Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-03 / 100. szám, hétfő

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 29. Hőhullám Indiában Újdelhi. Hetvenketten vesz­tették életüket az utóbbi na­pokban az Indiában tomboló hőhullám miatt. A legmaga­sabb hőmérsékletet - 47 Cel­sius fokot - Hiszárban mérték. A fővárosban, Újdelhiben szombaton 44 fok volt: a rek­kenő forróság arra kényszerí­tette a hatóságokat, hogy a tantervhez képest két héttel korábban küldjék nyári vaká­cióra az iskolásokat. (MTI) Boldoggá avatás Rómában Róma. II. János Pál tegnap a Szent Péter téren, mintegy százötvenezer hívő előtt a boldogok sorába emelte Pio atyát, az 1968-ban elhunyt stigmatizált - testén Krisztus sebhelyeit viselő - kapucinus barátot. A pápa követendő példaként állította a kereszté­nyek elé Pio atyát, aki életé­vel ámulatba ejtette a világot. II. János Pál felidézte a stig­más baráthoz fűződő szemé­lyes emlékét: 1947-ben még római szeminaristaként talál­kozott a szerzetessel. (MTI) Tárgyalás május vegen Ankara. Május 31-én kezdő­dik a hazaárulással vádolt Abdullah Öcalannak, a tö­rökországi Kurd Munkáspárt (PKK) vezetőjének bírósági tárgyalása - jelentette be a büntetőeljárást vezető bíró. A tárgyaláson hivatalos meg­figyelőként senki sem vehet részt, csak magánszemély­ként. (MTI) A tárgyalást a Márvány-ten­gerben lévő Imrali börtönszi­geten tartják. (Archívum) Megverték a pátriárkát Kijev. Brutálisan bántalmaz­ták Filaretet, a kijevi közpon­tú ukrán ortodox egyház fejét a Donyeck megyei Mariupol városában. A kijevi pátriárka, aki az önálló ukrán pravosz­láv egyház megteremtéséin fáradozik, azért érkezett az Azovi-tenger pattján fekvő vá­rosba, hogy megszentelje azt a területet, amelyen egy, a ki­jevi patriarkátushoz tartozó székesegyház épül. Filaretet vasrudakkal és téglákkal fel­szerelkezett csoport várta, őt és több kísérőjét megverték. Ukrán közlés szerint a táma­dást a moszkvai patriarkátus hívői szervezték. (MTI) Észak-Korea fenyegetőzik Tokió. Észak-Korea kivonul a négy ország részvételével fo­lyó genfi tárgyalásokról, ha azok továbbra is ilyen vonta­tottan haladnak - jelentette be a KNDK külügyi szóvivője. A két Korea, Kína és az USA képviselői közötti tárgyalá­sok ötödik fordulója a múlt hét végén kudarccal zárult, mivel - a szóvivő szerint ­Dél-Korea és az USA elzárkó­zik az érdemi kérdések meg­vitatása elől. (MTI) Macedóniában a táborok túlzsúfoltak, rendkívül nehézkesen halad a menekültek továbbutaztatása Katasztrófa fenyeget HIROSSZEFOGLALONK Szkopje. A nemzetközi közösség­nek nincs stratégiája a Macedóniá­ba özönlő menekültek további éle­tének megszervezésére, s kataszt­rófal fenyeget - közölte Pavle Tra­janov macedón belügyminiszter. „Macedóniában a menekültek ellá­tása az összeomlás szélén áll, az utóbbi négy nap alatt 20 ezer me­nekült érkezett országunkba. Min­denki nyomást gyakorol ránk, hogy építsünk új táborokat, de a legtöbben ódzkodnak attól, hogy a hontalanná vált emberek hozzájuk menjenek tovább." Macedónia a koszovói háború elején 20 ezer fő befogadására értékelte a lehetősé­geit. Jelenleg 170 ezer menekült él macedóniai táborokban. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága sze­rint a nyugat-európai országok ed­dig összesen 85 ezer menekült be­fogadását ajánlották fel, de na­gyon nehézkesen halad a mene­kültek továbbutaztatása. Ogata Szadako menekültügyi fő­biztos felkérte az USA-t, Kanadát és Ausztráliát, hogy a túlzsúfolt macedóniai táborokban uralkodó állapotok javítása érdekében fo­gadjon be nagyobb számú koszovói menekültet. Az ottawai kormány rögtön be is jelentette: megnyitják azt a 100 millió kanadai dolláros keretet, amely 5 ezer menekült be­fogadását teszi lehetővé, s szükség esetén ezt a keretet bővíthetik is. Az USA a múlt héten 20 ezer koszo­vói menekült befogadására itett ígéretet. Ausztrália nyomban kö­zölte: 4 ezer embert hajlandó befo­gadni, Tasmania szigetén már min­den készen áll a fogadásukra. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossá­ga adatokkal rendelkezik arról, hogy szerb fegyveresek sok férfit megöltek Koszovó délnyugati Meja településén. A BBC riporterének több menekültcsoport is megerősí­tette, Meján áthaladva, halomba rakott holttesteket láttak, és sok al­bán férfit, akik a földön ülve, fegy­veres őröktől körülvéve várakoz­tak. „Elhagytuk a falut, és öt perc­cel később lövéseket hallottunk. 10-15 percen át szünet nélkül szól­tak a fegyverek" - mondta egyikük. A szerb etnikai tisztogatás kilépett Koszovóból, és Montenegróba, il­letve Szerbiába is átnyúlt. Jamie Shea NATO-szóvivő Brüsszelben felhívta a figyelmet arra, hogy ez először történt meg, s közölte: egy­egy montenegrói és szerbiai falu környezetéből jeleztek a koszovói­hoz hasonló tisztogató akciót. Felvételünk Észak-Macedóniában, a stankoveci menekülttáborban ké­szült. És még azok a szerencsésebbek, akik már bejutottak a túlzsúfolt tá­borba. (TA SR/AP-felvétel) Kárpátalja Anyanyelvű érettségi Ungvár. Az idén is anyanyelven te­hetnek érettségi vizsgát a kárpátal­jai magyar tannyelvű iskolák vég­zősei, de az anyanyelvű egyetemi felvételizés kérdése továbbra is megoldatlan. Viktor Koscsak, a kárpátaljai megyei oktatási főosz­tály vezetője az ungvári Kárpáti Igaz Szónak elmondta, hosszú egyeztetés, s a körülmények rész­letes ismertetése után sikerült csak megszerezni az ukrán oktatási mi­nisztérium engedélyét az anya­nyelvű érettségizéshez a magyar iskolákban. A tárca egyúttal sürge­ti az ukránnyelv-oktatás feltételei­nek megteremtését a nemzetiség tanintézeteiben. A magyar nyelvű felvételizés megoldatlan kérdésé­ről Koscsak kifejtette: levélben for­dult a megye három felsőfokú tan­intézete - Ungvári Állami Egye­tem, Ungvári Állami Informatikai, Közgazdasági és Jogi Főiskola, Munkácsi Technológiai Főiskola ­rektoraihoz, hogy biztosítsák a magyar végzősök számára az anyanyelven történő felvételizés lehetőségét. A főosztály külön ké­relmezte az ungvári egyetemnél, hogy indítsa be ukrán nyelvtanár­ok képzését a kárpátaljai magyar iskolák számára. (MTI) A NATO Jugoszlávia elleni légi csapásainak ismét voltak polgári áldozatai Lesz megállapodás? Martonyi a határokról és az autonómiáról Veszélyes felvetések Bécs/Belgrád/Brüsszel/Wa­shington. Amerikai képvise­lőknek állítólag sikerült olyan megállapodás-tervezetet ki­dolgozniuk orosz törvényho­zók egy csoportjával közösen a koszovói válság rendezésé­re, amely - közlésük szerint ­bírja Milosevics jugoszláv el­nök támogatását is. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Curt Weldon republikánus képvise­lő tegnap elmondta a Reutersnek, hogy az általuk egyeztetett rendezé­sijavaslat magában foglalja a NATO öt alapvető követelését, ugyanakkor figyelembe veszi az orosz és szerb felvetéseket is. A honatya és demok­rata párti kollégája, Neil Abercrom­bie Bécsben folytatott tanácskozá­sokat két napon át orosz törvényho­zókkal, köztük Vlagyimir Rizskov­val, aki az orosz elnök balkáni kü­lönmegbízottjának, Viktor Csemo­mirgyinnek a pártjához tartozik, Vlagyimir Lukinnal, a liberális Jab­loko párt képviselőjével és a kom­munista Alekszandr Sabanowal. Az orosz küldöttség tanácsadójaként a konzultációkba bekapcsolódott Dragomir Karics jugoszláv üzletem­ber is, aki Milosevics közeli barátja. Weldon szerint a megállapodás-ter­vezetet faxon eljuttatták a jugoszláv elnökhöz, aki - legalábbis a tanács­kozáson részt vevő üzletember állí­tása szerint - válaszként azt mond­ta: nem lát okot arra, hogy miért ne fogadhatná el a javaslatot kiindulási alapként. Az amerikai képviselő hozzáfűzte: a konzultációk ideje alatt Karics háromszor is beszélt a jugoszláv elnökkel. A közös javaslat szerint párhuzamo­san, egyszerre kellene