Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-20 / 114. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 19. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK Az Általános Hitelbank (VÚB) a privatizációban bízik, de a kormány erőteljes segítségére is szüksége van A nagybank nagy vesztesége Pozsony. Elsőként az angol Financial Times vetette fel, hogy a legnagyobb hazai bank, az Altalános Hitelbank (VÚB) veszteséges és ezt hamarosan az illetékesek is beismerték. Ma már tudjuk, hogy a tavalyi veszteség négymilliárd korona körül lesz, ehhez járul még 350 millió az idei első negyedévben. TUBA LAJOS A szaksajtó már évek óta kétséggel kezeli az állami tulajdonú hazai bankok éves jelentéseit, amelyek a nagyszámú behajthatatlan hitel ellenére mindig kimutattak valamilyen csekély nyereséget. Ez alól a VÚB sem volt kivétel, pedig azt a vezetői is beismerték, hogy hitelállománya több mint a fele problémás, sőt sok esetben remény sincs a visszafizetésre. Hasonló volt a helyzet idén is, amikor a tavalyi évvel kapcsolatban eleinte szimbolikus 1,7 millió korona nyereségről beszéltek, majd néhány hét múlva következett a valós helyzet nyílt elismerése. A veszteség és különösen annak összege sokakat megdöbbentett és azonnal a pénzük sorsa iránt kezdtek aggódni. Valószínű azonban, hogy hirtelen őszinteség oka éppen a VÚB küszöbön álló privatizációja, ami a hallgatás évei után perspektívát jelenthet a bank számára. Ladislav Vaškovič, a VÚB elnöke a Financial Timesban beszélt arról, hogy a Mečiar kormány idején szociális intézménynek tekintették a bankot és nyomást gyakoroltak rá, hogy hiteleket nyújtson a szinte semmiféle vállalkozói tapasztalattal nem rendelkező privatizőröknek. Ez meg is látszik a bank helyzetén, amelyet ráadásul a korábbról örökölt hitelek terhe is nyomaszt. A választások után a VÚB élére került új vezetőség januárra kidolgozta saját konszolidációs tervét, amelyet beterjesztett a jegybankba és a pénzügyminisztériumba. František Szikhart alelnök szerint ez három területre terjed ki: a mérlegre, a hitelállomány minőségének javítására és a működési költségek csökkentésére. Ezek közül csak az utóbbihoz nem kell más szervek beleegyezése, így ez január óta folyik és eredményeként az alkalmazottak létszáma 1100 fővel csökken. Bohuslav Šolta alelnök szerint a pozsonyi központban ez 300 embert érint, a kirendeltségek létszáma pedig 800 fővel csökken. Egyelőre nem tervezik bankfiókok bezárását, a változás lényege, hogy az adminisztrációt, illetve a középés nagyvállalkozók hitelezésével kapcsolatos ügyintézést országos szinten kilenc helyre összpontosítják. A kirendeltségeken ennek megfelelően főként a magánszemélyekkel és a kisvállalkozókkal foglalkoznának. Az alelnök ezzel választ adott azokra a korábbi felvetésekre is, hogy a VÚB nagybankként esetleg megpróbál a komolyabb forgalmú kliensek felé orientálódni. A lakossági szolgáltatások biztosítását az is lehetővé teszi, hogy a megalakuláskor létező 38 fiókot mára 200 kirendeltségre bővítették. Ez azért is fontos, mert a VÚB megújulásák egyik alapfeltétele a lakossági betétek növekedése. Eredetileg ugyanis a bank szinte teljes egészében a Szlovák Takarékpénztár forrásaira támaszkodott. Mindez a múlté, sőt a vállalati források is leapadtak, így a VÚB is ringbe szállt a lakosssági megtakarításokért folyó harcban. Ezen a területen hatalmas a konkurencia és csak a valóban vonzó konstrukciók sikeresek. Ezek közé tartozik az R-Konto, április