Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-29 / 122. szám, szombat

1708 Tévé és rádIó - vAsárnap ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 29. BT-határozat a Golánról New York. A Biztonsági Tanács további hat hónapra meghosszabbította a világszervezet katonai megfigyelőinek mandátumát a Golánfennsíkon. A megfigyelő erőket az 1973-as közel-keleti háború befejezése után küldték a Szíriát és Izraelt elválasztó fennsíkra. Kofi Annan ENSZfőtitkár szerint a Golánon tapasztalható viszonylagos csend ellenére a közel-keleti helyzet egésze rendkívül robbanásveszélyes. (MTI) Rakéták Tajvannak Washington. Az USA védelmi minisztériuma javasolta: teljesítsék a 240 darab, a Lockheed Martin konszern által gyártott Hellfire típusú páncéltörő rakéta megvásárlására vonatkozó tajvani kérelmet. Az ügyletet még az amerikai kongreszszusnakisjóvá kell hagynia. Kína élesen tiltakozik e döntés ellen, hiszen Tajvant a saját tartományának tekinti, és azzal fenyegetőzik, hogy szükség esetén erővel csatolja az anyaországhoz. (MTI) Ehud Barak békét ígér Jeruzsálem. Ehud Barak, a nemrégiben megválasztott kormányfő Észak-Izraelben tett első útján megerősítette, hogy az izreli hadsereg egy éven belül kivonul Dél-Libanonból. Palesztin vezetők ugyanakkor arra szólították fel Barakot, béketörekvéseinek bizonyítékául állítsa le az új zsidó telepek építését, és hajtsa végre a megállapodásokban rögzített csapatkivonásokat Ciszjordániából. (MTI) Barak ismét kijelentette: egyik legfontosabb célja a béketárgyalások újraindítása Szíriával. ČTK/AP Afganisztán: tömegmészárlás Iszlámábád. A tálib iszlám fundamentalisták tömegmészárlást végeztek a hazara népcsoport között a közép-afganisztáni Bámiján város bevétele után - közölte az Amnesty International. Az Al szerint a lakosság nagyrésze a környező hegyekbe menekült, mielőtt a tálibok elfoglalták Bámijánt, de azokat, akik a városban maradtak, a fanatikus tálibok legyilkolták. Az Al bírálta a nemzetközi közösséget, amiért tétlenül nézi a mészárlásokat. (MTI) Szenátusi óvintézkedés Washington. A szenátus elfogadta az első olyan intézkedéscsomagot, amely - a kedden közzétett Cox-jelentésre adott reakcióként - az amerikai atomtitkok hatékonyabb védelmét irányozza elő. A Cox-jelentés szerint Kína legkevesebb két évtizede kiterjedt nukleáris hírszerzést folytat az USA ellen, és számos féltett amerikai atom-, illetve rakétatitkot meg is szerzett. (MTI) Komoly zavarok az áram- és vízellátásban Intenzívebb bombázás Belgrád/Washington/Párizs /Bonn/Brüsszel. Megosztja a nemzetközi közvéleményt a Hágai Nemzetközi Törvényszék csütörtöki döntése, amellyel emberiség elleni bűntettek elkövetése miatt vádat emelt és nemzetközi elfogató parancsot adott ki Szlobodan Milosevics és több más szerb vezető ellen. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A többség természetesen egyetért a bírósági döntéssel, de sokan hozzáteszik, hogy ezáltal nehezebbé egyesek szerint szinte lehetetlenné - válik a diplomáciai egyeztetés Miloseviccsel. Viktor Csernomirgyin tegnap Belgrádban ezzel kapcsolatban kijelentette: „Tudtunk róla, figyelmeztettünk, kértük, hogy ne tegyék, mert ezzel csak nehezítik a folyamatot. Jugoszlávia törvényesen megválasztott elnökével tárgyalunk, és továbbra is vele fogunk tárgyalni". Milosevics - még a hágai vádemelés előtt - elutasítóan nyilatkozott, Csernomirgyint egyszerűen postásnak minősítve, aki változtatás nélkül közvetíti neki a NATO követeléseit - emlékeztetett a Reuters. A Floridában vakációzó Bili Clinton nyilatkozatban üdvözölte a jogi lépést, és úgy vélekedett, hogy ennek nyomán a