Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-06 / 103. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 6. KOMMENTÁR Nem minden a pénz V. KRASZNICA MELITTA A résztvevők szerint sikeresnek mondható a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara képviselőinek Ivan Mikloš miniszterelnökhelyettessel és a kormány további tagjaival folytatott megbeszélése, amelyen az agrárágazatot érintő problémákról esett szó. Ha abból a tényből indulunk ki, hogy a Dzurinda-kormány kiemelt területként tüntette fel programnyilatkozatában a mezőgazdaságot, akkor ebben nincs semmi különös. Hiszen a tanácskozáson lényegében azok a dolgok hangzottak el, amelyek a programnyilatkozatban is szerepelnek. Ennek ellenére egy tiltakozó megmozdulásnak kellett úgymond kikényszerítenie a találkozót, de a tárgyalásokat követő optimista nyilatkozatok szerint a mezőgaszdászok ennek is örülnek. A termelők kilátástalan helyzetét jól tükrözi, hogy már azt is kénytelenek nagyra értékelni: a kormány tagjai meghallgatták őket, felvázolhatták előttük, milyen gondokkal találják szembe magukat. Arról már nem is beszélve, hogy még ígéretet is kaptak a problémák kezelésére. Ám ennek a lehető leggyorsabban kell érkeznie, mert lehet, hogy fél év múlva már nem lesz kin segíteni. A mezőgazdasági önkormányzattal való szorosabb együttműködésre is ígéretet kaptak az Agrárkamara képviselői. Ennek egyik konkrétuma lehet a licenckérelmek elbírásába való bevonásuk és a minisztériumokon belül működő szakbizottságok ülésein való aktív részvételük. Azt a gazdák is tudatosítják, hogy az állami költségvetés szűkös keretei miatt nem számíthatnak lényeges anyagi támogatásra. Sokszor azonban nem kizárólag pénzkérdés egyegy probléma megoldása. A liberalizált kivitel, a hatékony vámvédelmi intézkedések bevezetése is ebbe a kategóriába tartozik. Ne is beszélve a fizetési fegyelem visszaállításáról, a többhónapos fizetési csúszások ugyanis - sajnálatos módon - lassan természetessé válnak. A kormánynak végre el kellene jutnia a kereskedelmi szféra megregulázásához, talán ezzel tehetne legtöbbet az őstermelőkért. Addig is reménykedjünk, hogy a hétfői tanácskozás egy folyamat kezdete volt, és az elhangzott ígéretek nem maradnak az ígéretek szintjén. Az ugyanis nagyban aláásná a termelők kormányba vetett bizalmát. A legutolsó szócsata SZILVÁSSV JÓZSEF Néhány hete vérmérsékletünk szerint azon bosszankodtunk vagy szórakoztunk, hogy Ivan Mikloš és Brigita Schmögnerová vajon még hány médiumban lesz képes védelmezni önmaga igazát, s kemény szavakkal ostorozni kormánykoalíciós partnerének szerinte vaskos melléfogását. A vita részben érthető volt, hiszen a szakemberek többsége, sőt a kormány máig nem jutott közös nevezőre abban a kérdésben, hogy súlyos gazdasági gondjaink enyhítésére melyik a jobb megoldás: a behozatali vámpótlék ideiglenes kivetése, vagy a hozzáadottérték-adó alsó határának emelése, s vajon melyik jelent viszonylag kisebb terhet a lakosság számára. Azt viszont a legtöbben érthetetlennek tartották, hogy a koalíciós kormány két tagja miért nem a kormányülésen vagy egy fehér asztal melletti kötetlen beszélgetésen folytat eszmecserét erről a dilemmáról, miért a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak, ráadásul korántsem hízelgő szavakkal. Az állandó békéltető fórumon, vagyis a Koalíciós Tanácsban aztán rájöttek vagy a fejükre olvasták hogy ilyen szabálytalan pengeváltásokkal politikai öngólokat lőnek, ezekkel sem önmagukat, sem pedig a kormánykoalíciót nem erősítik. Kisvártatva heves fogadkozások árasztották el a médiát, hogy ez a nyilvános szócsata valóban a legutolsó volt. Mindössze néhány nap telt el, s újabb szócsatától zengett a kormánykoalíció és a belpolitikai élet. Ezúttal Csáky Pál és Ľubomír