Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-08 / 80. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS KOMMENTÁR Kedvezőbb lapjárást SIDÓ H. ZOLTÁN A Nemzeti Vagyonalap végre határozottan lépett, és megszerezte az Első Lapterjesztő Vállalat R. t. (PNS) részvényeinek döntő többségét. A korábban a Danubiaprint nyomda birtokában működő, monopolhelyzetben levő lapterjesztő napjainkban súlyos helyzetben van. Hogy mennyire súlyosban, azt még maga a Vagyonalap se tudja. Egy azonban bizonyos: hónapok óta nem fizet rendesen a lapkiadóknak, adóssága viharos ütemben halmozódik, egyes becslések szerint az adósságállománya már a 100 millió koronás határt súrolja, és végeredményben pedig veszélyezteti a szabad hírközlést, a sajtószabadságot. A Nemzeti Vagyonalap mint az Első Lapterjesztő Vállalat többségi tulajdonosa ezért sürgős intézkedéseket foganatosított. Öszszehívja a cég rendkívüli közgyűlését, amelyen a felügyelő tanács és az elnökség tagjainak döntő többségét várhatóan lecserélik. Peter Huňor, a Vagyonalap végrehajtó bizottságának alelnöke e lépést azzal indokolta, hogy amíg az embereik nincsenek az irányító posztokon, addig nem tudják azt sem megállapítani, milyen a lapterjesztő vállalat pillanatnyi pénzügyi helyzete. Márpedig mihamarabb ki kellene deríteni a valóságot, ugyanis azt rebesgetik, hogy a PNS-ből az eddigi tulajdonosok kiszivatytyúzzák a pénzt. Ha késlekednék a Vagyonalap, akkor akár az összeomlás határára is kerülhet mind a lapterjesztő vállalat, mind a lapkiadók. Maga Peter Huňor sem zárta ki azt a feltételezést, hogy a fejlemények kedvezőtlen alakulása következtében az Első Lapterjesztő Vállalat akár csődbe is juthat. Az utóbbi forgatókönyv azonban elképzelhetetlen következményekkel járna. Az egyik negatívum: a cég monopolhelyzetéből fakadóan gyakorlatilag megszűnnék az országos lapterjesztés, a másik pedig a külföldi befektetők bizalmának eljátszása. Ne feledjük, hogy számos napilap vagy hetilap részben vagy teljesen külföldi tulajdonos kezében van, és a lapterjesztés leállása a veszteségek mellett pillanatokon belül nagyon rossz hírverést keltene külföldön. A Nemzeti Vagyonalap a PNS részvényeinek megszerzésével már csatát nyert, azonban háborút még nem. Az utóbbival csak akkor dicsekedhet majd, ha az Első Lapterjesztő Vállalatot működőképes állapotban végre megbízható magánosítóra bízza. JEGYZET Fél téglával az árvákért KMOTRIK PÉTER Őrült álmom volt az éjjel. Egy kertvárosban laktam. Á szomszédban élő család feje irtózatosan bunkó pasas volt. Állandóan verte a nemrég elhunyt felesége előző házasságából származó gyerekeit, akiknek nevelését rábízta valamilyen bíróság. Minden este ott üvöltöttek a gyerekek a verandán, mert a mostohaapjuk eltángálta őket. Három évig bírtam mindezt idegekkel, aztán elhatároztam, véget vetek a szegény árvák szenvedésének. Sokáig töprengtem, hogyan fogjak hozzá a rendcsináláshoz. Csak úgy egyszerűen nem állíthatok be a szomszéd telkére, hogy gyere szomszéd, megeszlek, mert ez ellenkezik az elveimmel. Végül úgy döntöttem, ultimátumot küldök neki, ha nem hagyja abba a gyerekek kínzását, kövekkel fogom megdobálni a házát. Egy hónap gondolkodási időt adtam neki, de csak még hangosabb üvöltés, jajgatás volt a válasz. Egy hete telt le az ultimátum határideje. Azóta esténként a családommal fél téglákat hajigálunk a szomszéd házára a kerítés mögül. Tegnapelőtt már nem volt a háznak egyetlen épen maradt ablaka sem, a teteje is kezd beszakadozni ittott, tegnap sikerült