Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-06 / 78. szám, kedd

LABDARÚGÓ MARS SZUPERLIGA • SCP Ružomberok­Slovan Bratislava 0:0 • ZŤS Dubnica­Artmedia Petržalka2:2 (1:2) • FC Nitra­MŠK Žilina 0:1(0:0) • Rimavská Sobota­Tatran Prešov 4:1(1:1) • Dukla B. Bystrica­Baník Prievidza 3:2(1:1) • BSC Bardejov­Spartak Trnava 0:0 • PFC Humenné­Ozeta Trenčín 0:4 (0:1) • Inter Bratislava­1. FC Košice 2:1 (2:1) 1. Inter 20 15 2 3 43:10 47 2. Trnava 20 13 6 1 41:11 45 3. Slovan 20 13 6 1 35:9 45 4. Trenčín 20 12 5 3 44:16 41 5. FC Košice 20 12 4 4 34:15 40 6. Žilina 20 10 1 9 20:32 31 7. Prešov 20 7 9 4 31:21 30 8. Petržalka 20 7 4 9 28:32 25 9. Dubnica 20 7 3 10 24:40 24 10. B. Bystrica 20 5 r-­CO 18:29 23 11. Ružomberok 20 5 CO 16:27 23 12. Humenné 20 5 2 13 17:31 17 13. Nitra 20 4 5 11 15:30 17 14. Prievidza 20 4 3 13 26:44 15 15. Rim. Sobota 20 3 5 12 18:36 14 16. Bardejov 20 2 1 17 10:37 7 A következő forduló párosítása: Ozeta Dukla Trenčín-Inter Bratis­lava, BSC Bardejov-ZŤS Dubnica, 1. FC Košice-SCP Ružomberok, Tatran Prešov-FC Nitra, MŠK Žilina-Artmedia Petržalka, Spartak Trnava-Dukla Banská Bystrica, Baník Prievidza-HFC Humenné, Slovan Bratislava-Tauris Rimavská Sobota. Kedd, 1999. április 6. 9. oldal Lisztes Krisztián: „Lehet, hogy elhamarkodott lépés volt, amikor Németországba szerződtem" Martina boldogsága nem ismert határokat: világ-és Európa-csúcsokat úszott, s három aranyérmet szerzett a hongkongi rövidpályás vb-n (TA SR) Hongkongban befejeződött a rövidpályás úszó-vb Moravcová: három arany SITA-JELENTÉS Hongkong. Fantasztikus formában versenyzett a hongkongi rövidpá­lyás úszó-világbajnokságon Marti­na Moravcová. A szlovák verseny­zőnő három aranyérmet szerzett, szombaton a 100 m-es vegyes­úszásban diadalmaskodott, vasár­nap a 200 m-es távon és a 200 m-es gyorsúszásban sem talált legyőzőre. Az utóbbiban Moravcová 2:08,55 perccel megdöntötte saját 2:09,39­es Európa-csúcsát. „Remek formában éreztem magam, nem féltem egyetlen vetélytársam­tól sem. A gyorsúszásban nagyon vi­gyáztam Jacobsenre és Csemezo­vára, ám meglepetésre az orosz ver­senyző a vártnál lényegesen gyen­gébb teljesítményt nyújtott. Nem számítottam arra, hogy l:57-en be­lül érhetek célba, örülök, hogy még­is sikerült. Jobb időt is úszhattam volna, de amikor láttam, müyen fö­lényesen vezettek, a hajrára kien­gedtem. A vegyesúszó számokban a vártnál biztosabban sikerült nyer­nem. Mindhárom elsőségem egy­formán értékelem, nagyon boldog vagyok, hiszen álmomban sem szá­mítottam arra, hogy három alka­lommal is felállhatok a dobogó leg­felső fokára" - mondta boldogan Martina Moravcová. Moravcován kívül az amerikai Jennifer Thompson és a japán Maszami Tanakának sikerült trip­láznia. Thomson a 100 m-es pülan­góúszásban megvédte 1997-es első­ségét, Tanaka pedig azzal büszkél­kedhet, hogy mindhárom női mell­úszó számban győzött, ráadásul a 200 m-es távon maga mögé utasí­totta a kétszeres olimpiai bajnok dél-afrikai Penny Heynst, illetve a világcsúcstartó ausztrál Samantha Rileyt is. A duplázók közül a svéd Frölander a 100 pillangó után a ha­sonló távú gyorsúszásban diadal­maskodott, míg a kubai Falcon a sprintversenyt követően 100 m-en is a legjobb férfi hátúszó lett. Ő, va­lamint a 200 m háton aranyérmet szerző ausztrál Philip Rogers, egyet­len századmásodperccel előzték meg a legveszélyesebb vetélytársu­kat. GYŐZTESEK - NŐK, 50 m hát: Völker (német) 27,63; 50 m gyors: De Bruin (holland) 24,35; 100 m vegyes: Martina Moravcová (szlo­vák) 1:00,20; 400 m gyors: Csemezova (orosz) 4:05,23; 4x100 m gyors: Nagy Britannia 3:36,88; 200 m gyors: Martina Moravcová 1:56,11; 4x100 m vegyes: Japán 3:57,62 - világcsúcs; 200 m hát: Nakamura (japán) 2:06,49; 200 m vegyes: Martina Moravcová 2:08,55; 100 m mell: Tanaka (ja­pán) 1:06,38. FÉRFIAK, 100 m gyors: Frölander (svéd) 47,05; 100 m hát: Falcon (kubai) 52,44; 200 m gyors: Rogers (ausztrál) 2:08,72; 200 m ve­gyesváltó: Dunn (ausztrál) 1:55,81; 50 m pillangó: Foster (brit) 23,61; 4x100 m vegyesváltó: Ausztrália 3:29,88 - világcsúcs; 100 m vegyes: Sievinen (finn) 54,18; 100 m mell: Isaksson (svéd) 59,69; 200 m pil­langó: Hickman (brit) 1:52,71. ÉREMTÁBLÁZAT (arany - ezüst ­bronz): Ausztrália 9-11-7, Japán 6-2-1, Nagy-Britannia 4-5-4, Svédország 4-4-3, Egyesült Álla­mok 3-1-0, Szlovákia 3-0-0, Hol­landia 2-3-5, Ukrajna 2-1-1, Kuba 2-0-0. Fáj neki, hogy nem válogatott Azt azért elismeri, hogy nem ott tart, ahol kellene? Igen, azt el. Ám, mondom, nem­csak rajtam múlott, hanem a lehe­tőségeimen is. Ilyen tehetséggel már a magyar válogatott karmesterének kelle­ne lennie, ehhez képest a címe­res mezben nem megy a játék. Miért? Ezt magam sem tudom. Az osztrá­kok ellen szerintem nem játszot­tam rosszul. Aztán a portugálok el­len még l:0-ra vezettünk, amikor lecseréltek, végül kikaptunk 3:1­re. Pedig Bicskei Bertalan mindig biztat, ő az az edző, aki pozitív ha­tással van rám. Most mégsincs a keretben. Pedig bevallom, számítottam arra, hogy bekerülök. Fáj, hogy nem kaptam meghívót, ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy ha rendszeresen és jól játszom a Stuttgartban, akkor előbb-utóbb újra felhív, és ami a lényeg, meg­hív majd a kapitány. Az utóbbi időszak legte­hetségesebb magyar futbal­listájának tartják. Két esz­tendeje a német Bundes­ligába szerződött; alig-alig játszik, s jelenleg nem tagja Bicskei Bertalan szövetségi kapitány csapatának. SINKOVICS GÁBOR Ezért akart elmenni a nyáron? Például a Monacóval tárgyalt. Nem tárgyaltam én senkivel. Az igaz, hogy a Monaco és még másik három francia csapat is érdeklő­dött utánam, de tárgyalásra már nem került sor. Volt egy időszak, amikor a klub vezetői kölcsönad­tak volna, de aztán, amikor egy­szer jól játszottam, márkijelentet­ték: nem megyek sehová. Gratulálok. Gólt lőtt a Mön­chengladbach ellen, beválasz­tották a forduló válogatottjába. Előfordult már ilyen? Másodszor kerültem be a forduló tizenegyébe. Korábban egy Ros­tock elleni találkozó után volt rá példa. Itthon az az általános vélemény, hogy már letelt a „próbaidő­szak", már régen túl van az akk­limatizálódáson, mégsem képes a tehetségéhez mérten játszani. Elismerem, hogy előbbre is tart­hatnék. Lehet, hogy elhamarko­dott lépés volt, amikor Németor­szágba szerződtem. Sőt, két év táv­latából azt mondom: talán jobb lett volna, ha a Fradiban maradok. Mondom, talán... Ezt először mondja, amióta Stuttgartban van. Pedig már többször is végiggon­doltam. A pályafutásom talán leg­fontosabb két esztendeje van mö­göttem, ráadásul úgy, hogy alig­alig játszottam. És ez baj... Ponto­sabban az a baj, hogy ritkán jutot­tam játéklehetőséghez. És ha a Fradiban marad, akkor... Ha a Fradiban maradok, akkor va­lószínűleg minden héten tétmecs­csen játszhatok, és talán többször jutok szóhoz a válogatottban is. Amikor Németországba igazolt, többen is azt mondták: korai. Azt javasolták, hogy még marad­jon, erősödjön, játsszon minél többet. Tudom. Nekem akkor mégis me­hetnékem volt, ráadásul a jelenle­gi edzőm, Rainer Adrion, aki akkor pályaedző volt, látta a Newcastle elleni