Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-19 / 113. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 19. KOMMENTÁR Kétféle választó van HOLOP ZSOLT Szlovákiában most csak kétféle választó van: aki Mečiarra szavaz, és aki semmiképpen sem. A második elnökválasztási forduló előtti kampányban azt kell elérnie Rudolf Schusternek és a kormánykoa­líciónak, hogy a demokratikus fejlődést támogatók minél nagyobb számban járuljanak az urnákhoz. Az első forduló előtti kampányban a jelöltek nem tudták jelentős mértékben megváltoztatni, növelni saját preferenciáikat, sőt, Mag­da Vášáryová több szavazatot kapott volna, ha semmit nem csinál. Felmérések szerint a választók kétharmada, háromnegyede már jó­val a kampány előtt eldöntötte, kire adja voksát, és semmilyen ha­tással nem volt rá a korteshadjárat. A második forduló előtt ez az arány száz százalék. Mečiar semmivel sem tudja a maga oldalára állítani azokat, akik eleve elutasítják őt, Schuster pedig hiába ha­lászna Mečiar felségvizein. Az őszi parlamenti választáson a DSZM és az SZNP közösen valami­vel több mint egymillió-kétszázezer szavazatot kapott, s Mečiarnak valószínűleg most is sikerül mozgósítania ekkora (vagy nagyobb) szavazóbázist. Az SZNP választóinak nagy része már az első körben reálisan felmérte, hogy Slotának nincs esélye. Ami ennél kellemet­lenebb hír, hogy a felmérések szerint például a DBP választóinak 8 százaléka is Mečiarra szavazott, de a többi kormánypárt szavazótá­borában is tapasztalható néhány százalékos „átpártolás". Rudolf Schuster az első körben közel egymillió-négyszázezer voksot gyűjtött be, Mečiar 300 ezerrel kevesebbet. Ha Schusternak csak megismételnie sikerül ezt az eredményt, s nem tudna javítani, rendkí­vül szoros lenne a verseny. A jobb eredmény mellett szól, hogy Vášá­ryová és Švec szavazatait ő gyűjti be, és az első körben Ivan Mjartan is inkább kormánypárti, mint ellenzéki térfélről gyűjtött voksokat. Bármilyen furcsa, de a gyengébb eredmény veszélye éppen abból ered, hogy a kassai főpolgármester magabiztosan nyert szomba­ton, tíz százalékot vert Mečiarra. Ez a polgárokban olyan érzetet kelthet, hogy a második forduló is előre lefutott, Schuster biztosan nyer „az én szavazatom nélkül is". Május 29-én ugyanaz lesz a szlogen, mint az őszi parlamenti vá­lasztásokon: minden voks számít. Már csak azért is, mert mind a belpolitikai viszonyok, mind a külföld megítélése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy Schuster orrhosszal győz, vagy tíz­tizenöt százalékkal veri meg Mečiart. Mečiar választói, ha kellene, háromszor is elmennének szavazni ­ezt maga a vezér jelentette ki. Ebben az egyben nem téved. Rabin csak egy volt GÖRFÖL ZSUZSA Ruthie Zohar, az izraeli védelmi minisztérium alkalmazottja kény­telen leborotváltatni a fejét, csak annyi haja maradhat, hogy olvas­ható legyen rajta az „Ehud" név. A hölgy fogadást vesztett, hitt ab­ban, hogy Netanjahu ismét győz. Túl optimista volt: már 18 éve nem fordult elő Izraelben, hogy a hivatalban levő kormányfő újra nyert volna. Igaz, az sem, hogy olyan nagyot bukjon, mint Netanja­hu, aki kormányzása három éve alatt hibát hibára halmozott, szinte vonzotta a botrányokat. Legfőbb bűne azonban az volt, hogy elal­tatta a békefolyamatot, az utolsó baklövése pedig, hogy megpróbál­ta bezáratni a jeruzsálemi palesztin irodákat. Ezek után már az sem segített rajta, hogy a Siratófalnál imádkozott a győzelemért. Ezzel szemben Ehud Barak vérbeli tábornokhoz méltón tervezte meg hadjáratát a kormányfői tisztségért. Tisztában volt vele: a cím­lapfotókat, a tévét nem neki találták ki, hiszen nemcsak vitathatat­lan katonai képességeinek köszönheti az „izraeli Napóleon" becene­vet, hanem kerek képének, alacsony, köpcös termetének is. A reto­rikában sem jeleskedik, ezért nagyon ügyesen tért ki a televíziós párbaj elől, s az egész kampány során csak annyit szerepelt, amennyit feltétlenül muszáj volt. Aki ebből netán azt a következte­tést