Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-28 / 121. szám, péntek

1692 Tévé és rádIó - vAsárnap ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 29. Elindult az űrbe a Discovery Cape Canaveral. Tíznapos útra indult tegnap a floridai űrrepülőtérről a Discovery űrrepülőgép, fedélzetén öt amerikai, egy kanadai és egy orosz asztronautával. A Discovery a leendő nem­zetközi űrállomással kapcso­latban végez próbákat, és tudományos kísérleteket hajt végre. (MTI) Igor Ivanov Kínába utazik Peking. Június első napjai­ban hivatalos látogatást tesz Kínában Igor Ivanov orosz külügyminiszter. A látogatás alkalmával a felek nemzetkö­zi kérdésekről, mindenek­előtt a koszovói válságról cse­rélnek véleményt - jelentette be tegnap a kínai külügyi szó­vivő. Peking és Moszkva egy­aránt a NATO Jugoszlávia el­leni légi csapásainak leállítá­sát követeli. (MTI) Suharto cáfolja a vádakat Tokió. Suharto volt indonéz államfő tegnap immár har­madik alkalommal jelent meg az államügyészségen és cáfol­ta, hogy vagyont harácsolt volna össze, s a pénzt külföl­dön helyezte volna el. Ugyan­akkor a hatalomból tavaly tá­vozott vezető közölte azt is: amennyiben a külföldi vizs­gálatok során a neve alatt bankszámlát találnának, az azon szereplő összeget a kor­mánynak ajánlja fel. Azt is hangsúlyozta: ha igaza bebi­zonyosodik, eljárást indít azok ellen, akik befeketítet­ték nevét. (MTI) Suharto az amerikai Time heti­lap vizsgálata szerint még tá­vozása előtt 9 milliárd dollárt egy svájci bankszámláról egy osztrák bankba utalt át. (Archívum) Kim De Dzsung Moszkvában Tokió. Kim De Dzsung dél­koreai államfő tegnap négynapos látogatásra Oroszországba utazott, ahol ma Borisz Jelcin államfővel tárgyal többek között az Észak-Koreával szemben folytatandó politikáról. Dél-Korea igyekszik megsze­rezni az orosz vezetés támo­gatását az Észak-Koreával folytatott „mosolydiplomáci­ájához". (MTI) Leszerelt antennák Peking. A kínai hatóságok rendeletet hoztak arról, hogy országszerte le kell szerelni a műholdas tévé­adások vételére alkalmas antennákat. A kommunista párt propaganda osztálya és a közbiztonsági minisztéri­um közös rendelete szerint a jövőben kizárólag különle­ges engedéllyel rendelkező intézmények üzemeltethet­nek műholdvevő antenná­kat. (MTI) Humanitárius segélyszállítmányok Kárpátaljára Marad az engedmény Moszkva/Belgrád/Brüsszel/ London. Moszkvában a „kuncevói dácsa" kormány­komplexumban tegnap késő délután befejeződtek a szer­dán kezdett háromoldalú, orosz-finn-amerikai tárgya­lások a koszovói rendezés kérdéseiről. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A zárt ajtók mögött folytatott meg­beszélésekről lapzártáig nem kö­zöltek semmit. Strobe Talbott ame­rikai külügyminiszter-helyettes Moszkvából Bonnba repült, hogy folytassa konzultációit az európai vezetőkkel. A tárgyalások elhúzó­dása miatt Viktor Csernomirgyin mára halasztotta belgrádi útját. Közben Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök a koszovói válság „hala­déktalan" és olyan fonnájú rendezé­séért szállt síkra, amelynek során „a katonai útról áttérnek a politikai megoldásra". Milosevics erről Konsztantin Micotakisz volt görög kormányfővel Belgrádban tartott találkozóján beszélt. A jugoszláv el­nök hangsúlyozta, hogy országa „ki­tartóan és következetesen harcol a békéért, ami magában foglalja a problémák haladéktalan rendezé­sét, a katonairól a politikai megol­dásra történő áttérés mellett. Ez fel­tételezi a Jugoszlávia elleni agresz­szió leállítását és az ENSZ-ben be­töltött szerepének