Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-08 / 80. szám, csütörtök

UJ SZO 1999. ÁPRILIS 1029. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK A koszovói válság hatással van a szlovák gazdaságra is - a lebombázott hidak nehezítik a komáromi hajógyár életét A háború költségei, gazdasági hatásai A teherforgalom már visszaesett Már érezteti hatását Pozsony. A koszovói válság közvetve, sőt közvetlenül is kihatással van Szlovákia gazdaságára. A lebombázott Duna-hidak miatt például a komáromi hajógyár feje fáj(hat), vajon miként juttat­ják el megrendelőikhez a ná­luk gyártott mélyebb merü­lésű hajókat. ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLITÁS A megbénult dunai hajóforgalom kihatással van a komáromi és a po­zsonyi kikötőre és a folyamhajózá­si vállalatra egyaránt. A szlovák hajóflotta egy része a lebombázott hidak miatt nem tud visszatérni. A folyamhajóházi társaság vezér­igazgatójának közlése szerint havi bevételkiesésük 20,6 millió koro­nára rúg, a pozsonyi kikötő havi bevételkiesése 2,7 millió korona a komáromi kikötőé 1,5 millió koro­na. A közúti teherfuvarozók is már hallatták hangjukat. A ČESMAD Slovakia titkárának kijelentése szerint a koszovói válság következ­tében kevesebb fuvar irányul Hor­vátországba, Bulgáriába, Románi­ába, Boszniába és Hercegovinába, s további bevételkiesést jelent szá­mukra, hogy a válság miatt 15 szá­zalékkal csökkentek az európai or­szágokba irányuló fuvardíjak. Élénk kereskedelmi kapcsolatot tart, vagy tartott fenn jugoszláv megrendelőkkel a rózsahegyi cel­lulóz- és papírgyár, a púchovi Ma­tador Rt., a Slovnaft Benzinol Rt., a kassai vasmű, hogy csak a legna­gyobb cégeket említsük. A gazdasági minisztérium illetéke­sének tájékoztatása szerint Szlová­kia külkereskedelmi mérlege Jugo­szláviával pozitív. 1996 után, tehát a Jugoszláviával szembeni embar­gó feloldása után a két ország kö­zötti kereskedelem megsokszoro­zódott. Az elmúlt évben a válság fo­kozódása miatt a két ország közötti árucsere volumene 9,5 százalékkal csökkent. A külkereskedelmi mér­legtöbblet meghaladja az 1,194 milliárd koronát. Főleg papírt és csomagolóanyagot, gumiabron­csokat, valamint vasat exportálunk - ezen termékcsoportok alkotják a Jugoszláviába irányuló szlovák ex­port 37 százalékát. Szállítunk to­vábbá kenő- és üzemagyagot (ré­szesedése az exporton belül 23 szá­A szlovák hajók a lebom­bázott hidak miatt nem tudnak visszatérni. zalékot tesz ki), gépeket, berende­zéseket, szállító eszközöket egy­aránt. Idén januárban és február­ban 160 millió korona értékű árut vittünk Jugoszláviába és 47 millió korona értékűt importáltunk. Az Eastern Block Energy szakértője szerint a Duna hidak lerombolásá­val, amivel megszűnt a folyó hajóz­hatósága, a NATO vélhetőleg egye­bek között azt akarta elérni, hogy megakadályozza az olajtermékek és más kulcsfontosságú szállítmá­nyok uszályokon történő szállítá­sát. A korábbi szankciók bevezetése után ugyanis jelentős mennyiségű csempészett áru érkezett a Dunán vélhetően Romániából és Ukrajná­ból. A Szerbia elleni légicsapások másik célpontja a köztársaság két olajfinomítója volt. Az okozott károk szakértői becslések szerint komolyan gátolhatják az országot abban, hogy önmaga állítson elő üzemanyagot. A Nomura Securities egyik elemzője rámutatott: minden hadseregnek elengedhetetlenül szüksége van üzemanyagra. Ennek hiánya komoly nyomást gyakorol­hat Szlobodan Milosevicsre. Londoni elemzők szerint a március 24-én Jugoszlávia ellen megindított légicsapások az első becslések sze­rint eddig körülbelül 2 milliárd font­ba, vagyis 3,2 müliárd dollárba ke­rültek a NATO-szövetségeseknek. A több százezer koszovói albán mene­kült egy évig tartó elhelyezése, élel­mezésének teljes költsége legalább 10 milliárd fontot fog felemésztem. (SITA, MTI, Reuters, gyor) A jugoszláv gazdaság összeomlása a szomszédos országok gazdaságát is magával ránthatja Szerbia és a szegény környező országok ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLITÁS Egyes szakértők szerint csodával határos, hogy Jugoszlávia még egyáltalán létezik, olyan kataszt­rofális már hosszabb ideje az or­szág gazdasági helyzete - áll az osztrák konzervatív lap, a Die Presse cikkében. A korábban tekin­télyes iparral rendelkező ország agrárországgá fejlődött vissza, és a további bombázások az ország gazdaságának teljes összeomlását jelenthetik. Jugoszláviában meg sem kísérelték a gazdasági struk­túrák korszerűsítését és a nagyvo­nalú privatizálást. A béreket kése­delmesen fizetik ki, az árnyékgaz­daság pedig mindenütt jelen van. Az iparban az utóbbi években alig voltak beruházások, és csak az alapanyagtermelésre álltak rá. Ezekután nem csoda, hogy a mun­kanélküliség 30 százalékra emel­kedett. Hatalmas összegekre lenne szüksége az országnak az ipar kor­szerűsítéséhez és átalakításához, ezeket az összegeket azonban sa­ját erőből nem tudja előteremteni. Egyre gyakrabban teszik fel a kér­dést, hogy vajon ki hajlandó az or­szágban beruházni a háború után, hiszen a szerbek elveszítették szin­te valamennyi barátjukat. Orosz­ország pedig, az egyetlen barát, maga is csődben van. Becslések szerint Jugoszláviában a háború és az embargó következtében a gaz­dasági teljesítmény a felére csök­kent, az ipari visszaesés pedig még nagyobb mértékű. Az ország nem fizeti 12 milliárdos adósságát, s az átütemezésről sem tudott megál­lapodni a Nyugattal. Ha a NATO most lebombázza a megmaradt kevés, fogyasztási cikkeket előállí­tó üzemet, akkor például hűtő­szekrényeket sem tud gyártani az ország. Gyakran ugyanis egy he­lyen állítanak elő fegyvereket és fogyasztási cikkeket. Tovább ront­hatna a helyzeten, ha a szövetsé­ges haderők szárazföldi támadás mellett döntenének. Ez ugyanis együtt járna az ország úthálózatá­nak, erőműveinek és olajfinomító­inak lerombolásával. A gazdaság egyetlen ágazata, amely nagyobb károk nélkül átvészelhetné a táma­dást, a mezőgazdaság, amely fő­ként az ország északi részén fekvő, többségében magyarok lakta Vaj­daságra összpontosul. A szerb gazdaság összeomlását je­lentősen megsínyli a vele élénk Csodával határos, hogy Jugoszlávia még egyál­talán létezik... gazdasági kapcsolatokat fenntartó Macedónia is. Skopje és Belgrád két éve kötöttek szerződést a két ország közti szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról. Ennek kö­szönhetően a macedón importáru 22 százaléka Jugoszláviából szár­mazik, emellett az ország jelentős mértékben rá van utalva a Szerbiá­ból importált villanyáramra is. Ha nem hallgatnak el a fegyverek, Macedónia nehezen várhatja a külföldi befektetők megjelenését. Pedig az országnak égető szüksége van a külföldi tőke megjelenésére, mivel eddig csupán 82 millió dol­láros kölföldi befektetést sikerült az országba csalogatnia. A volt jugoszláv tagköztársaságok gazdasága GDP egy lakosra számítva Bosznia | 750 nincs adat Horvátország 4500 J 7050 Jugoszlávia H1500 Jugoszlávia ] 3000 Macedónia ^•800 Macedónia ] 4000 9900 Szlovénia I 14 990 (Az adatok dollárban értendők) A munkanélküliség aránya Bosznia Horvátország Jugoszlávia Macedónia Szlovénia 50 18,6 27,0 32,0 14,5 Bukarest és Szófia is sújtva A román folyamhajózási társaságok közlése szerint a sorozatos jugo­szláviai válságok teljesen leheteden helyzetbe hozzák őket. Saját szá­mításaik szerint 1993 és 1995 között a Jugoszlávia ellen elrendelt em­bargó idején 3 milliárd dollár veszteséget szenvedtek el, s az újvidéki Duna-hidak lerombolása ismét hosszú hónapokra visszavetheti az el­múlt években mozgásba lendült üzletet. Román lapértesülések szerint jelenleg 110 román hajó kényszerült megállásra, a flotta másik fele ro­mán kikötőkben vesztegel. A hajózási társaságok többszáz millió dol­láros várható veszteségről beszélnek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a háború miatt veszélybe ke­rült a bolgár gazdaság 1999-re előrejelztett növekedési ütemének telejsíthetősége. A folyó fizetési mérleg idei hiánya az eredeti becslé­seknél várhatóan jóval nagyobb lesz, a bruttó hazai termék 3,7 száza­lékosra prognosztizált bővülése is kérdésessé vált. Az ország fő ex­porttermékeinek kereslete és ára is zuhan, a külföldi befektetők ér­deklődése a nemzetközi pénzügyi válság miatt egyébként is visszafo­gott és az elhúzódó koszovói válság csak tovább rontja a kilátásokat és növeli a bizonytalanságot - áll az IMF közleményében. A bolgár kor­mány becslései szerint a z exportszállítások elmaradása, a szállítási út­vonalak elvágása már az első napokban 8 millió dollár körüli vesztesé­get jelentett a bolgár gazdaságnak. A hidak lerombolása a vízi szállí­tásra hagyományosan ráutalt bolgár export 15 százalékát érinti - írta a Reuters. (MTI) (Az adatok százalékban értendők, Forrás: MfD) Bosznia és Hercegovina gazdasá­gát ugyan nem érintené olyan sú­lyosan a helyzet további romlása, mint Macedóniáét, az ország szer­bek lakta területe azonban min­denképp megsínylené a bombázá­sok elhúzódásának gazdasági ki­hatásait. Míg ugyanis a horvátok és bosnyákok lakta terület elsősor­ban Horvátországgal üzletel, a gazdaságilag elmaradottabb szerb régió elsősorban Jugoszláviával tartja a kapcsolatot. Az ország to­vábbi fejlődése nagyrészt attól függ, mennyi pénzt lesznek még hajlandók a nyugati országok a há­borútól feldúlt terület felújítására fordítani. Bosznia eddig 3 milliárd dollár értékű külföldi segélyben részesült, a fő problémát azonban az jelenti, hogy a külföldi segélyek nem érték el a várt eredményt, a gazdasági élet újraindítását. Horvátországot és Szlovéniát a szerb gazdaság összeomlása várha­tóan nem érinti közvetlenül, hiszen a Jugoszláviával fenntartott kap­csolataik elenyészőek, ugyanakkor Horvátország gazdasága hosszabb ideje problémákkal küzd. A GDP tavalyi 2,7 százalékos növekedése jelentős vissszaesést jelent az 1997-es 6,5 százalékoshoz viszo­nyítva. Évente 4-4,5 milliárd dollár értékű árut exportál az ország. A problémát azonban az okozza, hogy az import értéke csaknem kétszerese az exporténak, ami ha­talmas külkereskedelmi hiányhoz vezet. Tavaly a hiány a GDP 19 szá­zalékát tette ki, ami rosszabb, mint Macedónia esetében, ahol a hiány elérte a 16,4 százalékot. Horvátor­szág számára jelentős gondot okozhat a turistaforgalom csökke­nése is, ami évente több mint 2 mil­liárd dolláros bevételt jelent az or­szágnak. (MfD, MTI, mi) MTI-HlR London. Katonai szakértők szerint egyeden Tomahawk manőverező robotrepülőgép ára több mint fél­millió fontra rúg. Eddig a NATO­erők körülbelül 120-at használtak fel. Csak a rakéták értéke több mint 60 millió font, a bevetésük összkölt­sége 348 millió fontra rúg. A NATO harci gépeinek bevetése óránként 25 ezer fontba kerül, a brit légierő Harrier gépeiről ledobott lézerve­zérlésű bombák értéke darabon­ként 22 ezer font. A kiszolgáló re­pülőgépek, köztük az AWACS fel­derítő gépek levegőben tartása óránként 23 ezer fontba kerül. Az amerikai F-117 bombázó elvesztése 26,5 millió font kárt jelent; a Mace­dóniában állomásozó NATO-erők fenntartásának költségei egy hó­napban 9 millió fontot tesznek ki. Londoni gazdasági elemzők rámu­tatnak: a háború ellenére a New York-i és a londoni tőzsdék úgy szárnyalnak, mintha semmi sem történt volna. Különösen a hadi­ipari cégek részvényei kelendők. Közép-Európában a háború már kezdi éreztetni hatását. Magyaror­szág a tőkepiacok bizonytalansága miatt elhalasztotta tervezett globálkötvény-kibocsátását. Hor­vátországban a turizmus érzi meg leginkább a háborút. Románia és Bulgária számára a jugoszláviai közlekedési útvonalak szétzilálása jelent problémákat. Ausztriában az exporttőkéket érinti elsősorban a Jugoszlávia elleni háború. A devizapiacokon a nemzetközi be­fektetők a dollárban keresnek me­nedéket. Az amerikai fizetőeszköz jelentősen erősödött az elmúlt hé­ten az összes többi valutával szem­ben. Ha szárazföldi csápatokat is bevetnek, a háború gazdasági ha­tása megsokszorozódik - vélik a londoni katonai szakértők. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Német tervek a Dunával Budapest. A Duna alsó szaka­szának hajózhatadanná válása hatással lehet a folyó felső sza­kaszán tervezett beruházásokra is. Az osztrák és német területen a háborút megelőző időszakban már élénkülni látszott az aktivi­tás: az osztrák közlekedési mi­niszter jelezte, kormánya haj­landó kiépíteni a Bécs és a határ közötti szakaszt, amennyiben a magyar és a bajor partnerek is elvégzik feladatukat. Közép-Eu­rópa legnagyobb folyójának ha­józhatóságát szakértők jónak ítélik, ám alacsony vízállás ese­tén egyes helyeken komoly problémák adódnak. A vízszint emelésével jelentősen növelni lehetne a Duna szállítási kapaci­tásának tavaly mindössze 10 százalékos kihasználtságát. A kritikus Straubing-Vilshofen közötti szakasz kiépítése Mün­chen részéről eldöntött dolog, csak a megvalósítás módja kér­déses. (VG) Horvátország biztonságos Pozsony. Horvátországot sem politikailag sem katonailag nem érinti a koszovói konfliktus - kí­vül esik azokon a nemzetközi egyezményeken, amelyek alap­ján a NATÖ megindította táma­dásait. Ennek alapján bizton­sággal állíthatjuk, hogy a Hor­vátországba látogatók biztonsá­gát semmi sem veszélyezteti ­áll a Horvát Turisztikai Szövet­ség nyilatkozatában. A szövet­ség ennek ellenére figyelemmel követi az eseményeket, és az ak­tuális helyzetről folymatosan tá­jékoztatja a Horvátországba lá­togató turistákat. (SITA) TANACSADÔ Munkanélküli anyuka H.P.: A volt munkáltatóm szervezési okok miatt meg­szüntette munkaviszonyo­mat. A férjemmel úgy döntöt­tünk, hogy a helyzet ellenére gyermeket vállalunk. Veszé­lyeztetett terhes vagyok, és fél évig kapom a munkanél­külit. Azt szeretném megtud­ni, hogy milyen fizetség illet meg engem a munkanélküli segély után? A gyermek meg­születése után milyen támo­gatásra számíthatok? Függ-e ennek a nagysága a férjem keresetétől? Köteles vagyok-e bejelenteni a terhességemet a munkahivatalban? CSEKES ERIKA Leveléből nem lehetett megálla­pítani, vajon a gyermekének a hat hónap eltelte előtt kellene megszületnie, amikor is a mun­kanélküli segélyt kapja, vagy csak ez időszak után. Ha a gyer­meke az említett hat hónap alatt vagy közvetlen a végén születne meg, Ön a munkanélküli segély után anyasági pótlékra jogosult. Különben ez időszak eltelte után, az illetékes járási hivatal szociális osztályához fordulhat, ahol szociális segély nyújtását kérheti addig, míg a gyermekét megszüli. Anyasági szabadsága alatt anyasági pódékot kap, melynek a magassága nem a férje, hanem az Ön keresetének a magasságától függ. Arra a kér­désre, vajon köteles-e tudatni a munkahivatallal a terhességét, annak ellenére, hogy a törvény Önt erre nem kötelezi, azt javas­lom, hogy tegye meg. Ez fontos lehet abból a szempontból, hogy a munkahivatal alkalma­zottja, akihez az Ön esete tarto­zik, tudni fogja, rizikós terhessé­ge miatt megtörténhet, hogy nem tud majd a munkahivatal felszólítására személyesen meg­jelenni, vagy hogy ugyanez ok­ból nem vehet részt a hivatal ál­tal felkínált átképző tanfolya­mon stb. Egyébként ezek miatt lehetséges lenne a munkanélkü­lit kizárni a nyilvántartásból. A szerző a Csekes-Világi ügy­védi iroda munkatársa. VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényb en 1999. április 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,891 Magyar forint (100) 17,702 Angol font 66,314 Német márka 22,953 Cseh korona 1,173 Olasz líra (1000) 23,184 Francia frank 6,844 Osztrák schilling 3,262 Japán jen (100) 34,445 Spanyol peseta (100) 26,980 Kanadai dollár 27,681 Svájci frank 28,135 Lengyel zloty 10,451 USA-dollár 41,618

Next

/
Thumbnails
Contents