Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-11 / 106. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 11. A TÉMA: ELNÖKVÁLASZTÁS Kiből lehet államfő? Köztársasági elnökké az választható, aki legkésőbb a választás napján betölti 40. életévét. Olyan jelölt indulhat a választáson, aki 15 ezer támogató aláírást összegyűjt, vagy megszerzi 15 parlamenti képviselő támogatását. A megbízatási időszak öt év, ugyanazon személy kétszer töltheti be az elnöki funkciót. Az államfő bármikor lemondhat tisztségéről, erről az alkotmánybíróság elnökét értesíti. Kétfordulós elnökválasztás A május 15-i első forduló után csak akkor lesz elnök, ha egy jelölt megszerzi a leadható szavazatok 50 százalékát. Ez azt jelenti, hogy például 80 százalékos részvételi aránynál a jelöltnek a leadott szavazatok 62,5 százalékát kell megszereznie. így valószínűleg május 29-én is az urnákhoz járulunk, a második fordulóba két induló jut, s az nyer, aki több szavazatot kap, függetlenül a részvételi aránytól. Ha az egyik induló valamilyen okból visszalépne a második forduló előtt, a helyére az első fordulóban harmadik legtöbb szavazatot szerző jelölt lép. A belügyminiszter már utasítást adott arra, hogy a második fordulóra a harmadik jelölt nevét tartalmazó szavazólapokat is készítsenek. A köztársasági elnök esküje Hűséget esküszöm a Szlovák Köztársaságnak. A szlovák nemzet és a Szlovák Köztársaságban elő nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok javáért fogok fáradozni. Kötelességeimet a polgárok érdekeinek megfelelően teljesítem, megtartom és védelmezem az alkotmányt és a többi törvényt. Fontosabb elnöki jogkörök - képviseli a Szlovák Köztársaságot - kinevezi az ország nagyköveteit - aláírja a törvényeket, illetve a kézhezvételt követő 15 napon belül újratárgyalásra ismételten a parlament elé terjesztheti azokat - kinevezi és visszahívja a kormány tagjait - a fegyveres erők főparancsnoka - a parlament javaslata alapján hadüzenetet küldhet - tájékoztatást kérhet a kormánytól - amnesztiát hirdethet, amelyet azonban az elnöki jogkörök közelmúltban történt módosítása után jóvá kell hagynia a kormányfőnek vagy a belügyminiszternek is - feloszlathatja a parlamentet, ha az hat hónapig nem fogadja el a kormány programját vagy több mint három hónapja határozatképtelen, miközben sor kerül rendes üléseire A köztársasági elnök bére A köztársasági elnök semmilyen más fizetett funkciót nem tölthet be, nem vállalkozhat. Az elnök bére jelenleg havi 90 000 korona, miután kitölti hivatali idejét, élete végéig 30 000 korona havi nyugdíjra jogosult és szolgálati személygépkocsi áll rendelkezésére. Az elnökválasztás egyetlen újdonsága: karikázás helyett most X-szelünk Hogyan válasszunk? A közvetlen elnökválasztás első fordulójára e hét szombatján, azaz május 15-én kerül sor. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Szemben a parlamenti és a helyhatósági választásokkal, amikor két napon át adhattuk le voksunkat, most egynapos lesz a választás, a szavazóhelyiségek reggel 7 órától este 10 óráig lesznek nyitva. A második fordulót, ha szükség lesz rá, május 29-én tartják, a szavazatokat ugyanebben az időben lehet majd leadni. Szavazásra jogosolt minden szlovák állampolgár, aki legkésőbb a választások napján betölti tizennyolcadik életévét. Szavazatunkat állandó lakhelyünkön adhatjuk le, de másutt is szavazhatunk, ha előzetesen lakhelyünkön, a községi hivatalban kiállíttatjuk a szavazói igazolványt. Ezt a szavazat leadása után a választási bizottság megtartja. Ha lakheklyünkön szavazunk, de valamilyen okból kifolyólag nem szerepelünk a szavazók névsorában, személyi igazolványunkkal igazolhatjuk magunkat, s felkérhetjük a választási bizottság tagjait, hogy vegyenek fel a választók listájára. Ha nincs nálunk az igazolványunk, az sem nagy baj, ha a szavazóbizottság legalább két tagja ismer bennünket és igazolja személyazonosságunkat. Újdonságot jelent a voksolás módja és valójában csak ebben különbözik a népszavazás az általános választásoktól. Most csak egyetlen szavazólapot kapunk, melyen a tíz elnökjelölt neve szerepel. Az eddigi karikázás, keretezés helyett most X-szel kell megjelölnünk az általunk választott jelölt nevét. Más jelölési módot a szavazóbizottság nem fogad el, a leadott voksot érvényteleníti. (st) Az érvényes szavazás módja HLASOVACÍ LISTOK na votbu prezidenta SR Kandidáti: • Szabó, Ján, Mgr., 48 Jg Szabó, Peter, Ing., 49 • Szabó, Pavol, Dr., 51 33,9% A választás előtt készült egyik utolsó felmérés < > O Ul z 3 x y o O > u_ o 0,2% Rudolf Vladimir Magda Schuster Mečiar Vášáryová Juraj Ján Lazarčík Demikát KOMMENTÁR Egy ország tragédiája MOLNÁR NORBERT Szlovákia első közvetlen elnökválasztása, azon tűi, hogy történelmi esemény - kellő pátosszal -, a kormánykoalíció további sorsát is meghatározhatja. A törékeny szivárványkoalíció létrejöttében igencsak komoly szerepet játszott Rudolf Schuster kassai főpolgármester, a Polgári Egytértés Pártja vezetője, volt kanadai nagykövet, a Szlovák Nemzeti Tanács egykori elnöke, kommunista tisztségviselő, német származású szlovák. Mindent egy lapra téve pártot alapított, hogy elnök lehessen. Köztársasági elnök. Ha nem lesz az, a koalícióban komoly problémákra lehet számítani. Elkezdődik az egymásra mutogatás - teljesen jogosan -, ki nem támogatta Schustert, ki nem kampányolt elég egyértelműen a négy párt közös államfőjelöltje mellett. Márpedig a koalíciókötés egyik feltétele volt Schuster bélelt helye. Aki ezt most nem tudja felvállalni, nem különb, mint a DBP, amely programszerűen szegi a szerződéseket. Ján Čarnogurský pedig hiába érvel azzal, hogy az ő aláírása nem szerepel a koalíciós szerződésen. Mert ott szerepel az SZDK megalakítását rögzítő szerződésen. Ha Schuster nem lesz államfő, hanem pártelnök marad, az tovább mélyítené a koalíciós ellentéteket, új problémákat hozna felszínre, kiszámíthatadanná tenné a PEP-et, belesodorva a DBP tárt katjaiba. A koalíció másik nagy tragédiája az lehet, ha Schuster elnök lesz. A négy párt egyik csirize egyszeriben mindenki és minden fölött állna. Az árván maradó PEP pedig egy öntörvényű, bizonytalan, a pártelnöki tisztségért folytatott harcokban kimerülő masszává válik. Mert milyen érdek és politikai látószög köti össze Pavol Hamžíkot, Peter Kresákot, Diana Dubovskát, Viera Ruskovát, Jirko Malcháreket és " Imrich Sládečeket? Semmilyen. Csak Rudolf Schuster és az általa létrehozott elnökválasztási párt. A PEP darabokra hullhat, képviselői fokozatosan átszivároghatnak a DBP-be, az SZDK baloldali platformjába vagy éppen a DSZM-be. S ez egy folyamat kezdete lehet. Schuster 22-es csapdája kikerülhetetlen volt, csak a következményekre nem gondolt senki. Volumenében természetesen nem, de jelentőségében talán Schusternél is nagyobb tragédia lesz, ha Vladimír Mečiar bekerül a második fordulóba. Jelzés külföld