vonná le, hogy Barak egy bunkó katona, akkor nagyon téved: kiváló matematikus, szereti és ismeri az irodalmat, a zenét, maga is jól zongorázik. Politikusként azonban még kezdő: 1995-ben vezér­kari főnökként fejezte be katonai karrierjét, s Jicchak Rabin vonta be a politikába. Előbb belügyminiszter lett, majd Rabin meggyilko­lása után külügyminiszter. Netanjahuval szembeni 1996-os veresé­ge után pedig Pereszt váltotta fel a Munkapárt élén. Hívei számára ő Rabin örököse, az az ember, aki egyesítheti Izraelt, megteremthe­ti a békét és a biztonságot. Nagy arányú győzelme erre módot ad, a Szíriával, Libanonnal beígért békekötés is ebbe az irányba mutat. De Rabin csak egy volt. Barak még nem nagyon részletezte a pa­lesztinokkal szembeni politikáját, s ennek talán oka van. Érdemes emlékezni: egyike volt azoknak, akik 1995 szeptemberében a Ra­bin-kormány tagjai közül nem támogatták a PFSZ-szel kötött meg­állapodást a palesztin autonómia kiterjesztéséről. Főszerkesztő: Grendel Ágota (S8238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: I lolop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238311), -kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkeszlőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, tax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a l'NS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamin! a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava — Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk A múlt évi őszi hatalomváltás a kétoldalú kapcsolatokban is választóvonal Integrációnk lehetősége Milyen volt Szlovákia külpoli­tikája a változás évének tar­tott 1998-ban? Az Eduard Ku­kán vezette szlovák diplomá­cia erre a kérdésre kereste a válaszokat a parlament elé terjesztett éves jelentésében. KORPÁS ÁRPÁD A törvényhozás által jóváhagyott beszámoló a két- és több oldalú kap­csolatokban is határozott különbsé­get tesz a parlamenti választásokat megelőző és az azokat követő időszak között, hangsúlyozva, hogy az új kormány konkrét lépéseket tett a korábban csorbát szenvedett szlovák külpolitika érdekében. 1997. decemberi luxemburgi csúcs­értekezletén az Európai Unió Litvá­niával, Lettországgal, Romániával és Bulgáriával együtt Szlovákiát is a csatlakozási tárgyalások második körébe utalta, ám a Vladimír Mečiar vezette kabinet ezt követően sem teljesítette a tárgyalási alapfeltétel­ként megszabott koppenhágai krité­riumokat. A közös szlovák és uniós tanácsnak 1998-ban csak a művelő­déspolitika terén sikerült némi ered­ményt elérnie, így az ország tavaly áprilistól egyebek közt a Socrates és A Mečiar-kabinet ez után sem teljesítette a kop­penhágai kritériumokat. a Leonardo da Vinci kulturális prog­ramba is bekapcsolódhatott. Az Unió és Szlovákia közös parlamenti bizottsága májusban kényes kérdé­seket vetett fel a szlovák belpolitiká­val, a partnerségi viszonnyal, Bős­Nagymarossal, az agrárpolitikával és az atomerőművekkel kapcsolat­ban. Az ülésen egyeden uniós aján­lás sem fogalmazódott meg, mivel az ország korábbi vállalásait sem teljesítette. A távolságtartó, sőt el­mérgesedett viszony azt eredmé­nyezte, hogy az Unió még novem­berben sem javasolta végrehajtó szervének, az Európai Tanácsnak, hogy Szlovákiát is vonják azon tár­sult államok körébe, amelyekkel már megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. A jelentés ugyanakkor pozitívan értékelte a szeptemberi szlovákiai politikai változásokat, majd Hans van den Broek, az Euró­pai Bizottság bővítési főbiztosa egy magas szintű munkacsoport létre­hozását is kezdeményezte, annak jeleként, hogy Szlovákia megkülön­böztetett bánásmódban részesül a csatlakozási folyamatban. Az Euró­pai Tanács decemberi csúcsa egyéni elbírálást ígért a társult országok felkészültségét illetően, és felszólí­totta az Európai Bizottságot, dol­gozzon ki új értékeléseket az év vé­gén esedékes helsinki EU-csúcsra. Az uniós Európa Parlament tavaly márciusban határozatban