Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-29 / 122. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 29. TÉMA: A SZERELEM Van, aki tagadja... Elég egy pillantás? A szerelembe esésnek annyi hivatalos változata van, ahány ember él a földön. Ám mindezek közül a legédesebb, a legromantikusabb és a legváratlanabb, vagyis a legek csúcsa a „szerelem első látásra". Költők zengik dicséretét, filmrendezők álmodják vászonra, elhanyagolt asszonyok ábrándoznak róla a lecsó kavargatása közben. Amikor összetalálkozik két tekintet, majd egymásba fonódnak a pillantások. Amikor láthatatlan, de majdhogynem tapintható ív feszül két ember között. Amikor az ösztöneink által felkorbácsolt belső hang üvölti a fülünkbe: „Ő az!" Bizony, ez az érzelem késhegyre menő vitákat indukál. Az emberiség egyik fele tagadja a „szerelem első látásra" jelenségét, besorolva azt a tudománytalan fantasztikum műfajába. A másik része viszont vagy átélte már ezt a bizsergető érzést, vagy bízik a hirtelen jött lelki rezdülés eljövetelében, noha tudván tudja: a herceg viszonylag ritkán szokott hófehér paripáján begaloppozni a gyanútlan szívekbe... De mégis megtörténhet a csoda, és az élet gyakran fonák helyzeteket produkál. Sokan bíznak a hirtelen jött lelki rezdülés eljövetelében, pedig ez a kor nem kedvez a romantikus álmoknak. (Archívumi felvétel) A halál sem választ el Csalc azért is szerelem Omnia vincit amor, azaz a szerelem mindent legyőz - olvashatjuk Vergilius egyik eklogájában. Kétezer éve már, hogy a római költő leírta ezeket a szavakat, de a mondás igazságtartalma azóta is számtalanszor bebizonyosodott. Például Rudolf osztrák trónörökös és Vetsera Mária tragikus szerelmében. Vetsera Mária bárónő miatt annak idején Rudolf tónörökös elhagyta feleségét, a belga Stephanie hercegnőt. Ferenc József császár tombolt a haragtól, amikor egyetlen fia esztelen lépéséről értesült, de a szerelmeseket az uralkodói düh sem választhatta el egymástól. Sőt, még a halál sem: 1889-ben Meyerling kastélyában töltöttek együtt néhány szomorú órát, majd - máig tisztázatlan körülmények között - mindketten öngyilkosságot követtek el. Máig tisztázatlan, hogy miért követett el közös öngyilkosságot Rudolf osztrák trónörökös és szerelme, Vetsera Mária (Archívumi felvétel) Az oldalt összeállította: Klein Melinda A szerelem olykor „sötét verem". Beleesünk és hirtelen az orrunkig se látunk. Eszement szerelmesek Ha valamit, hát a májust könnyű szeretni. Mézédes, mámorító, mennyei hónap... Az ember megáll egy virágba borult fa alatt, felnéz az illatozó lom boltra, majd lehunyja a szemét. A vére mintha megbolondult volna, úgy érzi, minden érte van. ÖSSZEÁLLÍTÁS fühle o nackt! Ki ne ismerné az érzést, amikor rózsaszín felhők közt táncol a szívünk, egyszerre sírunk és nevetünk a gyötrelmes boldogságtól, és az üdvösségünket is odaadnánk imádottunk egyetlen pillantásáért. Mámorító állapot, de veszélyes is. Mert az őrült szerelem valósággal „elveszi az eszünket", és olykor lélegzetelállító bolondságokra ösztönöz. Akik emlékeznek Karády Katalin filmjeire, tudják, hogy ő volt a leghíresebb magyar femme fatale. Az a végzetes vonzerejű asszony, akiért férfiak százai őrültek meg. Őt nem lehetett könnyed, májusi szerelemmel szeretni, érte lángolni kellett, sötét kétségbeeséssel epekedni, és végzetes őrültségeket elkövetni. Ez a szenvedély mára kiment a divatból. Legalábbis a filmvásznon. Mert az életben ugyanúgy léteznek szerelmes őrültségek, mint régen. Vannak, akik azért követnek el őrültségeket, hogy megszerezzék imádatuk tárgyát, mások „csak úgy", a szerelem hevében bolonA fenti plakáttal egy osztrák fiatalember lepte meg szerelmét, Esztert. A fiú két hétre bérelt ki egy óriásplakátot Budapest belvárosában, a lány házával szemben az alábbi szöveggel: "Eszter, ilyen csupasznak érzem magam nélküled! Kérlek, légy a feleségem!" (Archívumi felvétel) dúlnak meg, megint mások pedig féltékenységből, a csalfa kedves visszaszerzéséért tesznek meg