megvalósíta­ni a rendezés három legfontosabb feltételét: a NATO-csapások leállítá­sát, a szerb csapatok kivonását Ko­szovóból és Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) fegyveres tevé­kenységének a beszüntetését. Az alapvető feltételek teljesülése után az ENSZ BT öt állandó tagja a mace­dón, az albán, a jugoszláv kormány képviselőivel, illetve a „koszovói al­bánok elismert vezetőivel" közösen megállapodna a tartomány igazga­tására hivatott fegyveres nemzetkö­zi erő összetételéről. A NATO tegnap hajnalban elismer­te, hogy előző nap egyik repülőgépe rakétát lőtt ki egy koszovói hídra, és eközben véletlenül eltalálta a hídon éppen áthaladó autóbuszt. Egyes szerb források szerint 34, mások szerint 60 ember halt meg, akik kö­zül többen elevenen elégtek. A NATO katonai szóvivői elmond­ták, az elmúlt negyvennyolc órában a legintenzívebbnek minősített pén­tekihez hasonló erősséggel támad­ták a jugoszláviai célpontokat. Hat­száznál több repülést hajtottak vég­re, és ebből több száz volt csapásmé­rő. A célok között hidak és kommu­nikációs, illetve parancsnoki köz­pontok voltak a fő helyen, a Koszo­vóban lévő szerb egységek és lőszer­raktárak mellett. Egy rádiós átját­szóra Szabadka körzetében sújtot­tak le, Zombomál pedig egy légi bá­zist támadtak. A NATO összesen hét híd elleni támadást ismert be. Viktor Csernomirgyin, az orosz el­nök jugoszláviai különmegbízottja szerint a koszovói válság békés ren­dezése nagyon nehezen bár, de elő­rehalad. A volt orosz kormányfő ezt újságírókkal közölte, miután szom­baton hajnali fél kettőkor bonni, ró­mai és belgrádi tárgyalásairól visz­szaérkezett az orosz fővárosba. MTI-JELENTES Budapest. Nem volna szerencsés, ha a határmódosítást éppen mi hoz­nánk szóba, ezzel beláthatadan fo­lyamatot indítanánk el - mondta Martonyi János a Kossuth Rádió Va­sárnapi Újság című műsorában. A magyar külügyminiszter felhívta a figyelmet arra: a washingtoni csúcs­értekezleten elfogadott, Koszovóval foglalkozó nyilatkozat is egyértel­műen utal arra, hogy a határok megváltoztatása nem jön szóba. „Úgy érzem, hogy ez nagyon veszé­lyes felvetés, semmiféle nemzetközi támogatásra nem számíthat, ugyan­akkor súlyos veszélybe hozhatja vaj­dasági testvéreinket" - tette hozzá. Megerősítette, hogy a kormány nem kívánja átlépni az érvényben lévő határozatok kereteit, amelyek értel­mében Magyarország a NATO ren­delkezésére bocsátja légterét, vala­mint repülőtereit. „Ami igazán lé­nyeges, az az, hogy Magyarország nem kíván semmiféle szárazföldi műveletben részt venni. Nem tesz­szük egyrészt lehetővé, hogy a terü­letünket ebből a célból igénybe ve­gyék, másrészt pedig magyar harco­ló egységek, magyar katonák ilyen műveletekben nem vesznek részt és nem fognak részt venni" - szögezte le. Martonyi szerint veszélyes lenne, ha Magyarország most, a koszovói háború idején a vajdasági autonó­miakérdést helyezné előtérbe. Áldozatok a Sohóban, öten őrizetben Pusztító szögbombák Ma: Csernomirgyin-Clinton találkozó Moszkva/Washington. Bili Clinton ma Washingtonban fogadja Vik­tor Csernomirgyint, Borisz Jelcin balkáni megbízottját. A hírt Wa­shingtonban is megerősítették. A Kreml sajtószolgálatának közlése szerint erről az orosz és az amerikai elnök tegnap telefonon állapo­dott meg. A beszélgetést ezúttal Jelcin kezdeményezte, a téma ezúttal is a koszovói válság volt. Clinton holnap Európába indul. (MTI) Terjedelmes interjú a The Washington Times szombati számában Ahogyan Milosevics elrendezné MTI-HIR London. Öt személyt vett őrizetbe a brit rendőrség a szélsőjobboldai csoportok által az elmúlt két hétben elkövetett három pokolgépes me­rénylet kapcsán - jelentették szom­baton Londonban. Kettejük lakásán robbanóanyagokra bukkantak. A Sohóban pénteken este elkövetett robbantás következtében két sze­mély meghalt, a 73 sebesült közül még húszat ápolnak kórházban, hatnak