Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)
1999-05-19 / 113. szám, szerda
ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 20. HI RD ET É S G 3 Beszélgetés Jaroslav Ivor tábornokkal, a vizsgálóhivatal vezetőjével a tanúkról és védelmükről Büntetendő cselekedet a vallomástétel megtagadása A bűncselekmények felderítésében a legnagyobb szerep a vizsgálóhivatal szakembereinek jut. Ők gyűjtik össze a bűnvádi eljárás megindításához szükséges bizonyítékokat. A helyszínen talált nyomokon kívül a felderítés nagyon fontos része a szemtanűk kihallgatása. GAÁL LÁSZLÓ Milyen az általános tapasztalat, a tanúk hajlandóak együttműködni a rendőrséggel, vagy elzárkóznak előle? A büntető perrendtartás alapján mindenki, aki tud valamit a bűncselekeményről, a vizsgálótiszt idézésére köteles megjelenni, és vallomást kell tennie mindarról, amit a bűncselekményről tud. Sajnos, az utóbbi időben az állampolgárok sok esetben nem tesznek eleget ennek a kötelességüknek. Meg sem jelennek, vagy nem hajlandók olyan körülményekről beszélni, amelyek fényt deríthetnének a bűncselekményre. Leggyakrabban arra hivatkoznak, hogy félnek a tettes bosszújától. Ez főleg az erőszakos vagy brutális bűncselekménnyel kapcsolatban fordul elő, vagy olyan Ha a tanú úgy érzi, hogy őt, hozzátartozóit vagy a vagyonát veszély fenyegeti, kérheti személyazonossága titokban tartását. \\ tettesekkel kapcsolatban, akik tevékenységükkel már huzamosabb ideje rettegésben tartják a környezetüket. Mindennek ellenére a tanúvallomás kötelező, és a büntetőeljárás Ivor: A vallomástétel kötelező elengedhetetíen részét képezi. Ezért mindent megteszünk, hogy szavatolni tudjuk a tanú biztonságát a potenciális elkövetők bosszújával szemben, emiatt foglalták a perrendtartásba a tanú eltitkolását. Mi módon tudják titokban tartani a tanú kilétét? Ha a tanú úgy érzi, hogy őt, hozzátartozóit vagy a vagyonát veszély fenyegeti, kérheti személyazonossága titokban tartását. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálati anyagban nem tüntetik fel a valódi nevét és egyéb adatait, csupán vallomásának tartalmát, személyazonosságát pedig csak a vizsgálótiszt, az ügyész vagy a bíró ismeri. A másik lehetőség a tanúvédelem, amit az idén január elsejével életbe lépett törvény biz(Somogyi Tibor felvétele) tosít. Ezt elsősorban a szervezett bűnözéssel kapcsolatos esetek tették szükségessé, amikor a tanúk attól féltek, hogy az életüket teszik kockára a tanúvallomásukkal. Ilyen esetben a rendőri testület és az állam vállalja magára a tanú védelmét, feltéve, hogy olyan tanúról van szó, akinek a vallomása nagyon fontos a súlyos szervezett bűncselekmény bizonyítási eljárásában. A vallomástétel tehát kötelező. Ha a tanú nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, büntethető emiatt? Igen. Ezt a büntető perrendtartás 66. paragrafusa mondja ki, mely szerint az a tanú, aki indokolatlanul megtagadja a tanúvallomást, 50 ezer koronáig terjedő pénzbírsággal büntethető. Ez aránylag magas összeg, és ismételten is kiróható. Némely államokban a büntető perrendtartás alapján azt a tanút, aki indokolatlanul megtagadja a tanúskodást, akár vizsgálati fogságba is vehetik, és így kényszeríthetik vallomástételre. Például Ausztriában vagy Svédországban érvényes az ilyen tanú bebörtönzése. Ismer olyan hazai esetet, hogy a legmagasabb bírságot, ötvenezer koronát róttak volna ki valakire? Több