helyreállítását" ­mondta Milosevics. (Jugoszlávia ENSZ-tagságát 1992. szeptember 19-én felfügesztették.) Milosevics szerint Belgrád igyekszik a „lehető legjobb módon" megolda­ni azokat a problémákat, amelyeket a NATO bombázásai okoztak. A bombázásokon kívül más nem is gá­tolja a koszovói menekültek hazaté­rését, mivel a Koszovói Felszabadí­tási Hadsereg szétverésével lezárul­tak a koszovói hadműveletek - fejte­gette Milosevics. Nem változtat a NATO eltökéltsé­gén, célkitűzésén és stratégiáján a Milosevics elleni hágai vádemelés ­közölte Jamie Shea. A NATO szóvi­vője elmondta, hogy a szövetség tagországai mindenben támogatják a volt jugoszláviai háborús bűnök­kel foglalkozó Nemzetközi Törvény­szék tevékenységét. A tagállamok minden rendelkezésükre álló infor­mációt átadnak a bíróságnak - a szóvivő elismerte, hogy már a vád­emeléshez szükséges információk nagy része is a szövetség tagorszá­gaitól származott. Shea elzárkózott annak megítélésétől, milyen hatás­sal lesz a vádemelés a koszovói vál­ság megoldásáért tett diplomáciai erőfeszítésekre. Azt azonban leszö­gezte, hogy a rendezési kísérletek diplomáciai téren is folytatódnak. A The Times brit napilap értesülése szerint Bili Clinton amerikai elnök kész megfontolni, hogy 90 ezer amerikai katonát vezényelve a tér­ségbe totális szárazföldi háborút in­dítsanak a koszovói szerb erők el­len, ha három héten belül nem ala­kul ki semmilyen békemegálla­podás. Bár a NATO hivatalosan egy 50-60 ezer fős békefenntartó erő felállítását tervezi, Washingtonban és Londonban egyre erősödik az ér­zés, hogy a NATO-nak fel kell ké­szülnie egy sokkal nagyobb méretű, 150-160 ezer katonát igénylő had­műveletre. „Clinton elnök így vagy úgy, de mindenképpen legyőzi Szlo­bodan Milosevicset, és az Egyesült Államok várhatóan hajlandó lesz ki­állítani ezen erők több mint felét" ­írta a brit napilap meg nem nevezett NATO forrásokra hivatkozva. Felfüggesztették a pilóták nyugdíjazását Washington. Az Öböl-háború óta először az amerikai légierő el­rendelte, hogy újabb intézkedésig „fagyasszák be" a nyugdíjas ko­rú pilóták és más képzett szakemberek nyugállományba helyezé­sét -jelentette be szerdán a Pentagon. Az intézkedéssel azt kíván­ják biztosítani, hogy a légierő ne legyen szűkében képzett szakem­bereknek a Jugoszlávia elleni légi hadművelet idejére - közölte Ken Bacon, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője. (MTI) India tegnap két repülőgépet vesztett a Kasmír térségében folyó harcokban Ki ütött vissza először? HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Dzsammu/Iszlámábád/Újdelhi. India újabb légi csapást mért teg­nap hajnalban a Pakisztánból érke­zett „behatolókra" a Kasmírt meg­osztó tűzszüneti vonal indiai olda­lán - jelentette be Dzsammuban egy magas rangú indiai katonai ille­tékes. Az újabb támadást közép-eu­rópai idő szerint hajnali fél négy táj­ban indította hat MiG vadászgép és két Mil7 típusú harci helikopter. Pakisztán szerint az ENSZ-nek is fel kell lépnie a Kasmírban kiala­kult feszült helyzet miatt, ami ve­szélyezteti a térség biztonságát. A pakisztáni védelmi minisztérium szóvivője közölte: Iszlámábád fenntartja magának a jogot a fegy­veres válaszra, de egyben kérte, hogy az ENSZ katonai megfigyelői is értékeljék a helyzetet. A pakisztáni katonai szóvivő ké­sőbb bejelentette: légierejük teg­nap lelőtt egy MiG-21-es és egy MiG-27-es indiai harci gépet, amelyek megsértették Pakisztán légterét. Közölte, hogy az egyik gép pilótáját elfogták, a másik gép pilótája életét vesztette. ,A gépek mélyen pakisztáni