Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-22 / 116. szám, szombat

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÜJ SZÓ 1999. MÁJUS 22. TUDOMÁNYOS CSIPEGETŐ A „Rembrandtok" agyműködése Úgy tetszik, tudományos módszerekkel is sikerül bebizonyítani, hogy a művészek tényleg másként látják a világot, mint az átlagemberek. A nevadai Egyetemen dolgozó Bob Solso felkérte a híres angol portréfestőt, Humphrey Oceant, hogy két másik önkéntessel együtt készítsen néhány vázlatot. Miközben mindhárman dolgoztak, Solso és munkatársai funkcionális mágnesesrezonancia-berendezéssel mérték az agytevékenységüket. Ezzel a készülékkel nyomon követhető, hogy mikor melyik agyterületnek élénkül meg a vérellátása. A két önként jelentkező, nem művészi hajlamú résztvevő agyában a várakozásoknak megfelelően a hátsó agyterületek vérellátása fokozódott, ott, ahol az agy a képeket dolgozza fel. Ocean agyában azonban a jobb homoklebeny is működésbe lépett, vagyis az az agyterület, amely mai tudásunk szerint a magasabb agyi feladatokat végzi el. Ezt úgy is mondhatnánk, hogy a művész nemcsak látja a képet, hanem gondolkodik is rajta. Solso úgy véli, hogy a naiv festők csak szolgai módon lemásolják, amit látnak, míg a valódi művészek felhasználják az agyukban tárolt tudást is. Arról azonban sejtésünk sincs, hogy ez szerzett (tanult) vagy veleszületett tulajdonsága-e a művészeknek. Az árnyék sem véd meg a sugaraktól? Amerikai kutatók kimutatták: a Nap ibolyántúli sugarai nem csupán az égitest irányából, hanem a környezetünk nyílt légteréből is ránk irányulhatnak napsütéses időben. Aki nyílt terepen egyetlen fa árnyékában üldögél, többet kaphat a leégést és bőrrákot okozó UV-B sugárzásból, mintha közvetlenül a napon, ám épületekkel vagy facsoportokkal körülvett helyen tartózkodna. A kísérletek szerint az a fontos, hogy a nyílt terepet mellőzve, az égből minél kevesebbet látva napozzunk. Fontos környezetünk sugárviszszaverő képessége is: a hó például 30-95 százalékot, a fű csak 5 százalékot ver vissza. Kísértetek pedig vannak? Egy brit fizikus, Vic Tandy szerint a szüntelen fújó szél az oka annak, hogy Nagy-Britannia „kísértet nagyhatalom". A szél szokatlan hangjelenséget, s végső soron érzékcsalódást okoz. A Tandy laborjában mért 18,98 Herzes hangfrekvencia meglehetős pontossággal egybeesik az emberi szemgolyó önrezgésszámával. Ezek a hanghullámok az emberi szemet is képesek rezgésbe hozni, ami látomásokat okozhat. E nagyon mély, füllel nem érzékelt hangok létrejöhetnek, amikor a szél alkalmasan ér egy kéményt vagy egy tornyot. Egészséges lett a tyúktojás Skót kutatók olyan újfajta tyúktojást kísérleteztek ki, amely csökkenti a szív- és érrendszeri, továbbá egyes daganatos betegségek kockázatát. A jövő évben már az üzletekben is kapható szupertojás emelt szintű vitamin- és ásványianyag-tartalmát nem genetikai eljárással, hanem a tojók étrendjébe illesztett, természetes tápanyagokkal érték el. A kutatók azt remélik, hogy a szupertojás helyreállítja a tojás régebbi „becsületét": Nagy-Britanniában ugyanis katasztrofálisan - fejenként heti 1,7-re - csökkent a tojásfogyasztás, ami főként a koleszterinszint, ezáltal pedig a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedésétől való félelemnek tudható be. A kutatók egészséges önkéntesekkel végzett 8 hetes kísérletsorozatban bizonyították, hogy napi egy szupertojás fogyasztása nem fokozta e résztvevők koleszterinszintjét, ellenben nagymértékben növelte vérükben az E-vitamin, a lutein és a dokozahexaenic zsírsav szintjét. Egy öregedő csillag gyermekei Az Amszterdami Egyetem kutatói szerint