esetben sor került már bírságolásra, de nem emlékszem, hogy a legsúlyosabb bírságot is kiszabták volna. Voltak esetek, hogy több Az a tanú, aki indokolatlanul megtagadja a tamivallomást, 50 ezer koronáig terjedő pénzbírsággal . . büntethető. ezer koronára büntettek valakit. Mindig az illetékes vizsgálótiszttől függ, hogy megítélje a bírság őszszegét. Például attól függően, hogy valaki első esetben tagadja-e meg a tanúvallomást vagy ismételten, esetleg tiszteletlenül viselkedik a vizsgálóval szemben, de a tanú vagyoni vagy társadalmi helyzetét is figyelembe veszik. Kihasználják a nyomozás során az informátorok szolgálatait? Minden állam minden rendőrsége kihasználja az informátorokat, sőt, ezt a rendőri testületről szóló törvény is szabályozza mint a bűncselekményről szóló információk megszerzésének egyik módját. Semmiféle törvénytelenségről nincs szó, ilyen eljárás létezik és mindig is létezni fog a világ összes rendőrségének módszerei között. Ülésezett az Illyés Közalapítvány Alkuratóriumának Lapkiadással Foglalkozó Tanácsa Még kevesebb a kevésből ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tegnap délután hagyta jóvá az Illyés Közalapítvány Álkuratóriumának Lapkiadással Foglalkozó Szakmai Tanácsa az 1999re szóló támogatások összegét. Az igények ugyan jócskán meghaladták a szétosztható összeget, de a tanács tagjainak meglepetésére még ebből a pénzből is lefaragtak. A szlovákiai alkuratórium hétfői ülésén a tavalyi kerethez képest 3 millió forinttal csökkentette a hazai magyar sajtó támogatására fordítható öszszeget. Ugyanakkor a Helyi és Regionális Projektek Szakmai Tanácsának létrejöttével a többi szakbizottság tulajdonképpen az előző évi pénzmennyiséggel gazdálkodhat. Szilvássy József, a lapkiadási tanács elnöke elmondta, hogy a döntés hosszas, indulatoktól sem mentes vita után született, melyben Köteles László parlamenti képviselő azzal érvelt, hogy a lapok több pénzt kaptak a kulturális minisztériumtól, mint a civil szervezetek. Kollégája, Kvarda József pedig kijelentette, tudomása szerint az Új Szó jelentős mértékben kapott hirdetésmegrendelést az Általános Hitelbanktól, ezért ne támogassák. Bizalmasnak mondott információját Slezákné Kovács Edit cáfolta. Á lapunkat kiadó Vox Nova Rt. igazgatója elmondta, hogy örülne ennek a megrendelésnek, de máig egy fillér sem érkezett a kiadó számlájára. Az alkuratórium döntése azért is helytelen - nyilatkozta az igazgatónő -, mert az Első Lapterjesztő Társaság több mint 11 millió koronával tartozik a kiadónak, s nem fizetett más lapoknak sem, tehát valóban súlyos veszélyben van a kiadás. Az Illyés Közalapítvány lapkiadásra szánt támogatását a szakmai tanács a következőképpen osztotta el: Tücsök 800 ezer, Tábortűz 900 ezer, IFI 1.400 ezer, Irodalmi Szemle - 700 ezer, Kalligram - 800 ezer, Szőrös Kő - 500 ezer, Katedra - 700 ezer, Fizikafüzet - 100 ezer, Új Szó - 3 millió, Csallóköz -1 500 ezer, Új Nő - 2 millió, Komáromi Atelier - 600 ezer forint, (ú) Szigeti László oktatási államtitkár a Dunaszerdahelyi járás iskoláiba látogatott Pénzszűke és helyszűke ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Dunaszerdahely. Szigeti László oktatásügyi államtitkár tegnap a Dunaszerdahelyi járás néhány iskolájába látogatott el. Az államtitkárt elkísérte A. Szabó László, az Oktatásügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője és Hecht