terület felett re­pültek" -jelentette ki Rasid Keresi dandártábornok, hozzátéve: Iszlá­mábád már korábban figyelmez­tette Újdelhit, hogy légtere meg­sértése esetén fenntartja a jogot a megfelelő válaszra. S. K. Malik indiai repülő altábor­nagy ezzel szemben újdelhi sajtó­értekezletén megerősítette ugyan a két gép elvesztését, de azt állította, hogy nem sértették meg Pakisztán légterét. Közlése szerint az egyik gép, egy MiG-21-es az ellenőrző vonal körzetében, indiai területen műszaki hiba következtében lezu­hant. A másik gép, egy MiG-27-es pilótája társa keresésére indult, amikor a pakisztáni légierő rakétá­val eltalálta. A két pilóta után még délután is folytatták a keresést Kas­mír indiai részén. A második napja tartó harcokról szögesen eltérő információkat közöl a két fél. Indiai állítás sze­rint május folyamán legalább ezerjói felfegyverzett afgán zsol­dos és pakisztáni katona hatolt be Kasmír indiai részére, s még leg­alább négyszázan várakoznak a határ túloldalán. A pakisztáni tü­zérség folyamatos tűzzel támo­gatja a fegyveresek átszivárgását, s az erre válaszul adott két szer­dai légiakcióban legalább száz behatoló vesztette életét - állítja az ITAR-TASZSZ újdelhi katonai forrása. MTI-TUDÓSÍTÁS Ungvár. Az ukrán hatóságok az év végéig meghosszabbították az ár­vízkárosultak részére Kárpátaljára juttatott külföldi humanitárius se­gélyszállítmányok egyszerűsített vámkezelését - tájékoztatott teg­nap Ungváron a kárpátaljai állami közigazgatás sajtószolgálata. A közlemény szerint Kijev ezzel a döntéssel eleget tett a Kárpátaljára folyamatosan segélyeket juttató társadalmi szervezetek, vallási kö­zösségek, jótékonysági intézmé­nyek és alapítványok kérésének. Az ukrajnai megyébe egyszerűsített vámkezeléssel nem csak élelmisze­rek, ruhanemű és tisztálkodószerek vihetők be, az intézkedés kiterjed az építőanyagokra, egészségügyi felszerelésre, vetőmagokra, műtrá­gyákra és növényvédő szerekre is, mivel ezekre szintén égető szükség van Kárpátalján. A kárpátaljai megyei közigazgatást olyan jogkörrel ruházták fel, amely­nek birtokában operatív módon tudja megoldani a segélyszállítmá­nyok kezelése és elosztása kapcsán felmerülő gondokat, lehetővé téve a humanitárius küldemények gyors, hatékony és komplex módon törté­nő felhasználását az árvízkatasztró­fa következményeinek felszámolá­sában - áll a közleményben. Első feladata az Adriai-tenger megtisztítása lesz Aknavadász NATO-flotta Még csak most született, de már mögötte van egy határátlépés: szerencsésen megérkezett az albániai Moriniba az az autóbusz, amellyel édesanyjával elmenekült Koszovóból. (TA SR/AP) A The Times értesülése szerint Clinton akár 90 ezer katonát is a térségbe vezényelne Milosevics hazudozik MTI-TUDÓSÍTÁS Róma. A Tirrén-tengeri La Spezia olasz kikötőben tegnap bemutatták a NATO új hajókötelékét, az akna­mentesítésre hivatott MCMFOR­MED-et, amely már a negyedik ál­landó flotta a szövetség keretein be­lül. A nyolc ország kilenc hadihajó­jából álló aknamentesítő flotta fő működési területe a Földközi-ten­ger lesz, de szükség esetén bevethe­tő más térségekben is. Az olasz Michele Cassotta fregatt­kapitány tölti be elsőként a pa­rancsnoki tisztet a Mine Counter­Measures Force Mediterranean el­nevezésű kötelékben, amelyben a két hajót adó Olaszország mellett egy-egy aknakeresővel részt vesz az Egyesült Államok, Nagy-Britan­nia, Németország, Spanyolország, Törökország, Görögország és Bel­gium is. A parancsnoki tisztet éves rotációs alapon töltik be a flottá­ban részt vevő NATO-tagok. Az új aknamentesítő