Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-04 / 101. szám, kedd

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS Tárgyalások kezdődnek Bogotá. Andrés Pastrana kolumbiai elnök és Manuel Marulanda, a legerősebb latin-amerikai gerillamozgalomnak számító Kolumbiai Fegyveres Erők (FARC) vezetője megállapodott abban, hogy csütörtökön érdemi béketárgyalásokat kezdenek. A tárgyalások színhelye San Vincente del Caguantól délre, az őserdőben lesz - áll a kolumbiai elnöki hivatal közleményében. Egyezség született egy nemzetközi bizottság létrehozásáról is, amely a tárgyalások menetét, a megállapodások végrehajtását fogja ellenőrizni. Pastrana és Marulanda a kolumbiai társadalom és a nemzetközi közösség türelmét kérte a várhatóan hosszú béketárgyalások idejére. (MTI) Meglepetés Panamában Mirjana Markovics amerikai tévéinterjúja Férjének hű támasza MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök feleségével, Mirjana Markoviccsal készített interjút sugárzott vasárnap a CBS amerikai tévéhálózat. A beszélgetést szombaton rögzítették. Mirjana Markovics, aki marxista szociológus professzor, és a neokommunistaként számon tartott baloldali egységpárt élén saját férjének legfőbb koalíciós partnere, az interjúban tagadta, hogy a szerbek részéről etnikai tisztogatás folyik Koszovóban. Nem adott hitelt azoknak a beszámolóknak, miszerint civileket gyilkolnak le, és nőket erőszakolnak meg. Azt hangsúlyozta, hogy a szerbek csak a saját hazájukat védik az agresszióval szemben. Az Egyesült Államok és a NATO katonai fellépését a vietnami háborúhoz hasonlította, és a megtámadott kis nép erkölcsi igazságát hangoztatta. Azt állította, hogy a koszovói albánok soha nem lázadtak volna fel Jugoszlávia ellen, ha külföldről nem bátorítják őket erre. Egyetlen gyanúsított London. A brit rendőrség vasárnap bejelentette, hogy egyeden egy embert gyanúsít a Londonban elkövetett három pokolgépes merénylet végrehajtásával. London rendőrfőnökének helyettese közölte, hogy a 22 éves David Copelandot gyanúsítják mindhárom merénylet elkövetésével. A nyomozás jelenlegi szakaszában minden jel arra utal, hogy a fiatalembernek nincs köze a merényletekért felelősséget vállaló szélsőséges szervezetekhez, egyedül követte el az összesen három halálos áldozatot és több mint száz sebesültet követelő robbantásokat Brixtonban, Brick Lane-ben és a Sohóban. A foglalkozására nézve műszerész fiatalembert szombaton hajnalban vették őrizetbe a London közelében fekvő Cove-ban, és lakásán valóságos bombagyárat találtak. Copeland ellen vasárnap robbantások merényletek és gyilkosságok elkövetésének gyanúja miatt vádat is emeltek. (MTI) Panamaváros. A várakozásokkal ellentétben Mireya Moscoso, az ellenzéki Arnulíista Párt elnökjelöltje az előzetes adatokból valószínűsíthetően - megnyerte a vasárnap megtartott panamai választásokat. A szavazatok 72 százalékának összeszámlálása után közzétett eredmények szerint Moscoso a voksok 44 százalékát szerezte meg, míg a jelenlegi kormányzó párt jelöltje, Martin Torrijos tábornok 38 százalékos eredményt ért el. Vasárnap este maga Torrijos is elismerte Moscoso győzelmét, és gratulált riválisának. (MTI) Az 52 éves Mireya Moscoso - Arnulfo Arias korábbi elnök özvegye - személyében az 1903 óta független Panama első női elnökét választotta meg. (TA SR/AP) Libanoni összecsapás Tírusz (Szúr). Az Izrael által megszállt Dél-Libanonban egy izraeli katona meghalt, egy másik súlyosan megsebesült tegnap reggel a terület visszafoglalásáért harcoló arab gerillaszervezet, a Hezbollah aknavetős támadása következtében. A libanoni forrásokra hivatkozójelentés szerint az összecsapás a megszállt övezet nyugati részének határán volt. (MTI) Elesett három orosz rendőr Moszkva. Az ingus-csecsen határon három orosz rendőrt lőttek agyon tegnap reggel ismeretlen fegyveresek, akik lesből támadtak a járőrre, amely az ingus-csecsen adminisztratív határon látott el járőrszolgálatot. Szergej Sztyepasin orosz belügyminiszter alig egy hete tett ígéretet arra, hogy lezárják az orosz-csecsen adminisztratív határt, a rendőrök figyelmeztetés nélkül tüzelhetnek a banditákra, de nem akadályozzák a békés polgárok szabad mozgását az ellenőrző pontokon. (MTI) Aláírásgyűjtést kezd a KMKSZ oktatásügyben Egy törvény kellene Parlamenti botrány egy kendő miatt Törökországban Bülent Ecevit kapott kormányalakítási megbízást, de két koalíciós partner is kellene Robbantások Londonban HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Ankara. Süleyman Demirel török köztársasági elnök tegnap kormányalakítással bízta meg Bülent Ecevitet, az április 18-i parlamenti választásokon győztes Demokratikus Baloldal Pártjának (DSP) vezetőjét. A pártnak, amely a választásokon a voksok 22 százalékát kapta, legalább két másik párt támogatására van szüksége a parlamenti többség megszerzéséhez. Megfigyelők úgy vélik, hogy Ecevit nagy valószínűséggel a jobboldali nacionalista szemléletű Nemzeti Cselekvés Pártjával fog szövetségre lépni, amely jelenleg a török törvényhozás második legnagyobb politikai csoportosulása. A két párt hasonló nézeteket vall a ciprusi helyzetről, az ország európai uniós csatlakozási törekvéséről és gazdasági kérdésekről, ám a hetvenes évekbeli ellenségeskedéseik miatt, amelyek fegyveres öszszetűzésekbe is átcsaptak, akár A kiskőszegi (Batina) Duna-híd, amely Horvátországot Szerbiával köti össze. Ha sor kerül a NATO szárazföldi csapatainak bevetésére, akkor - szakértők szerint - ez a híd fontos szerephez juthat. (Somogyi Tibor felvétele) Csernomirgyin Washingtonban; a NATO állítólag ismét eltalált egy autóbuszt Solana nagyon bizakodó Moszkva/Madrid/Belgrád/ Bonn. Washingtonba repült tegnap Viktor Csernomirgyin, az orosz államfő balkáni megbízottja, hogy Bili Clinton amerikai elnökkel, Al Gore alelnökkel és Kofi Annan ENSZ-főtitkárral tárgyaljon. Megbeszéléseiről lapzártáig nem kaptunk jelentést. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Javier Solana, a NATO főtitkára a spanyol televízió Antenna 3. csatornájának adott tegnapi nyilatkozatában meggyőződéssel hangoztatta, hogy Szlobodan Milosevic jugoszláv elnök már csak „rövid ideig fog ellenállni". Solana szerint a jugoszláv „légierő és haditengerészet erősen meggyengült". „Arra törekszünk, hogy szétzúzzuk a Koszovóban levő szerb hadsereg utánpótlási bázisait" - mondta a főtitkár. „Kitartóbbnak kell lennünk, mint a diktátor" - hangsúlyozta a továbbiakban Solana, hangoztatva azt is, hogy Milosevics a jövőben nem maradhat meg az államelnöki székben. A szerbeknek „el kell majd távolítaniuk Milosevicset funkcióiból", s ugyanezt kell tennie a hágai Nemzetközi Törvényszéknek is - vélekedett a tévéinterjúban az északatlanti szövetség első embere. Tegnap kora délután ismét egy autóbuszt talált el a NATO egyik harci gépe Jugoszláviában. Az első jelentések szerint legkevesebb tíz halottja van a légitámadásnak, amely a koszovói Pec városát Montenegróval összekötő úton történt - közölte a rendőrség a pristinai szerb tájékoztatási központra hivatkozva. A központ szerint további tíz személy megsérült a busz utasai közül. Tegnap hajnalban két NATO-rakéta csapódott be egy üresen álló pristinai laktanyában. A Tanjug jugoszláv hírügynökség szerint ez volt az egyetlen légi csapás, amelyet az atíani szövetség tegnapra virradóra mért a szerbiai Koszovó tartomány közigazgatási központjára. Pristinában szombat óta szünetel a „Kitartóbbnak kell lennünk, mint a diktátor." vízellátás, miután a NATO légitámadást hajtott végre a helyi víztározó ellen. A város negyedmilliós lakosságának nagyobb része az elmúlt hetekben elmenekült vagy kitelepítették; egyelőre nincsenek megbízható adatok arról, hogy hányan maradtak Pristinában. Csaknem tizenegy ezer koszovói menekült torlódott fel a szerbiai tartomány és Macedónia határán fekvő legfontosabb átkelőhelyen, miután tegnap reggelre újabb menekültszállító vonatok érkeztek Blace térségébe. Paula Ghedini, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője újságíróknak elmondta, hogy a blacei átkelőnél létesített táborban a hét végén ötezer menekült tartózkodott. Tegnapra virradó éjszaka vonaton 2 ezer, majd egy másik vonattal és autóbuszokon hozzávetőleg 4 ezer ember érkezett a táborba. Ghedini szerint a NATOcsapások kezdete óta most először érkezett éjszaka menekültszállító vonat az átkelőhöz. A hét végére közel 180 ezerre duzzadt a Macedóniában tartózkodó koszovói albán menekültek száma. A német belügyminiszter egy tegnapi nyilatkozatában megerősítette, hogy hazája kész további tízezer koszovói menekült átmeneti befogadására. Ottó Schily a Deutschlandfunk rádióban emlékeztetett: Németország április végéig tízezer albánnak nyújtott menedéket, teljesítve azt a vállalást, amelyet a Koszovót sújtó humanitárius katasztrófa enyhítése, a lakóhelyükről elűzött emberek befogadása érdekében tett. A belügyminiszter egyúttal figyelmeztette EU-beli kollégáit: az ő kormányaiknak is tartaniuk kellene magukat korábbi ígéreteikhez, amelyekben albán menekültek befogadását helyezték kilátásba. MTI-TUDOSITAS Ungvár. Aláírásgyűjtés megindításáról döntött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vasárnap tartott választmányi ülése. Azt szeretné elérni akciójával, hogy az ukrán közoktatási hatóság végre törvényben rögzítse a kárpátaljai magyarok jogát az anyanyelvi érettségi vizsgára és a magyar felvételizésre a megye felsőfokú tanintézeteibe. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke elmondta: azért döntöttek e lépés mellett, mert tovább nem tartható az a helyzet, hogy a kárpátaljai magyaroknak minden tanévet az anyanyelvű oktatás alapjogáért vívott, bizonytalan kimenetelű küzdelemmel kell kezdeniük. Már május van, de még mindig nincs biztosíték arra, hogy az idén is anyanyelvükön felvételizhetnek a magyar iskolák végzősei. Brenzovics azt is elmondta, hogy a KMKSZ választmánya nyilatkozatot fogadott el a kárpátaljai magyarság nyelvi jogaival kapcsolatban, amely hangsúlyozza: az Ukrajnában tapasztalható politikai törekvések a kisebbségi nyelvhasználat magánszférába történő viszszaszorítását célozzák, s több jel mutat arra, hogy a nemzetiségek nyelvhasználati jogait törvényileg akarják korlátozni. A nyilatkozat aggasztónak nevezi, hogy az új ukrán nyelvtörvény tervezetének rendelkezései gyakorlatilag lehetetlenné teszik a kisebbségi nyelvek alkalmazását a társadalmi élet legfontosabb területein, ráadásul az emberi szabadságjogokat is veszélyeztetik. A KMKSZ választmánya elengedhetetlennek tartja, hogy a kisebbségek nyelvi jogait érintő döntéseknél messzemenően vegyék figyelembe a már meglévő jogokat, a hatályos nemzetközi kötelezettségvállalásokat, s minden kisebbség számára lehetővé kell tenni nyelvének teljes körű regionális használatát. A CPJ legfrissebb jelentése a sajtó ellenségeiről Milosevicsé a pálma MTI-HIR Washington. Az Újságírókat Védelmező Bizottság (Committee to Protect Journalists, CPJ) nevű, New York-i székhelyű szervezet tegnap, a Sajtószabadság Világnapja alkalmából közzétette azoknak a vezető politikusoknak a listáját, akik megítélése szerint a sajtó szabadságának legfőbb ellenségeiként léptek fel az elmúlt esztendőben. Az idei lista élén Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök található. Az indoklás szerint Milosevics a megfélemlítések, a fizikai támadások, a bénító hatású bírságok és engedélymegvonások módszerével fokozta a független tömegtájékoztatás elnyomását.A „tízes csúcslistán" található még négy olyan politikus, akiket már tavaly is a sajtó kiemelt ellenségeként tartott számon a CPJ: Csiang Cö-min kínai, Fidel Castro kubai és Zine el-Abidin ben Ali tunéziai elnök, valamint Meles Zenavi etióp kormányfő. Új ember a listán Laurent Kabila, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke, Leonyid Kucsma ukrán államfő, Mahathir Mohamed malajziai miniszterelnök, Albert Fujimori perui elnök és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. A New York-i szervezet szerint ezek a vezetők katasztrofális hatást gyakorolnak a sajtószabadságra. hetekig is eltarthatnak tárgyalásaik. Valószínű, hogy Ecevit bevonja a kormányalakításba a konzervatív jobboldali Haza Pártot is, amely a negyedik helyet érte el a törvényhozási választásokon. A modern török állam történelmében példátlan események játszódtak le vasárnap a parlament alakuló ülésén, amelyen a képviselők letették az alkotmányos esküt. Merve Kavakci képviselőnő, az iszlám irányvonalú Erény Pártjának (Fazilet) tagja fejkendőben érkezett az ülésére, ami éles felháborodást és tiltakozást váltott ki a DSP képviselőiből: asztalukat ütögetve „kifelé, kifelé" kiáltásokkal próbálták meg távozásra bírni a képviselőnőt. A mély haragra gyulladt Ecevit pártvezér leszögezte: Törökországban senki nem avatkozik bele a nők magánéletébe, de a parlamentben nincs helye a magánéletnek, és mindenki köteles tiszteletben tartani a törvényeket. Ezt követően a parlament ülését másfél órára felfüggesztették, majd folytatták az eskütételt. A tiltakozás alatt csendesen a helyén üldögélő Merve Kavakci azonban nem tért vissza a terembe, és nem jelent meg, amikor név szerint szólították eskütételre. Itt kell megjegyezni, hogy Törökországban a nők által viselt fejkendőt úgy tekintik, mint a radiális iszlám elvekhez való ragaszkodás szimbólumát. Az Isztambulban megválasztott 31 éves képviselőnőnek majd egy másik parlamenti ülésen kell letennie az esküt. (CTK/AP)