egy, a Monoceros csillagképben levő, s már élete vége felé közeledő csillag agóniája közben bolygórendszernek ad életet, s ez merőben különbözik a bolygók szokásos születésétől. Bolygórendszerek általában az újonnan keletkezett csillagok körül örvénylő gáz- és porkorongból sűrűsödnek össze. A szóban forgó csillag ezzel szemben már túljutott a vörös óriás állapoton, s eközben levetette magáról külső gázburkait, amelyek normálisan kilökődnek a világűrbe. Ez esetben viszont, mivel a csillagnak van egy kísérője is, a lelökött por- és gázfelhő bent maradt a rendszerben. Az amszterdami kutatók megfigyelései szerint a porkorong nagyobb mennyiségben tartalmaz a szilárd bolygók fő alkotóelemeit adó szilikátszemcséket is. (mind É. T.) Ógyallán éppen 100 éve jött létre a magyar tudománytörténet első állami kézben levő csillagászati intézete Konkoly Thege Miklós öröksége A géiiek még az éjszakáinkat is pokollá változtathatják Programozott rémálmok HÍRÖSSZEFOGLALÓ Előfordul, hogy álmában fejszével kergetik, autóját leszorítják az útról, esetleg konyhakéssel támadnak Önre? Vagy csupán valamilyen megfoghatatlan, ismeretlen rém kísérti éjszakáról éjszakára? Félő, hogy hiába néz vagy olvas kevesebb krimit és horrort, rossz álmai ettől nem fognak ritkulni vagy megszűnni. A hiba ugyanis az Ön génjeiben keresendő. Legalábbis erre a következtetésre jutottak azok a finn kutatók, akik 2276 egypetéjű és 4172 kétpetéjű ikrek alvási, álmodási szokásait, problémáit elemezték. Ha az egypetéjű ikrek egyike éjszakánként rémálmoktól szenved, akkor az esetek 45 százalékában ikertestvérét is rendszeresen rémálmok gyötrik. A kétpetéjű ikrek esetében sokkal kisebb az egyezés: ha az egyikük sokszor álmodik rosszat, akkor Csütörtökön volt 100 éve, hogy 1899. május 20-án Ógyallán Konkoly Thege Miklósnak köszönhetően létrejött a magyar tudománytörténet első állami kézben lévő csillagászati intézete, a Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatórium. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Szinte szimbolikus, hogy a szabadságharc leáldoztával a magyar csillagászat is kihunyt. Az európai mércével mérve is jelentős, 1815 óta észlelő Gellért-hegyi csillagvizsgáló 1849-ben Budavár ostroma alatt megsemmisült. Nagy Károly Bicske határában épített, a kor színvonalán álló modern intézete a szabadságharc alatt szintén hadműveleti terület lett, és sohasem kezdhette meg rendszeres működését. A tudományos igényű csillagászati kutatások újraindítása Konkoly Thege Miklós érdeme. Neki köszönhetjük, hogy a magyar csillagászatnak sok elvetélt próbálkozás után végül sikertörténete is lett. Konkoly Thege ógyallai birtokán 1871-ben kezdte az észlelést, a napfigyelések 1872-ben indultak, a földbirtokos magáncsillagdája 1874-ben új épülettel gazdagodott, amelynek köszönhetően megkezdődött az üstökösök spektroszkópiai megfigyelése, majd 1875-től a meteoroké. Konkoly Thegét 1890-ben a Meteorológiai Szolgálat igazgatójává nevezték ki. Formálisan megtartotta az ógyallai intézet igazgatását is, de valójában ereje nagy részét új munkájára fordította, sőt, Ógyallán geomágneses obszervatóriumot is létrehozott, ahol a saját tervezésű eszközök mind a mai napig használatban vannak. Az idő múlásával Konkolyt egyre jobban aggasztotta intézetének a jövője. Világosan látta, hogy állami segítség nélkül az intézmény a magáncsillagdák sorsára jut majd, vagyis az alapító halála után tevékenysége elsekélyesedik, majd teljesen meg is szűnik. Már a hetvenes évek végén tárgyalásokat kezdett a budapesti József Nádor Műszaki Egyetemmel az átvételről, de ezek a megbeszélések nem vezettek