Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)
1999-05-03 / 100. szám, hétfő
El POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 29. Hőhullám Indiában Újdelhi. Hetvenketten vesztették életüket az utóbbi napokban az Indiában tomboló hőhullám miatt. A legmagasabb hőmérsékletet - 47 Celsius fokot - Hiszárban mérték. A fővárosban, Újdelhiben szombaton 44 fok volt: a rekkenő forróság arra kényszerítette a hatóságokat, hogy a tantervhez képest két héttel korábban küldjék nyári vakációra az iskolásokat. (MTI) Boldoggá avatás Rómában Róma. II. János Pál tegnap a Szent Péter téren, mintegy százötvenezer hívő előtt a boldogok sorába emelte Pio atyát, az 1968-ban elhunyt stigmatizált - testén Krisztus sebhelyeit viselő - kapucinus barátot. A pápa követendő példaként állította a keresztények elé Pio atyát, aki életével ámulatba ejtette a világot. II. János Pál felidézte a stigmás baráthoz fűződő személyes emlékét: 1947-ben még római szeminaristaként találkozott a szerzetessel. (MTI) Tárgyalás május vegen Ankara. Május 31-én kezdődik a hazaárulással vádolt Abdullah Öcalannak, a törökországi Kurd Munkáspárt (PKK) vezetőjének bírósági tárgyalása - jelentette be a büntetőeljárást vezető bíró. A tárgyaláson hivatalos megfigyelőként senki sem vehet részt, csak magánszemélyként. (MTI) A tárgyalást a Márvány-tengerben lévő Imrali börtönszigeten tartják. (Archívum) Megverték a pátriárkát Kijev. Brutálisan bántalmazták Filaretet, a kijevi központú ukrán ortodox egyház fejét a Donyeck megyei Mariupol városában. A kijevi pátriárka, aki az önálló ukrán pravoszláv egyház megteremtéséin fáradozik, azért érkezett az Azovi-tenger pattján fekvő városba, hogy megszentelje azt a területet, amelyen egy, a kijevi patriarkátushoz tartozó székesegyház épül. Filaretet vasrudakkal és téglákkal felszerelkezett csoport várta, őt és több kísérőjét megverték. Ukrán közlés szerint a támadást a moszkvai patriarkátus hívői szervezték. (MTI) Észak-Korea fenyegetőzik Tokió. Észak-Korea kivonul a négy ország részvételével folyó genfi tárgyalásokról, ha azok továbbra is ilyen vontatottan haladnak - jelentette be a KNDK külügyi szóvivője. A két Korea, Kína és az USA képviselői közötti tárgyalások ötödik fordulója a múlt hét végén kudarccal zárult, mivel - a szóvivő szerint Dél-Korea és az USA elzárkózik az érdemi kérdések megvitatása elől. (MTI) Macedóniában a táborok túlzsúfoltak, rendkívül nehézkesen halad a menekültek továbbutaztatása Katasztrófa fenyeget HIROSSZEFOGLALONK Szkopje. A nemzetközi közösségnek nincs stratégiája a Macedóniába özönlő menekültek további életének megszervezésére, s katasztrófal fenyeget - közölte Pavle Trajanov macedón belügyminiszter. „Macedóniában a menekültek ellátása az összeomlás szélén áll, az utóbbi négy nap alatt 20 ezer menekült érkezett országunkba. Mindenki nyomást gyakorol ránk, hogy építsünk új táborokat, de a legtöbben ódzkodnak attól, hogy a hontalanná vált emberek hozzájuk menjenek tovább." Macedónia a koszovói háború elején 20 ezer fő befogadására értékelte a lehetőségeit. Jelenleg 170 ezer menekült él macedóniai táborokban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint a nyugat-európai országok eddig összesen 85 ezer menekült befogadását ajánlották fel, de nagyon nehézkesen halad a menekültek továbbutaztatása. Ogata Szadako menekültügyi főbiztos felkérte az USA-t, Kanadát és Ausztráliát, hogy a túlzsúfolt macedóniai táborokban uralkodó állapotok javítása érdekében fogadjon be nagyobb számú koszovói menekültet. Az ottawai kormány rögtön be is jelentette: megnyitják azt a 100 millió kanadai dolláros keretet, amely 5 ezer menekült befogadását teszi lehetővé, s szükség esetén ezt a keretet bővíthetik is. Az USA a múlt héten 20 ezer koszovói menekült befogadására itett ígéretet. Ausztrália nyomban közölte: 4 ezer embert hajlandó befogadni, Tasmania szigetén már minden készen áll a fogadásukra. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága adatokkal rendelkezik arról, hogy szerb fegyveresek sok férfit megöltek Koszovó délnyugati Meja településén. A BBC riporterének több menekültcsoport is megerősítette, Meján áthaladva, halomba rakott holttesteket láttak, és sok albán férfit, akik a földön ülve, fegyveres őröktől körülvéve várakoztak. „Elhagytuk a falut, és öt perccel később lövéseket hallottunk. 10-15 percen át szünet nélkül szóltak a fegyverek" - mondta egyikük. A szerb etnikai tisztogatás kilépett Koszovóból, és Montenegróba, illetve Szerbiába is átnyúlt. Jamie Shea NATO-szóvivő Brüsszelben felhívta a figyelmet arra, hogy ez először történt meg, s közölte: egyegy montenegrói és szerbiai falu környezetéből jeleztek a koszovóihoz hasonló tisztogató akciót. Felvételünk Észak-Macedóniában, a stankoveci menekülttáborban készült. És még azok a szerencsésebbek, akik már bejutottak a túlzsúfolt táborba. (TA SR/AP-felvétel) Kárpátalja Anyanyelvű érettségi Ungvár. Az idén is anyanyelven tehetnek érettségi vizsgát a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák végzősei, de az anyanyelvű egyetemi felvételizés kérdése továbbra is megoldatlan. Viktor Koscsak, a kárpátaljai megyei oktatási főosztály vezetője az ungvári Kárpáti Igaz Szónak elmondta, hosszú egyeztetés, s a körülmények részletes ismertetése után sikerült csak megszerezni az ukrán oktatási minisztérium engedélyét az anyanyelvű érettségizéshez a magyar iskolákban. A tárca egyúttal sürgeti az ukránnyelv-oktatás feltételeinek megteremtését a nemzetiség tanintézeteiben. A magyar nyelvű felvételizés megoldatlan kérdéséről Koscsak kifejtette: levélben fordult a megye három felsőfokú tanintézete - Ungvári Állami Egyetem, Ungvári Állami Informatikai, Közgazdasági és Jogi Főiskola, Munkácsi Technológiai Főiskola rektoraihoz, hogy biztosítsák a magyar végzősök számára az anyanyelven történő felvételizés lehetőségét. A főosztály külön kérelmezte az ungvári egyetemnél, hogy indítsa be ukrán nyelvtanárok képzését a kárpátaljai magyar iskolák számára. (MTI) A NATO Jugoszlávia elleni légi csapásainak ismét voltak polgári áldozatai Lesz megállapodás? Martonyi a határokról és az autonómiáról Veszélyes felvetések Bécs/Belgrád/Brüsszel/Washington. Amerikai képviselőknek állítólag sikerült olyan megállapodás-tervezetet kidolgozniuk orosz törvényhozók egy csoportjával közösen a koszovói válság rendezésére, amely - közlésük szerint bírja Milosevics jugoszláv elnök támogatását is. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Curt Weldon republikánus képviselő tegnap elmondta a Reutersnek, hogy az általuk egyeztetett rendezésijavaslat magában foglalja a NATO öt alapvető követelését, ugyanakkor figyelembe veszi az orosz és szerb felvetéseket is. A honatya és demokrata párti kollégája, Neil Abercrombie Bécsben folytatott tanácskozásokat két napon át orosz törvényhozókkal, köztük Vlagyimir Rizskovval, aki az orosz elnök balkáni különmegbízottjának, Viktor Csemomirgyinnek a pártjához tartozik, Vlagyimir Lukinnal, a liberális Jabloko párt képviselőjével és a kommunista Alekszandr Sabanowal. Az orosz küldöttség tanácsadójaként a konzultációkba bekapcsolódott Dragomir Karics jugoszláv üzletember is, aki Milosevics közeli barátja. Weldon szerint a megállapodás-tervezetet faxon eljuttatták a jugoszláv elnökhöz, aki - legalábbis a tanácskozáson részt vevő üzletember állítása szerint - válaszként azt mondta: nem lát okot arra, hogy miért ne fogadhatná el a javaslatot kiindulási alapként. Az amerikai képviselő hozzáfűzte: a konzultációk ideje alatt Karics háromszor is beszélt a jugoszláv elnökkel. A közös javaslat szerint párhuzamosan, egyszerre kellene