Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-12 / 107. szám, szerda

6 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 10. Hamenei hajthatatlan Teherán. Szajed Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vezetője a parlamentnek küldött levelében elutasította azt a kérést, hogy részesítse kegyelemben az egy hete bebörtönzött volt teheráni polgármestert. A törvényhozás többségének kérvényére válaszolva az ajatollah azt írta, hogy nem lenne helyes beavatkozni az igazságszolgáltatás dolgába. A reformpárti Karbacsi - akinek kulcsszerepe volt a mérsékelt Mohammed Hatami elnök megválasztásában - a múlt héten kezdte meg kétéves börtönbüntetésének letöltését, miután közpénzek elsikkasztása miatt elítélte őt a konzervatív iszlám igazságszolgáltatás. (MTI) Enyhített ítéletek Újdelhi. Az indiai legfelsőbb bíróság jóváhagyta négy, jelenleg is börtönben ülő elítélt halálbüntetését, akiket Radzsiv Gandhi korábbi miniszterelnök 1991 májusában történt meggyilkolásával vádoltak. Mostani döntésével a bíróság az 1998 januári ítéletét bírálta felül: akkor a merénylet kitervelésével gyanúsított 10 indiai és 16 Sri Lanka-i állampolgár mindegyikét halálra ítélték. Most három további vádlott büntetését életfogytiglanra mérsékelték, míg a többieket felmentették. Ra4zsiv Gandhi azzal vívta ki a Sri Lanka-i szeparatisták haragját, hogy 1987-ben indiai csapatokat vezényelt a szigetországba. (MTI) Az egykori miniszterelnökkel pokolgép végzett a dél-indiai Tamilnádu államban, egy választási nagygyűlésen. (Archívum) Bombázások Irakban Ankara. Amerikai repülőgépek tegnap iraki radarállomásokat bombáztak az északi repülési tilalmi övezetben, miután észlelték, hogy az iraki radarok bemérték őket Az F-16-osok lézervezérlésű bombákat vetettek be - a héten már másodszor. (MTI) Himalájai incidens Szrinagar (India). Pakisztáni katonák aknavetőkkel lőttek tegnap egy, a Himalája lábánál fekvő települést a vitatott kasmíri-pakisztáni határnál. A tüzérségi támadásnak hivatalos források szerint két sebesültje van, a település lakói azonban négy sérültről és egy halálos áldozatról is beszámoltak. Az indiai katonák szintén aknavetőkkel válaszoltak a támadásra. A pakisztáni-indiai határ térségében rendszeresek a tűzpárbajok. Az utolsó nagyobb incidens múlt év júliusában történt, ekkor több mint száz polgári személy vesztette életét. (MTI) A kínai fővárosban tegnap már nem voltak tüntetések Peking nagyon dühös Es mit ír az újság? Macedóniában albán nyelvű lap jelent meg a koszovói menekültek számára, s nyomban kapós lett - a Szkopje melletti Stankovaci menekülttáborban is. (TA SR/EPA) A NATO óvatos, a brit külügyminiszter szerint Milosevicsben nem lehet megbízni A tettek számítanak Belgrád/Brüsszel/London/ Moszkva. Belgrádban tegnap délután 15.39-kor lefújták a két órakor elrendelt légiriadót. A Tanjug szerint a a fővárostól 15 kilométerre északnyugatra fekvő batajnicai katonai repülőtéret bombázta a NATO HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A jugoszláv hírügynökség arról is beszámolt, hogy a NATO légiereje délelőtt ismét bombázta Nis ipari negyedét - a támadásnak egy halottja van, öt személy megsérült. A Studio B rádió szerint Milosevics szocialista pártjának két vezető tisztségviselője, Dusán Matkovics és Goran Alekszics is a sebesültek között van. Ők éppen a NATO által korábban is bombázott térségben jártak. Tegnapra virradó éjszaka a jugoszláv fővárosban nem, de környékén több célpontot is támadtak a NATO harci gépei. Légi csapást hajtottak végre egyebek között a Belgrádtól délnyugatra fekvő barid Prva Iskra vegyipari kombinát, a pancsovai (Pancsevo) vasúti pályaudvar ellen, és rakéta csapódott be a jugoszláv fővárostól 50 kilométerre délkeletre fekvő Szendrő (Szmederevo) egyik lakónegyedébe, könnyebben megsebesítve két helyi lakost. Találat érte az Obrenovac-Valjevo és a Belgrád-Nis autópályát. A NATO fenntartja a maximális katonai, diplomáciai és gazdasági nyomást Milosevics jugoszláv államfőre, amíg Belgrád el nem fogadja és nem teljesíti a nemzetközi követeléseket - jelentette ki tegnap a szövetség szóvivője. Jamie Shea megerősítette, hogy Koszovóban - egy előző napi jugoszláv bejelentéssel ellentétben - nyoma sem látszik szerb kivonulásnak. Márpedig a NATO mind a negyvenezer katona és háromszáz tank távozásához ragaszkodik, illetve a másik négy feltétel teljesítéséhez is. „Beszélni könnyű, a tettek számítanak" - szögezte le Shea. A brit külügyminiszter is úgy vélekedett: semmi jel nem utal arra, hogy a szerb erők megkezdték volna a kivonulást Koszovóból. Robin Cook elmondta, hogy a felderítési adatok éppen a belgrádi bejelentés ellenkezőjét mutatják: a jugoszláv hadsereg folytatja a védelmi állások kiépítését az albán határ mentén és többfelé is folytatja műveleteit a koszovói albán fegyveresek ellen. Cook leszögezte: a NATO akkor sem fogja leállítani a légi csapásokat, ha Belgrád jelentős Már üres az UNHCR kasszája Szkopje. Arra kérjük a nemzetközi közösséget, hogy fordítson több pénzt a koszovói menekültek ellátásának segítésére: a második negyedév közepére ugyanis gyakorlatilag elfogyott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának június végéig e célra fordítható kerete, vagyis 143 millió dollár-jelentette ki tegnap Rod Redmond, az UNHCR helyi szóvivője. Hozzátette: nem számítottak arra, hogy hat hét alatt 780 ezer ember menekül el Koszovóból. Emlékeztetett egyben arra is, hogy közülük eddig alig 36 ezret fogadtak be más, távolabbi országok. Jelenleg 423 ezer menekült Albániában, 239 ezer Macedóniában, 63 ezer Montenegróban van. (MTI) Ibrahim Rugova, Vuk Draskovics és Paskal Milo elképzelése Koszovó jövőjéről Függetlenségtől a gyámságig ÖSSZEFOGLALÓNK Róma/Párizs/Athén. Mi lesz Koszovóval a háború után? Ez a kérdés egyre gyakrabban merül fel, annak ellenére, hogy egyelőre még nem tűnik túl közelinek a béke megteremtése. Az alábbiakban három - a válságban és a rendezésben egyaránt érintett - politikus véleményét ismertetjük. A végső cél Koszovó teljes függetlensége - közölte Ibrahim Rugova mérsékelt koszovói vezető, aki eddig elfogadta a tartomány önigazgatását a megmaradt jugoszláv föderáción belül. Olasz újságíróknak nyilatkozva Rugova kijelentette: mindig is úgy gondolta, hogy a legjobb megoldás a függetlenség, és ezt most ki is mondja. A rambouiílet-i egyezmények által előirányzott autonómia immár nem lenne elegendő a térség végleges stabilizálásához - indokolta álláspontjának változását. A nemzetközi javaslatok elvetésével Belgrád elszalasztotta az alkalmat arra, hogy beleszóljon Koszovó jövőjének alakításába - vélte. Az olasz parlament külügyi bizottsága előtt Rugova azt mondta, hogy pluralista, többetnikumú és többvallású független államot képzel el a jelenlegi határok között, vagyis nem lenne szó „Nagy-ÁJbánia" megteremtéséről. Hozzáfűzte: a független Koszovóban különleges jogokat garantálnának a szerbeknek. Vuk Draskovics, a posztjáról áprilisban eltávolított volt jugoszláv miniszterelnök-helyettes szerint Koszovónak „egy igen különleges autonómiát" kellene kapnia, „két párhuzamos jogrendszerrel". A francia Le Figaróban tegnap megjelent interjújában Draskovics azt fejtegette, hogy a két jogrendszer közül az egyik nyugati mintájú szerb lenne, a másik pedig a muzulmán koszovóiaknak megadná a lehetőséget, hogy az albán sajátosságokkal kiegészített iszlám jogrend szerint élhessenek. Ez utóbbi Draskovics szerint a saria alkalmazását jelentené, de