budapesti kupameccsünket, amikor két gólt lőttem, és bizta­tott, hogy nekem minél előbb Stuttgartban a helyem. Hittem ne­ki, és hittem magamban. És azt se felejtse el senki, hogy akkoriban Telebeszélték a fejemet különböző ajánlatokkal nem csak marasztaltak, hanem voltak, akik telebeszélték a feje­met a különböző ajánlatokkal. Még a Real Madrid is szóba került. Tartja még a kapcsolatot Zsiray Lászlóval, aki egykor egyengette az útját? Persze. Telefonon időnként beszé­lünk egymással. Úgy értem, hogy Zsiray László még mindig a menedzserének számít? Ez elég furcsa dolog, mert Zsiray Lászlónak nincs meg a FIFA­licence, hivatalosan tehát senki­nek sem lehet a menedzsere. An­nak idején, amikor tizennyolc éves voltam, tízéves szerződést akart kötni velem, és győzködött, hogy ez mindkettőnknek nagyon jó lesz. Mondtam neki, rendben, majd alá­írom, aztán erre nem került sor. így hivatalosan semmiféle szerző­désünk sincs egymással. Úgy vélem, Zsiray László azért segíti sok mindenben. Általá­nosságokra gondolok. Akkor általánosságban mondom, hogy mindent én fizetek. A lakás rezsijét, az autómat, a betegbizto­sításomat, az összes létező költsé­get. Ráadásul az adóm is magas, ötvenegy százalékos. Nekem ezekben a dolgokban senki sem segít. Viszont remekül keres... Ez is túlzás. Bundesliga-játékosként, az eu­rópai hírű Stuttgart futballistá­jaként aligha panaszkodhat a jö­vedelmére. Lehet, hogy nem hiszi el, de ami­kor rendszeresen kispados voltam, vagy még az sem, alig-alig keres­tem többet, mint Fradi-játékos ko­romban. Tudnia kell, hogy nekem talán a legalacsonyabb a fizetésem a Stuttgartnál. Ha vannak itt kate­góriák, akkor én a legutolsóba tar­tozom. Amikor ideszerződtem, nem kalkuláltam be a kiadásaimat, az adót. Csak azt néztem, mennyi pénzt veszek fel. Nagy hiba volt. El sem tudja képzelni, mennyire drá­ga itt az élet. Mindent megért németül? Majdnem mindent. Nincs gondom a nyelvvel. És a csapattársaival? Az égvilágon semmi. Nem azt mondom, hogy mindenki a bará­tom, de azért kedvelnek. Például Djordjevics születésnapjára csak öten kaptunk meghívót a csapat­ból. Balakowal különösen jó a kapcsolatom. Bobic más. Ö min­denkivel veszekszik, ha éppen olyan kedve van. Különben talán már otthon is tudják, hogy ő nyár­tól Dortmundban folytatja. Fü­tyült is a közönség, amikor gyen­gébben játszott. Persze, hallok már neveket, hogy kik jönnek he­lyette, például a Barcelonában játszó brazil Giovanni vagy a Real horvát csatára, Suker. Jó lenne velük játszani. Ezek szerint Stuttgartban ma­rad? Kétezer júliusáig szól a szerződé­sem, és ha rajtam múlik, akkor ezt az időt kitöltőm. Persze, most jutot­tam el abba a stádiumba, hogy nem­csak nekem, hanem a klub vezetői­nek is el kell gondolkodniuk a jö­vőn, azon, hogy mi a tervük velem. Az már biztos, hogy nyártól új edzőnk lesz, az Ulm csapatától érke­ző Ralf Rangnick. Nála alighanem mindenki tiszta lappal indul majd. És mit gondol, Rangnicknál ját­szik majd? Szeretnék. Úgy érzem, én eddig is bizonyítottam. Amikor lehetősé­get kaptam, nem okoztam csaló­dást. Helyem lenne a csapatban, de néhány játékos kivételezett helyzetben van, és előnyöket élvez velem szemben. Ez magyarázkodásnak tűnik. Nem, ez nem magyarázkodás. Mindent megteszek azért, hogy le­hetőséghezjussak. Hajtok az edzé­seken, a meccseken, de úgy lát­szik, ez is kevés. Tavaly ott volt (a guggoló sorban balról a negyedik) Azerbajdzsánban, ahol a magyar válogatott 4:0-ra nyert (Archívumi felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents