meg kell változtatni a polgári szolgálatról szóló törvényt - jelentette ki tegnap Milan Ištván, a DBP parlamenti képviselője. Az új jogszabály szerint a polgári szolgálat hossza a tényleges katonaság másfélszerese lenne. Mint Ištván elmondta, a tervezettel júniusban a parlament már foglalkozhatna. Ha a módosítást a törvényhozás is elfogadná, azoknak, akik elutasítják a katonaságot, az egészségügyben, a környezetvédelemben, vagy természeti katasztrófák következményeinek elhárításánál kellene letölteniük szolgálati idejüket. Megváltozna az a határidő is, amíg a besorozott fiatalok kérvényezhetik a polgári szolgálatot. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Tegnap este a pozsonyivánkai reptérre érkezett a koszovói albán menekültek első csoportja. Amint arról már írtunk, a kormány határozata szerint Szlovákia ötszáz menekült befogadására kötelezte magát. Ezeknek az első, mintegy százhúsz tagot számláló csoportja érkezett tegnap Szlovákiába. Az említett félezer menekültnek a Pozsonyi Műszaki Egyetem bősi szállásán teremtenek majd átmeneti otthont. A tegnap repülővel érkezetteket azonban Pozsonyból nem egyenesen Bősre, hanem a belügyminisztérium migrációs hivatalának irányításával négy autóbusszal az adamovi menekülttáborba szállították. Jozef Sitár belügyi szóvivőtől megtudtuk, erre azért van szükség, mert a menekülteket előbb vesztegzár alá kell helyezni, és erre az adamovi táborban vannak meg a feltételek. Adamovban már régebben működik az a gyűjtőtábor, ahol a különféle módon Szlovákiába került menekülteket helyezik el, itt orvosi vizsgálaton vesznek részt, és aszerint helyezik őket másik táborba vagy máshová, hogy kérnek-e menedékjogot, vagy sem. Most ezt az adamovi tábort kiürítették, hogy kizárólag a koszovói albánok vesztegzáras elhelyezésére szolgálhasson. A táborban egyszerre legalább százötven embert tudnak elhelyezni. Itt végzik el az orvosi ellenőrzéseket, nehogy a menekültek betegen érkezzenek a bősi táborba. A szűrés célja elsősorban a fertőző betegségek elterjedésének megakadályozása. Ezenkívül az adamovi táborban végzik a szükséges adminisztratív munkákat, a menekültek adatainak felvételét, nyilvántartásba vételüket stb. A szóvivő szerint a vesztegzár körülbelül egy hétig tarthat, de ez a menekültek egészségi állapotától függően el is húzódhat. Ezután szállítják őket a bősi menekülttáborba. Ha minden rendben megy, a következő menekültcsoportot május 12-én, majd a továbbiakat egyhetes időszakokban várják, akik valamennyien hasonló eljárásban részesülnek, mint a tegnap érkezettek. (G. L.) 15 ezer aláírást. Norbert Valášek több levelében is közölte a parlament elnökével, hogy indulni kíván a köztársaságielnök-választáson, támogatói aláírásokat azonban nem adott le. Ehelyett levélben kérte fel a nemzeti tanács elnökét, hogy ő biztosítson számára 15 képviselői támogatását. A legfelsőbb bíróság természetesen elutasította Valášek panaszát. A negyedik elnökjelölt esetében kiderült, hogy egyetlen érvényes beadványt sem nyújtott be a parlament elnökéhez, amelyben jelezte volna elnökjelölési szándékát. Küldött ugyan két levelet, de az egyiket még januárban, az elnökválasztás időpontjának kihirdetése előtt, a másodikat pedig az április 9-ei határidő után. A legfelsőbb bíróság elnöke szerint nem kizárt, hogy több hasonló panasz érkezik még a testülethez, mert a parlament elnöki irodájába olyan „elnökjelöltek" kérvényei is eljutottak, melyekkel a parlament elnöke egyáltalán nem foglalkozott, így a nyilvánosság nem is szerzett tudomást arról, hogy a tíz „versenyben maradt" jelöltön kívül további pályázók is voltak. Anyagi források híján van a legfelsőbb bíróság Bírák mentelmi joggal? ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A bírák tanácsa javasolja az úgynevezett bírói nagytanács létrehozását, amelynek elnöki posztját a legfelsőbb bíróság elnöke töltené be. Tagjainak háromnegyed részét választott képviselőként bírák alkotnák, egynegyedében pedig kormánytagok és parlamenti képviselők, az alkotmánybíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az igazságügy-miniszter és az államigazgatás által kinevezett jogi szakértők kapnának helyet. Éz a testület végezné egyebek közt mindazokat az igazgatási intézkedéseket, amelyek jelenleg az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartoznak. Mindezt Štefan Harabin, a legfelsőbb bíróság elnöke mondta tegnap, amikor arról beszélt, milyen alkotmánymódosításokra lenne szükség a legfelsőbb bírói testület működésének szempontjából. Harabin ismertette azt a javaslatot is, amely szerint a bírók ugyanolyan mentelmi jogot élveznének, mint a parlamenti képviselők, és azt is alkotmányba szeretnék foglalni, hogy a bíró fizetése nem csökkenthető. Harabin elmondta, hogy a legfelsőbb bíróságnak külön költségvetési fejezetet kellene kapnia az állami költségvetésből, mert míg a legfelsőbb bíróság költségvetését jelenleg igazgató igazságügyi minisztérium erre az évre 290 millió koronával rendelkezhetett, a legfelsőbb bíróságnak ebből csupán 900 ezer korona beruházási költséget szabott meg, holott Harabin szerint legalább 20 millióra lenné szükségük, (gl) Együttműködés kilenc roma párt és mozgalom között Romák koalíciója SITA-HlR Pozsony. A koalíciós szerződés aláírásával tegnap megalakult a Roma Koalíció, melynek célja a választások előtti és utáni együttműködés. A szerződést kilenc roma párt és mozgalom képviselői látták el kézjegyükkel. A Roma Értelmiség az Együttélésért nevű szervezet alelnöke, Tibor Loran a lépést azzal indokolta, hogy az SZDK a választások előtt kihasználta a romákat, jelenleg pedig semmilyen kapcsolatban nem áll velük. Hogy ezt elkerüljék, a következő választásokon a romákat egységesen tömörítő Roma Koalíció indul. A szerződést aláíró felek előzőleg rámutattak a roma problémák megoldatlanságára, alkotmányos jogaik megsértésére és a romák egyre romló szociálisgazdasági helyzetére. Mikluláš Dzurinda miniszterelnök franciaországi látogatása során Alain Richard francia honvédelmi miniszter jelenlétében Meudonban leleplezte Milan Rastislav Štefánik szobrát (TA SR-felvétel)