szerbek számára is világossá válik, ki a felelős a konfliktusért és annak elhúzódásáért. A háborús bűnök ügyében eljáró hágai törvényszék támogatására szólította fel a világ országait, és beszámolt arról, milyen összegekkel segíti az USA a törvényszék munkáját. Utalt arra, hogy a kongresszus nemrégiben hozzájárult az általa kért kiegészítő támogatás folyósításához. A hágai ítélet megerősíti, hogy törvényes a NATO harca Milosevics rezsimje ellen - jelentette ki Jacques Chirac francia elnök. Hozzátette, hogy ez a jogi lépés semmit Lehet-e tárgyalni azzal, akit háborús bűnösként köröznek? nem változtat az észak-atlanti szövetség stratégiáján. „Ezentúl egyetlen, bűnös politikát folytató vezető sem bízhat büntethetetlenségében" - hangoztatta Chirac, hozzátéve: országa teljes mértékben támogatja a törvényszék munkáját. A német külügyminiszter szerint nem fogja hátrányosan befolyásolni a balkáni békeerőfeszítéseket a hágai döntés. Joschka Fischer arra a kérdésre, vajon lehet-e tárgyalni Ukrajnában a románok saját állami egyetem megnyitását követelik Csak magyart nem szabad? HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Kijev. Emil Constantinescu román és Leonyid Kucsma ukrán elnök tegnapi kijevi tárgyalásain egyetértett abban, hogy a két ország közős jövője az európai házban van, s támogatni fogják egymást az oda vezető úton. Az ukrán-román viszonyt évek óta megmérgezi a fekete-tengeri államhatárok problémája. A vita az ukrán státusú Kígyó-sziget körüli, olajkincsben gazdag tengeri talapzat kiaknázási joga körül zajlik. Ukrajna azt állítja, hogy a tengeri földdarab körül ukrán kizárólagos tengeri gazdasági övezet van, amit viszont Románia nem ismer el. E látogatáshoz időzítve számolt be a román sajtó arról, hogy az Ukrajnai Románok Kereszténydemokrata Szövetsége százezer aláírást gyűjtött össze egy román nyelvű állami egyetem ukrajnai alapítása érdekében. Az egyetemet Csernovciban szeretnék megnyitni Románia és a Moldovai Köztársaság anyagi segítségével. A tervek szerint az egyetem a románok nemzeti költőjének, Mihai Eminescunak a nevét viselné, s informatikát, matematikát, fizikát, földrajzot, biológiát, ökológiát, kémiát, közgazdaságtant, jogot, történelmet, orvostudományt, idegen nyelveket és teológiát tanítanak majd a különböző karokon. A román sajtó emlékeztetett rá, Ukrajnában az alkotmány és a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény is szavatolja, hogy minden szinten anyanyelven lehet tanulni. Ezt a jogot biztosítják a helsinki, a bécsi és a koppenhágai konferenciák záróokmányai, a párizsi charta, az Európa Tanács 200l-es számú keretegyezménye, az európai kisebbségi nyelvek chartája, valamint más európai dokumentumok is. Ugyanakkor Romániában tavaly az év egyik legviharosabb belpolitikai vitáját váltotta ki az, hogy az erdélyi magyarok 500 ezer aláírást gyűjtöttek össze egy magyar nyelvű állami egyetem érdekében, s az RMDSZ az egyik legfontosabb céljának tartja, hogy egy ilyen állami egyetem létesüljön. De a román politikai pártok döntő többsége mereven elzárkózik a magyar egyetem gondolatától, mondván: semmilyen nemzetközi megállapodás, egyezmény nem írja elő, hogy egy kisebbség számára állami egyetemet kell működtetni annak anyanyelvén. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Brüsszel/Belgrád. Újabb hadműveleti rekordokra számíthat a NATO: az időjárási előrejelzések szerint jövő péntekig csaknem megszakítás nélkül kedvezőek lesznek a légköri viszonyok Jugoszlávia térségében. Jamie Shea NATOszóvivő tegnap elmondta: előző nap is rekordot állított fel a NATO 792 repüléssel, amelyből 310 volt csapásmérő, és 92 irányult a szerb légvédelem ellen. Tegnap nem hivatalos látogatást tett a NATOközpontban Hasim Taci, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetője. Javier Solana NATO főtitkár sűrű programja miatt nem fogadta őt, de egy magas szintű NATO-küldöttség igen. Tegnapra virradóra a NATO gépei a jugoszláv energiahálózat, a közlekedés és a hírközlés létesítményeit támadták. Két robotrepülőgép találta el Belgrád két legfontosabb transzformátor-állomását Bezanija elővárosban, amelyek az obrenovaci központi erőmű energiáját továbbították. Áram nélkül maradt Pristina, Koszovó székhelye is, amelyet rakétákkal támadtak. Zavarokat jeleztek az áram- és vízellátás rendszerében a Belgrádtól északra fekvő iparvárosból, Pancsovából, valamint Újvidékről is. A belgrádi, pancsovai és újvidéki áramszünet közel 2,5 millió embert érint. Találat érte a lestanei transzformátorállomást is, amely a a román határ közelében lévő Djerdap erőműből kapja és továbbítja az áramot. Nincs áramszolgáltatás Szendrőn (Smederevo), Novi Pazarban és Zomborban sem. Három polgári személy életét vesztette, többen pedig megsérültek, amikor hét találat érte a Belgrádtól 200 kilométerre délre lévő, mintegy 30 ezer lakosú Aleksinacot. Tíz épület teljesen romba dőlt, harminc további megrongálódott. A mentőalakulatok még túlélők után kutatnak, az áldozatok száma növekedhet. Tegnap délután ismét légiriadót rendeltek el Belgrádban, újabb NATO-támadás veszélyére figyelmeztetve a lakosságot és az ott tárgyaló Viktor Csernomirgyin orosz különmegbízottat. A légiriadó elrendelésekor már közel három órája tartottak Csernomirgyin megbeszélései Szlobodan Miloseviccsel. (ČTK/AP) Megosztja a közvéleményt a Nemzetközi Törvényszék csütörtöki döntése Hága visszhangja Az albán vezetők egymással sem értenek szót Folytatódó marakodás olyan személlyel, akit elfogatóparancs alapján háborús bűnösként köröznek, Fischer leszögezte: ő még az ördöggel is hajlandó volna kezet fogni, ha ez segítene a béke elérésében. Magyarázatként hozzátette: „mi nem tárgyalunk Belgráddal; azt akarjuk, hogy elfogadja és megvalósítsa öt pontból álló követelésünket. Itt nem tárgyalásokról, hanem követelésekről van szó." Hasonlóan érvelt Martti Ahtisaari finn elnökkel tartott sajtóértekezletén Gerhard Schroder kancellár is. Viszont a német védelmi miniszter meglátása szerint a hágai vádemelés megnehezíti a tárgyalásos rendezést a Balkánon. Robin Cook brit külügyminiszter úgy vélekedett, hogy amíg Szlobodan Milosevics hatalmon van, felelőtlen dolog lenne nem tárgyalni vele, ugyanakkor kizárta, hogy a jugoszláv elnök büntetlenséget élvezzen. A NATO-nak fenn kell tartania Belgráddal a „kommunikációs csatornákat", de fel sem merülhet olyan megállapodás lehetősége, amely megkímélné Milosevicset attól, hogy bíróság előtt feleljen a törvényszék által bejelentett vádakra. A jövőt illetően Cook hangsúlyozta: a szerbek hosszú távon sem remélhetik a csatlakozást a „modern Európa demokratikus nemzeteinek családjához" Miloseviccsel az élen. MTI-JELENTÉS Párizs. Franciaország bátorítani kívánja a koszovói albán politikai erők összefogását - hangoztatta a francia külügyi szóvivő abból az alkalomból, hogy Hubert Védrine külügyminiszter külön-külön találkozott Hasim Tacival, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) politikai irányítójával és Ibrahim Rugovával, a koszovói albán mérsékelt erők vezetőjével. Párizs mindkét találkozóval ahhoz kívánt hozzájárulni, hogy a koszovóiak maguk vegyék kezükbe politikájuk alakítását. Kérdés, hogy ez mennyire sikerült, hiszen Taci tegnap Rugováról kijelentette: csak önmagát és legfeljebb néhány testőrét képviseli, de már régen nem a koszovói albán népet. Pártjára is teljesen rátelepedett, megfojtotta, vélte Thaci. Ezzel együtt, mondotta, kész lenne Rugovával találkozni, s hajlandó helyet is felajánlani neki az UCK ideiglenes kormányában. Rugova viszont, amióta koszovói háziőrizetéből a szerb hatóságok elengedték, nem volt hajlandó válaszolni az UCK meghívására, hogy Tiranában vitassák meg közös dolgaikat. WTO-ülés Budapesten: Martonyi-Brittan találkozó Lesz EU-kompenzáció MTI-JELENTES Budapest. Az Európai Unió nagy figyelmet fordít azokra a sajátos problémákra, amelyek a Jugoszláviával határos országokat érintik a Belgráddal szembeni gazdasági embargó miatt - mondta tegnap Budapesten újságírók előtt Sir Leon Brittan, az Európai Bizottság alelnöke. A politikus, aki a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) ülésére érkezett a magyar fővárosba, munkareggeli keretében találkozott Martonyi János külügyminiszterrel. Brittan közölte: még nem dolgozták ki az esetleges EU-kompenzáció pontos formáját, de a munka folyik. „Nincs kétségem afelől, hogy Magyarország az EU-hoz csatlakozó országok első csoportjában lesz, azt azonban nem tudom, milyen társaságban" - válaszolta az EB alelnöke az MTI kérdésére. Az elhangzott értékelés szerint Magyarország jó ütemben halad a csatlakozási tárgyalásokon a közösségi joganyag átvételében. A Kereskedelmi Világszervezet budapesti miniszteri megbeszélését a brit politikus rendkívül fontos állomásnak tartja azon az úton, amely a WTO-nak a világpiac liberalizálását célzó következő fordulójához vezet. India-Pakisztán: nagyobb a füstje, mint a lángja Nem lesz atomválság HIROSSZEFOGLALONK Újdelhi/Tokió. A tavaly sikeres atomfegyver-kísérleteket végrehajtó India és Pakisztán konfliktusa aligha kerül ki az ellenőrzés alól, és nem terebélyesedik nukleáris háborúvá - idézte brit szakértők véleményét a Kyodo japán hírügynökség. A brit elemzők a józan ész felülkerekedésére számítanak, abban reménykedve, hogy az adok-kapok most is a korábbiakhoz hasonlóan fog rendeződni. A konfliktust nem indokolják egyik fél részéről sem valóságos biztonsági aggodalmak, inkább indiai belpolitikai megfontolások motiválják. A szakértők rámutattak arra is, hogy India belépése az atomvetélkedésbe nem Pakisztánnak, inkább Kínának szólt: Újdelhi elsősorban a kínai szuperhatalom elleni védekezésül, nem pedig Pakisztán ellenében tett szert atomfegyverekre. Az indiai légierő tegnap ismét támadta - immár a harmadik egymást követő napon - a Pakisztánból Kasmír indiai részébe behatolt muzulmán fegyvereseket - közölték Szrinagarban katonai források. Pakisztán két indiai gép lelövését jelentette. A nemzetközi közösséget máris komolyan aggasztják a két új atomhatalom között hirtelen fellángolt harcok. India bejelentette, hogy a hadműveletet mindaddig folytatja, amíg nem sikerül a határvidéket megtisztítania a muzulmán fegyveresektől, de hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában az öszszecsapások indiai-pakisztáni háborúvá szélesítése. Pakisztán tegnap, első kísérleti atombombája felrobbantásának első évfordulóján pedig közölte: szeretné elkerülni a helyzet éleződését, és ENSZ-békefenntartók közbelépését tartja indokoltnak Kasmírban. India és Pakisztán 1947-ben nyerte el függetlenségét. Azóta a két ország három háborút vívott Kasmír miatt, amelynek közel kétharmada India, északi harmada Pakisztán, kis része pedig Kína ellenőrzése alá tartozik. Viszont a kasmíriak többsége legszívesebben sehová sem tartozna, inkább az autonómiát vagy a teljes önrendelkezést választaná.