Új Szó, 1999. május (52. évfolyxam, 100-123. szám)

1999-05-11 / 106. szám, kedd

6 Gazdaság és fOgyAsztóK ÚJ SZÓ 1999. MÁJUS 10. Újságírók elítélése Havanna. Kubában börtön­büntetésre ítéltek három füg­getlen újságírót a múlt héten - tájékoztatott a Cuba Press nem hivatalos hírügynökség, amelynek a tudósítók dolgoz­tak. Manuel Antonio Gonza­lez Castellanost két év hét hó­nap szabadságvesztésre ítél­ték Fidel Castro állam- és pártvezető megsértéséért, Le­onardo Varona Gonzalez és Roberto Rodriguez Rodriguez egy év négy hónapot, illetve egy év öt hónapot kapott. Az ellenük szóló vádat a jelentés nem közli. A vádlottak a múlt év októbere óta voltak letar­tóztatásban. (MTI) Bámiján újra elesett Kabul. Az Afganisztán nagy részét ellenőrző tálib fegyvere­sek vasárnap visszafoglalták Bámiján városát - jelentette be Amir Hán Mutaki, a tálib isz­lám milícia ideiglenes kormá­nyának tájékoztatási miniszte­re. Bámijánt, az ország közép­ső részén fekvő Hazardzsát tartomány túlnyomórészt síita lakosságú központját tavaly szeptemberben foglalták el a tálibok, majd idén április 21­én a tálibellenes szövetséghez tartozó iránbarát Hezb-i­Vahdat fegyveresei visszafog­lalták. (MTI) Elhunyt Cook jobbkeze London. Váratlanul elhunyt Derek Fatchett, a brit kor­mány külügyi államminiszte­re. Fatchettet 53 éves korában vasárnap este a wakefieldi kórházban érte a halál, mely­nek okát nem hozták nyilvá­nosságra. A Leeds Egyetem tanára 1983 óta volt a Mun­káspárt parlamenti képviselő­je. A Labour két éwel ezelőtti hatalomra kerülése óta a kül­ügyminisztériumban Robin Cook jobbkezeként dolgozott a közel-keleti, dél-ázsiai és észak-afrikai ügyek állammi­nisztereként. (MTI) Tony Blair kormányfő mély megrendülésésének adott hangot a tragikus esemény miatt (Archívum) Olasz túsz szabadulása Nairobi. Szomáliában vasár­nap visszanyerte szabadságát Stefano Sotgia, a Terra Nuova olasz segélyszervezet munka­társa, akit fegyveresek három hete raboltak el a kelet-afrikai ország déli részén - közölte az olasz segélyszervezet. (MTI) Pályára állt kínai műholdak Peking. Két műholdat vitt fel tegnap egy kínai rakéta a vi­lágűrbe. A műholdak meteoro­lógiai és tudományos célokat szolgálnak. Idén ez volt az első kínai rakéta, amelyet felbocsá­tottak a világűrbe. (MTI) A pápa tegnap már tegnap fogadta Ibrahim Rugova koszovói albán politikust Egy csendes éjszaka A pápa és a román katolikus püspöki kar találkozója „Hatalmas áldozat" Belgrád/Tirana/London/ Vatikánváros. A NATO légi csapásainak megkezdése óta a tegnapra virradó volt Belg­rádban az első olyan éjsza­ka, amely légiriadó nélkül telt el. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az atlanti szövetség gépei csupán Nis város repülőterét támadták: két lövedéket lőttek ki a Belgrádtól 220 kilométerre délre fekvő város repü­lőterére néhány perccel hajnali 2 óra előtt.Légiriadót jeleztek Kralje­vo városában, de támadásról nem érkezett hír. Hasonlóan csekély ak­tivitás volt megfigyelhető a hét vé­gén az olaszországi Avianóban lévő NATO-légitámaszponton: szombat estétől vasárnap estig mindössze húsz repülőgép szállt fel - jelentette az EFE hírügynökség. Huszonkét szerb fegyveres esett el a szerb félkatonai egységek és a Ko­szovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) felkelői között lezajlott hét végi összecsapásokban a többségé­ben albánok lakta dél-szerbiai Ko­szovó tartományban, Goljak körze­tében. A harcokban egy felkelő könnyebben megsebesült - adta hí­rül az albán televízióra hivatkozva a BBC. Az albánok nagy mennyiségű lőszert is zsákmányoltak. Az albán televízió egy másik híré­ben arról számolt be, hogy mintegy 50 ezer, Malisevo környékéről elül­dözött koszovói albán tengődik már 45 napja a szabad ég alatt. Közben az UCK felszólította