flotta első fel­adata a szövetséges vadászbombá­zók által az Adriai-tengerbe szórt robbanószerkezetek ártalmatlaní­tása lesz. A jugoszláviai bevetésről az olaszországi támaszpontokra visszatérő NATO-gépek 143 fel nem használt fürtösbombát (ben­nük megannyi apró robbanószer­kezettel) potyogtattak az Adriai­tenger kijelölt zónáiba, hogy azok ne veszélyeztessék a leszállásukat. Megtartotta első ülését az új orosz kormány Se pénz, se gazdája MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az új orosz kormány ­amelynek tagjai az elmúlt napok­ban kapták meg kinevezésüket ­tegnapi első ülésén Szergej Sztye­pasin miniszterelnök azt ígérte, hogy a jövő héten már az összes posztot betöltik, tehát ismertté vá­lik a hadiipart felügyelő miniszter­elnök-helyettes személye, és a hét végéig döntés születik a még betöl­tetlen miniszteri posztok gazdáiról. A kormányfő azonban nem adott választ arra a kérdésre, hogy ki is a pénzügyminiszter: a kedden meg­bízott Mihail Kaszjanov, avagy Mi­hail Zadornov első miniszterelnök­helyettes mégis megtarthatja pénz­ügyminiszteri megbízatását. Sztye­pasin csak annyit közölt, Kaszjanov visszaindul Londonba, hogy a kül­földi hitelezőkkel tárgyaljon, de nem említette, hogy a brit főváros­ba miniszterként vagy miniszterhe­lyettesként utazik-e vissza. Elutasított fellebbezés a Pinochet-ügyben Kezdődhet az eljárás MTI-TUDÓSÍTÁS London. A londoni felső bíróság tegnap elutasította Augusto Pino­chet tábornok ügyvédeinek felleb­bezési kérelmét Jack Straw belügy­miniszter döntésével kapcsolatban, amely szabad utat adott a spanyol kiadatási kérelem bírósági eljárásá­nak megindítására. Az ügyvédek ar­ra kérték a felső bíróságot, vizsgálja felül az április közepén hozott hatá­rozatot, amely kimondja, hogy Augusto Pinochet volt államfőként nem élvez mentességet a büntetőjo­gi felelősségre vonás alól, és a brit hatóságok lefolytathatják a kiadatá­si eljárást a 83 éves volt chilei elnök ügyében, akit Spanyolországban kínzások, emberi jogsértések vádjá­val akarnak felelősségre vonni. A londoni bíróság június 4-re tűzte ki az első meghallgatást a spanyol kiadatási kérelem ügyében. Ehud Barak küldöttet menesztett Washingtonba Araszolgatás Szíria felé MTI-HIR Jeruzsálem. Ehud Barak megvá­lasztott izraeli miniszterelnök Ita­mar Rabinovics volt washingtoni nagykövet személyében küldöttet menesztett az Egyesült Államokba, hogy felmérje a Szíriával való béke­tárgyalások újraindításának lehető­ségeit. Lapértesülés szerint Rabino­vics, aki 1992 és 1996 között a Szíri­ával tárgyaló izraeli küldöttség ve­zetője volt, kétnapos washingtoni útja során megbeszélést folytatott Martin Indykkel, a külügyminiszté­rium közel keleti ügyekkel foglalko­zó államtitkár-helyettesével, vala­mint Dennis Ross-szal, a közel-kele­ti békefolyamatban tevékeny szere­pet vállaló amerikai közvetítővel. A tárgyalásokon arról volt szó, hogy a közel-keleti békefolyamat kereté­ben miként képzelhető el a párbe­széd felújítása Szíria és Izrael kö­zött, amely feltehetően maga után vonná az izraeli csapatok kivonását a megszállt dél-libanoni biztonsági zónából. Szíria és Izrael béketárgyalásai 1996 februárjában fagytak be. Da­maszkusz az újrakezdés fejében azt követeli, hogy Izrael kötelezze el magát az 1967-ben elfoglalt, majd 1981-ben annektált Golán-fenn­síkról való teljes csapatkivonás mel­lett. Benjamin Netanjahu leköszönő kormányfő soha nem volt hajlandó erre nyilvánosan ígéretet tenni, míg utódja, Ehud Barak elfogadja a terü­letet békéért elv érvényesítését.

Next

/
Thumbnails
Contents