Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-26 / 119. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 26. TÉMA: CANNES-I FILMFESZTIVÁL Julia Ormond, Guillaume Depardieu, Sean Connery és Ewan McGregor is ott voltak a vendégek között Nem sztárok vitték el a pálmát Cannes. Ebben az évszázadban már nem öregszik tovább. Jövőre a maga ötvenkét évével a cannes-i filmfesztivál, a világ friss filmtermésének legjelentősebb európai szemléje is átlép a kétezredik évbe. TALLÓSI BÉLA Ez annak ellenére sikerült, hogy majdnem „életére törtek". Mielőtt még fényes külsőségek közepette, nagy csinnadrattával megnyílt volna, szatyorba rejtett pokolgépet találtak Cannes központjának egyik forgalmas utcáján. A szerkezet azonban ezúttal - nem úgy, mint pár nappal előtte Nimes-ben és Avignonban - nem robbant fel. Az 52. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál lefolyását a későbbiekben - mivel első fokú intézkedéseket léptettek életbe - hasonló merényletek nem veszélyeztették. A tíztagú zsűri zavartalanul nézhette végig az Arany Pálmáért versengő huszonkét filmet. S ha esetleg volt még ereje és kedve hozzá, a versenyen kívülieket is. Mondjuk rögtön a nyitófilmet, az Oscar-díjas orosz rendező, Nyikita Mihalkov A szibériai borbély című alkotását, amely egy kis botrányt kavart az elegáns földközi-tengeri városban. Richard Harris ír színész, az egyik férfi főszereplő ugyanis csak levelet küldött Cannes-ba, bojkottálta a filmet, mert az ő jeleneteit kivágták belőle. A fesztiválvárosban ugyanis nem az egész Mihalkovopuszt mutatták be, vagyis nem azt a hatórás verziót, amelyet Oroszországban. Julia Ormond, a női főszereplő viszont nem osztotta kollégája véleményét, mondván a színésznek alá kell vetnie magát a rendező akaratának, el kell fogadnia, hogy úgy vágják a filmet, ahogy akarják. Az ő jeleneteiből is sokat kivágtak. Európa legnagyobb filmes fesztiváljának idei évfolyama mintha nem akart volna tudomást venni arról, hogy az egykori berlini faltól keletre is létezik filmművészet. Bár az első napon a filmvilág több A legjobb rendező, Pedro Almodóvar (TA SR/AP-felvétel) mint száz jeles képviselője vonult fel a nyitóünnepségre, amelynek fényét díszvendégként ezúttal Faye Dunaway emelte, a közép-kelet-európai színészek, sztárok (?) valahogy hiányoztak közülük. Jobbára csak a rövid-, illetve a doku Valószínűleg a franciák is csalódottan búcsúznak Cannes-tól. mentumfilm kategóriájában tűntek fel régiónk alkotóinak nevei. Persze, miért csodálkozik ezen az ember, ha már az európai filmek fesztiválját, a berlini mustrát is a tengerentúli produkciókkal igyekeznek vonzóbbá tenni, holott azért tartják évről évre, hogy az európai alkotók fórumaként e földrész filmtermését népszerűsítse. Térségünk fesztiváljaival is hiányzott Cannes-ból. Idén például Karlovy Varynak nem volt „pavilonja" a francia seregszemlén, viszont első alkalommal mutatkozott be a trencsénteplici ART-FILM fesztivál, állófogadáson. A díjak odaítélését illetően nem jöttek be a találgatások, a jóslatok. Sok meglepetést szerzett a szakzsűri döntése, amely a kanadai David Cronenberg irányításával munkálkodott. Elsősorban az tűnt fel az eredményhirdetéskor, hogy bár több befutott rendező - a spanyol Pedro Almodóvar, az amerikai Jim Jarmusch, illetve David Lynch - esélyesnek vélt filmjét vetítették le a versenyprogramban, a fő díjakat ezúttal kezdők - elsőfilmes rendezők és amatőr színészek - vehették át. A fesztivál fődíját, az Arany Pálmát is kezdő rendezőpáros, a belga Luc és Jean-Pierre Dardenne vihették haza. A legjobb női szereplő, Emilie Dequenne amatőr színész, nemkülönben a legjobb férfi szereplő, Emmannuel Schotté, aki éppen munkanélküli volt, amikor rátalált és szerepet ajánlott neki Bruno Dumont rendező. Bár a spanyol film fenegyerekét, Almodóvart esélyesebbnek tartották a Pálmára, neki „csak" a legjobb rendezőnek járó díj jutott. Persze ez sem kevés, azok után, hogy évekig nem akarták beengedni Cannes-ba e tilalomfákat döntögető, szabadszájú rendezőt. Eddigi tizenhárom filmjéből ez az első, amelyet elfogadtak a versenybe. Megdöbbenést okozott a legjobb forgatókönyvnek járó díj odaítélése is. A zsűri AÍekszander Szokurov Moloch című, a húszas évek német expresszizmusának stílusában készült filmjének forgatókönyvét találta legjobbnak. A Journal du dimanche egyetlen szót írt le a filmmel kapcsolatban: dögunalom. Tény, hogy Cannes-ban nem kevesen vonultak ki a teremből a vetítés alatt, holott az opusz tárgya meglehetősen csábító: Hitler és Eva Braun. Valószínűleg a franciák is csalódottan búcsúznak Cannes-tól. Nagy sztárjaikat nem igazán jutalmazták. Bár a sokszor kifütyült és nyolcéves kihagyás után visszatért Leos Carax rendező Pola X című, naturalisztikus szexuális