Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-28 / 121. szám, péntek

1694 Tévé ÉS rádió - vASárnap ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 29. HÍRMORZSÁK 2001 -tői fokozatosan a világpiaci árakhoz igazodnak. (MTI) Újra megbízható kézben az Első Lapterjesztő Társaság, de a veszély még korántsem múlt el A hírlap terj e s z t é s kálváriáj a A választások után a PNS hirtelen késni kezdett a lapok eladásáért beszedett pénz kifizetésével a kiadóknak. Az adósság ma már megközelíti a 200 millió koronát. (Illusztrációs felvétel - Profit) GAZDASÁGI A Nafta Gbely eladásáról Pozsony. Ľudovít Kaník, a Nemzeti Vagyonalap (FNM) elnöke a Nafta Gbely vállalat részvényeinek lehetséges eladásával kapcsolatban nem zárta ki, hogy az egyik vevő a Szlovák Gázművek (SPP) lesz. Minden attól függ, hogy az SPP tőkeerősnek számít e - mondta Kaník. A Vagyonalap ugyanis csak tőkeerős befektetőknek adja el a tulajdonában lévő részvénycsomagot. A cél pénzt szerezni a Vagyonalap tartozásainak a törlesztésére. A FNM tartozásai 1998 végéig meghaladták a 3 milliárd koronát, viszont jövő évben 34 milliárd koronát kell kifizetni a kötvénytulajdonosoknak. (SITA) InterEXPO találkozó Pozsonyban Pozsony. Tegnap kezdődött Pozsonyban a Kiállítók Nemzetközi Szövetségének, az InterEXPOnak az éves közgyűlése. A találkozón 19 ország 56, nagyvásárokat és kiállításokat szervező cége vesz részt, ami rekordnagyságú részvételnek számít a szervezet életében. Az idei találkozó fő témálya a szponzori támogatások és az Internet kihasználása lesz a nagyvásárokon való nemzeti részvétel elősegítése érdekében. (SITA) Cseh gazdasági bűnözés Prága. Csehországban 1993 és 1998 között megduplázódott a gazdasági bűncselekmények száma, és az okozott károk értéke 400 százalékkal emelkedett. Tavaly 36 031 gazdasági bűncselekménytjegyzett fel a rendőrség, és ezek 94,7 százalékát sikerült tisztázni. Az okozott kár megközelítette a 21 milliárd koronát, ez 21,6 százalékkal több, mint egy éwel korábban. A bűncselekmények legnagyobb részét Prágában követik el. (MTI) Oroszország növeli olajexportját Moszkva. Oroszország a közeljövőben 20 millió tonnával 140 millió tonnára akarja növelni éves olajexportját, és 2001-től már 170 millió tonnát akar külföldön értékesíteni. A technikai feltételek jelenleg 120 millió tonna olaj kivitelét teszik lehetővé. Az export bővítését elsősorban az teszi majd lehetővé, hogy a novorosszijszki kikötő kapacitását 10 millió tonnára növelik, és megépítik az évi 27 millió tonna áteresztőképességű Kaszpitengeri csővezetéket, és az évi 20 millió tonna olaj szállítására alkalmas vezetékrendszert. A Lukoil olajtársaság elnökhelyettese szerint a belföldi olajárak ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom Gazdasági Tanácsa nem támogatja a kormány megszorító intézkedéseit - jelentette be Sergej Kozlík a párt parlamenti képviselője. Szerinte a Dzurinda-kormány intézkedései csak megszorításokat tartalmaznak, ami jelentősen fékezi a gazdaság további növekedését. Elismerte ugyanakkor, hogy az előző kormány is kidolgozott egy hasonló csomagot, ám ezt a közelgő választások miatt nem vezették be. Kozlík szerint a korona múlt heti drasztikus árfolyamcsökkenése mögött a pénzügyminisztérium elhibázott döntései állnak, az ország Útelzárások Lengyelországban Varsó. Tiltakozó akciót kezdtek a lengyel parasztgazdák. Az elégedetlen termelők úttorlaszok emelésével próbálják megbénítani az ország