eredményre. Tervezték egy új pozsonyi egyetem felállítását is, az ahhoz való csatlakozás a földrajzi közelség miatt ideális megoldásnak látszott. Az egyetem azonban nem épült meg. Időközben Konkoly Thege parlamenti képviselő lett, ily módon a kormány tagjaival is személyes ismeretséget kötött. Tárgyalásai végül is eredményre vezettek, és a kormány hajlandónak mutatkozott az intézmény átvételére. A kedvező döntés 1899. május 16án született meg: Konkoly Thege Miklós, valamint a kormány részéről Wlassics Gyula kultuszminiszter aláírta az ajándékozási szerződést, amellyel az ógyallai intézet a Magyar Államkincstár tulajdonába került. Az ajándékozó kikötötte, hogy haláláig az intézet igazgatója marad. Megszabta továbbá, hogy az egyetemi oktatás számára az intézet berendezései mindig álljanak rendelkezésre. A kormány vállalta, hogy az intézet költségvetéséről gondoskodik. A szerződést pár napon belül jóváhagyták, és 1899. május 20-án megtörténhetett a hivatalos átadás-átvétel. Ezzel az aktussal létrejött a magyar tudománytörténet első állami kézben levő csillagászati intézete, a Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Astrophysikai Observatórium. Az intézet legfontosabb tudományos programja a csillagászati fotometria lett. A színképelemzés mellett a csillagfény nagy pontosságú mérése része volt a csillagászatban akkortájt végbement forradalomnak, a megfigyelési asztrofizika születésének. Áz első próbálkozások viszont világossá tetKonkoly Thege Miklós az államnak adományozta a csillagdát. ték: az ógyallai intézet távcsövei nem eléggé nagyok ahhoz, hogy a csillagda nemzetközi szinten lépést tartson a megfigyelési technika élvonalában levő spektroszkópiával. A csillagászati fotometriában azonban egy intézet a közepes és kis műszerekkel is versenyképes lehet. Ezért lett az új állami intézet főprogramja a fotometria. Az első világháború végén Ógyalla csehszlovák fennhatóság alá került, ezért a műszereket sebtiben leszerelték, s gondoskodtak Magyarországra szállításukról. Az 1920-as évek közepén épült fel a magyar csillagászat új központja, az obszervatórium a Sváb-hegyen. Konkoly Thege műszerei élvonalbeli kutatási eszközök voltak, de egyre újabb, s nagyobb távcsövekre volt szükség. 1928-ban üzembe helyezték a 60 cm tükörátmérőjű teleszkópot, amelyet évtizedeken át a legnagyobb csillagászati műszerként tartottak számon Magyarországon. Az egyre terebélyesedő Budapest fényei azonban zavarták a távcsöves megfigyelést, s tudományos célú észlelések végett új obszervatóriumot létesítettek. így született meg az akkor már a Magyar Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozó csillagvizsgáló intézet piszkéstetői obszervatóriuma, ahol rövid idő alatt három távcsövet állítottak üzembe: a csillagászati fényképezésre kiválóan alkalmas 90 cm tükörátmérőjű Schmidttávcsövet (1962), egy 50 cm-es Cassegrain-távcsövet (1966) fotometriai célokra, majd 1974-ben az 1 méteres távcsövet. Az azóta eltelt negyed században viszont a műszerpark csak a technikai fejlődést követő segédberendezésekkel és számítógépekkel bővült. Noha műszerezettség tekintetében a magyar csillagászok hátrányban vannak a jobban felszerelt nyugati obszervatóriumokkal szemben, eredményeik mégis nemzetközi színvonalúak maradtak. A változó fényű csillagok vizsgálata például évtizedek óta hagyományosan ilyen téma. A kis teljesítményű távcsövek okozta hátrányt hosszú időszakot átfogó megfigyelési sorozat kompenzálja. A legutóbbi évtizedekben a Tejútrendszer szerkezetének, a csillagok és a csillagközi anyag kapcsolatának vizsgálatával, valamint saját csillagunk, a Nap