megvalósítani a rendezés három legfontosabb feltételét: a NATO-csapások leállítását, a szerb csapatok kivonását Koszovóból és Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) fegyveres tevékenységének a beszüntetését. Az alapvető feltételek teljesülése után az ENSZ BT öt állandó tagja a macedón, az albán, a jugoszláv kormány képviselőivel, illetve a „koszovói albánok elismert vezetőivel" közösen megállapodna a tartomány igazgatására hivatott fegyveres nemzetközi erő összetételéről. A NATO tegnap hajnalban elismerte, hogy előző nap egyik repülőgépe rakétát lőtt ki egy koszovói hídra, és eközben véletlenül eltalálta a hídon éppen áthaladó autóbuszt. Egyes szerb források szerint 34, mások szerint 60 ember halt meg, akik közül többen elevenen elégtek. A NATO katonai szóvivői elmondták, az elmúlt negyvennyolc órában a legintenzívebbnek minősített péntekihez hasonló erősséggel támadták a jugoszláviai célpontokat. Hatszáznál több repülést hajtottak végre, és ebből több száz volt csapásmérő. A célok között hidak és kommunikációs, illetve parancsnoki központok voltak a fő helyen, a Koszovóban lévő szerb egységek és lőszerraktárak mellett. Egy rádiós átjátszóra Szabadka körzetében sújtottak le, Zombomál pedig egy légi bázist támadtak. A NATO összesen hét híd elleni támadást ismert be. Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök jugoszláviai különmegbízottja szerint a koszovói válság békés rendezése nagyon nehezen bár, de előrehalad. A volt orosz kormányfő ezt újságírókkal közölte, miután szombaton hajnali fél kettőkor bonni, római és belgrádi tárgyalásairól viszszaérkezett az orosz fővárosba. MTI-JELENTES Budapest. Nem volna szerencsés, ha a határmódosítást éppen mi hoznánk szóba, ezzel beláthatadan folyamatot indítanánk el - mondta Martonyi János a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. A magyar külügyminiszter felhívta a figyelmet arra: a washingtoni csúcsértekezleten elfogadott, Koszovóval foglalkozó nyilatkozat is egyértelműen utal arra, hogy a határok megváltoztatása nem jön szóba. „Úgy érzem, hogy ez nagyon veszélyes felvetés, semmiféle nemzetközi támogatásra nem számíthat, ugyanakkor súlyos veszélybe hozhatja vajdasági testvéreinket" - tette hozzá. Megerősítette, hogy a kormány nem kívánja átlépni az érvényben lévő határozatok kereteit, amelyek értelmében Magyarország a NATO rendelkezésére bocsátja légterét, valamint repülőtereit. „Ami igazán lényeges, az az, hogy Magyarország nem kíván semmiféle szárazföldi műveletben részt venni. Nem teszszük egyrészt lehetővé, hogy a területünket ebből a célból igénybe vegyék, másrészt pedig magyar harcoló egységek, magyar katonák ilyen műveletekben nem vesznek részt és nem fognak részt venni" - szögezte le. Martonyi szerint veszélyes lenne, ha Magyarország most, a koszovói háború idején a vajdasági autonómiakérdést helyezné előtérbe. Áldozatok a Sohóban, öten őrizetben Pusztító szögbombák Ma: Csernomirgyin-Clinton találkozó Moszkva/Washington. Bili Clinton ma Washingtonban fogadja Viktor Csernomirgyint, Borisz Jelcin balkáni megbízottját. A hírt Washingtonban is megerősítették. A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint erről az orosz és az amerikai elnök tegnap telefonon állapodott meg. A beszélgetést ezúttal Jelcin kezdeményezte, a téma ezúttal is a koszovói válság volt. Clinton holnap Európába indul. (MTI) Terjedelmes interjú a The Washington Times szombati számában Ahogyan Milosevics elrendezné MTI-HIR London. Öt személyt vett őrizetbe a brit rendőrség a szélsőjobboldai csoportok által az elmúlt két hétben elkövetett három pokolgépes merénylet kapcsán - jelentették szombaton Londonban. Kettejük lakásán robbanóanyagokra bukkantak. A Sohóban pénteken este elkövetett robbantás következtében két személy meghalt, a 73 sebesült közül még húszat ápolnak kórházban, hatnak életveszélyes az állapota. Több sebesültnél kellett végtagamputációt végrehajtani. A Fehér farkasok nevű csoport, amely még péntek este közölte a BBC-veí, hogy tagjai helyezték el a bombát a homoszexuális közösség törzshelyén, a Soho mulatónegyed központjában, szinte ismeretien a rendőrök számára. Feltételezik, hogy a rendőrség által jól ismert Combat 18 szélsőjobboldali csoport szakadár elemeiből alakult, 5-10 személy lehet a tagja. A csoport mindhárom londoni szögbombás merénylet elkövetését vállalta, és az elmúlt hetekben számos fenyegető levelet küldött színesbőrű politkusokhoz. Jack Straw belügyminiszter szombaton hangoztatta: a kormány minden eszközzel meg fogja akadályozni, hogy Nagy-Britannia több évszázados, multikulturális társadalmát bárki is tönkretegye. Közölte ugyanakkor: nem tiltják be a neonáci csoportokat, mert a tiltással nem akadályozható meg, hogy újra lecsapjanak. MTI-JELENTES Washington. A The Washington Times szombati számában terjedelmes interjú jelent meg Milosevics jugoszláv elnökkel, aki kifejtette a koszovói rendezéssel kapcsolatos elképzeléseit, amelyeket a NATO már pénteken visszautasított. Azt mondta, le kell állítani a harci cselekményeket. Ezután a NATO-nak ki kell vonnia csapatait Albániából és Macedóniából, ezzel párhuzamosan pedig kivonnák Koszovóból azt a több tízezer jugoszláv katonát, akik a 11-12 ezer fős pristinai hadtesthez kiegészítésként érkeztek a tartományba, Milosevics állítása szerint a fenyegető NATO-agresszió elhárítása érdekében. A nemzetközi ellenőrző erőkre vonatkozó kérdést illetően Milosevics azt mondta, olyan ENSZ-misszióról lehetne szó, amelynek nincs „erő"-jellege. A lap ezt úgy értelmezte, hogy az ENSZ-megbízottakat csak könnyű fegyverekkel lehetne ellátni. Milosevics megismételte, hogy az országa elleni NATOakcióban részt vevő országok megbízottait nem lennének hajlandóak fogadni ebben az ENSZ-csoportban. „Semleges országok képviselőit szeretnénk látni" - mondta. Hangsúlyozta, hogy Jugoszláviában sok nemzeti kisebbség él. „Menjen el a Vajdaságba, és nézze meg, miként bánnak a 360 ezres lélekszámú magyar kisebbséggel azután is, hogy Magyarország NATO-tag lett, és most felajánlotta bázisait a minket támadó amerikai repülőgépek számára. Saját nyelvű iskoláik, saját lapjaik, rádió- és tévéműsoraik vannak." Milosevics most először ismerte el nyilvánosan, hogy Koszovóban „történtek rossz dolgok". Ilyenek előfordultak „mindkét oldalon a vietnami háborúban is". Eismerte, hogyivolt olyan ház, amelyet felgyújtottak, de egész falut szerinte nem. „Nem vagyunk angyalok, de azok az ördögök sem vagyunk, amelyeket Önök csináltak belőlünk. Reguláris erőinknél szilárd a fegyelem. A félkatonai erők, az más kérdés..." Madridból számos új vádpontot terjesztettek elő Pinochet fellebbez MTI-HIR London. Augusto Pinochet ügyvédei bejelentették: megfellebbezik Straw brit belügyminiszter döntését arról, hogy a brit hatóságok lefolytathatják a kiadatási eljárást a volt chilei diktátor ügyében. A londoni bíróságon a pénteki első meghallgatást a kiadatási eljárásról el is napolták június elejére, mivel a tábornok ügyvédei e héten beterjesztik a londoni felső bíróság elé az április 15-i belügyi határozat felülvizsgálatára vonatkozó kérelmüket. Jack Straw két héttel ezelőtti állásfoglalása értelmében Pinochet volt államfőként nem élvez mentességet. A tábornokot Spanyolországban népirtás és kínzás vádjával akarják felelősségre vonni. A spanyol kormány nevében fellépő ügyvédek közölték, hogy Madridból számos új vádpontot terjesztettek elő a tábornok ellen, miután a lordok házának bírái csökkentették a Pinochettel szemben fenntartható vádak körét. Baltasar Garzon spanyol vizsgálóbíró 63 új esettel egészítette ki a chilei tábornok elleni vádlistát.