felé és jelzés a belföld felé. Ideális esetben Schusternek nem a volt kormányfővel kell megmérkőznie a második fordulóban, hanem polgári jelölttel. S az lenne az igazi párharc. Nem a demokráciáért, hanem a demokrácia jegyében - az országért. A NÉP MEGVÁLASZTHATJA ÉS LEVÁLTHATJA A köztársasági elnök népszavazás útján nemcsak megválasztható, de vissza is hívható. A referendumot a házelnök hirdeti meg parlamenti határozat alapján, a képviselők háromötödének kell voksolnia az indítvány mellett. Ha a nép nem buktatja meg az elnököt, az 30 napon belül feloszlatja a parlamentet és új általános választásokat ír ki. A köztársasági elnök ellen csak hazaárulás és alkotmánysértés miatt indulhat bűnvádi eljárás, ennek megalapozottságáról az alkotmánybíróság dönt a parlament indítványa alapján. ELNÖKJELÖLTEK TABLÓJA Vladimír Mečiar (56). A volt miniszterelnököt mozgalma, a DSZM támogatja, jelölését 42 képviselő írta alá. Az elnöki jogköröket megfelelőnek véli, előnyének a politikai tapasztalatot illetve egészségi állapotát tartja. Támogatottsága leginkább a nyugdíjasok körében magas. Magda Vášáryová (50). Egykori színésznő, sikeres nagykövet illetve a Külpolitikai Társaság elnöke. 25 000 támogató aláírást gyűjtött, de támogatja a Demokrata Párt is. Európai elkötelezettségű, előnyének függetlenséget tartja. Az elnöki jogkörökkel elégedett. Ján Slota (46). A Szlovák Nemzeti Párt elnökét 15 képviselő jelölte. A szlovákok elnöke akar lenni, elnöki programja megegyezik pártja célkitűzéseivel, nem híve az európai integrációnak. Az elnöki jogkörök etleges kiterjesztéséről nem nyilatkozott. Michal Kováč (68). Az egykori (első és eddig egyetlen) államfő jelölését 29 ezer polgár támogatta aláírásával, de a KDM is mellette tette le a voksot. Előnyének tapasztalatait és bátorságát tartja. Az elnöki jogkörök szerinte már a közvetlen elnökválasztással módosulnak. Ivan Mjartan (41). Szlovákia egykori prágai nagykövetét, a DSZM volt tagját, Mečiar bizalmasát 37 ezren támogatták aláírásukkal. Előnyeiről nem beszél, az európai integrációt fenntartásokkal fogadja. Az elnöki jogköröket nem tartja elegendőnek, bővíteni szeretné. Boris Zala (44). Az SZTV volt szerkesztőjét (az előző választási időszakban) 21 ezer polgár támogatta aláírásával. A dél-szlovákiai szlovákok védelmét tűzte zászlajára, állítja, tudja mi kell Szlovákiának. Integrációellenes. Az elnöki jogköröket elegendőnek tartja. Juraj Švec (61). A Comenius Egyetem egykori rektorának, az SZDK képviselőjének jelölését 20 300 polgár és a Demokratikus Unió támogatta. Előnyének nemzetközi tapasztalatát és nyelvtudását tartja. Az elnöki jogkörök módosítását nem tartja szükségesnek. Juraj Lazarčík (50). 30 ezer állampolgár és a Kommunista Párt jelöltje. Előnyének tartja, hogy „nem kell hazudnia", határozottan ellenzi az európai integrációt. Az elnöki jogkörökről homályosan nyilatkozott, valamilyen kollektív elnökséget tud elképzelni. Ján Demikát (48). Törpepártok és 16 ezer polgár támogatta a vállalkozó jelölését, politikailag közelebb áll az ellenzékhez. Előnyének tartja sokrétű nemzetgazdasági tapasztalatait, élettapasztalatát. Az elnöki jogkörök bővítését szorgaljxmr^é m Rudolf Schuster (65). A kassai főpolgármester, illetve a Polgári Egyetértés Pártja elnöke a kormánykoalíció közös jelöltje. Jelölését 64 képviselő és 18 700 polgár támogatta. Minden polgár elnöke akar lenni, az elnöki jogköröket elégségesnek tartja.