kutatásával bővült a piszkéstetői obszervatórium palettája. Ma már Piszkéstető teljesítménye messze meghaladja az egykori Ógyalla teljesítményét, azonban a jelenleg is működő ógyallai csillagvizsgáló kiemelkedően fontos úttörő szerepét semmi sem homályosíthatja el. (Az É. T. és az MH nyomán) Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy a közeljövőben a japán fővárost rendkívül erős földrengés sújtja Kobe után jön Tokió? testvérének 20 százalék esélye van hasonló kellemetlen éjszakákra. Ezek az adatok egyértelműen az öröklődési meghatározottság mellett szólnak. A gyakori rémálmok általában mentális betegségekre utalnak. Önkéntesekkel végzett vizsgálatok eredménye szerint a gyakran rosszat álmodók között 15 százalékkal többen szorultak már neurológiai okból kórházi kezelésre. Ma még nem tud juk, hogy a rémálmok és a mentális betegségek ok-okozati összefüggésben vannak-e egymással, vagy csupán együttesen fordulnak elő. A depresszióban és skizofréniában szenvedők többször álmodnak rosszat, gyakrabban kísértik őket rémálmok. A rémálmok kialakulásáért talán az agy limbikus rendszerének hibás működése a felelős. Mai tudásunk szerint ugyanis a limbikus rendszerben alakulnak ki az érzelmek. (N. Scient.) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Tokiótól nyugatra baljós rengések észlelhetők. Az elmúlt másfél évben a szigetország alatt húzódó veszélyes törésvonal mentén felerősödtek és egyre gyakoribbá váltak a földmozgások. A veszélyes terület Tokiótól 130 kilométerre nyugatra, a Suruga-öbölnél található, ott, ahol a Fülöp-szigeteki litoszféralemez az eurázsiai lemez alá csúszik. A cukubai Földtani és Földrengéselőrejelző Intézet munkatársai állandó megfigyelőrendszert építettek ki a Tokai nevű területen, ahol a történeti feljegyzések szerint átlagosan 140 évente pusztít földrengés (az utolsó 1854-ben volt). Az elmúlt másfél év során hét 4-es vagy annál erősebb rengést észleltek itt, miközben a megelőző 17 évben mindösze tizenhetet. A rengések tehát egyre sűrűbben követik egymást, s egyre erősebbé is válnak. A kutatók azt is aggasztó jelnek tartják, hogy az eurázsiai lemez emelkedésének üteme a kilencvenes évek eleje óta - amikor még évi 5-6 milliméter volt - egyre csökken, s ma már csupán 3-4 milliméter évnte. Mivel az emelkedés annak a következménye, hogy a Fülöp-szigeteki lemez becsúszik az eurázsiai lemez alá, a csökkenést feltehetőleg az okozza, hogy az utóbbi egyre inkább ellenáll, s az emiatt felhalmozódó feszültség előbb-utóbb törésre vezethet. Yosimitsu Okada geológusprofeszszor szerint szinte bármelyik napon bekövetkezhet egy legalább 8,l-es erősségű földrengés (ennek pusztító hatása nagyjából huszonA rengések tehát egyre sűrűbben követik egymást. ötszöröse lenne az 1995-ös köbeinek). A rengés epicentruma várhatóan Sizuoka tartományban lesz, ahol mintegy félmillió épület dőlhet romba. Hogy ennek milyen hatása lesz Tokióban, azt egyelőre kevesen merik megjósolni. Sokan tartanak attól, hogy még ha az épületek egyébként ellenállnának is a földmozgásnak, a mélyebb talajrétegek átmeneti elfolyósodása okozta talajsüppedés (ennek katasztrofális hatását szintén Kobéban mutatták ki) kiszámíthatatlan következményekkel járhat. (New Scientist) 1995 januárjában a köbei földrengés a talajrétegek cseppfolyóssá válása és a hanyag építőmunka következtében a földrengésbiztosnak vélt épületeket és autópályákat is romba döntötte. (Archív felvétel) Konkoly Thege Miklós és Johannes Hartmann, a göttingai obszervatórium igazgatója a Halley-üstököst vizsgálja 1910-ben az ógyallai 254 milliméteres refraktorral. (Archív felvétel)