helytele­nítette a NATO-népszavazás meghi­úsítását, az azt követő kétes am­nesztiarendeletet, de tiltakozott a mohi atomerőmű júniusra tervezett üzemeltetése ellen is. Némileg ered­ményesebbnek mondható az idén fél évszázados Európa Tanáccsal va­ló együttműködés. Szlovákia tavaly csatlakozott a klónozás tilalmával, a bioorvoslással, és a gyermekek joga­ival kapcsolatos európai egyezmé­nyekhez, és az 1998-ban felállított Európai Embetjogi Bíróság 40 fős testületében is képviselteti magát. Felemásság jellemezte a NATO-hoz fűződő szlovák viszonyt is, a jelen­tés szerint a kapcsolattartás tulaj­donképpen csak az akkor Jozef Tuchyňa vezette hadsereg műszaki fejlesztésének és a Szövetség tevé­kenységében való aktív részvétel­nek köszönhető. A parlamenti jelen­tés leszögezi, a visegrádi együtt­működés segítheti az ország NATO­csatlakozását. A Kukán vezette szlo­vák diplomácia átvette a Mečiar­kormány célkitűzését, miszerint Szlovákia 2000-200l-ben tagja kí­ván lenni az ENSZ Biztonsági Taná­csának. A múlt évi őszi hatalomvál­tás a kétoldalú kapcsolatokban is választóvonal. Az Egyesült Államok szeptember előtt jobbára csak a ka­tonapolitikai együttműködést érté­kelte, s bár a szlovák államfő és a A visegrádi együttműkö­dés segítheti az ország NATO-csatlakozását. parlament alelnöke is járt Washing­tonban, látogatásuk viszonzadan maradt. A gazdasági kooperáció en­nek ellenére is élénk, az USA a ne­gyedik legnagyobb befektető Szlo­vákiában. Nagy-Britanna követke­zetesen az elszigetelés politikáját alkalmazta az országgal szemben, az összes EU-tagállam közül a leg­szigorúbban, amit tovább terhelt a roma kivándorlás felvetette vízum­kérdés. A német politika a tavalyi Kohl-Schröder párharc miatt sem szentelt nagy figyelmet az ország­nak, de ez a gazdaságban nem volt érezhető, hiszen a szlovák behoza­tal egynegyede Németországból származik. Az Orosz Föderációval fenntartott kapcsolatokat a nyers­anyag-behozatal és az orosz tarto­zások kérdése alakította leginkább. A gyengülő szlovák kivitel miatt megbillent külkereskedelmi mérle­get csak az orosz nyersanyag tava­lyi alacsony árai állították vala­mennyire helyre. A politikai kap­csolatokat a jelentés különösebben nem értékeli, csak megjegyzi, az orosz sajtó hitelesen számolt be a szlovákiai történésekről. TALLÓZÓ PRAVDA Feltérképeztük az alvilágot - jelen­tette ki magabiztosan Angyal Imre. Az országos rendőrfőkapitányság alelnöke kimondottan optimista, hi­szen a belügyminisztériumi dolgo­zók munkáját „mindenki nagyra ér­tékeli - már nemcsak a tárcán belül, hanem a tömegtájékoztatásban is". Értékelni a szervezett bűnözés elle­ni harc eddigi eredményeit - szerin­te - nem lehet csak a legszembetű­nőbb esetek (a dunaszerdahelyi maffiózóirtás és a Ducký-gyilkos­ság) alapján, „tudniillik Ducký felté­telezett gyilkosa - más bűncselek­ményért - már vizsgálati fogságban várja, amíg megtaláljuk az ellene szóló bizonyítékokat." Súlyos prob­lémát jelentenek a bűnbandák fel­számolása után keletkező „szervez­kedések" - az ellenük való harcban több anyagi támogatást vár az alel­nök. Megjegyezte: a helyzet koránt­sem olyan sötét, mint Oroszország­ban - ahol gyárakat, bankokat, sőt egész járásokat tart uralma alatt a maffia -, hiszen az őszi választások után sikerült megállítani a szerve­zett bűnözés beszivárgását a nagy­politikába. „Ötvenkét csoport fel­építését és működési területét már ismetjük, a vizsgálat azonban ko­rántsem ért még véget". SME Tizenhét százalékos a munkanélkü­liség aránya Szlovákiában. Az isko­laév végeztével - sajnos - tovább nő majd a foglalkozás nélküliek szá­ma. „Csak a nyári szünidő végezté­vel jelentkezzenek a munkahivata­lokban: augusztus 31-ig diáknak számítanak. Addig még biztonság­ban vannak" - idézi a lap az egyik kerületi hivatal illetékes osztályve­zetőjét. „Csak pihenjék ki magukat, vagy vállaljanak alkalmi munkát. Aki már a munkanélküliek listájára került, bizonyos értelemben nem rendelkezik annyi