Anna, a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal oktatásügyi és kulturális szakosztályának vezetője is. Szigeti László találkozott a járás iskoláinak igazgatóival és pedagógusaival, valamint az iskolai önkormányzatok, a helyi képviselőtestületek, a civil szervezetek és a szülők képviselőivel, akiket az aktuális oktatáspolitikai tervekről tájékoztatott. Az iskolák irányításának kérdése mellett szó esett az oktatásügy anyagi gondjairól is. Az államtitkár elmondta, hogy a pénzhiány miatt a minisztérium kénytelen volt bizonyos fontossági sorrendet felállítani: elsődlegesnek az oktatásügyben dolgozók fizetésének biztosítását tartják, második helyen áll az iskolák üzemeltetése, és sajnálatos módon csak ezek után lehet szó a tanszerekről, segédeszközökről, nem is beszélve a nagyobb beruházásokról. A helyzet súlyos, hiszen a járás több iskolája tanteremhiánnyal küzd. A dunaszerdahelyi Komenský utcai alapiskolában 24 tanterem van, az osztályok száma viszont 40. A magyar tanítási nyelvű szakmunkásképző és leánynevelő szakközépiskola pedagógusai a helyszűke miatt kénytelenek váltott műszakban tanítani, a diákok egy része délután jár iskolába, (as) Legalább haladunk Johnson távozik Pozsony. „Nyugodtan távozom, hiszen a megfelelő irányba haladnak Szlovákiában a változások" nyilatkozta az USA leköszönő pozsonyi nagykövete. Ralph Johnson júniusban fejezi be pozsonyi működését, de magánemberként még szívesen látogat majd Szlovákiába. Tegnap Peter Weisszel, a parlament külügyi bizottságának elnökével értékelte az őszi választások utáni helyzetet. „Jó, ha egy ilyen tulajdonságokkal rendelkező diplomata működik az országban" mondta Weiss. Johnson szerint helyes módszer a közvetlen elnökválasztás, és bár a volt kabinet súlyos gondokat hagyott maga után, két-három éven belül már számottevőjavulás is elérhető. (SITA) Hatszázmilliós voksolások Drága volt a szavazás Pozsony. 294,4 millió koronába került a tavaly őszi parlamenti választás - derült ki a pénzügyi tárca tájékoztatójából. Az önkormányzati választás „csak" 222,6 millióba, a parlamentivel egybekötött (érvénytelen) referendum körülbelül 82 millióba került. Az összeget hatszáz milliót - főleg a szavazólapokra, a szavazóbizottságok szervezési költségeire, illetve az adatok feldolgozására költötték. (SITA) RÖVIDEN Environmentális fejlesztésértékelés Pozsony. Miklós László környezetvédelmi miniszter nyitja meg a közép- es kelet-európai államok regionális szintű tanácskozását a pozsonyi Műszaki Egyetem Építészeti Karán. A találkozó témája: ,A közép- és kelet-európai environmentális fejlesztési programok értékelése". A megnyitóra ma délután fél háromkor kerül sor. (TA SR) Emelkedik a sertéshús ára Pozsony. Várhatóan emelik a sertéshús behozatali vámpótlékát 43,7 százalékkal. Ez a hús árának drasztikus emelkedését jelentené, kivételt csak a Csehországból származó'húsfélék képeznének. A kormány a hazai élelmiszeripar védelmében javasolja a megszorító intézkedést, amely a beharangozott fél évnél hosszab ideig is érvényben maradhat. (SITA) Jaroslav S. reménykedhet Pozsony. Ján Čamogurský igazságügyminiszter szerint Jaroslav S. elméletileg kegyelmet kaphat Mikuláš Dzurinda kormányfőtől, mivel a SZISZ igazgatójának, Ivan Lexának parancsát teljesítette i íj. Michal Kováč elrablásának megszervezésékor, s ez enyhítő körülmény lehet a bírósági tárgyaláson is, hogy felettese nyomására cselekedett. (SITA) Hírzárlat és nyilatkozatváltás a nyelvtörvény ügyében A PEP nyelvi elvei SITA-HlR Pozsony. Pavol Hamžík, a kormány integrációért felelős alelnöke szerint a kisebbséginyelv-használati törvényt előkészítő munkacsoport, amelynek Ľubomír Fogaš és Csáky Pál mellett Ivan Simko (SZDK) és ő is tagja, a Fogaš-féle tervezetből indul ki, noha az MKr alapelvekkel kapcsolatos egyes észrevételeit is figyelembe veszi. A PEP kormányalelnökének nyilatkozatát Csáky Pál felháborodással vette tudomásul. Hamžík közölte, a kabinet május végéig elkészíti törvény becikelyezett tervezetét, hogy az már a parlament júniusi ülésszakán első olvasatban napirendre kerülhessen. Az alelnök hangsúlyozta, a törvény elfogadása az utolsó politikai előfeltétel teljesítése lenne az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt. Kifejtette, a koalíció figyelembe vette a Polgári Egyetértés Pártja javaslatait is, amelyek szerint a 20 százalékos használati küszöböt érvényesítenék, és az adott kisebbség nyelvén folyhatna az önkormányzati testületek ülése, ha azzal minden jelenlévő egyetért. A PEP elképzelései szerint a települési önkormányzatok egyes hivatalos iratai és rendeletei az adott kisebbség nyelvén is megjelentethetők, viszont a szlovák nyelvű felvételiztetéshez ragaszkodik a párt. A bírósági nyelvhasználatot a Büntetőtörvénykönyv elégségesen rendezte, hiszen lehetővé teszi tolmács közreműködését, véli Hamžík, ezért a tervezetnek ezzel nem kell fogalakoznia. Csáky szerint Hamžík nyilatkozatával megsértette a koalíció ideiglenes hírzárlatra vonatkozó egyezségét. Hangsúlyozta, az EBESZ, ET, és EU szakértői véleménye „bölcs volt", mert kidolgozói „ európai politikusok". Az alelnök ugyanakkor reményét fejezte ki, a koalíciós tanács tegnap esti ülésén előrelépés történik az ügyben, hiszen eddig is ez a fórum adott lendületet a munkához, (kár) Dunaszerdahelyen járt a parlament alelnöke Állami segítségre várva ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Dunszerdahely. Bugár Béla, a parlament alelnöke és a Nagyszombati kerület járási hivatalvezetői tegnapi megbeszéléseiken elsősorban a nézetkülönbségekről tárgyaltak nyilatkozta Keszegh Pál, a dunaszerdahelyijárási hivatal elöljárója, a találkozó kezdeményezője, majd hozzáfűzte: a régió számtalan problémával küzd, melyeket helyi szinten nem lehet megoldani. A legnagyobb gond a munkanélküliség. A felek tehát a szociális szféra és az államigazgatás reformjáról, illetve az adóreformokról tanácskoztak. A parlament alelnöke beszámolt az államigazgatásban esedékes létszámleépítésről, melyre a kerületi és ajárási hivatalok által előterjesztett javaslatok alapján kerül sor. A felek egyetértettek abban, hogy határozott szociálpolitikai lépésekre van szükség, melyek elsősorban a különböző segélyek folyósítása terén tapasztalt visszaéléseknek vetnének véget, hiszen ezek nagyon sokba kerülnek. Az Első Építési Takarékpénztár fogadásán Bugár hangsúlyozta: a takarékpénztár azzal, hogy idén közel 8,5 milliárd koronát különít el a lakásépítés támogatására, jelentős mértékben hozzájárul a kormányprogram teljesítéséhez. A parlament alelnöke beszámolt az építési takarékról szóló törvény előkészületeiről is. (szm) Izrael pozsonyi nagykövete 26 olyan szlovák állampolgárt tüntetett ki, akik a második világháború idején szlovákiai zsidókat mentettek meg. Az ünnepségen részt vett Jozef Migaš házelnök is (TA SR-felvétel)