végén ez tette ki a lakosság által a bankban tartott 50 milliárd korona 34 százalékát. Egyébként ma már szinte mindenki leköti a pénzét, hiszen mindössze 5,7 milliárd korona volt valamilyen jellegű megkötés nélül. Devizában magánszemélyek ebben az időben 17,7 milliárd koronának megfelelő összeget tartottak a bankban. A hitelállomány minőségének javítása ennél sokkal nehezebb feladat lesz. A bank privatizációjával kapfgS A VÚB létszámleépítéssel is igyekszik csökkenteni működési költségeit, a központból háromszáz embert bocsátanak el (Archív felvétel) csolatban komolyan felvetődött, hogy a behajthatatlan hitelek egy részét az állam átvállalja. Ez azt jelentené, hogy a hiteleket átveszi a Konszolidációs Bank, de a javaslattal kapcsolatban a pénzügyminisztérium nem nyilvánított véleményt. Ma már általános vélekedés, hogy a VÚB számára csak a privatizáció jelenthet kiutat. Ennek első lépése a konszolidációs és privatizációs terv jóváhagyása lesz a pénzügyminisztériumban. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter szerint már csak napok kérdése, hogy ezt a kormány elé terjesszék. Ezt követően pályázaton választják ki a privatizációt előkészítő céget. A pénzügyminiszter szerint a bank helyzete már akár egy másfél éves várakozást sem tesz lehetővé, ezért a privatizációs folyamatnak a minisztérium is komoly figyelmet szeretne szentelni. Előtte azonban még szükséges a bank legalább részleges feljavítása, ellenkező esetben nehezen találnak érdeldődőt. A pénzügyminiszter mindenesetre azt szeretné elérni, hogy a kormánydöntés után 15 hónapon belül megtörténjen a magánosítás. Ezt a megoldást támogatja Ľudovít Černák gazdasági miniszter is, aki a Financial Timesnak nyilatkozva a bankkonszolidációt a gazdaság rendbetétele alapvető feltételeként jelölte meg. Izland és Norvégia is csatlakozik az 1985-ben megkötött schengeni egyezményhez Cseh-szlovák tárgyalások Fenntartani a vámuniót Szigorúan őrzött Észak-Európa MTI-I

N FORMÁCIÓ Brüsszel. Izland és Norvégia kedden szerződést írt alá az Európai Unióval, amelynek értelmében csatlakozik a határok átjárhatóságát, illetve szigorú védelmét szabályozó schengeni egyezményhez. A schengeni egyezményt 1985. június 14-én kötötték a névadó luxemburgi városban az EU egyes tagjai. Az egyezmény elvileg a személyek teljesen szabad mozgását teszi lehetővé az érintett országok között. A megnövekedett felelősség miatt a szóban forgó országok külső határain fokozták az ellenőrzést, és kiépítettek egy számítógépesített információs hálózatot is, amely a tagok rendőrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt összeköttetést. Az egyezményt a május elsején életbe lépett amszterdami szerződéssel az EU kötelező joganyagának kereteibe illesztették. A keddi megállapodás szerint Izland és Norvégia is alkalmazza és párhuzamosan életbe lépteti mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a szerződésben érintett EÜ-tagok alkalmaznak, illetve bevezetnek. Létrehoztak egy vegyes bizottságot is, és a két ország ezentúl hozzájárulást fizet az EU költségvetésbe. A norvég és izlandi csatlakozással fontos akadály hárul el a schengeni szerződés kiterjesztésének útjából. Az EU-nak ugyanis eddig fejtörést okozott az északi országok teljes körű bevonása az egyezménybe, mivel a skandináv államok között - a nem EU-tag Norvégiára és Izlandra is kiterjedően - már régóta létezik a határok átjárhatóságát lényegében szabaddá tevő útlevél unió. A schengeni szerződésnek