olyasmit, amiről józanul nem is álmodnának. De mitől függ, hogy valaki milyen őrültségekre képes a kedvesért? Egyéni vérmérséklet kérdése, vagy egyszerűen csak a körülmények hozzák úgy, hogy néha a legképtelenebb bolondságokba Beszámítható-e a szerelmes? Mennyire veszi el az eszünket a szerelem? A lélekbúvárok szerint tény, hogy egy nagy hőfokú érzelmi kapcsolatban egészen más mentális állapotba kerülünk. Mindenkiben vannak olyan elfolytott vágyak, amelyek egy személyre összpontosulnak. Hétköznapi nyelven ez a nagy O, akiről úgy érezzük, hogy egy személyben jelent gyógyírt minden bajunkra, és választ minden vágyunkra. Ez az idealizált látásmód persze nem tart sokáig. A szerelem hevében mindenki követhet el őrültségeket, ám ez elsősorban személyes adottság, és a körülményektől is függ. Van olyan személyiség, aki nagyon nehezen enged közel magához másokat, és természetesen a szerelemnek sem tud annyira örülni. Mások viszont jóval nagyobb intenzitással élik meg ezt az érzést. Arra viszont mindenkinek vigyáznia kell, hogy bolondságait ne vigye túlzásba. Az ilyesmi csak éretlen hősködés, és sokkal inkább szól rólunk, mint a szeretett lényről. És ahol önzés van, ott végetér a szerelem. is belekeveredünk. Akad, aki kifejezetten az udvarlás kellékének tartja az őrültségeket. Felmászni a híd korlátjára, kiállni az erkély szélére a tizedik emeleten, mindegy, csak véghezvigyen valami hőstettet, amivel megtörheti a lány makacsságát. Van, akinél úgy mutatkozik meg az őrültség, hogy őröltén féltékeny. Mások vagyonokat költenek felelőtlenül szerelmük tárgyára. Gondoljunk csak a dalban szereplő festőre, aki "mindent eladott, rózsákat vett vagyonán s megkapta mindet a lány." Engedjünk a mámoros szemvedélynek, vagy próbáljunk józanul mérlegelni, mielőtt szerelmes bolondságokra ragadtatjuk magunkat? Nem lehet igazán jó tanácsot adni. Mint ahogy a szerelemre, erre a fájó-gyönyörű érzésre sincs recept. Ki így, ki úgy éli meg, néhányan teljes gőzzel, mások szelídebben adják át magukat a mámornak. Csak az a fontos, hogy legalább egyszer az életben mindenki érezze, milyen csodálatos dolog „szeretni bolondulásig". Az egyik legveszélyesebb ajzószer a kőrisbogár magzatűzőként is használt pora volt. A csábítás varázskertje ÉRDEKESSÉG Az emberiség történetének hajnala óta fáradhatatlanul keresi a szerelmi vágy felkeltésére, a testi örömök fokozására szolgáló eszközöket. Ovidius, az ókori Róma költője például így oktatta A szerelem művészete című költeményének olvasóit: Van, ki bogyót s iratos füveket javasol megevésre: Én bizonyosra veszem, hogy csupa mérgek ezek. Van, ki viszont borsot kever össze csalánlevelekkel S sárgás pártamagot régi borokban vegyít. Ámde az istennő, ki a bérces Eryx vadonában Éli világát, nem készteti kegyre e mód. A régi görög monda szerint Afrodité, a szerelem istennője olyan varázserővel rendelkezett, mint senki más: képes volt felkelteni a vágyat a legmegfontoltabb, leghűvösebb férfiban és nőben is. A tudomány a szerelmi varázskészítményeket a szép istennő után afrodiziákumoknak nevezte el. A világ műiden táján számtalan receptben dolgozták fel az állat-, a növény- és ásványvilág számos képviselőjét. Az állatok közül került ki az egyik legveszélyesebb ajzószer, a kőrisbogár magzatűzőként is használt pora, amelyet már a régi egyiptomiak is ismertek. A zöldes fényű, jellegzetes szagú bogár porával megétetett legény hosszan tartó, fájdalmas merevedéssel, úgynevezett priapizmussal fizetett azért, hogy meggondolatlanul elfogadta a lánytól kapott ételt-italt. Es még örülhetett, ha élve megúszta a szerelmi kalandot, mert a kőrisbogár számos kivégzés és gyilkosság főszereplőjeként bizonyította be mérgének hatásosságát. Szintén a nemi képességeket erősítő hírbe keveredett számos szarvasféle állat a képzeletbeli egyszarvútól a szarvasbiAz egyik leghatásosabb növény a mandragóra. kákon át a rinocéroszig. A japán szarvas agancsának porrá őrölt változata egész ázsiában igen keresett