Fogaš bizonygatta a közvélemény előtt, éspedig szinte minimális szájzár nélkül, hogy miért az ő kisebbségi nyelvtörvény-tervezete a jobb, sőt a legjobb. A váratíanul Pozsonyba betoppanó Max van der Stoel szerencsére megnyugtatta a kedélyeket, és egyfajta eligazítást is adott azzal, hogy Csáky Pál tervezetét minősítette kiérleltebbnek. A holland diplomata azonban ezt a véleményét sem kürtölte világgá, pontosan tudta, hol érdemes úgy elmondania, hogy az használjon, és ne ártson az ügynek. Kormánytagjaink többsége sajnos, még mindig nem rendelkezik ilyen diplomáciai érzékkel, s a kötelező tájékoztatást összetéveszti az önigazoló locsogással. A közvélemény-kutatások a kormánykoalíció népszerűségének vészes csökkenését jelzik. Ebben nyilván szerepet játszik az a súlyos gazdasági helyzet, amelyen Mečiarék négyesztendős garázdálkodása miatt csak nagyon lassan és sok fájdalmas intézkedéssel lehet enyhíteni. Ám a bizalomvesztés oka egyre inkább az is, hogy ezeket a közvélemény előtt zajló csetepatékat mind többen egyszerűen csak a pártok és személyek közötti marakodásnak, sőt újabban ismét vályúharcnak tartják, amely nehezíti vagy lehetetlenné teszi súlyosbodó gondjaink tényleges és tervszerű orvoslását. A bizalom helyreállításának egyik módja ezért csak az lehet, ha a két kormányelnök-helyettes nyilvános összecsapása a Dzurinda-kabinet.gyakorlatában valóban a legeslegutolsó lesz. A szerző állandó munkatársunk Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Ez bagatell ügy. Gondoljon Jugoszláviára! (Peter Gossányi karikatúrája) Szlobodan Milosevics elnök hatalmának legfontosabb eleme a sajtó Elmulasztott lehetőség A NATO hadereje hat hete bombázza Jugoszláviát, de eddig nem sikerült meghátrálásra késztetnie Szlobodan Milosevicset, és leállítania a koszovói etnikai tisztogatást. KIRÁLY ISTVÁN Ilyen helyzetben a Nyugat vezető politikusait egy alapvető kérdés foglalkoztatja: hogyan tovább? Egyelőre mindenki szeretné elkerülni a szárazföldi csapatok bevetését, mert az kétségtelenül több ezer katona életét követelné, és megnövelné a polgári áldozatok számát is. A NATO tábornokai azzal is tisztában vannak, hogy a jugoszláv hegyekben nehezen tudnák biztosítani a légi háborúban elért egyértelmű fölényt a szerb csapatokkal szemben. Jelenleg a Nyugat két utat igyekszik követni. Először egy olyan béketervet kidolgozni, amely magába foglalja a NATO által elengedhetetlennek nevezett feltételek teljesítését, de amely legalább részben elfogadható lenne az oroszok és természetesen a jugoszlávok számára is. Másodszor pedig a légi csapások fokozásával minél nagyobb károkat okozni a belgrádi hadigépezetben, és minél közelebb hozni a milosevicsi rendszer óhajtott, de hivatalos célként nem kitűzött összeomlását. A NATO stratégái túl későn jöttek rá, hogy ennek érdekében kulcsfontosságú jelentősége van a belgrádi propagandagépezet megbénításának. Szlobodan Milosevics hatalmának legfontosabb eleme a sajtó, elsősorban az állami felügyelet alatt álló rádió- és televízióállomások. Ezek segítségével sikerült az elmúlt tizenkét év alatt elhitetnie az emberek többségével, hogy a hivatalos politika a nemzet érdekeit szolgálja, hogy hamarosan eljön az OLVASÓI LEVELEK Szobrok kultusza Egy újabb bronzszobor avatásról tudósít az Új Szó április 24-i száma. A bronzszobor alatti írás szerint: Zsirinovszkij-szobor az orosz Duma épületében, a szélsőséges orosz nacionalista politikus maga avatta fel saját szobrát a törvényhozás épületének egyik halljában Hallatlan, miféle személyi kultusz van már megint kialakulóban! Annak idején, amikor az iskolában a tanár a világtörténelem vagy az irodalomtöra pillanat, amikor az egész világ fejet hajt majd a szerb igazság előtt. A bombázások megkezdése után az állami hírszolgálatok