közlekedését. A tiltakozó három agrárérdekképviselet a kormány év elején tett ígéreteit kérik számon, amelyek megvalósításával a kabinet mindmáig adós maradt. Követeléseik között szerepel a felvásárlási árak emelése és a mezőgazdasági import korlátozása. Az agrár és a munkaügyi szaktárcák vezetőivel folytatott tárgyalások csütörtök hajnalban fiaskóval zárultak, amiért a felek egymást tették felelőssé. A kormány azzal vádolja az érdekképviseleteket, hogy a pápa közelgő látogatását kívánják eszközül használni követeléseik kicsikarásához, azzal számítva, hogy a köznyugalom biztosítása érdekében a kabinet hajlandó lesz engedményeket tenni. (MTI) 200 millió dollár Albániának Brüsszel. A G-24-ek csoportjába tömörült adományozó országok bejelentették: 200 millió dollárral segítik Albániát, hogy képes legyen 1999-ben pénzügyileg elviselni a koszovói menekültek ellátása okozta terheket. Az albán kormányfő úgy nyilatkozott, hogy nagyon elégedett a 200 millió dollár megajánlásával és az kielégíti az országa által megfogalmazott igényeket. Az albán együttműködési miniszter korábban 220 millió dollárban határozta meg Albánia pénzügyi segítség iránti igényét, a menekültek számára felajánlott tisztán humanitárius segítségen felül. (MTI) A német vállalatok és az euró Bonn. Minden harmadik német vállalat nem készült még fel az euróra való átállásra. Különösen a kisebb és a Kelet-Németországban található üzemeknek kellene ezen a téren igyekezniük - derül ki egy 25 ezer cégre kiterjedő vizsgálatból. A vállalatok kétharmada már megkezdte az átállásra való felkészülést és jól áll e tekintetben. A legnagyobb az előrehaladás az elektronikus adatfeldolgozásban. Tíz vállalat közül kilenc már a valutaátállás időpontját is kitűzte számvitelében. A cégek nagy része az átállást csak a hároméves átmeneti időszak folyamán vagy annak vége felé akarja megvalósítani. A cégek több mint a harmada számol a verseny éleződésével. (MTI) gazdasága ugyanis nincs olyan rossz helyzetben, mint ahogy ezt a jelenlegi kormány tálalja. A DSZM vezetői szerint Szlovákia külföldi eladósodása kisebb, mint a környező országoké. A jelenlegi kormánynak szerintük rövidtávú tervei sincsenek, ami megkérdőjelezi a költségvetési mutatók betartását. A költségvetés hiánya a DSZM emberei szerint a tervezett 15 milliárd koronának akár a kétszerese is lehet, a munkanélküliség aránya pedig a 20 százalékot is elérheti. Miroslav Maxon expénzügyminiszter kifogásolta, hogy továbbra sem átlátható a jelenlegi kormány orosz adósságvisszatérítéssel kapcsolatos politikája. (mi) Pozsony. Az Első Lapterjesztő Társaság (PNS) a hazai sajtópiac domináns terjesztője, ezért működési zavarai egyenesen a sajtószabadságot veszélyeztetik. TUBA LAJOS Márpedig a vállalatot 1998 februárjában a legnagyobb lapnyomda, a Danubiaprint privatizálta. A magánosítás mikéntjét jól jellemzi, hogy a cég nevében napjainkban Ján Povrazník és Marta Bernáthová, a Nemzeti Vagyonalap (FNM) két akkori funkcionáriusa tárgyal. A választások után, tavaly ősszel a PNS hirtelen elkezdett késni a lapok eladásáéért beszedett pénz kifizetésével a kiadóknak. Áz adósság ma már megközelíti a 200 millió koronát, és emiatt több lapot a megszűnés fenyeget. Az elmúlt hetek során végre felcsillant a remény, hogy sikerül elkerülni a hazai sajtópiac csődjét. Április elején a véletlen folytán két lényeges esemény is történt. A Lapkiadók Társulása a behajthatatlan adósságok miatt csődeljárást