életveszélyes az állapota. Több sebesültnél kellett végtagam­putációt végrehajtani. A Fehér far­kasok nevű csoport, amely még pén­tek este közölte a BBC-veí, hogy tag­jai helyezték el a bombát a homo­szexuális közösség törzshelyén, a Soho mulatónegyed központjában, szinte ismeretien a rendőrök számá­ra. Feltételezik, hogy a rendőrség ál­tal jól ismert Combat 18 szélsőjobb­oldali csoport szakadár elemeiből alakult, 5-10 személy lehet a tagja. A csoport mindhárom londoni szög­bombás merénylet elkövetését vál­lalta, és az elmúlt hetekben számos fenyegető levelet küldött szí­nesbőrű politkusokhoz. Jack Straw belügyminiszter szombaton han­goztatta: a kormány minden esz­közzel meg fogja akadályozni, hogy Nagy-Britannia több évszázados, multikulturális társadalmát bárki is tönkretegye. Közölte ugyanakkor: nem tiltják be a neonáci csoporto­kat, mert a tiltással nem akadályoz­ható meg, hogy újra lecsapjanak. MTI-JELENTES Washington. A The Washington Times szombati számában terje­delmes interjú jelent meg Milose­vics jugoszláv elnökkel, aki kifej­tette a koszovói rendezéssel kap­csolatos elképzeléseit, amelyeket a NATO már pénteken visszauta­sított. Azt mondta, le kell állítani a harci cselekményeket. Ezután a NATO-nak ki kell vonnia csapata­it Albániából és Macedóniából, ezzel párhuzamosan pedig kivon­nák Koszovóból azt a több tízezer jugoszláv katonát, akik a 11-12 ezer fős pristinai hadtesthez ki­egészítésként érkeztek a tarto­mányba, Milosevics állítása sze­rint a fenyegető NATO-agresszió elhárítása érdekében. A nemzetközi ellenőrző erőkre vo­natkozó kérdést illetően Milosevics azt mondta, olyan ENSZ-misszió­ról lehetne szó, amelynek nincs „erő"-jellege. A lap ezt úgy értel­mezte, hogy az ENSZ-megbízotta­kat csak könnyű fegyverekkel le­hetne ellátni. Milosevics megismé­telte, hogy az országa elleni NATO­akcióban részt vevő országok meg­bízottait nem lennének hajlandóak fogadni ebben az ENSZ-csoport­ban. „Semleges országok képvise­lőit szeretnénk látni" - mondta. Hangsúlyozta, hogy Jugoszláviában sok nemzeti kisebbség él. „Menjen el a Vajdaságba, és nézze meg, mi­ként bánnak a 360 ezres lélekszámú magyar kisebbséggel azután is, hogy Magyarország NATO-tag lett, és most felajánlotta bázisait a min­ket támadó amerikai repülőgépek számára. Saját nyelvű iskoláik, saját lapjaik, rádió- és tévéműsoraik van­nak." Milosevics most először ismer­te el nyilvánosan, hogy Koszovóban „történtek rossz dolgok". Ilyenek előfordultak „mindkét oldalon a vi­etnami háborúban is". Eismerte, hogyivolt olyan ház, amelyet fel­gyújtottak, de egész falut szerinte nem. „Nem vagyunk angyalok, de azok az ördögök sem vagyunk, ame­lyeket Önök csináltak belőlünk. Re­guláris erőinknél szilárd a fegyelem. A félkatonai erők, az más kérdés..." Madridból számos új vádpontot terjesztettek elő Pinochet fellebbez MTI-HIR London. Augusto Pinochet ügyvé­dei bejelentették: megfellebbezik Straw brit belügyminiszter döntését arról, hogy a brit hatóságok lefoly­tathatják a kiadatási eljárást a volt chilei diktátor ügyében. A londoni bíróságon a pénteki első meghallga­tást a kiadatási eljárásról el is napol­ták június elejére, mivel a tábornok ügyvédei e héten beterjesztik a lon­doni felső bíróság elé az április 15-i belügyi határozat felülvizsgálatára vonatkozó kérelmüket. Jack Straw két héttel ezelőtti állásfoglalása ér­telmében Pinochet volt államfőként nem élvez mentességet. A táborno­kot Spanyolországban népirtás és kínzás vádjával akarják felelősségre vonni. A spanyol kormány nevében fellépő ügyvédek közölték, hogy Madridból számos új vádpontot ter­jesztettek elő a tábornok ellen, miu­tán a lordok házának bírái csökken­tették a Pinochettel szemben fenn­tartható vádak körét. Baltasar Garzon spanyol vizsgálóbíró 63 új esettel egészítette ki a chilei tábor­nok elleni vádlistát.

Next

/
Thumbnails
Contents