Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-17 / 111. szám, hétfő

10 Gazdaság és fOgyaszTók ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 14. Fennállása óta tizenöt bajnoki címet szerzett a Slovan; Szlovák, Csehszlovák Kupa gazdagítja gyűjteményét, amelynek gyöngyszeme a KEK-győztesnek járó trófea Nyolcvanévesen is fiatal, győzelemre kész a megyei bajnokok tornáján is győ­zött, 2: l-re verte a Besztercebányát. Csehszlovákia első amatőr bajnoki címet 1927-ben szerezték meg, a döntőben a DSV Budweist győzték le 4:2-re. Sorainak két találata volt, Priboj és Poláček l-l góllal járult hozzá az eredményhez. A pozsonyiak 1935-ben egyedüli szlovák csapatként bejutottak az or­szágos bajnokságba. A selejtezők során többek közt Šťastný, Daučík, Luknár és Masarovič nyújtott kima­gasló teljesítményt. 1939-ig jól ment a játék, szurkolókból is volt elég, aztán a II. világháború előest­éjén minden megváltozott (ekkor keresztelték a klubot ŠK Bratisla­vára). Miután a német hadsereg megszállta Csehországot, ami az 1938/39-es bajnoki szezon végét je­lentette. így nyílt meg a kapiu az önálló szlovák bajnokság előtt, amelyben az ŠK Bratislavának do­mináns szerep jutott. Öt idényben négyszer végzett az első helyen. Ek­kor épült fel az új stadion, 1940. ok­tóber 27-én tartották a stadionavató mérkőzést a Téglamezőn. A pozso­nyiak ellenfele a berlini Hertha BSC volt, 15 ezer néző előtt 2:2-re vég­ződött a találkozó. A háború befeje­zése után a Slovan először a prágai Slaviát fogadta, s bár l:3-ra kika­pott, a lelátón barátságos hangulat uralkodott, mindenki örült, hogy vége a vérontásnak. Az ŠK megpróbálta a WM-sziszté­mát alkalmazni. Az új taktikával az égszínkékek megszerezték első or­szágos bajnoki címüket: 1949-ben a Slovan (akkor még Sokol NV Brati­slava) először lett csehszlovák baj­nok. Jim Šťastný és Gusto Herr­mann irányította a csapatot, mely­ben több neves játékos szerepelt, mint Reimann, Venglár, Vicán, Jaj­caj, Baláži, Laskov, Pažický, Tegel­hoff, Šimanský, Preis... A legtöbb A prágai vetélytársak nem számoltak vele, hogy a pozsonyiak hosszabb ideig érvényesülni tudnának az él­vonalban. Ebből a hitükből azonban ki kellett ábrándulniuk, ugyanis a következő két idényben megint az égszínkékek szerzték meg a bajnoki címet. Az ötvenes évben még egyet Két fontos évfordulóra emlé­keznek meg májusban a po­zsonyi Téglamezőn: 80 évvel ezelőtt alakult meg az ŠK Slovan Bratislava futballklub, amely kerek 30 éve ére el ed­digi legnagyobb sikerét. MAREK SVÁTEK A sors úgy hozta, hogy a 9-es lett a csapat szerencseszáma; 1919-ben alakult a klub, 1939-ben keresztel­ték ŠK Bratislavára és pontosan tíz évre rá szerezte meg első bajnoki cí­mét a csehszlovák ligában. A legna­gyobb eredmény azonban 1969-re maradt. Az égszínkékek a KEK-dön­tőben az FC Barcelonával találkoz­tak. A drámai összecsapásban nem kis meglepetésre 3:2-re legyőzték a katalán csillagokat, így Pozsonyba került a Kupagyőztesek Európa Ku­pája. Minden jel arra mutat, hogy a 20. század utolsó esztenedeje megint a Slovan éve lesz. A Szlovák Kupa döntőjében a Slovan 3:0-ra le­söpörte a besztercebányaiakat (ez­zel 10. kupagyőzelmét aratta), és úgy tűnik, a Mars Szuperligában is a Stanislav Griga vezette hajó ér első­ként partra. Május 3-án ünnepelték a Téglame­zőn az első szlovák futballklub fennálásának 80. évfordulóját. 