kezdeményezett a PNS ellen. Ugyanezen a napon a Nemzeti Vagyonalap javaslatot tett a Danubiaprint kezében levő részvénycsomag visszavezetésére a maga számlájára. A Vagyonalap és a PNS viszonya meglehetősen bonyolult, és még a jövőben is sok kockázatot rejt. A monopolellenes hivatal az év elején úgy döntött, hogy megengedhetetlen a legnagyobb nyomda és a domináns terjesztő egy kézbe történő privatizációja. A döntést a Danubiaprint a Legfelsőbb Bíróságon megtámadta, de a testület a mai napig nem hozott döntést. Az alap azonban még a bírósági beadvány előtt kérvényezte a részvények visszajuttatását, aminek az Értékpapírközpont eleget is tett. A lépés jogosságát a Danubiaprint elnöke, Stanislav Srník a Legfelsőbb Bíróságon lezáratlan ügyre hivatkozva vitatja, ami a jövőben még bonyodalmakat okozhat. A PNS többségi tulajdonosa mindenesetre áprilistól a Vagyonalap, de ezzel még messze nem oldódott Tanácskozás az átmenetről Tíz esztendő tapasztalatai Budapest. A szocialista tervgazdaságból való átmenetnek csak két formája létezik: a népszerűtlen és az eredménytelen - jelentette ki tegnap Ivan Mikloš miniszterelnök-helyettes a HVG hetilap által Az átmenet tíz éve címmel szervezett nemzetközi szimpóziumon. Szerinte a reformok elején túlbecsülték a makroökonómiai stabilizáció fontosságát, ami az intézményi háttér kiépítésének rovására ment. A tanácskozáson Franz Vranitzky volt osztrák kancellár, Jozé Mencinger volt szlovén miniszterelnök-helyettes és Bauer Tamás közgazdász fejtette ki véleményét a témáról, (ü) Szlovák Takarékpénztár Emelik az alaptőkét Pozsony. Besztercebánya után ismét Pozsonyban van a bank központja - közölte Dušan Jurčák, a Szlovák Takarékpénztár elnöke. A banknál 2000 decemberéig jelentősen emelik az alaptőkét. A takarékpénztár 70 milliárd koronás hitelállományából 31 milliárd minősül nehezen behajthatónak. A nemzetközi mércék szerint számított gazdasági mérlege 4,657 milliárd koronás hiányt tár fel. (shz) meg minden. A Danubiaprint annak idején a részvények 97 százalékát kapta meg (3 százalék hagyományosan a Restítúciós Befektetési Alapé lett), de idén tavaszra már csak 76,5 százalékot lehetett tőle elkobozni. Ennek oka, hogy a fennmaradó 26,5 százalék még tavaly ősszel bírósági végrehajtás útján egy Distipress nevű cég tulajdonába került. Mivel a PNS alapszabálya szerint a vezetőséget csak a részvényesek 80 százalékának szavazatával lehet leváltani, a PNS egészen a múlt péntekig patthelyzetben volt. A múlt hétre azonban a Distipress részét is megszerezte, így sor kerüli a teljes vezetésváltássaljáró közgyűlésre. A tranzakcióról Peter Huňor, a Vagyonalap szekcióigazgatója annyit mondott, hogy egy meg nem nevezett bank a PNS-csomaggal kapcsolatban érvényesítette a Distipress-szel szemben fennálló zálogjogát, így ők már a banktól jutottak hozzá a sorsdöntő csomaghoz. A 26,5 százalékért 40 millió koronát fizettek, ami érdekes módon pontosan annyi, amennyit a ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Nyitra. Bár az idén rekordmennyiségű résztvevő, szám szerint 605 mutatkozik be a nyitrai nagyvásáron, a gépipari ágazatnak mégsincs oka az ünnepségre, hiszen ezek közül mindössze 90 a hazai cég. Az évről évre csökkenő érdeklődés oka elsősorban a gépipar óriási gazdasági gondjaiban kereshető annak ellenére, hogy 135 milliárd korona értékű éves termelésével még mindig az ország ipari termelésének 25%-át biztosítja. Amint a nagyvásár megnyitóján