Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-09 / 81. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ .1999. ÁPRILIS 9. KOMMENTÁR Kinek jó a csúsztatás? MALINAK ISTVÁN Mindig bűzlik az öndicséret, még ha kormányfő szájából hangzik is el. Rómában azt mondta Mikuláš Dzurinda, Szlovákia a mostani koszovói válságban tanúsított szilárd állásfoglalásának és konkrét tetteinek köszönhetően de facto a NATO tagjává vált. Most már csak de jure is azzá kell lennie. A sok kicsi mellett a legnagyobb szépséghiba az, hogy ezt nem a házigazda NATO-ország kormányfője, Massimo D'Alema mondta, nem is Javier Solana vagy Bili Clinton. A szlovák miniszterelnök veregette meg nagy elismeréssel a saját vállát. Kínos. Az egészből annyi igaz, hogy a pozsonyi kabinet tényleg elismerést érdemlő döntést hozott akkor, amikor megnyitotta az ország légterét a NATO üzemanyag-szállító és - mint utóbb kiderült - harci gépei előtt egyaránt. Kétségtelen, hogy az észak-adantiak ezt nagyra értékelik, és szereztünk is vele egy jó pontot. A kabinet egyértelműen deklarálta, vége az előző kormányzat keleti orientációjának. Ennyi. Ahhoz, hogy gyakorlatilag is a NATO tagjai legyünk, először jogilag kellene azzá válnunk, mint a közelmúltban Magyarországnak, Lengyelországnak és Csehországnak. Ha gyakorlatilag NATO-taggá váltunk volna, akkor például a koszovói háború további alakulásáról ezentúl húsz ország képviselői döntenének Brüsszelben. De továbbra is csak a tízenkilencek fognak. Álmainkat-vágyainkat valóságként tálalni - a költői szabadság kategóriájába sorolandó. Politikusnál, a silányabbjánál - naiv lelkesedés. Egyik sem miniszterelnöki tulajdonság. Egy kormányfő nem lehet naiv, mert akkor nagy baj van, és ne lelkesedjék, hanem kormányozzon (és ha lehet, tartsa kordában minisztereit). Dzurinda nem naiv, nem is lelkesedő fajta. Vélhetően tudta, mit mond, tudta, hogy csúsztat. Talán mert érzi, hogy azért szorgalmasan gyűjtjük a rossz pontokat is. Szeretné elbagatellizálni, hogy a NATOellenes DSZM-hez és SZNP-hez csatlakozott a kormánykoalíciós baloldal is? Hogy a kisebbségi nyelvtörvény júniusig történő elfogadásának egyre kisebb az esélye, vagyis Szlovákia nem teljesíti a gyors euroatlanti csadakozás egyik alapfeltételét? Mivel fogja akkor etetni a népet, ha a NATO úgy dönt, hogy a további bővítést néhány évre egyszerűen befagyasztja? Megígéri, hogy kis Svájc leszünk? Mit tud a titokgazda? TÓTH MIHÁLY Javában zajlik az össznépi vita az egykori titkosszolgálati főnök felelősségre vonásáról. A hetvenhét pecsétes titkok volt országos gazdájának mentelmi joga menthetetien. Ami sem nem megalázó, sem nem törvénytelen. Csak annyit jelent, hogy egy honatya esetében is éppen úgy szabad kezet kapnak a nyomozók, mint bármelyik közönséges halandónál, majd bűntett alapos gyanúja esetén teljesítheti mérlegelési feladatát a bíróság. ítélethirdetésig egy jogállamban érvényesülnie kell az ártadanság vélelmének. Fontos államtitkok védelmére hivatkozva a koalíciós többség úgy döntött, hogy az Ivan Lexa mentelmi joga felfüggesztéséről szóló vita majd zárt ajtók mögött zajlik. Nyilván attól tartanak - és nem megalapozadanul -, hogy Mečiar legbizalmasabb embere, ha sarokba szorítják, netán képviselőként letartóztatják, majd olyan tényekről is beszámol, amelyek nyilvánosságra kerülése jelentősen csökenthetné a titkosszolgálat hatékonyságát. Persze, érdemes feltenni a kérdést, hogy egy olyan titkosszolgálat, amelynek négy teljes évig emberrablással, hivatali visszaéléssel, vezető politikusok telefonjának törvénytelen lehallgatásával és más visszaélésekkel vádolt személy volt a főnöke, demokratikus viszonyok között egyáltalán szót ejthet-e még hatékonyságról. Az a kérdés is felmerül, vajon nem azért szorgalmazzák-e a koalíciós pártok a zárt ajtók mögötti tárgyalást, mert attól tartanak, hogy Lexa olyan adatokat gyűjtött a jelenlegi koalíció pártjainak politikusairól, amelyeket egyeden érintett sem helyezne el a „kirakatban". Naivság lenne azt hinni, hogy főnöksége éveiben Lexa kizárólag kokaincsempészeket hajkurászott, a csecsen és ukrán bűnbandák útjainak feltérképezésére és az állam érdekeinek védelmére összpontosított. Olyan tanítómestere volt, aki egyetlen alkalmat se hagyott ki politikai ellenfeleinek ellehetetlenítésére. Elképzelhető, hogy készültek egyesekről feljegyzések, telekkönyvi kivonatok, bankszámlakivonatok, netán még ágyjelenetekről szóló videofelvételek is. Bárhogy van is, a koalíciónak vállalnia kellene a nyílt vitát. Elsősorban a közvélemény megnyugtatására. Arról szólna a történet, hogy ez a csapat különb az előzőnél, és nem fél nyílt sisakkal, demokratikus módon vívni. Talán abból kellene a jövőben kiindulni, hogy mi a különbség a hagyományos demokrácia és az „új demokrácia" titkos1 szolgálata között. E szolgálatok ott is titkosak, de nem ellenőrizhetedenek. Nálunk a SZISZ-t négy évig csak Mečiar ellenőrizhette. Nyugaton csak kiváló jellemek lehetnek a Cég vezetői, de munkatársai se kapcabetyárok, nem olyanok, akikről öt perc alatt megállapítható, hogy Berija iskolájában tanulták a mesterséget. .<.«.«.«. •«•.«........ Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika- (58238338), Sidó H. Zoltán-gazdaság (58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél^ valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk TALLÓZÓ PRAVDA „A Centrogel-ügyben semmi szörnyűség nem történt, nem indítottunk vizsgálatot" - idézte a lap két héttel ezelőtt a turócszentmártoni munkahivatal alkalmazottját. Igaz, tényleg nem volt „szörnyűség" a hivatal néhány dolgozójának vaskos jutalma - melyet Imrich Sládeček cége „ajánlott fel", miután a Centrogel huszonkétmilliós kamatmentes állami kölcsönt kapott, új munkahelyek teremtésére - hivatkozik a Pravda egy céghez közel álló forrásra. , A hivatal ránk erőltetett 111 teljesen alkalmadan embert, egy hónap múlva mindenkit muszáj volt elbocsátani" - magyarázkodott Sládeček. Ugyanez a hivatal a határidő be nem tartása miatt az öt százalékos büntetést 0,05%-ra módosította, így majdnem egymillió koronával károsította meg „magát" - hogy miért, arról mélyen hallgat. Az összes Centrogelt érintő dosszié a páncélszekrényben, az igazgatónő a sajtó hatótávolságán kívül található. Tizenhét napja adott parancsot a NATO főtitkára Javier Solana a Jugoszlávia elleni támadásra Zombornál megsemmisült a Vajdaságot Horvátországgal összekötő vasúti híd. Koszovóban is több létesítményt támadtak és megrongálták Nis repülőterét. A NATO 24, harckocsik ellen tervezett Apache helikopter Albániába vezénylését is bejelentette. Április 6. - Minden korábbinál erősebb csapásokat intéztek a jugoszláv célpontok ellen a NATO repülőgépei: bombázták a Belgrád-Pristina főútvonalat, hogy elvágják az utánpótlástól a koszovói szerb egységeket. Találat érte a jugoszláv hadsereg nisi parancsnokságát, távközlési központokat, hidakat és olajraktárakat is. Koszovóban egy prizreni laktanyát és szerb erőket támadtak. 20 órától Belgrád - az ortodox húsvétra való tekintettel - egyoldalú tűzszünetet hirdetett Koszovóban és bejelentette, Rugovával átmeneti politikai megállapodást kíván kidolgozni az autonómiáról. A NATO és a vezető nyugati hatalmak, mint nem kielégítőt, azonnal elutasították az ajánlatot. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint a légicsapások megindulásától április 5-ig több mint 430 ezer ember hagyta el Koszovót, közülük 262 ezren jutottak Albániába. Macedónia, ahová 120 ezren menekültek, közölte: nem tud több embert befogadni. A menekültek beszámolói szerint a szerb rendőrség és szabadcsapatok kényszerítették őket otthonaik elhagyására, számos atrocitást követtek el, több helyen tömeggyilkosságokat hajtottak végre. Április 7. - A NATO légiereje különböző célpontokat támadott Belgrád közelében, Szerbia délnyugati részén és Montenegró fővárosának körzetében. Találat ért több fontos ipari üzemet, nyersanyagraktárat és kőolajfinomítót. A NATO légiereje sikerrel támadott egy jugoszláv páncélozott járműoszlopot Koszovóban - a szövetség gépei a két hete folyó akció során most először támadtak közvetlenül az albánok kiűzésében részt vevő földi csapatokat. Egyesek azt tartják sikernek, ha autójuk, villájuk és vityillójuk van, én már annak is örülök, ha kevesebb a tartozásom, mint a szomszédé. (Peter Gossányi karikatúrája) Légicsapás-kronológia Miután Jugoszlávia elutasította a koszovói béketervet, Javier Solana NATO-főtitkár 1999. március 23-án Brüszszelben bejelentette, utasítást adott a Jugoszlávia elleni légi hadműveletek megkezdésére. Az alábbiakban az azóta történtek rövid krónikája olvasható. MTI-PANORÁMA 1999. március 24. - Közép-európai idő szerint 20 órakor a NATO első légicsapása a jugoszláviai szerb katonai célpontokra. Célpontjai: a légvédelem, a parancsnoki és ellenőrző rendszer létesítményei, valamint a Koszovóban levő jugoszláv katonai erők. A támadás után Borisz Jelcin orosz elnök befagyasztotta az orosz-NATO együttműködést, Jugoszláviában hadiállapotot rendeltek el. Március 25. - Manőverező robotrepülők újabb hullámával támadta a NATO hajnalban a Koszovó déli részén fekvő Urosevac laktanyáját, Montenegro tengerészeti és katonai támaszpontjait, Nisben a repülőtér kifutópályáját, a Jastrebac hegyen álló rádió- és televíziós átjátszóállomást, továbbá Belgrádtól 70 km-re egy katonai híradóközpontot. Jugoszlávia megszakította diplomáciai kapcsolatait az Egyesült-Államokkal, Nagy-Britanniával, Németországgal és Franciaországgal. Március 26. - A NATO újabb éjszakai légitámadásai. Belgrádi közlés szerint 10 országból változóan 100-200 repülőgép vett részt az első három napi bombázásokban, 250-300 cirkálórakétát vetettek be. 90 jugoszláviai célpontot repülőtereket, a légvédelem 14 objektumát, kilövőállását és egységét, nyolc távközlési központot, 5 parancsnoki posztot, 5 támaszpontot és raktárat, a terepen levők közül 6 egységet, és a védelmi struktúra 20 egyéb objektumát érte támadás. Március 27. - Az amerikai hadihajókról kilőtt két Tomahawk cirkálórakétával megindult a NATO légi csapásainak negyedik hulláma. Este a vajdasági Budjanovci közelében lezuhant egy F-117 („lopakodó") repülőgép. A szerb bejelentés szerint a légvédelem lőtte le a hagyományos radarral alig észlelhető gépet. A pilótát egy különleges mentőosztag menekítette ki. Március 28. - A NATO rakétákkal támadta a batajnicai és a Surcin repülőteret és Jakovo település körzetét. A brüsszeli központban bejelentették: megkezdődött a Szövetséges erő hadművelet második fázisa, a jugoszláv célpontok elleni szélesebb körű légi hadjárat, amelyben közvetlenül a hadsereg erőit is támadják. Jamie Shea, a szövetség szóvivője közölte: azért hozták ezt a döntést, mert bebizonyosodott, Koszovóban az albánok elűzésével etnikai tisztogatás kezdődött. Március 29. - A NATO több célpontot bombázott Szerbiában, Montenegróban és Koszovóban. Bevetették az alacsonyan szálló A-10-es típusú („varacskos disznó") amerikai repülőgépeket, amelyek páncéltörő rakétáikkal harckocsikat és más mozgó célpontokat képesek megsemmisíteni. Március 30. - F-15-ös, F-16-os "vadászrepülők, A-10-esek, egy AWACS légifigyelő, valamint szállító és üzemanyag utántöltő gépek támadták Jugoszláviát, megrongálták a Pristinában állomásozó különleges rendőri egység létesítményeit. A NATO katonai szóvivője, David Wilby tábornok bejelentette: a szövetség eddig 30 jugoszláv harci gépet semmisített meg. Március 31. - A NATO repülőgépei a batajnicai katonai repülőteret támadták és több Pristina közelében fekvő települést. A Macedóniában szolgálatot teljesítő NATO-erő három amerikai katonáját foglyul ejtette a jugoszláv hadsereg. A Pentagon közlése szerint a katonákat macedón területen fogták el. Április 1. - A NATO légiereje hajnalban lebombázta az egyik Duna-hidat Újvidéken. Belgrádban meglepetésszerű találkozót tartott Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök és Ibrahim Rugova, a koszovói albánok vezetője, közös nyilatkozatban politikai megoldást sürgettek. A NATO kétségbe vonta, az UCK tagadta, hogy Rugova szabad akaratából cselekedhet. Április 2. - A NATO bejelentette, katonai főhadiszállást semmisített meg Nisben és egy fegyverraktárát Pristinában. David Wilby közölte, a légvédelem gyengítése után már a távközlési vonalak és infrastrukturális utánpóüási lehetőségek csökkentése, illetve az offenzívában részt vevő szerb erőkre mért csapások sűrítése a cél. Az USA további 12 F-117-es vadászbombázót vezényelt át a Jugoszlávia elleni légitámadásokat végrehajtó NATO-erők kötelékébe. Április 3. - Éjszaka Belgrád belvárosában manőverező robotrepülőBelgrád az ortodox húsvétra való tekintettel tűzszünetet hirdetett. gépek csapódtak be a szerb és a jugoszláv belügyminisztérium épületébe. A fővárosban több százan vonultak a hidakra, hogy élőlánccal védelmezzék azokat a NATO csapásaitól. A NATO repülőgépei Újvidéken és Palánkán újabb Duna-hidakat romboltak le. Április 4. - Hajnalban találat érte az Új-Belgrád hőszolgáltatását ellátó üzemet. A NATO repülőgépei támadást intéztek a belgrádi rendőrakadémia ellen, becsapódásokat jelentettek más belgrádi negyedekből. Bombázták Pancsova kőolajfinomítóját és a Szloboda gyárat, továbbá a lipovaci üzemanyagraktárai. Április 5. - A NATO gépei hajnalban eltalálták a jugoszláv légvédelmet irányító parancsnokság épületét Belgrád északi elővárosában, tűz alá vették Surcin repülőterét Belgrádtól 20 kilométerre. OLVASÓI LEVÉL Galánta Budapesten Lehetőség bemutatkozni a világban ma, amikor kapcsolatok kerestetnek, amelyek egyebek mellett segítenek leküzdeni a gazdasági pangást, hasznos dolog. Főleg, ha ez a bemutatkozás egy szomszédos ország kétmilliós fővárosában történik. Budapesten április 13-án nyílik kiállítás a Szlovák Intézet termeiben, s Galánta mutatkozik be. A kiállítás két részből tevődik össze, az egyiken a már idehaza ismert képeslap-kiállítás. A? egyedi gyűjtemény olyan képeslapokat tartalmaz, amelyeket 1899 és 1999 között adtak ki, s bemutatják Galánta fejlődését az elmúlt száz évben. A kiállítás másik része azokat a műalkotásokat, szobrokat mutatja be, amelyek az utóbbi években a Galántán megrendezett szobrász-szimpóziumokon születtek, s a város tulajdonát képezik. A 21 legértékesebb műalkotást a szimpózium kezdeményezője és nesztora, a galántai születési Sabo Ladislav szobrászművész válogatta össze. A kiállítás megnyitásán és az ezt megelőző sajtótájékoztatón részt vesz városunk küldöttsége Záreczký János polgármester vezetésével. A küldöttségben vállalkozók is helyet kapnak, így lehetőségük nyílik a kapcsolatfelvételre magyarországi vállalkozókkal. így a kiállítás kulturális missziója mellett gazdasági hangsúlyt is kap. A kiállítás május 7-ig látható Budapesten, de a kiállított tárgyak nem térnek azonnal haza. Zsillé Éva osztályvezető kezdeményezésére fokozatosan Magyarország más városaiban is bemutatásra kerülnek, nevezetesen Galánta partnervárosaiban és azon helységekben, amelyekhez szorosabb kapcsolatok fűzik városunkat: Veszprémben, Pakson, Kecskeméten, Tótkomlóson és Pécsváradon. Akiállítás időzítése mindenütt egybeesik valamilyen helyi kulturális vagy társadalmi eseménnyel. Horváth Rudolf, Galánta