Ibrahim Rugova koszovói albán vezetőt, hogy világosan ismertesse a jugo­szláv elnökkel és az orosz politiku­sokkal tartott találkozóin képviselt politikai álláspontját, és vessen vé­get ezeknek a kapcsolatainak. A fel­szólítást Hasim Taci, a rambouillet-i békekonferencia után megalakított „ideiglenes koszovói kormány" ve­zetője tette közzé egy tiranai sajtó­nyilatkozatában. Egyben visszauta­sította a jugoszláv hatóságoknak azokat a vádjait, hogy az UCK gyil­kolta meg Fehmi Agani professzort, Rugova egyik közeli munkatársát. Taci szerint Belgrád a váddal ellen­ségeskedést akar szítani a koszovói albánok között. Az mondta, hogy Aganit a szerb erők gyilkolták meg. Kína megtette az első válaszlépéseket a pénteki belgrádi incidens miatt Megsínylik a kapcsolatok HIROSSZEFOGLALONK Bonn/Washington/Brüsszel/ Peking. Későbbi időpontra halasz­tották az Európai Unió és Kína kö­zött május 13-ra tervezett második csúcstalálkozót. Ezt a német kor­mány egy magas rangú illetékese jelentette be tegnap a ,jelen körül­ményekre" hivatkozva. A belgrádi kínai nagykövetséget ért NATO-tá­madás miatt Kína tegnap felfüg­gesztette a párbeszédet a fegyver­zetellenőrzés és az emberi jogok területén az Egyesült Államokkal. A lépések az első kínai megtorló intézkedések a pénteki akció óta, s tovább nehezítik az amúgy is el­lentmondásos kétoldalú viszonyt. Csiang Cö-min kínai államfő teg­nap elítélte és „ágyúnaszád-politi­kának" minősítette a belgrádi kí­nai nagykövetséget ért találatot. Az államfő a Borisz Jelcin orosz el­nökkel folytatott telefonbeszélge­tés során tette ezt a kijelentést. A beszélgetést Jelcin kezdeményez­te, hogy felháborodásának adjon hangot a pénteki esemény miatt. Közben Jelcin balkáni megbízott­ja, Viktor Csernomirgyin volt mi­niszterelnök tegnap megérkezett Pekingbe. Csiang Cö-min kemény szavai an­nak ellenére hangzottak el, hogy Bili Clinton amerikai elnök vasár­nap személyes üzenetben fejezte ki sajnálkozását a rakétatámadás miatt. Az elnök az üzenetben hangsúlyozta, hogy a nagykövet­ség elleni támadás nem szándékos volt, hanem tévedés állt a hátteré­ben, és nagyon sajnálja az emberi életekben okozott veszteséget. Több száz - egyes jelentések sze­A katonai attasét kilenc óra múltán az ágyában találták meg. rint mintegy ezer - diák és alkal­mazott vonult tegnap is a pekingi amerikai és brit nagykövetség épülete elé. Összesített adatok szerint országszerte több mint százezer ember vett részt a tilta­kozó akciókban. Nem csökkentette a tiltakozó akci­ók intenzitását az sem, hogy a kí­nai hivatalos sajtó tegnap közölte: életben van a belgrádi kínai nagy­követséget ért NATO-találat egyik vélt áldozata. Zsen Pao-kaj katonai attasét kilenc órával a lövedék be­csapódása után az ágyában talál­ták meg. így a NATO által hamis információn alapuló téves csapás­nak minősített incidens halálos ál­dozatainak száma három - mind­annyian a városból a biztonságos­nak vélt követségre menekült tu­dósítók -, és több mint húsz ember megsebesült, köztük hat súlyosan. A német kancellár kínai látogatá­sa is kárát látja a rakétatámadás­nak: a pekingi hatóságok „lefo­kozták" a hivatalos állami látoga­tást, egyúttal megrövidítve annak időtartamát és programját. Mint tegnap Bonnban ismertté vált, Gerhard Schroder ma kezdődő út­ja csupán „munkalátogatás" lesz, három nap helyett pedig mind­össze egy napig fog tartani. A kí­nai fél törölte az eredeti program­ból a Sanghajba tervezett utazást, s egyúttal értésre adta: nem cél­szerű annak a csaknem százfős üzletember-küldöttségnek az uta­zása, amely elkísérte volna a né­met kormányfőt. Balkáni politikusok és üzletemberek tanácskozása a háború utáni újjáépítésről Helyrehozni a mulasztást MTI-HIR Szaloniki. Balkáni országok veze­tő politikusai találkoztak