egyben érvényesülhetne a bessza albán szokásjog, azaz egy család, egy közösség kollektív felelőssége, valamint a törzsi szerveződés. Albánia álláspontja szerint viszont Koszovót nemzetközi gyámság és irányítás alá kellene helyezni, mert az albánok nem tudnak szerb fennhatóság alatt élni. Paskal Milo albán külügyminiszter az Ekszuszia című görög napilapban tegnap megjelent interjúban elutasította azt az elképzelést, hogy Koszovót majdan egyesítsék Albániával. A tartománynak meg kell kapnia az őt megillető jogokat, nemzetközi védnökség alatt - hangsúlyozta Milo. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Peking. Kína tegnap élesen bírálta az Egyesült Államokat, mert az megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács olyan határozatot hozzon, amely megbélyegezné a belgrádi kínai nagykövetség elleni szombati NATO-támadást. Csu Pang-cao külügyi szóvivő kijelentette: Peking nem fogadja el ezt az erőszakos magatartást, és folytatja kampányát, hogy elérje a BT elítélő határozatát. Bár Peking már meg is fogalmazott egy határozattervezetet, amely élesen elítélte volna a NATO-csapást mint egy ENSZ-tagállam szuverenitásának „égbekiáltó megsértését" -, a 80 perces találkozó eredmény nélkül ért véget, és újabb ülésre még csak időpontot sem határoztak meg. A kínai külügyminisztérium ugyanakkor nem nyilatkozott arról, hogy az amerikai elnök nyilvános bocsánatkérése megfelelő-e Peking számára. Csu Pang-cao mindössze annyit mondott: „tudunk Clinton elnök nyilatkozatáról", s Kína továbbra is szoros figyelemmel kíséri az események alakulását. Tegnap délelőtt már egyetlen tüntető sem jelent meg a kínai főváros diplomáciai negyedében, ahol három napon át heves tüntetések zajlottak. Az amerikai és brit nagykövetség épülete előtt már csak rendőrök tartózkodtak. Közben Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök balkáni különmegbízottja befejezte pekingi tárgyalásait. A kínai elnökkel tartott találkozója után hangsúlyozta: Oroszország és Kína alapvető álláspontja, hogy először a bombázásokat kell beszüntetni, és utána lehet áttérni a G-8 keretmegállapodásának tanulmányozására, amely a jövőbeli tárgyalások alapjául szolgálhat. Csernomirgyin hangsúlyozta, hogy a válság nem oldható meg Jugoszlávia elnöke, Szlobodan Milosevics nélkül, mert nincsenek más személyek, akikkel tárgyalni lehetne. A román szenátus elfogadta a vitatott törvénycikkelyt Kisebbségi nyelven is mértékű csapatkivonást hajtana végre. Milosevics épp elégszer bizonyította, hogy nem lehet megbízni ígéreteiben. A balkáni válságról, a G-8 bonni külügyminiszteri értekezletén elfogadott rendezési elvek gyakorlati megvalósításáról konzultál az orosz vezetéssel Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes, aki tegnap érkezett Moszkvába. Először Georgij Mamedov külügyminiszter-helyettessel tárgyalt zárt ajtók mögött, és várhatóan ma találkozik Igor Ivanov külügyminiszterrel, valamint Viktor Csernomirgyin balkáni különmegbízottal. Az orosz külügyminiszter eközben tegnap Hubert Védrine francia külügyminiszterrel konzultált a jugoszláviai helyzetről. Védrine rövid munkalátogatásával Jacques Chirac elnök ma kezdődő moszkvai tárgyalásait készítette elő - amelyek fő témája ugyancsak a balkáni válság lesz illetve Lionel Jospin kormányfő május végére tervezett vizitjét. MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. A román szenátus tegnap nagy szavazattöbbséggel elfogadta a helyi közigazgatásról szóló törvény tervezetének azon cikkelyét, amely a nemzeti kisebbségek anyanyelvének közéleti használatát szabályozza. A törvénytervezet 90. cikkelye kimondja, hogy azokban a helységekben, ahol az összlakosság több mint 20 százalékát valamely nemzeti kisebbség teszi