afrodiziákum. Ugyancsak serkentő célzattal fogyasztják világszerte a langusztát, az osztrigát és más kagylóféleségeket. Ezek az ínyencségek vágyfokozó hatásukat magas fehérje- és E-vitamin-tartalmuknak köszönhetik. Az ásványok elsősorban amulettek formájában vittek lendületet őseink házaséletébe, jó néhány kövület és drágakő azonban porrá törve vagy borban feloldva is képviseltette magát a szerelmi kedvcsinálók listáján. A legtöbb szerelmi bájitalt azonban mindig a szerelem füveskertjében termett gyógynövényekből főzték. A távoli országok lakói évszázadok óta serkentőként használtak olyan kábító hatású anyagokat, mint a marihuana, az ópium, a hasis, a kokain, és olyan mérgeket, mint a maszlag vagy a beléndek. Az egyik leghatásosabb, és az ókor óta szerelmi szimbólumnak tartott, sokfelé ismert szerelmi varázsnövénynek azonban a mandragóra számított. Az Ótestamentum szerint már Lea is ezzel csábította magához az inkább Ráchelhez vonzódó Jákobot. A nadragulyaként emlegetett növényt a magyar néphit is varázsszernek hitte, ezt örökítette meg Jókai Mór a Sárga rózsa című regényében. A tanulatlan csaplároslány, Klári mandragórával próbálja megszerezni a csikóslegény szerelmét, és majdnem a férfi gyilkosává válik. A lány a tanácsot egy cigányaszszonytól kapta: „Ha egyszer a szeretődnek a szíve hideg lesz irántad, s azt akarod, hogy lángra kapjon, ne tégy vele egyebet, mint azt, hogy adj citronyos bort neki, s abba a borba áztasd bele azt a gyökeret, akit úgy hívnak, hogy „nadrágujjas emberke": ettől úgy felforr annak a szerelme, hogy még a falat is keresztülássa érted." A modern szexuálpszichológusok szerint viszont a legjobb afrodiziákum még mindig az, ha mélyen belenézünk kedvesünk szemébe. írók és költők a szerelemről „Nagyon szerettem: azzal telt el életem, Hogy a szeretet pompáját dicsértem, A bút, a békét, azután a bágyadt Alázatot, a vég nélküli vágyat" RUPETR BROOKE „Milyen hangszerre vonták szíveinket? S milyen játékos tart kezébe minket? Ó égi dal" RAINER MARIA RILKE „Szerelmed jobb nekem, mint ősi vér, ruhánál gazdagabb, kincsnél nagyobb, solymoknál és lovaknál többet ér: veled mindenkinél büszkébb vagyok: csak egyben koldus: mindent elvehetsz s ezzel a legkoldusabbá tehetsz." SHAKESPEARE „Te vagy az éjjel és az örvény, a kárhozat és a mennyország, mostan lesújtasz, porba lökvén, majd felemelsz újból tehozzád." KOSZTOLÁNYI DEZSŐ „A világon nincs szebb isten a napnál, Nincs csodálatosabb tűz a szerelem tüzénél." GORKIJ „Nyíltam, virágom itt van. Ez a liliom Nem tudta gyertya lesz-e, vagy szirom." JUANA IBARBOUROU „Úgy fáj ez a csúnya világ itt, úgy szenved a hű szeretet. Jó volna teretmeni újat, zöld dombra heverni ki túl S formálni a vízből, az égből szép tiszta-arany keretet, Megvédve szivemben a képed, mely mint csodarózsa virul." W.B. YEATS (Illusztrációs felvételek) „Aszerelem... nem érzés, hanem betegség... Rendszerint kérdezés nélkül tör az emberre... Lecsap rá és elragadja, mint a héja, magával sodorja, Bárhogyan tiltakozik, ellenkezik is,... A szerelemben nincsen egyenlőség... Az egyik rab, a másik uralkodó... Igen, a szerelem bilincs, a legsúlyosabb bilincs... TURGENYEV SZTÁROK MONDTÁK „Ha egy lánnyal jól érzem magam és jókat tudunk beszélgetni, akkor én szerelmes vagyok" LEONARDO DI CAPRIO „Fontos, hogy fantasztikus legyen az ágyban. De szerelemről csak akkor lehet beszélni, ha az ember a hétköznapokon is boldognak érzi magát." MADONNA „Gyengéd pillanatokat szeretnék egy lánnyal, együtt nevetni és főzni. A szerelem útja ugyanis nálam a gyomromon át vezet." J-MAN (4 THE CAUSE) David Duchovný Brad Pitt ,A szerelem az, ha az ember mindent megtenne a másikért." DAVID DUCHOVNÝ „Koktél erotikából, humorból és értelemből keverve." BRANDY „Számomra a szerelem három dolgot jelent: boldogság, melegség, szépség." BRAD PITT „Csak bele kell néznem a férjem szemébe, hogy tudjam, mennyire szeretem őt. Áztán a hormonjaim őrült játékba kezdenek!" MEL B „A szerelem az élet értelme." NICK (BSB)