szabadsággal, mint egy diák. Legalábbis pénzügyi téren nem" - mondja az illetékes. Az államkasszának sem tesz jót, hogy rengeteg friss végzős rögtön segélyért folyamodik. A megoldás persze nem egyszerű. A munka­adók szívesebben látják a gyakor­lott munkaerőt, a munkahivatal pe­dig sokszor „csak továbbképző tan­folyamokat kínálhat". NÁRODNÁ OBRODA „Meggyőződésem, hogy a főiskolás diákoknak anyagilag is hozzá kelle­nejárulniuk a felsőfokú képzéshez" -jegyezte meg az akkreditációs bi­zottság elnöke. Ehhez viszont - fej­tegeti Lev Bukovský - a támogatási rendszer átszervezéséhez van szük­ség, az ösztöndíjak és a kölcsönök elosztását is figyelembe véve; „hogy aztán ne csak a gazdagok jár­hassanak egyetemre". Vagyis egyik zsákból a másikba öntögetnék a pénzt, de „így a diákok legalább ér­tékelnék a művelődésre kiadott anyagiakat". Persze, egyes iskolák összevonásával, illetve megszünte­tésével is elérhető lenne bizonyos megtakarítás, de erről még korai beszélni. Erre a radikális lépésre csak a nemrég keletkezett intézmé­nyek esetében kerül majd sor. VISSZHANG Aki akart, az jóllakott Fölháborítónak tartom Janda János írását - Kulturálatlan kultúra ­(Új Szó, 99. 5.13). Egyoldalúan itéli(k) meg a Tompa szavalóver­senyt. Ha ismerné a sorok írója a Csemadok helyzetét, azt, hogy évek óta egy fillér áílami támogatást nem kapott, hogy az idei szavalóversenyt a szervezők szinte saját zsebükből, kölcsönökből kezdték finanszírozni, szervezni, s teljes bizonytalanság­ban, két nappal a verseny előtt még úgy volt, hogy elmarad az egész, mivel nincs meg az ígért pénz, amelynek a fele a verseny előtt egy nappal (!), az utolsó pillanatban ér­kezett meg, hogy több ember in­gyen, szabad idejében dolgozott, ki­lincselt, telefonál stb. Vannak, akik saját kényelmüket többre tartják, mint az ÜGYET. A sokat kritizált munkásszálláson kívül (és a mező­gazdasági szakiskola kollégiumán kívül) más szállás nincs a városban. A cikkben leírtak a szociális helyisé­gekkel kapcsolatban valótlanok. Az autóbuszon kívül két személygép­kocsi is „szolgálatban" volt. Janda úr és családja egyetlen éjszakát sem töltött az ominózus szálláshelyen, saját kérésükre áthelyeztük őket. A munkásszállóban már máskor is voltak vendégeink, akiknek nem voltak panaszaik. Nem ínterhotel, igaz, de mi sem az Európa Szálló­ban voltunk elszállásolva Komá­romban. Az étkezés már máskor is történt jegyre, így működik ez, ké­rem, más helyeken is. Aki akart, jól­lakott. A gömöri szavalók és más, járásunkbeli csoportok, szólisták, ha idegen helyen szerepelnek, igyekez­nek alkalmazkodni a körülmények­hez, s jól érezni magukat. Úgy gon­dolom, hogy hibáink ellenére ezen a versenyen ezek a pozitívumok vol­tak túlsúlybari. A zsúfolt nézőterek, a fesztiválklub hangulata, a Rik­kancs fesztiválújság sikere is ezt bi­zonyítja. Aki jól akarta érezni ma­gát, az jól érezte, s ezt közölték is velünk pl. a fesztiválklubban - aho­vá Ön azt hiszem, el sem jött - épp a Komáromi járásból érkezettek. Pe­dig a klub is kísérőrendezvény volt, mint a délelőtti több városnézés (kí­sérővel), múzeumlátogatás, a szom­bat délutáni táncház a gyerekeknek. Ha a fenti programokat nem vették komolyan a kísérők, s nem vitték el gyerekeiket azokra, az az ő hibájuk is. Minden szervező nevében vissza­utasítjuk azokat a gyanúsítgatáso­kat, melyek a megítélt támogatást kezelésére vonatkoznak. Az állami támogatás az adott célra használták fel, s az előírt módon és időben lesz elszámolva, a megfelelő helyen. Re­mélem, hogy a jó érzésű, kultúrát kedvelő emberekkel ismét találkoz­hatunk jövőre Rimaszombatban. Bi­zonyos körök és személyek évek óta azon mesterkednek, hogy e verseny elkerüljön Rimaszombatból. Nos, mi, szervezők ezzel sohasem értet­tünk egyet. A Tompa Mihály Orszá­gos Vers- és Prózamondó Verseny­nek ameddig mi leszünk az egyik főszervezői, Rimaszombatban van a helye, s ott is marad. Vörös Attila Csemadok TV-titkár, Rimaszombat

Next

/
Thumbnails
Contents