ki, az adott nemzeti kisebbség anyanyelvén is lehet érintkezni, mind írásban, mind szóban a helyi hatóságokkal. A cikkely arról is rendelkezik, hogy ezekben a helységeken a helységnévtáblákat és a hivatalok névtábláit a nemzeti kisebbség anyanyelvén is feliratozni lehet. Ugyancsak előírja, hogy a közönségkapcsolatot tartó hivatalnokok között olyan személyeket is kell alkalmazni, akik ismerik az ottani kisebbségi anyanyelvet. A cikkelyt az ellenzék rendkívül hevesen támadta, és valamennyi bekezdéséhez módosító indítványokat terjesztett elő. Miután a szenátus ezeket rendre leszavazta, a cikkely egészéről tartott szavazáson az ellenzéki képviselők jelentős része nem vett részt, így azt 71 igen szavazattal fogadták el 12 ellenszavazattal szemben, 6 tartózkodás mellett. A szavazás eredménye azt mutatja, hogy a kormánykoalíció pártjainak szenátorai ezúttal teljes létszámban jelen voltak és fegyelmezetten, a pártvezetők koalíciós megállapodásának megfelelően szavaztak. A duma a héten vitatja meg az államfő elleni vádemelést Jelcin máris taktikázik MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóháza május 13-15-én vitatja meg a Borisz Jelcin államfő ellen felhozott vádakat. Az „impeachment" öt vádpontban igyekszik megalapozni Jelcin bűnösségét, s leváltásának szükségességét: a Szovjetunió feldarabolása, az orosz törvényhozás épületének 1993-as szétlövetése, a hadsereg szétzüllesztése, az orosz nép ellen elkövetett népirtás, illetve a csecsen hadjárat. A duma a tanúk meghallgatása és a vita után külön-külön szavaz a vádpontokról, s amennyiben legalább az egyik vádat 300 szavazattal, vagyis kétharmados többséggel fogadják el, a vádemelési eljárás megkezdődik, s a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság véleményezési eljárását követően a felsőház mondja ki a végső szót az orosz alkotmány 93. pontja értelmében. Az állami dumát az eljárás ideje alatt nem oszlathatja fel az államfő. Jelcin elnök kormányváltást fontolgat, s valószínűleg Nyikolaj Akszenyenko vasútügyi minisztert jelöli kormányfőnek, még mielőtt a törvényhozás szavazna az államfő elleni vádemelésről - jelentette tegnap az Eho Moszkvi rádióállomás jól értesült Kreml-hivatalnokokra hivatkozva. Bár ezt a Kreml tegnap cáfolta, kétségtelen ez lehetne Jelcin számára a kiút. Amennyiben ugyanis a törvényhozás megszavazza a vádemelést, akkor az eljárás végéig, maximum három hónapig a duma nem oszlatható fel. Viszont kormányválság esetén, amennyiben a képviselők nem fogadják el az államfő kormányfőjelöltjét - és ez valószínű, mert a baloldali többségű duma egyértelműen kiáll a Primakov-kabinet mellett - az alkotmány a törvényhozás alsóházának feloszlatására kötelezi az elnököt. Felfüggesztik a jeruzsálemi palesztin irodák bezárását Netanjahu kudarca MTI-HIR Jeruzsálem. Az izraeli legfelsőbb bíróság tegnap felfüggesztette az Orient House-ban működő három palesztin iroda bezárásáról hozott izraeli kormányrendelet végrehajtását. A határozat felszólítja az izraeli kormányt, hogy a hétfői parlamenti választások előtt ne zárassa be az irodákat. Dalia Dorner bírónő egyúttal hét nap haladékot adott a rendeletet aláíró Avigdor Kahalani belbiztonsági miniszternek és a kelet-jeruzsálemi palesztin tisztségviselőknek, elsősorban Feiszal Huszeininek, a palesztin kormány Jeruzsálem ügyeivel foglalkozó miniszterének, hogy ismertessék álláspontjaikat és adjanak magyarázatot arra, miért nem sikerült megegyezésre jutniuk a kérdésben. Az Ír Salem elnevezésű zsidó békeszervezet fordult tegnap reggel a legfelsőbb bírósághoz, mivel véleménye szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnököt pusztán választási megfontolások vezérelték, amikor az irodák bezáratása mellett döntött.