azt sugallták, hogy a támadások hamarosan véget érnek, hogy a Nagy Testvér, Oroszország, a szerbek segítségére siet, hogy a jugoszláv hadsereg képes megvédeni a lakosságot, hogy a NATO hamarosan szétesik, hogy Koszovóban nem folyik etnikai tisztogatás, hogy az albánok az amerikai bombák elől menekülnek. Brüsszelben alábecsülték a szerb hagyományokra, a szerb „lélekre" épülő belgrádi propagandagépezet befolyását. Talán ezzel magyarázható, hogy túl későn kezdtek el komolyan gondolkodni valamilyen „ellenszer" bevetésén. Már javában bombáztak, amikor teljes gőzzel elindultak a szerb nyelvű rádióadások, és amikor Jugoszlávia területére lehullottak az első röpcédulák. Brüsszelben alábecsülték a szerb „lélekre" épülő propagandagépezetet. Mindebből azonban kevés jutott el azokhoz, akiknek szánták. Pedig ha a Nyugat hónapokkal (netán évekkel) a katonai beavatkozás előtt jobban odafigyelt volna a szerbiai tömegtájékoztató eszközökre, ha legalább részben megpróbálta volna semlegesíteni a belgrádi propaganda hatását (például a független és ellenzéki sajtó hatékonyabb támogatásával, a milosevicsi rendszer számára sokszor mentőövet jelentő politikai gesztusok mellőzésével, az ellenzéki hátterű magánvállalkozások erősítésével), akkor most sokkal kevesebb rakétára lenne szükség. Ha egyáltalán el kellett volna őket indítani. De sajnos nem így történt. Valószínűleg az elmulasztott lehetőségek tudatában született meg Brüsszelben a szerbiai tévéközpontok és adótorténet óráján magyarázott elhunyt nagyjainkról, természetesen mindegyiknek ott volt a könyvben a képmása vagy szobrának fotója. Az előadó tanár azt is megmagyarázta, hogy íratlan szabály, miszerint élő emberről semmilyen szobrot, emlékművet nem szabad készíteni, sem pedig helységeket elnevezni, de még utcanevet sem, mert az kimerítené a személyi kultusz fogalmát. Az ilyen és hasonló bronzfejek, amelyekről az utóbbi időben hallhattunk, a kő- és vaskor után, a bronzkorba valók, de nem a második évezred végére, özv. Petőcz Kálmánné, Komárom nyok lerombolásáról szóló döntés. Több átjátszóállomás után (ezek egyébként egyértelműen katonai célokat is szolgáltak) először a belgrádi, majd kedd éjszaka az újvidéki televízió-központot érte rakétatalálat. Míg az előző csak részben semmisült meg (több mint tíz alkalmazott holtteste maradt a romok alatt), az utóbbi majdnem teljesen kiégett (viszont nem követelt emberáldozatot). Az épületet ugyanis már hetekkel korábban kiürítették. Annyit érdemes elmondani, hogy az Újvidéki Televíziót 1973-ban alapították, és 17 évig a többnyelvű, állandó vajdasági tájékoztatás legjelentősebb intézményeként működött. Folyamatosan, több mint ezer alkalmazottja volt, ezek 30-35 százaléka pedig magyar nemzetiségű. Számtalan magyar, szerb, román, szlovák és ruszin nyelvű dokumentumfilm, ismeretterjesztő és művelődési műsor, dráma és sorozatfilm készült itt, így is gazdagítva a tartomány kulturális örökségét. Az Újvidéki Televíziót, a szerb nacionalista mozgalom hullámain 1990-ben beolvasztották a Szerb Rádió és Televízió rendszerébe. Többek között mintegy 130 újságíró kényszerült ekkor arra, hogy elhagyja munkahelyét. A jugoszláviai viszonyok jó ismerői tudják, hogy ennek az intézménynek, különösen egyes szerkesztőknek, milyen nagy szerepük volt a háborús uszításban, a nacionalizmus térhódításában. A bombák azonban nem tesznek különbséget jó és rossz emberek, ártatlanok és bűnösök között. Egyelőre nem tudni, hogy az Újvidéki Televízió archívumában őrzött több tízezer filmtekercs és videoszalag túlélte-e a támadást. Óriási kár lenne értük, mert a történelem egy olyan korszakáról tanúskodnak, amelyre építeni lehetne, ha majd egyszer beköszönt a béke. A szerző délszláv szakértő TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA A kassai Komag Rt. 11 bányásza úgy döntött, hogy a társaság részvényeseinek rendkívüli közgyűléséig a bánya mélyén marad. így akarja elérni az elmaradt bérek kifizetését - nyilatkozta a lapnak Ondrej Tkáč, a Komag vezetője. A bányászok még hétfőn reggel szálltak le a mélybe, hogy folytassák a biztonsági munkálatokat, de végül is úgy döntöttek, hogy fizetésük befagyasztása ellen a tiltakozás e formáját választják. Az időzítés sem véletlenszerű. A tegnapi közgyűlésen a főrészvényesek - az Általános Hitelbank és a Keletszlovákiai Vasmű - valószínűleg a vállalat jövőjéről döntöttek. A bánya már öt hónapja beszüntette a kitermelést és a magnezit feldolgozását. További működéséhez ugyanis több mint 100 milliós hitelre volna szükség, melyet 11 bank elutasított. Alternatívát jelent a társaság felszámolása, ez azonban 450 család exisztenciáját sodorná veszélybe. NOVÝ ČAS Ján Králik, Besztercebánya főpolgármestere szerint a rendőrségnek az előző polgármester, Igor Presperín által kiállított váltó ügyében meg kellene várnia a bírósági határozatot. A vizsgálatot csak abban az esetben kell megindítani, ha bebizonyosodik, hogy csalásról és jogköri visszaélésről van szó. Králik úgy véli: az, hogy Presperín éppen az ő javára lépett vissza a választáson, semmit nem jelent. Presperín valószínűleg attól tartott, hogy olyanok kerülnének be a képviselő-testületbe, akikkel nehezen tudna együttműködni. Králik azt is cáfolta, hogy besztercebányai látogatása során Ralpf Johnson, az USA szlovákiai nagykövete a Polgári Egyetértés Pártja és Igor Presperín érdekében lobbyzott volna. PRÁCA Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság elnöke úgy véli, a költségvetésről rendelkező törvénynek önálló fejezetben kellene foglalkoznia a legfelsőbb bírósággal. A döntéshozatal folyamata független, objektív és pártatlan. A pénzügyi eszközök elosztásába azonban nincs beleszólása, ezért a bíróság nem teljesen önálló. Ján Čamogurský, igazságügy-miniszter egyetért a javaslattal, hogy a Legfelsőbb Bíróság saját költségvetéssel rendelkezzék, ezért azt eljuttatja a pénzügyminiszterhez is, aki a jövő évi költségvetési tervezet kidolgozásánál már figyelembe veszi. SME Megnőtt az érdeklődés a szlovák hadsereg utászai iránt. Az Albániába küldendő szakasz jelenleg kiképzésen vesz részt. A tervek szerint a Golán-fennsíkon szolgálatot teljesítő utászok számát is növelni fogják. Tavaly 35 katona utazott Izraelbe, ahol az osztrák UNDOF békefenntartó csapatokkal működnek együtt. Pavol Vitko, a védelmi minisztérium szóvivője szerint létszámukat a közeljövőben 93-ra növelik. Segíthet a konfliktus Míg Londonban a „COMBAT 18" aktívan, durva módszerekkel fejezi ki „nézeteit", Amerikából a megszámlálhatatlanul sokadik iskolai mészárlásról értesültünk, s a balkáni konfliktus már nem előre, hanem hátrahalad. Egyre több városban rombol le a NATO hidakat. Az Észak-atlantai Szövetség nem igazán készül szárazföldi akcióra, hiszen az még a légi csapásokénál is több polgári áldozatot követelne. Sőt miután a szerbek beléptek az Orosz-Fehérorosz Unióba, és ezzel megrősítették „rokoni kapcsolataikat", majd Oroszország egyik nap minden téren támogatni akarja testvéreit, a másik nap ígéreteit visszavonja, a NATO-nak a kiszámíthatatlan orosz álláspontok miatt számolnia kell azzal is, hogy az esedeges szárazföldi támadásokra atomfegyvereikkel kontráznak. És minél több ország veszi ki részét a háborúból, az annál jobban kiszélesedik, mígnem elérünk a jósok által is megjövendölt, rettegett harmadik világháborúhoz. A balkáni konfliktus a jelenlegi szlovák kormánynak sokat segített, hisz így lehetőségei szerint mindenben segítheti a NATO-t, amiért azok cserébe, 2002-re talán minket is fölvesznek. Czene Tamás, Gesztete