jelenetekre építő filmje révén versenyben volt a francia rideg elegancia megtestesítője, Catherine Deneuve és az immár nemcsak drogügyleteiről híres Guillaume Depardieu is, pálmát egyikük sem vitt haza a pálmaligeteiről is híres tengerparti városból. De még csak Raoul Ruiz Proust-feldolgozását sem díjazták, pedig a rendező olyan sztárokat vonultat fel a párizsi szalonokba, mint Catherine Deneuve, Emmanuelle Béart és John Malkovich. Hihetnénk, a cannes-i zsűri, a kanadai rendezővel az élen bosszút esküdött, és döntésével meg akarta törni, vagy legalábbis gyengíteni szándékozott a napjainkban igen erős sztárkultusz erejét. Határozathozatalával mintegy sugallva, hogy a jó nem a névtől, a „márkától" függ. Prágában végzett a Látószög nyertese A fesztivál Látószög elnevezésű kategóriájában a prágai Filmakadémián végzett, bosnyák származású brit rendezőt, Jázmin Dizdart díjazta a zsűri. A 38 éves filmes első egész estés alkotása, a Gyönyörű emberek című tragikomédia 1993-ban játszódik: egy londoni autóbuszban véletlenül összefut egy szerb és egy horvát, akik egy faluból származnak, de a háború folyamán ellenségekké válnak, és nézeteltéréseik Londonban is folytatódnak. Dizdar filmje Európa metaforája, és fekete humorával arra hívja fel a figyelmet, hogy minden lakója egyforma. „A nacionalizmus mindenütt azonos, lehet francia, walesi vagy spanyol, a Balkánon azonban még brutálisabb, mivel 50 évig mosták az agyunkat" - mondta Jasmin Dizdar. (ČTK) Egy tibeti lámakolostor és a futball Cannes-ban az elsőfilmes rendezők szemléjén levetítettek egy tibeti lámakolostor életét bemutató filmet. A futball-világbajnokságért lelkesedő fiatal boncokról sok tibeti zenével, a zen világfelfogást jellemző humorral szóló alkotás a legelső film, amelyet a bhutáni királyságban forgattak. A film hatalmas sikert aratott, ennek ellenére lemaradt a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera díjról. (MTI) Benigni Oscar-díjas filmje angolul Egy cannes-i sajtóértekezleten bejelentették: elkészült az olasz Roberto Benigni Oscar-díjas filmjének - Az élet szép - angolra szinkronizált változata. A Miramax Films vezetője szerint ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy Benigni szélesebb közönség elé kerüljön, hiszen az amerikai nézők jelentős része soha életében nem nézett még meg feliratos filmet. (MTI) Egy színésznő - két rendező „A legjobbat hozták ki belőlem" - nyilatkozott Marisa Paredes két rendezőről, a spanyol Pedro Almodóvarról és az Almodóvar által mestereként tisztelt mexikói Arturo Ripsteinről. A spanyol színésznő a fesztivál két filmjében is szerepelt: Ripstein, illetve Almodóvar alkotásában. (MTI) A mozivilág cannes-i urai A fesztivál idei zsűrielnöke David Cronenberg, a sajátosan baljós hangulatú filmjeiről híres kanadai rendező volt. „Az, hogy én lettem az idén a filmfesztivál elnöke, annyit jelent, hogy 12 izgalmas napon át a mozivilág szívének lakója lehetek. Ez a helyzet valószínűleg felébreszti a bennem lapuló orvost, és végrehajtok majd néhány kísérletet, vagy esetleg felírok valami gyógyszert" - nyilatkozta Cronenberg a „rajt" előtt. Munkáját segítette: Dominique Blanc, Doris Dörrie, Barbara Handricks, Holly Hunter, Yasmina Reza, Jeff Goldblum, George Miller, Maurízio Nichetti, Techíne André. (rtv) Csupabeton, csupaüveg fesztiválközpont A fesztivált hosszú évtizedeken át a Palais Croisette látta vendégül. A 80-as évek elején azonban lerombolták a filmpalotát. 1982-ben, a régi kikötő közelében avatták fel az új Palais des Festivals et des Congres-t. A csupabeton, csupaüveg központot a cannes-i városképért aggódok hangos ellenszenvvel fogadták, és az „őslakók" még ma is „bunkernek" csúfolják. Az ötemeletes központ alapterülete 17 000 m

2. Tizenegy moziterméből a legnagyobb, a Louis Lumiére-ről elnevezett, 2300 férőhelyes, vetítővászna 21 m széles és 11 m magas. Az épület körül 260 betonnégyzet őrzi a „bunkerben" megjelent sztárok kézlenyomatát és aláírását, (rtv) David Lynch amerikai rendező és a versenyben bemutatott Egyenes történet című filmjének producere, Mary Sweeney Emilie Dequenne, a fődíjas Rosetta címszereplője, a legjobb színésznő Holly Hunter, aki ezúttal zsűritagként nézte a filmeket Katerina Golubeva Guillaume Depardieu (balról), a Franciaországban immár sztárszinész és Delphine Chuillot, a Pola X főszereplői Rupert Everett, akit legutóbb az Álljon meg a nászmenet című vígjátékban láthattunk Julia Roberts partnereként, a fesztivál utolsó napján érkezett a francia városba Cate Blanchett ausztrál színésznő társaságában Jon Amiel brit rendező (balról), Catherina Zeta-Jones, akit a Zorro álarca című filmből ismerhetünk és Sean Connery (TA SR/AP-felvételek) Az oldalt szerkesztette: Tallósi Béla és Mislay Edit