tegnap Szalonikiben a koszovói válság és a térség háború utáni újjáépítésé­nek megvitatására. Az értekezle­ten a menekültáradattól leginkább sújtott Albánia és Macedónia veze­tői mellett bolgár, orosz, román politikusok vannak jelen. Amíg mindenki arra számított, hogy fő­leg a NATO-légitámadásokról esik majd szó, addig az összesereglett 500 üzletember főleg azt latolgat­ta, hogy milyen újjáépítési lehető­ségek vannak az erőszak által súj­tott térségben. „A jugoszláviai háború kötelezővé tette számunkra, az Európai Unió és a nyugati szervezetek számára, hogy tervet dolgozzunk ki a délke­let-európai térség gazdasági fejlő­désére, ha már elmulasztottuk ki­lenc éwel ezelőtt" - mondta Joánisz Mangriotisz, aki a görög kormányban az északi tartomá­nyok ügyeinek minisztere. Szakértők véleménye szerint a bal­káni országok jövője az EU-tól függ, de tényleges integrációjuk kilátása még hosszú ideig homály­ban marad. MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. II. János Pál pápa és a ro­mán katolikus püspöki kar tagjainak a nyilvánosság teljes kizárásával történt találkozójáról közölt értesü­léseket tegnapi számában a Kolozs­várott megjelenő Szabadság című napilap. A magyar nyelvű újság szerint a bu­karesti pápai nunciatúrán pénteken tartott találkozón II. János Pál kúlön kitért a görög katolikus egyháznak az ortodox egyház birtokában levő templomaira, s azt a reményét fejez­te ki, hogy a két testvéregyház a kö­zös bizottság megalakulását nem formálisnak tartja majd, s nem te­kinti ezzel lezártnak a kérdést. „Ez a megjegyzés azért is figyelemre mél­tó, mert a romániai görög katolikus egyház épp a Szentszék nyomására kényszerült arra, hogy lemondjon követeléseinek jogi, bírósági úton való érvényesítéséről" - hangsú­lyozta a Szabadság. Az 1948-ban betiltott romániai gö­rög katolikus egyháznak közel két­ezer temploma volt. Az ortodox egy­ház birtokába került templomaiból mostanáig 136-ot kapott vissza. A kolozsvári lap ismertette azt a ma­gánlevelet is, amelyet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek kapott II. János Páltól. „Levelében a Szent­atya megértését fejezi ki, amiért ez az egyházmegye nem képviseltette magát Bukarestben a hívők hivata­losan szervezett csoportjai között. Ugyanebben a magánlevélben sze­retetéről és szimpátiájáról biztosí­totta mind az egyházmegye híveit, mind a püspököket, s biztosítja őket arról is, teljesen megérti és átéli fáj­dalmukat amiatt, hogy főpásztoruk nem látogathatta meg őket saját te­rületükön" - írta a lap. A Szabadság idézte Potyó Ferencet, a gyulafehérvári főegyházmegyei hivatal irodaigazgatóját, általános helynököt, aki szerint „a pápa isme­ri a romániai magyar katolikusok helyzetét, évtizedeken át tartó helytállásukat a szívében értékeli, azonban az átfogóbb és magasabb rendű érdek, a keresztény egység érdekében hajlandó volt erre a szá­mára is hatalmas áldozatra". Cseh történész kommentárja a beneši dekrétumokról Etnikai tisztogatás folyt CK-póló a koszovói albán menekült fiún, UCK-felirat a menekülttábor fa­lán. A koszovói albánok élete három betű függvénye... (ČTK/AP) és a professzor halála nagy veszte­ség az albán nép szempontjából. Az UCK által bírált Rugovát tegnap délben fogadta II. János Pál pápa. Az erőszakmentességet hirdető ko­szovói politikus családja kíséreté­ben kereste fel az egyházfőt. A talál­kozót Ibrahim Rugova kérte, de ro­mániai látogatásáról hazatérve a pápa is rögtön látni kívánta a mérsé­kelt koszovói vezetőt. MTI-HIR Prága. Emanuel Mandler cseh tör­ténész a Lidové noviny tegnapi ki­adásában közölt kommentárjában felhívja a figyelmet arra, hogy míg a cseh alkotmánybíróság négy éwel ezelőtt egyértelműen azt az állás­pontot képviselte, hogy a beneši dekrétumok érvényesek, ma már az alkotmánybírák is úgy vélik, hogy a dekrétumok hatályon kívül helyez­hetők, de minden reális következ­mény nélkül. A neves történész és publicista sze­rint azonban egy ilyen lépés nem maradhat reális következmények nélkül. Ennek megértéséhez tuda­tosítani kell, hogy a németellenes és a magyarellenes dekrétumok mire vonatkoztak. Mandler az akkori csehországi eseményeket egyértel­műen „etnikai tisztogatásnak" mi­nősíti, majd az alkotmánybírák megváltozott álláspontjával kapcso­latban kifejti: „Ma, amikor döbbe­nettel kísérünk figyelemmel egy másik etnikai tisztogatást, úgy tű­nik, hogy az alkotmánybírók jobb­nak látnák, ha a cseh parlament le­hetőleg csendben, gyorsan eleget tenne az Európai Parlament felszólí­tásának, és a dekrétumokat (a múlt­ra való érvényesség nélkül) meg­szüntetné. Úgy gondolják, hogy en­nek ma már nem lenne reális követ­kezménye. Reméljük azonban, hogy a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezése, aminek már régen meg kellett volna történnie, nem lesz lehetséges reális következmé­nyek nélkül. Mindenesetre az egyik ilyen reális következmény ezen et­nikai tisztogatás jogi és erkölcsi alapjainak a teljes szétzúzása lenne. A cseh kormány ezt követően tán megpróbálna párbeszédet kezdeni a szudétanémetek politikai képvise­lőivel, s a cseh politika és a tudo­mány megpróbálná megtisztítani múltunkat a nemzeti szocializmus erős maradványaitól." A KMKSZ fel akarja építeni a vereckei emlékmüvet Máris zarándokhely MTI-TUDÓSÍTÁS Ungvár. A Kárpátaljai Magyar Kul­turális Szövetség be akarja fejezni a Vereckei-hágón a magyar hon­foglalási emlékművet. Az ukrajnai magyarság legjelentősebb érdek­védelmi szervezete azt tervezi, még a napokban ismét benyújtja a helyileg illetékes volóci járási köz­igazgatáshoz az építési engedély­kérelmet, hogy a munkálatokat még a magyar államalapítás mil­lenniumáig befejezhessék. Mint ismeretes, a KMKSZ a magyar honfoglalás 1996-os millecentená­riumi ünnepségére szerette volna elkészíttetni Vereckénél az emlék­művet, ám az avatás előtt két hó­nappal le kellett állni az előrehala­dott munkálatokkal egyes kárpát­aljai ukrán nacionalista szerveze­tek tiltakozása miatt. Azóta a tor­zóban maradt vasbetonkolosszus sajátságos zarándokhelyévé vált a Kárpátaljára látogató anyaországi és határon túli magyaroknak. A vereckei magyar honfoglalási emlékmű építésének befejezését a KMKSZ nem utolsó sorban azért szorgalmazza, mert az ukrán-ma­gyar kormányközi vegyes bizott­ság legutóbbi, Ungváron megtar­tott VIII. ülésén elfogadott közös jegyzőkönyv egyik ajánlása épp ezt tartalmaza. Izrael palesztin irodákat zárat be Jeruzsálemben Zavargások törhetnek ki MTI-HIR Jeruzsálem. Az izraeli kormányfő tegnap kiadta az utasítást, hogy Ke­let-Jeruzsálemben zárjanak be há­rom palesztin irodát. A döntésnek, amelynek esetleg erőszakkal kell ér­vényt szerezni, súlyos következmé­nyei lehetnek egy héttel az izraeli választások előtt. Netanjahu megbí­zottja tegnap reggel találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztin Ható­ság vezetőjével Ramalláhban, és fel­szólította az úgynevezett Orient Házban működő irodák bezárására. A határozat az amerikai kormány fi­gyelmeztetése ellenére született, az amerikai nagykövetség pedig nyi­latkozatban kérte önuralomra a fe­leket, leszögezve: „A helyzet rendkí­vül kényes, és mindkét félnek fele­lőssége, hogy a feszültséget elhárít­sa". Á palesztin fél szerint a kérdés azért éleződött ki, mert a közvéle­mény-kutatásokban lemaradóban lévő Netanjahu Jeruzsálemet a vá­lasztási kampány középpontjába helyezte, és provokálni akarja a pa­lesztinokat. Vezetőik és izraeli biz­tonsági szakértők is az erőszak fel­lángolásától, felkelés kitörésétől tartanak, ha nem sikerül kiegyezni.

Next

/
Thumbnails
Contents