egyébként egyelőre nem tagja minden EU-tagország. Nagy-Britannia és Írország még nem írta alá a szerződést, bár nemrégiben jelezték, hogy annak egyes részeihez csatlakoznak. Néhány EUtagország még nem tudja teljes egészében alkalmazni a szerződésben foglaltakat a technikai nehézségek miatt - ez különösen Görögországra igaz, amelynek hosszú tengeri határán kell fejlesztenie az ellenőrzést. Pozsony. A szlovák és a cseh fél megállapodott: nem nyújtanak exporttámogatást azon termékekre, amelyeket a másik ország piacán akarnak elhelyezni. Mindkét fél azon a véleményen van, hogy a vámuniót fenn kell tartani. A két ország közötti kereskedelemmel kapcsolatban megtudtuk: a csehek szeretnék eltöröltetni a szlovák sörbehozatali kvótát, a szlovák fél viszont 300 ezer hektoliterre akarja mérsékelni a jelenleg 532 ezres éves keretet. A csehek 5 ezer tonnás korlátozást vezettek be a szlovák izocukorra, ami nem felel meg a szlovák félnek. A répacukorral kapcsolatban 3500 tonnnás kölcsönös kvótát szorgalmaznak, (gyor) TANÁCSADÓ Bírság a földadóért K. S.: Földadó ügyben fordulok Önökhöz. Joga van a Városi Hivatalnak bírságot kiszabni a késve befizetett földadó után? A szomszédos falukban, illetve több városban nem élnek ezzel a lehetőséggel. Sajnos nem rajtunk múlott, hogy nem tudtuk időben teljesíteni fizetési kötelezettségeinket, merthogy máig nem kaptuk meg a pénzünket a leadott terményeink után. Amint átutalták a nekünk járó összeg egy részét, természetesen azonnal befizettük az adónkat. FEKETE MARIAN Attól tartunk nem adhtunk Önnek kedvező választ. Az ingatlanadóról szóló 317/1992 Tt. számú törvény 19a § rendelkezik az úgynevezett pönáléról, amelyet akkor köteles fizetni az adóalany, ha az adója befizetésével késedelembe kerül. Az említett rendelkezés szerint itt nem egyszerűen csak bírságolási lehetőségről, hanem kötelességről van szó, mivel „az adókezelő kiszabja a pönálét". Ajogszabályok szövegeiben az ilyen jelen idejű ige utasítást, kötelességetjelent. Teljesen nyilvánvaló, hogy a törvényhozó még 1987-ben (amikor az utolsójelentősebb földadótörvénymódosítást hagyták jóvá) sem akarta tudomásul venni az őstermelőket és a mezőgazdasági szövetkezetek sújtó katasztrofális helyzetet. Másrészt Önöknek is meg kellene próbálkozniuk azzal, hogy éljenek egyes törvényadta lehetőségekkel. Az adók és illetékek kezeléséről szóló 511/1992 Tt. számú törvény 59. §-a szerint például az adó kezelőjétől kérelmezhetik az adó befizetése elhalasztásának engedélyezését vagy valamilyen részletfizetési kedvezményt. Egy ilyen kérelmet meg lehet indokolni azokkal a körülményekkel is, amelyeket Ön a szerkesztőségünknek írt levélben említett. Ilyen esetben a pönálét sem számítják fel az adóalanynak, amíg az megtartja a meghatározott feltételeket. Pönálé helyett ilyen esetekben a halasztás idejére a Szlovák Nemzeti Bank a vonatkozó negyedév első napja szerint aktuális leszámítolási kamatlábának (diskontná úroková sadzba) 140 százalékát kell fizetni, de ez alighanem még mindig olcsóbb megoldás, mint a pönálé, amelynek napi összege a hátralékos adó 0,3 százaléka. GAZDASAGI HÍRMORZSÁK Félmilliárd korona a TAM-ban Pozsony. Fennállásának első éve alatt 510 millió koronát gyűjtött be a Tatra Asset Management, a Tatra Banka befektetési társasága által kezelt három befektetési alap. A hagyományos befektetési alap mellett ez kezeli a vagyonjegyes privatizációból származó Tatra Kupón Fondot is. A TKF vagyona 355 millió korona és fennállása óta 57 millió koronát fizetett ki osztalékként. (SITA) A DRUKOS nem spekulált Pozsony. František Mojžiš, a DRUKOS igazgatója cáfolta azokat a híreket, amely szerint cége felvásárlásai állnának a korona árfolyamromlása hátterében. Beismerte, hogy forward üzletek keretében néhány millió dollárt lekötött három hónapra, de szerinte ez az ország devizakészletéhez képest olyan csekély összeg, hogy ha valaki ez alapján a pénznem megingásáról beszél, akkor el kell gondolkoznia az ország vezetésének mikéntjéről. (SITA) A Ruhrgas növelte részesedését Essen. A német Ruhrgas AG további 1,5 százalékkal 4 százalékra növelte részesedését az orosz Gazprom földgázipari vállalatban. Az esseni konszern a múlt év végén 1,1 milliárd márkát fizetett a 2,5%-os részesedésért. A most átvett Gazprom-rész vételára nem ismeretes. A Ruhrgas 1%-ot közvetlenül szerez meg, 0,5 %-ot pedig a Gazprom leányvállalatával, a Gazekszporttal alapított Geroszgaz vegyes vállalaton keresztül. Németország legnagyobb földgázipari vállalata 1998-ban részben az enyhe tél miatt 2,4 százalékkal kevesebb földgázt értékesített. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. május 20-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 47,299 Magyar forint (100) 18,930 Angol font 71,863 Német márka 24,183 Cseh korona 1,255 Olasz líra (1000) 24,428 Francia frank 7,211 Osztrák schilling 3,437 Japán jen (100) 35,941 Spanyol peseta (100) 28,427 Kanadai dollár 30,234 Sváici frank 29,517 Lengyel zloty 11,339 USA-dollár 44,420 Mindennapi kenyerünk Sokat kell dolgoznunk Pozsony. Térségünkben Szlovákiában kell a legtöbbet dolgozni az alapvető élelmiszeripari termékekért, konkrétan a kenyérért, a tejért és a vajért. A grafikonból kitűnik, hogy míg Ausztriában mindössze 3 perc 18 másodpercnyi munka bérébe kerül 1 liter, addig nálunk 5 másodperc híján 20 percet kell érte dolgozni. Elmaradásunk talán Csehországgal egybevetve a legszembetűnőbb, mivel 1992 végén megközelítőleg azonos volt az árszint. (Ú) Hány percet kell dolgozni az élelmiszerekért? Csehorsz. ISi^sJ * ESS ii'si" - ir.18" „YTUTľ " 2-*ESS ii'si" - ir.18" „YTUTľ " 2-*Horvátorsz. 1 4'4J" 3<l '4K - ' Magyarorsz f'"*""*' 1 1 2ÍS ' ' 2S()2" Magyarorsz f'"*""*' 1 2S()2" i-»•«>«:>" Lengyelorsz. jggggggj '£ S -1I - l!t

r47" BSS 1 liter tej S -»' i * S -1I - l!t

r47" 1 kg kenyér Ausztria SZáZZS .5 4>~7 mm * 27" n 25 dkg vaj Szlovákia )iásám*«J> 22 O 1 -f O 'JU A Česká poisťovňa - Slovensko dinamikus éve Új biztosítási formák TA SR-grafikon ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A Szlovákia biztosítási piacán hat éve működő Česká poisťovňa - Slovensko (ČPS) univerzális biztosikeres évet zárt 1998-ban. A csezintézet szlovák leányvállalata kiépítette itteni hálózatát, 19 városban összesen 230 alkalmazottja várja az ügyfeleket; a nem életbiztosítások területén pedig a 3. legnagyobb szlovákiai biztosítóvá nőtte ki magát. A piac 2 százalékát birtokló pénzintézet napjainkban az élet- és vagyonbiztosítások területén szeretne nagyobb szeletet kihasítani. Ennek érdekében rövidesen újdonságokkal rukkol elő, konkrétan a családi házak és a saját tulajdonban lévő lakások vagyonbiztosítását vállalják, emellett 1998 végétől Családi biztosítás néven háztartások biztosítását is lehetővé teszik. Az anyavállalat Česká poisťovňa egyébként Csehország egyik legsikeresebb biztosítója, Ivan Kočárník elnök szerint 1998-ban adózás után 800 millió cseh korona nyereséget könyvelhettek el. (shz)