megsemmisítő csapást mérnem a szomszéd villany- és vízvezetékére is. Erre az az állat a tíz árva kötökből egyet felakasztott a ház előtt álló eperfára, hármat a szemünk láttára vertek agyon a szomszéd édesgyermekei (nem értem, miért, egy hónappal ezelőtt még többen is kiálltak féltestvéreik mellett az apjuk ellenében), a maradék néhányat meg a lelketlen apa egyszerűen kihajította az utcára, azóta nálam laknak. A szomszéd földjére nem lépek, mert mint már mondtam, ez ellenkezik az elveimmel, de a magam módján akkor is megvédem az árvákat és emberi jogaikat - mától fogva napközben is féltégla-hajigálással fogok tiltakozni annak a bolondnak a szemétségei ellen. Majdcsak abbahagyja egyszer. Elvek jobbra, elvek balra, talán mégiscsak a szomszéd telkére kellene lépnem... Reggel bombarobbanásra ébredtem. A televízió éppen a jugoszláviai Duna-hidak robbantását közvetítette egyenes adásban. Utána a környező országokba menekült koszovói albánokat mutatta. • ZLOVAKIAIMAQVAR NAPILAP Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311),-kultúra-(58238313), Urbán Gabriella-panoráma-(58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 82488 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Ezek után senki sem mondhatja, hogy nem vagyok realista! (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA A világ még nem tudatosította, mekkora méreteket öltött a koszovói tragédia - állítja a lap kommentátora. A NATO Jugoszlávia elleni légi csapása miatt Koszovóból csaknem 400 ezer embert üldöztek el, és az albánok további százezreire vár ugyanez. Albániát és Macedóniát elárasztották a menekültek, humanitárius katasztrófa fenyeget. A cikkíró bírálja a nyugati országokat, mert azok korábban nem gyakoroltak nyomást Müosevicsre, s túlságosan későn ismerték fel a koszovói tragédiát - akkor, amikor a jugoszláv államfő elég erős volt ahhoz, hogy harcba szólítsa a hazafias szerbeket, mert „a haza veszélyben volť'. A NATO másik hibája az volt, hogy túlságosan hittek a légi csapásokban mint az etnikai tisztogatások megállításának eszközében. Bár a szárazföldi egységek bevetésével megállíthatnák a tisztogatásokat, túl nagy árat kellene fizetni érte. A legjobb megoldás az lenne, ha a felek tárgyalóasztalhoz ülnének, sajnos ez a legkevésbé elfogadható. A nemzetközi bíróság csak a felelősségre vonás következetességével lehet eredményes Hatalmi érdekek és emberi jogok A szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke, Peter Weiss szerint külföldön az a vélemény alakult ki, hogy Szlobodan Milosevicset nemzetközi bíróság elé kellene állítani. KISS JÓZSEF A SITA-hír - az Új Szóban olvasva eleve kíváncsiságot ébreszt, hogy a nyugati véleménnyel kapcsolatban használt befejezett cselekvésű ige valós állapotmeghatározásként hangzott-e el, vagy csak a fordítási áttételeknek tulajdonítható. Ez irányú egyértelmű nyugati elhatározásról és kikristályosodott álláspontról aligha lehet szó. Talán elég arra utalni, hogy a külpolitikai szakírók megfigyelése szerint a NATO szóvivője Müosevics minden képzeletet felülmúló embertelenségeit elítélve ugyancsak kerüli a népirtás kifejezést, ami nyilvánvalóan arra vall, számolnak azzal, hogy hátha mégis le kell ülni vele tárgyalni. így a bírósági felelősségrevonást érintő jogászi-publicisztikai elmélkedéseket nyilván kellő értékükön tartva kell kezelni. Létjogosultságuk mindenesetre megvan, azért is, mert Milosevics a boszniai tömeggyilkosságok folytán - amelyek személyes pártfogásával történtek - már korábban rászolgált a nemzetközi törvényszék ítélkezésére. A boszniai viszonylagos nyugalom megőrzése azonban visszafogta az ilyen irányú lépések kezdeményezését. Nyugati sajtóközlemények szerint viszont Milosevics számára közel hozta a börtön, sőt a bitófa veszélyét a brit lordok határozata arról, hogy Pinochetnek mint volt államfőnek nem jár sértetlenség. Az angliai döntés Pinochet kiadatását és a spanyolországi bíróság elé állítását csak az OLVASÓI LEVELEK Megfej thetetlen rejtvény Meglepetten vettem észre az Olvasói levelek (Új Szó, 55. sz.) között megjelent „Érdemes megfejteni?" című írást. Eddig azt hittem, csak én jártam pórul, amikor az 1997 tavaszán kiadott Géniuszban csodálkozva olvastam, hogy megnyertem egy 2500 korona értékű XY márkájú inget. „Hát ez nem lehet igaz?!" - gondoltam. Hát nem is lett. Próbálkoztam levélírással is, mindhiába. így re1988 utáni bűntetteire vonatkozóan mondta ki, minthogy az emberiség elleni bűnökről szóló megállapodás csak ekkor került be az angliai jogrendbe. A londoni elhatározás azonban így is példa értékű, s lidércnyomásként nehezedik mindazokra a tömeggyilkosságokért felelős államfőkre, bárhol találtak is menedéket bukásuk után, akik bűntetteiket az említett időpont után követték el. Hatalmukat vesztve ugyanis nemcsak saját államuk kérheti kiadatásukat, hanem a tömeges gyilkolásnak áldozatul esett különböző nemzetiségű lakosok anyaországa is. G wynne Dyer írása a Lidové novinyban némi kételyt sugall a tekintetben, eljutott-e egyáltalán a tanácsadók igen szűk csoportjával körülvett Milosevics tudatáig (aki állítólag ideje nagy részét magába merülve és ivással tölti), milyen következményekkel járhat rá nézve a Pinochet elleni brit döntés. S ha ezzel számot vet is, vajon miként hat magatartására az elkövetkező napokban és hetekben - teszi fel a kérdést a cikkíró. S feltételezései szerint, ha Milosevics menekülésre kényszerülne, akár annak folytán, hogy a bombázás leállítása érdekéHa Müosevics menekülésre kényszerülne, nyüván külföldön keresne menedéket. ben saját környezete fosztja meg hatalmától, akár térdre kényszerülése esetén, nyilván külföldön keresne menedéket. Biztonságos helynek egyedül Oroszország vagy Fehéroroszország kínálkozna számára, de a szerző szerint itt sem lenne nyugalma, mert a kereskedelmi partnerek kiadatási igényét az ottani helyi bíróságok sem hagyhatnák figyelmen kívül. Milosevics ményt vesztve egyszerre voltam csalódott és talán még a csalódottságnál is dühösebb - a mai napig. Néhány év távlatából - az újabb megfejtők érdekében kérdezem én: érdemes megvenni? Kovács Andrea Fülek Bokréta a kalapon A bokrétával dekorált kalapnak az a küldetése, hogy felhívja magára a figyelmet, mert ő más, nem olyan, mint a többi, egyenesen hivalkodó, amit mindenkinek észre számára tehát nem marad más hátra, mint a végsőkig folytatott harc, hiszen bárminemű megegyezés, amivel a lakosság körében kegyvesztetté válhat, hatalmának elvesztésével is járna, s volt államfőként a kiadatás veszélyével kerülne szembe. így érthető, miért utasította el Dragoljub Micsunovics egyetemi tanárnak, a legjelentősebb szerbiai kormányon kívüli szerveződés elnökének - aki nyilatkozott a cseh balodali Právoban - tanácsát: írja alá a rambouillet-i szerződést, de azzal a kitétellel, hogy három év múltán sem kerülhet sor népszavazásra a hovatartozás kérdésében. Milosevics alighanem inkább azzal számol, hogy egy ideig kitartva olyan megállapodást kényszerít ki, mellyel a NATO egy összezsugorodott