1919. március 29-én az U Grajciara nevű kocsmában 25 lelkes focira­jongó ült össze, egy esetleges klub megalakításának ürügyén. Aztán komolyra fordult a dolog: az első hi­vatalos tanács három napra rá ült össze. A sorozatos összejövetelek­nek május 3-án érett meg a gyümmölcse, amikoris megalakult a 1. ČsŠK Bratislava. Három héttel a megalakulás után a csapat lejátszot­ta első mérkőzését. A Kuchajda (a mai Pasienky) pályáján a VAS Bratislava nevű magyar együttes el­len állt ki. Az első negyvenöt perc után J. Bednár góljaival az 1. ČsŠK 2:0-ra vezetett, de a továbbiakban a tapasztaltabb VAS játékosai fordí­tottak, és 4:2-re módosították az ál­lást. Egészen 1922-ig csak barátsá­gos mérkőzéseket rendeztek. Ezek során is sikerült kellő szurkolótá­bort toboroznia a csapatnak. 1922 tavaszán szervezték meg az első baj­nokságot, Nyugat-Szlovákia me­gyei bajnoka épp az 1. ČsŠK lett, sőt, Róbert Tomaschek csapatkapitány '&ŠÍP?; A Szlovák Kupa idei győztes csapata. És ha így megy tovább, a Mars Szuperligáé is (TA SR-felvételek) (1955) nyertek, de ekkor már Slovan UNV néven. 1961-től 1969­ig Slovan CHZJD névre hallgatott a klub, azóta egyszerűen csak ŠK Slovan. A 60-as években a Slovan a Szlovák Kupában uralta a terepet, 1962-64 között nyert, majd 1968­ban. Főleg az utóbbi jelentős, a dön­tőben a Dukla Prahát verték a po­zsonyiak. A KEK rostáján a Slovan az NK Boron, az FC Portón, az AC Torinón és a Dunfermline Athletics­szen hámozta át magát, a döntőben az FC Barcelona várta. Míg a katalá­noknál a gondterheltség legkisebb jele sem látszott, a pozsonyiak öltö­zőjében pattanásig feszült volt a hangulat, ugyanakkor elszántságot, harciasságot és bizonyítani akarást lehetett leolvasni az arcokról. A szlovákoknak 15 ezer korona pré­miumot ígértek, a katalánoknak 50 ezer márkát. Ez a különbség nem ér­ződött a játékon. Május 21-én a bá­zeli Szt. Jakab stadionban a Slovan a következő összeállításban szere­pelt: Alexander Vencel - J. Filo, Hrivnákj A. Horváth, J Zlocha ­Jozef Čapkovič, Hrdlička, Jokl, Cveder- Móder László (Bizoň), Ján Čapkovič. A társaságot Michal Vičan vezényelte. A mérkőzésen Karol Jokl szervezte a Slovan első akcióját. A labdát Cvedernek passzolta, aki azonnal betalált Sadurmi kapujába. Az önbizalom a barcelonaiakban ki­aludt - a pozsonyiakban lángra ka­pott. Az égszínkékek másik két gól­ját Hrivnák, ill. Ján Čapkovič lőtte. Bár 3: l-es állásnál Alexander Vencel kapus Rexach találata révén még egyszer kapitulált, a pozsonyiak nem engedték ki a kezükből a győ­zelmet. Pedig a játékvezető sokat hosszabbított, a Barcelona nagy nyomást gyakorolt a Slovanra, ez sem változtatott a lényegen. Az utol­só másodpercekben Zaldua bombá­ját Vencel hárította, így Pozsonyba került a trófea. Kisvártatva szurko­lók ezrei lepték el a gyepet örömük­ben. A szlovák határon taxik vártak a csapat tagjaira. Egyesével szállítot­ták a városba a játékosokat: a cél ter­mészetesen a téglamezei stadion volt, ahol óriási fesztivál zajlott. Egy évvel később ismét megteltek Pozsony utcái. A Slovan megszerez­te ötödik csehszlovák bajnoki címét, hasonlóképpen 1974-ben és '75­ben is. 1976-ban a csehszlovák válo­gatott Európa-bajnok lett. Vengloš és Ježek csapatában több Slovan­játékos is helyet kapott: Vencel, Pivaník, Ondruš, Jozef Čapkovič, Gőgh, Masný és Švehlík. A 80-as években a Slovan búcsút in­tett az I. ligának. Aztán Tittel, Stú­pala és Pecko körül megint ütőké­pes társaság gyűlt össze, Peter Du­bovskýval az élen. Dušan Galis 1992-ben megnyerte csapatával az utolsó csehszlovák bajnoki címet. Az önálló szlovák liga kezdeti szaka­szában a Slovan egyedül diktálta a tempót. Később átadta helyét a kas­sai 1. FC-nek, de az idén úgy fest, visszaáll a régi rend. Hét évvel ezelőtt csöppent a profi teniszbe, ő a tizenhatodik játékos a sportág történetében és az első orosz, aki az ATP-ranglista első helyére került Kafelnyikov, az orosz tenisz csodafegyvere JÁN HUDOK Május 3. történelmi jelentőségű nap az orosz tenisz történetében. Ettől a naptól kezdve a világ legjobb teni­szezőjének Jevgenyij Kafelnyikov számít. Talán igazságtalannak tűn­het, mert az orosz játékos február 26. óta egyetlen teniszviadalt sem nyert, de ilyenek az ATP-ranglista törevényej. Ha Pete Sampras meg akarta volna védeni elsőségét, meg kellett volna védenie tavalyi atlantai győzelmét. Sérülés miatt azonban nem indult, így aztán a 25 éves Kafelnyikov má­sodik alkalommal váltotta fel a ranglista élén. Először a Melbourne Parkban aratott győzelme után, amikor az Australian Open döntőjé­ben a svéd Enqvist ellen bizonyult jobbnak. Egymás elleni mérlegük alapján egyértelműen Sampras szá­mít jobbnak. Tizenkét mérkőzésből Kafelnyikov csak kétszer győzte le. 1996-ban a düsseldorfi Világ Kupa­viadalon, majd rögtön utána a French Openen. Azóta Sampras el­len még játszmát sem tudott nyerni. Másrészt el kell ismerni, nem a vé­letlen műve, hogy az ATP-lista élére került. A 190 centi magas, 78 kg sú­lyú szocsi születésű (1974. február 18.) játékosnak a vérében van a sport. Édesapja Alekszander röplab­dázott, édesanyja Valentyina kosár­labdázott. Jevgenyij hatévesen ke­rült kapcsolatba a tenisszel, a kez­detekben Anatolij Lepesin kemény módszerein nevelkedett, de egy idő után szó szerint elmenekült tőle. Mivel juniorként nem tudott ered­ményt felmutatni, rá kellett döb­bennie, hogy mégis Lepesinnek volt igaza. 1991-ben fordult hozzá má­sodszor, hét évig bírták ki egymást. Kafelnyikov 1992-ben csöppent a profi teniszbe , első győzelmét ne­gyedik ATP-tornáján aratta a spa­nyol Gorriz ellen, odahaza Moszk­vában. Az esztendőt a 314. helyen zárta. Egy évvel később csak négy hely választotta el az első 100 leg­jobb teniszezőtől. A barcelonai via­dal negyeddöntőjében először győ­zött le játkost a Top Tenből. A „sze­rencsés" vesztes a német Michael Stich volt. Első tornagyőzelmét 19 évesen érte el Adelaide-ben (1994. Első tornagyőzelmét tizenkilenc évesen, Adelaide-ben érte el. január). Az első szabadtéri orosz­orosz döntőben honfitársa, Alek­szander Volkov ellen bizonyult jobbnak. Ennek az eredménynek köszönhetően a ranglista 60. helyé­re tornászta fel magát. Arról, hogy új csillag kezd felragyogni a sportág egén, az akkori világelső, Pete Sampras is meggyőződhetett. Kafel­nyikov először indult az Australian Openen és kis híján leteniszezte a pályáról Samprast, aki végül az ötö­dik játszmában 9:7-re győzött az orosz ellen. 1994-ben már a tíz leg­jobb között volt Kafelnyikov. Ehhez két tornagyőzelem segítette hozzá, a koppenhágai és a Iflng Island-i. A felfelé vezető utat fizikai felkészült­sége, valamint hihetetlenül erős és pontos ütései eredményezték. Az utóbbinak köszönhetően ragadt rá a Kalasnyikov becenév. „Igazán meg­tiszteltetés a számomra, hogy a vi­lág egyik legjobb géppuskájához ha­sonlítgatnak." Ivan Lendl rajongója 1995-ben is ott folytatta, ahol egy évvel korábban abbahagyta. A Top Tenbe azután került be, hogy az Ausztrál Nyílt bajnokságon a leg­jobb nyolc közé jutott. Számlájára négy tornagyőzelem jutalma került. Milánóban Boris Becker, Szentpé­tervárott a francia Raoux ellen dia­dalmaskodott. Ezenkívül a svájci Gsaadban és Long Islanden is az el­ső helyen végzett. Az esztendőt a hatodik helyen zárta. Párosban is a legjobb tíz közé jutott, ami azért is értékes, mert valamennyi játékos közül a legtöbb párosmérkőzésen szerepelt (1974-ben 174, 1995-ben 167), és az orosz Davis Kupa-csa­patnak is a tagja volt. A rákövetkező évben megint négy tornán lett első, melyek közül élete első Grand Slam-győzelme a legértékesebb. A French Openen mindössze egyetlen játszmát veszített el, párosban Da­niel Vacekkel is győzött. Korábban csak Ken Rose wall volt képes egyé­niben és párosban is döntőt nyerni. Kafelnyikov felkerült az ATP-lista harmadik helyére. Az első öt közé jutott a párosok listáján. Ő az egye­düli játékos, aki valamennyi borítá­sú pályán döntőbe jutott már. Az 1997-es év szerencsétlenül kez­dődött számára, sérüés miatt há­rom hónapot ki kellett hagynia. Ál­lítólag akkor szenvedett ujjtörést, amikor a svájci Rossettel fogadott, melyikük tud erősebbet ütni egy homokzsákba. Áprilisban tért visz­sza, Estorliban már az első forduló­ban búcsúzni kényszerült. Később összeszedte magát: júniusban, Halléban nem talált legyőzőre. Há­rom rövidített játék után Petr Kor­dát ütötte ki, és hirtelen ő lett a wimbledoni torna abszolút esélye­se. A negyedik fordulóban a német Nikola Kiefer állította meg. Kafelnyikov New Havenben és Moszkvában aratott még győzel­met, a ranglistán mégis az ötödik helyre esett vissza. Ugyanez a helye­zés járt neki párosban is, miután megvédte elsőségét a French Open­en, és ezt megtoldotta a US Open győzelemmel. A tavalyi év ugyan­olyan pechesen kezdődött számára, mint az 1997-es. Térdsérülés miatt megint ki kellett hagynia az Australian Opent. A visszatérés vál­tozatosra sikeredett. Megnyerte a londoni fedettpályás viadalt, majd kiesett a Top Tenből. A French Open után elváltak Lepesin és Kafelnyikov útjai. Az orosz játékos több pénzre vágyott, ezért felbontotta szerződé­sét a Diadora céggel,. Azóta nincs hivatalos támogatója. Júliusban fe­leségül vette Mása nevű barátnőjét, röviddel később megszületett lá­nyuk, Alejsa. Kafelnyikov szemmel láthatóan lehiggadt. Flushing Mea­dowban a 16 közé jutott, az év vé­gén első lett Moszkvában. Idén re­mek kezdést fogott ki, az Australian Open után győzött Rotterdamban és Londonban már elég lett volna a negyeddöntőbe jutnia, hogy világel­ső legyen. A sors nem így akarta, ki­esett, s a következő hat tornán a második fordulóba sem jutott be. Aztán megtört a jég, sorrendben a 16. játékos lett a sportág történeté­ben, aki az ATP-lista élére került. „Sikerült elérnem az életcélomat. Bár pillanatnyilag nem érzem ma­gam a bőrömben, úgy gondolom, rászolgáltam az első helyre." A tős­gyökeres hazafinak Borisz Jelcin elnök is azonnal gratulált. Meglátjuk, milyen lesz a kedve a Davis Kupa második fordulója után. Oroszország Szlovákia ellen lép majd pályára. Jevgenyij Kafelnyikov az Australian Open döntője után

Next

/
Thumbnails
Contents