Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-19 / 113. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 19. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK Az idén a betegbiztosítástól veszik el a pénzt a nyugdíjemelésre - ez a gyakorlat sokáig nem tartható fenn Mínuszban a nyugdíj biztosító Pozsony. Törvény szabja meg, hogy emelni kell a nyugdíjakat, ha a létfenntar­tási költségek tíz, vagy az át­lagbér öt százalékkal emel­kedik. Az emelés mértékéről és mikéntjéről a törvény nem beszél, azt általában a kormányjavaslatára a parla­ment dönti el. TUBA LAJOS A korábbiakkal ellentétben idén nemcsak általános emelésre kerül sor. A mindenkire érvényes négy­százalékos emelés mellé egy fix összeg is járul, ami százaiékos arányban a kisnyugdíjasoknak kedvez. A Magvaši-féle szociális ügyi minisztérium ezzel igyekezett - nagyon helyesen - véget vetni annak a gyakorlatnak, amely so­rán a nyugdíjemelésekkel egyre nőtt a különbség a kisnyugdíjasok és a maximális díjszabást élvezők bevételei között. Mindez azonbail nem változtat a tényen, hogy a szociális ügyi mi­nisztérium legfontosabb dolga a nyugdíjreform előkészítése. Az alaphelyzet ismert: a jelenlegi modell szerint a nyugdíjakat az éppen aktív lakosság befizetései­ből folyósítják. Ez az arány egyre Magvašiék megcsapolják a betegbiztosítási alap többletét. romlik, így nyilvánvaló, hogy a rendszer viszonylag rövid időn belül összeomlik. Ez ugyan össz­európai probléma, nálunk vi­szont a helyzetet egyéb tényezők is rontják. Az állam a saját bizto­sítottjai után a minimálbér he­lyett 2700 korona után fizeti az elvonást, és ugyanez a helyzet a 17 százaléknyi munkanélküli ilyen ügyeit intéző munkahiva­tallal. Ez az évek óta folytatott gyakorlat teljesen felélte a hazai nyugdíjbizto­sítás tartalékait. Az utolsó döfést ta­valy a választásokra készülő Mečiar­kormány adta meg, amely a létfenn­tartási költségek 6,7 százalékos nö­vekedése ellenére 8 százalékos nyugdíjemelést hagyatott jóvá. A fe­dezetlen kiadás miatt a nyugdíjbiz­tosítás tartaléka tavaly 4,2 milliárd koronára csökkent, az idei évvégére pedig már 0,6 milliárd korona hi­ányra számítottak. Ehhez járul a múlt szerdán jóváhagyott újabb Előbb-utóbb meg kell va­lósítani a nyugdíjrefor­mot. emelés, amely ezt az összeget to­vábbi 2,4 milliárd koronával emeli. A hárommilliárdos hiány csökken­tésére Magvašiék arra készülnek, hogy megcsapolják a betegbiztosí­tási alap többletét. Ez persze azzal fog járni, hogy a táppénz kiszámolá­sára szolgáló napi tiszta bér felső, 350 koronás határa idén sem emel­kedik. A szociális ügyi minisztérium tehát tűzoltó módon oldotta meg az idei nyugdíjemelést, bár a parla­ment elé tetjesztett anyagban utal arra, hogy ez a gyakorlat hosszabb távon szerinte is tarthatatlan. Mind­ezt még tetézi, hogy a 3 milliárdos becsléshez használt kiindulási ada­tok nem feltétíenül teljesülnek. A leginkább valószínűtlen szám a 16,5 százalékos munkanélküliség. Ez már napjainkban sem érvényes, és nincs jele annak, hogy az év végé­ig jelentősebb javulás állna be. Mindez azt jelenti, hogy a nyugdíj­alapba befizető akrív dolgozók szá­ma elmarad a tervezettől. A más alapokból történő elvonás nem változtat a tényen, hogy előbb-utóbb meg kell valósítani a nyugdíjreformot. Ennek lényege, A jelenlegi modell szerint a nyugdíjakat az éppen aktív lakosság befizeté­seiből folyósítják. (Illusztrációs felvétel - Profit) hogy az