Ľudovít Černák gazdasági miniszter elDanubiaprint eddig a PNS-ért a Vagyonalapnak kifizetett. Másik érdekes összefüggés: az Állami Vagyonalap időközben készpénzszerzési céllal a PNS 76,5 százalékos csomagját fél évre letétbe helyezte a Szlovák Takarékpénztárban, miközben ezért a csomagért 7 millió koronát kapott. A kiadók és főként a lapokat váró olvasók szempontjából mindenesetre a legfontosabb, hogy Igor Ďurič, a PNS új elnöksége által kinevezett igazgató (aki egyben az elnökség elnöke is) bejelentette, ezentúl a beérkező pénzt arányosan utalják tovább a kiadóknak. Egyelőre nem tudni, mi lesz a 180190 millió koronás adóssággal. Korábban már több információ utalt arra, hogy Srníkék a bevételeket egyszerűen kiszívták a PNS-ből. A legvalószínűbb, hogy az új vezetőség először megpróbálja visszaállítani a cég normális üzemét. Ezután pedig a kiadóknak felajánlják, hogy követeléseik egy részét kapitalizálva váljanak részvényessé. Ezt a kiadók valószínűleg el is fogadják majd, mivel a PNS árpolitimondta, ma lényegében a pozsonyi Volkswagen az egyetlen gépipari cég Szlovákiában, amelyre a dinamikus fejlődés a jellemző, hiszen a múlt években 216 százalékkal növelte termelését, és jelentős mértékben hozzájárul Szlovákia külkereskedelmi mérleghiányának csökkentéséhez is. A többi gépipari vállalat épphogy csak megél, vagy súlyos válságban van, ami az elmúlt évek vadprivatizációs politikájának és annak a ténynek is köszönhető, hogy a vállalatvezetés nem volt képes rugalmasan reagálni a megváltozott körülményekre. Tegnap a hegesztési berendezések és technológiák szakmai napját kája alapvetően meghatározza működésüket, és a DSZM emberei által uralt időszakból ezzel kapcsolatban nagyon kellemetlen élményeik vannak. Peter Huňor arra is utalt, hogy stratégiai befektető belépése sem kizárt, de tekintettel a PNS mai állapotára, erre csak hoszszabb távon lehet számítani. A jövőben a helyzetet bonyolíthatja még Stanislav Srník, aki ugyan Ďurič és Huňor szerint szóban megígérte, hogy nem gördít akadályokat a cég normális átvételének útjába, de a korábbi tapasztalatok alapján különösebben nem bíznak benne. Nem egészen problémamentes az új vezetés pozíciója sem, mivel néhány nagy kiadó nehezményezi, hogy képviselői nem kaptak helyet az új elnökségben. Nyilvánvalóan mindenki attól tart, hogy az új vezetőség elsősorban saját lapjainak adósságait egyenlíti ki (ebben főként a SME és a Pravda érdekelt). Igor Ďurič válaszul felajánlotta egy tanácsadó testület felállítását, amelynek tagjait a kiadók egyesületejelölné, és vele konzultálná a PNS problémáinak kezelését. tartották meg a nagyvásáron. Az előadásokon elhangzott, hogy Szlovákiában jelenleg nem szabályozza törvény a hegesztőkre támasztott követelményeket, így a munkaadók nagy része végzettség nélküli olcsóbb munkaerőt alkalmaz. Az elfogyasztott hegesztőgázok mennyiségéből arra lehet következtetni, hogy az országban több mint 120 ezer hegesztő dolgozik, holott csak 50 ezret tartanak nyilván. A szakemberek egyértelműen a vállalkozási törvény szigorításától várják a megoldást, hiszen mint elmondták, ez a különösen veszélyes foglalkozás felelős hozzáállást követel, (vm) Milyen arányban részesedik a hazai építőipar a bruttó hazai össztermékből és a foglalkoztatottságból (százalékban)? A DSZM nem támogatja a megszorító intézkedéseket 30 milliárdos hiány? Nyitrai Nemzetközi Gépipari Nagyvásár - súlyos válságban az ágazat Nincs okunk az ünneplésre