Jugoszlávia legitim államfőjeként ismeri el. S Milosevics azzal állhat a szerb közvélemény elé, hogy hősként szembeszállt a túlerővel, amíg az lehetséges volt. A NATO eddigi magatartása semmiképp sem zár ki ilyen fejleményt. „Egy volt államfőt ki lehet adatni, de aki helyén marad, azzal ilyesmi nem tehető meg - úja Gwynne Dyer. A nemzetközi bíróság elé állítás lehetősége tehát csupa feltételes mód. De ha bekövetkeznék is: jelentene ez valamiféle előremutató, feszültségoldó elmozdulást, amennyiben nem maga a szerb nép kéri? Nem Milosevics eltávolítása hozhat igazából megoldást, hanem a szerb társadalom megszabadítása - bármilyen képtelenségnek tűnjék is ez most - az őt hatalmában tartó nacionalista esztelenségtől, hangsúlyozza Petr Uhl, a cseh emberjogi kormánymegbízott. De ennek elengedhetetlen feltétele a felelősségrevonás következetessége. Kik fegyverezték fel és látják el az egy év alatt több mint húszezerre duzzadt albán szabadcsapatokat? Mert kell vennie. Az MKP is ilyen bokréta a szlovák kormány kalapjánál. Az 1998. szeptemberi választások után az MKP-t is bevették a kormánykoalícióba, hogy lássa a Nyugat, mennyire a demokrácia irányában változott a politika Szlovákiában. Márpedig akkor is sok ellenzője volt, hogy a magyar koalíció a kormány tagja legyen. Ám néhány politikus jól tudta, hogy ez sokat jelent Szlovákia megítélését tekintve a Nyugat szemében. De mi van a kalapban? Már a kormány megalakításánál is csak olyan funkciókat kapott az MKP, amelyekhez senki sem ragaszkodott. Vagyis, ami maradt, ők sem mentesülhetnek a terrorizmus vádja alól. S ha igaznak bizonyulnak a brit The Times birtokában levő dokumentum adatai arról, hogy ezek a gerillák a nemzetközi kábítószer-kereskedelem révén jutnak anyagi forrásokhoz, miként lehet különválasztani a koszovói politikai képviseletet a kábítószercsempésző maffiáktól? Egyáltalán, milyen politikai beállítottságú az albán felszabadító hadsereg? A nemzetközi bíróság az emberi jogok védelmét hivatott szolgálni. De mi is a nemzetközi jogrend? Egyes jogászok az elmúlt hetekben ki merték mondani, hogy nem az igazságosságon alapul, hanem a hatalmi érdekek összehangolásának és -hangoltságának a tükre. Most láthatóan új erőviszonyok A nemzetközi bíróság az emberi jogok védelmét hivatott szolgálni. összehangolása folyik. S ennek rendelődik alá az emberi jogok védelmezése is, ami hol egybeesik a nemzetközi hatalmi érdekekkel, hol pedig bonyolítja azokat. Ha a nemzetközi közvélemény ennek tudatában viszonyulna a hatalmi érdekek érvényesítéséhez, lehet, hogy sor se került volna a bombázásokra, mert akkor követelt és talán kényszerített volna ki határozott fellépést a mára földönfutóvá vált koszovói albánok védelmében, amikor még magukra hagyatva békés eszközökkel vívták harcukat a szerb centralista fennhatóság ellen. A mostani fekete-fehér látásmód aligha segítheti elő az illúziómentes racionalista eligazodást a hatalmi érdekek és emberi jogok kapcsolatában! A szerző történész azzal kellett beérni. A nóta is csak a régi maradt. Slota kirohanása sem változtatott a magyarok helyzetén. Sőt! A legtoleránsabbnak gondolt városban is ő győzött, neki adott igazat a többség. így Kassa is elégtelenre vizsgázott toleranciából, demokráciából. Nemcsak Ján Slota, Dušan Slobodník, Anna Malíková, hanem Pavel Koncoš sem különb a Deákné vásznánál, hogy a többieket ne is említsem. Az MKP-nak most is „betartanak" ahol csak lehet. Ne ringassuk magunkat illúziókban, mert a valóság más. Katona László Beretke