aktív keresők bizonyos arányban saját számlájukra taka­rékoskodnak. Ez néhány évig azt jelenti, hogy a még futó hagyomá­nyos nyugdíjak fedezetét az állami költségvetésnek kell biztosítania. Utána viszont a kép sokkal tisztább lesz, mindenki biztos lehet abban, hogy ha dolgozik, akkor számíthat is nyugdíjra, sőt folyamatos átte­kintése lesz annak összegéről. Po­zitív példa után nem kell messze mennünk, Magyarországon éppen most állnak át az új modellre. A pályakezdőknek már kötelező a részvétel, az idősebbek idén őszig dönthetik el, maradnak-e a hagyo­mányos nyugdíjnál, vagy inkább ők is a nyugdíjalapok valamelyikét választják. Szlovákia még messze van ettől. A nyugdíjemeléssel kap­csolatban 2003. július l-re ígéri a parlament elé terjesztett anyag az új típusú szociális biztosítás beve­zetését (egyben utalva a nyugdíj­korhatáremelésére is). A turistaszezon előtt erőteljes harc folyik az egyik legnagyobb utazási társaságért Megvennék a Nafta Gbelyt Veszélyben a Satur utazási iroda? Dollármilliók jöhetnek Pozsony. A kanadai TransCanada International (TCI) gázipari társa­ság a Szlovák Gázművekkel (SPP) közösen vegyesvállalatot szeretne működtetni, mely a földalatti gáztá­rozókkal kapcsolatos tevékenységet folytatna. A vegyesvállalat létreho­zásának költségeit az TCI állná - de­rül ki a javaslatból, mely a Nafta Gbely restrukturalizációjáról és pénzügyi megsegítéséről szól. A ka­nadai partner két feltételhez köti szlovákiai jelenlétét: a vegyesválla­latban többségi tulajdont szeretne szerezni és az SPP-vel hosszú távra szóló szerződést kíván kötni. Cserében a TCI kötelezi magát arra, hogy 5 év alatt 250 millió dollár fek­tetnek be, ráadásul fedezik a Nafta Gbely működési költségeit is. (ú) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Drámai privatizációs csatározások zajlanak a legna­gyobb és a legeredményesebb szlovákiai utazási iroda, a Satur birtoklásáért, s történik mindez a nyári turistaszezon kezdete előtt, komolyan veszélyeztetve a cég helyzetét - jelentette tegnapi szá­mában a Pravda. A napilap szerint a kétség kívül az egyik legnagyobb szlovákiai utazási iroda magánosításáról még a Moravčík-kormány döntött egyik utolsó határozatában, 1994 októbe­rében. A Saturt a Roman Bánoczay vezette Bazur nevezetű társaságnak kellett volna megvennie, a Mečiar­kabinet azonban 1995 februárjában megváltoztatta elődje döntését, és hat hónappal később a Nemzeti Va­gyonalap a Dušan Muňko nevével fémjelzett Merk-Tour-nak adta el a Saturt. Bánoczay már ekkor bírósághoz for­dult, mondván, a Mečiar-kormány­nak nem volt joga felülbírálnia előd­je döntését, de a legfelsőbb bíróság 1997 májusában nem adott helyt ké­relmének. A tavalyi kormányváltás után Bánoczay újabb javaslatot nyújtott be a Vagyonalap és a Merk­Tour közötti szerződés felbontására. Eközben ez év február 23-án a Nem­zeti Vagyonalap figyelmeztette a Satur tulajdonosait, hogy a Morav­čík-kabinet privatizációs döntése to­vábbra is érvényben van. Április végén jogerőre emelkedett a Pozsonyi II. Kerületi Járási Bíróság döntése is, amelynek értelmében a Satur nem rendelkezhet a további­akban a vállalat vagyonával a Nem­zeti Vagyonalap jóváhagyása nélkül. Május tizedikén Roman Bánoczay megjelent az egyik kereskedelmi bankban a vagyonalap írásos felha­talmazásával, amely értelmében szabadon rendelkezik a Satur szám­lájával, azaz ezentúl minden kifize­tés az ő beleegyezésétől függ. Dušan Muňko a Pravdának nyilat­kozva kifejtette: nem érti a va­gyonalap viselkedését, és azzal ér­vel, hogy szerinte cége 65 millió koronával többet fizetett a Sa­turért, mint amennyit korábban a Bazur ajánlott. Érvként hozta fel azt is, hogy az elmúlt három évben nyereségessé tette a céget. Szemé­lyes véleménye szerinte a repriva­tizációnak a tönkrement és rosszul vezetett vállalatokra kellene vo­natkoznia, és nem a Saturhoz ha­sonló társaságokra, (gzsol) A folyószámlák betéti kamatai (érvényben 1999. május 16-án) Bank Felmondási idő Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap folyószámla AG Banka Bank Austria Creditanstalt 13,00-14,00 12,75-14,75 13,00-15,00 14,00-15,00 2,00 Banka Slovakia 18,01 18,53 16,06 16,12 6,00 HypoVereinsenbank Slovakia 9,40-12,10 11,00-13,10 12,90-14,40 12,90-14,40 2,00 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 18,0-18,40 18,00-18,50 17,00-18,00 17,00-18,25 16,75-17,00 15,00-16,25 5,00-8,00 Istrobanka 14,00-15,50 15,50-16,30 16,00-17,30 16,50-17,80 16,80-17,00 16,50-17,00 5,00 Ľudová banka 10,50 13,25 15,25 16,00 15,50-16,00 3,50 Pol'nobanka 12,00-12,50 14,00-15,75 16,00-16,50 16,50-16,75 16,75-17,25 17,00-17,50 5,00-8,00 Postabank 12,70 16,40 16,60 17,30 17,60 17,10 4,00-13,50 Prvá komunálna banka 12,60 16,00 16,50 16,70 16,50 16,50 3,50-5,50 Tatra Bank 11,50-12,50 15,10-16,10 15,25-16,25 15,30-16,30 15,50-16,50 3,50 Slovenská kreditná banka 15,20-16,00 12,75-14,75 17,60-18,20 18,60-19,00 16,00-20,00 3,00-11,00 Szlovák Takarékpénztár 8,55-9,30 11,75-12,50 15,35-16,10 12,00-16,50 11,00-14,00 3,50-16,00 Általános Hitelbank (VÚB) 16,60 15,00-17,00 16,00-17,50 16,50-18,00 16,50-19,00 17,00-19,50 3,75-9,75 TANÁCSADÓ A lakáshasználatról N. L.: Négy évvel ezelőtt vál­tunk el (nagyjából három évig voltunk házasok), de a volt feleségem még mindig nem hajlandó kiköltözködni a családi házamból. Ő azt állít­ja, hogy joga van ott lakni, mert három évig voltunk há­zasok. Igaz ez? FEKETE MARIAN Igazán nem tudjuk, honnan ve­szi a volt felesége ezt a képte­lenséget. A Polgári Törvény­könyv 123. §-a szerint a dolog (így például a családi ház) tu­lajdonosa a törvény keretein belül jogosult a tulajdonát ké­pező dolgot birtokolni, hasz­nálni, a dologból folyó haszno­kat szedni és rendelkezni vele. A volt felesége a házasságkötés után elvben jogosan „használ­ta", jogosan lakott az Ön házá­ban, de ez a jog elsősorban az Ön tulajdonjogából, illetve a házastársi jogviszonyból eredt. Másként fogalmazva, neki ad­dig volt joga az Ön családi há­zában lakni, amíg Ön tulajdo­nos volt és amíg Önök házas­társak voltak. Bármelyik emlí­tett feltételnek megszűnése en­nek a származtatott „használati jognak" megszűnéséhez veze­tett volna. A három évre való utalás alighanem valamiféle el­birtoklási időre való hivatko­zás, de ebben az esetben szó sem lehet arról, hogy a volt fe­lesége elbirtokolta volna a csa­ládi ház használati jogát azzal, hogy Önök három évig házasok voltak, esetleg azzal, hogy há­rom évig jogosan lakott a csalá­di házban. Az eddig elmondot­taknak a gyakorlati vonatkozá­sa az, hogy nézetünk szerint eredményesen perelheti az in­gatlan fekvése szerint illetékes járásbíróságon, hogy kötelez­zék a volt feleségét a családi ház elhagyására, illetve „kiürí­tésére". Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy mivel itt nem egy hagyományos lakás­bérletijogviszonyról volt szó, a volt feleségének nem keletke­zik joga arra, hogy csak azután legyen köteles a családi házból elköltözködni, ha Ön számára pótlakást biztosít. Mivel vi­szonylag bonyolult jogi problé­máról van szó, mindenképpen azt ajánljuk, hogy az ügy inté­zésével bízzon meg egy ügyvé­det. CAZDASAGI Jelentősen esett az OPEC-olaj ára Bécs. Jelentősen csökkent a Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) által ter­melt olaj ára az elmúlt héten, egy hordó OPEC-olaj átlagosan 15,55 dollárba került, az egy héttel korábbi 16,49 dollár he­lyett - közölte az olajkartell bé­csi titkársága. Áprilisban átla­gosan 15 dollárt kellett fizetni egy hordó OPEC-olajért. Az olaj ára a szervezet márciusi, termeléscsökkentésre szólító döntése után kezdett erősödni. Az OPEC 21 dolláros árat akar hordónként. (MTI) Soros emberei új céget alapítanak New York. A Soros György koc­kázati tőkealapjait kezelő társa­ság, a Soros Fund Management három vezető befektetési speci­alistája elhagyja a céget, és sa­ját alapkezelőt alakít - jelentet­te a The New York Times. A tá­vozók tinenegy évet töltöttek Soros cégénél a különleges HÍRMORZSÁK helyzetek osztályának élén. Ez az osztály volt a cég egyik leg­jobban teljesítő részlege az el­múlt évben. A vezetők éppen akkor hagyják el Sorost, amikor a nagybefektető alapjai gyen­gén teljesítenek, mindazóta, hogy tavaly ősszel világméretű tőzsdei visszaesés kezdődött ­tette hozzá a lap. Soros emberei Satellite Asset Management né­ven alapítanak új alapkezelő társaságot és magukkal viszik a Soros-féle különleges helyzetek osztályának befektetői improvi­zációra kiképzett szakemberét is. (MTI) A Juhocukor nyeresége Dunaszerdahely. A legna­gyobb szlovákiai cukorgyár, a dunaszerdahelyi Juhocukor az idei év első negyedévében 22,4 millió koronás bruttó nyereséget könyvelt el. Ez je­lentős javulás a múlt év hason­ló időszakához viszonyítva, amikor a cég még 66, í mil­lió koronás veszteséget ért el. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. május 19-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 46,757 Magyar forint (100) 18,678 Angol font 70,918 Német márka 22,989 Cseh korona 1,241 Olasz líra (1000) 23,906 Francia frank 7,128 Osztrák schilling 3,398 Japán ien (100) 35,600 Spanyol peseta (100) 28,101 Kanadai dollár 29,952 Svájci frank 29,177 Lengyel zloty 11,178 USA-dollár 43,751 Vladimír Poór holdudvarába tartozik a Danubiaprint Elárverezték a nyomdát HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Felgyorsultak az esemé­nyek a legnagyobb pozsonyi nyomda, a Danubiaprint körül. Néhány nappal ezelőtt még arról adtunk hírt, hogy a lapunk iránt is érdeklődő Verlagsgruppe Passau német csoport meg akarja venni a vállalatot, illetve néhány cég csőd­eljárást kezdeményezett a fizetési kötelezettségeit teljesíteni nem tudó vállalat ellen. (Itt nyomtatják a szlovákiai napilapok többségét.) A csődeljárás hírére a Passau cso­port elállt a vásárlási szándéktól. Mára pedig kiderült, hogy egy bi­zonyos Versus társaság két árveré­sen - melyeket március 31-én és április 26-án tartottak - néhány régebbi nyomdagépet szerzett (a gépek összértékét 90 millióra be­csülik), illetve megkaparintotta a nyomda épületét 107 millió koro­náért. A Pravda napilap értesülése szerint a Versus társaság mögött a DSZM-es Vladimír Poór, illetve Ivan Kmotrík, a Mediaprint-Kapa lapterjesztő vállalat társtulajdo­nosa áll. (g)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents