Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-06 / 78. szám, kedd

POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 6. Merénylet Moszkvában Moszkva. Pokolgép robbant vasárnapra virradóra Moszkva központjában, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) fogadóirodája előtt. A leg­alább két kilogramm trotilnak megfelelő robbanóanyagot tartalmazó szerkezet két rendőrt könnyebben megse­besített. A detonáció komoly károkat okozott a város szivé­ben lévő épületben (egykoron a KGB működött itt) és a köze­li házakban. (MTI) Iszlám konferencia Teherán. Külügyminiszteri találkozót hívott össze szer­dára Genfbe az 55 tagálla­mot számláló Iszlám Konfe­rencia Szervezete a koszovói válság ügyében. „Az elsődle­ges napirendi pont a mene­kültek segélyezését célzó erőfeszítések fokozása lesz" ­mondta az iráni külügymi­niszter, a szervezet soros el­nöke. Az Egyesült Arab Emír­ségek máris közölte: két megrakott teherrepülőgépet küld a menekültek megsegí­tésére. (MTI) Gorbacsov nyilatkozata Washington. Mihail Gorba­csov volt szovjet államfő hi­bának tekinti a NATO Jugo­szlávia ellen indított csapása­it. A CNN-nek adott nyilatko­zatában rámutatott: a NATO a BT felhatalmazása nélkül lépett akcióba, ami „nagyon, nagyon nehéz helyzetbe hoz­za az egész világot". Szerinte a NATO megalázta Oroszor­szágot a jugoszláviai légitá­madásokkal; Oroszországnak és az USA-nak együtt kell működnie a Biztonsági Ta­náccsal a koszovói válság rendezésében. Úgy vélte, re­ális a veszélye annak, hogy új fegyverkezési verseny indul el, és a válság leple alatt egyes országok megpróbál­nak tömegpusztító fegyve­rekhezjutni. (MTI) Gorbacsov szerint Bili Clinton és Tony Blair túlságosan is biz­tos a dolgában. (Archívum) Újabb csapás Irakra Bagdad. Az Irak elleni légitá­madásban az amerikai és brit repülőgépek lerombolták a Mína-el-Bakr terminál felé ve­zető kőolajvezeték legfonto­sabb olajtöltő állomását, ame­lyet le kellett állítani. (MTI) Indiai műhold Kourou. A Franciaországhoz tartozó Guayanán, a kourou­i űrközpontból szombat haj­nalban felbocsátották a 117. Ariane-rakétát, amely sikere­sen pályára állította az INSAT-2E jelzésű indiai mű­holdat. Ezt az indiai űrkuta­tási szervezet készítette, s a tervek szerint 12 esztendőn keresztül távközlési szolgál­tatásokat biztosít majd, illet­ve meteorológiai célú megfi­gyeléseket végez. (MTI) A NATO méginkább kiterjeszti a jugoszláv célpontok elleni támadásokat Hogy Milosevics is féljen A Roosevelt repülőgép-hordozó az Adrián Clark erősítést kért Belgrád/Újvidék/Pristina/ Brüsszel/London. Az egyhá­zi személyiségek tűzszünteti felhívásai ellenére a húsvéti ünnepek alatt is folytatódtak a jugoszláv célpontok elleni NATO-csapások. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Szombaton hajnalban és este, va­sárnap hajnalban és hétfőn hajnal­ban is levegőbe emelkedtek a NATO légierejének gépei. A bombázások kezdete óta szombaton először vet­ték célba Belgrád központját, találat érte a jugoszláv és a szerb belügymi­nisztérium épületét is. A NATO va­lójában a koszovói jugoszláv had­műveleteket irányító „agytrösztöt" vette ezzel célba - jelentette ki Jamie Shea szóvivő. Hozzátette: Jugoszláviában egyetlen olyan léte­sítmény sem számíthat védettségre, amely kapcsolatban van a hadmű­veletekkel. Legkevesebb hét embert kellett kór­házba szállítani azt követően, hogy a NATO repülőgépei szombaton es­te lerombolták Újvidéken az egyik Duna-hidat. Ez volt a város leg­újabb, legkorszerűbb hídja. A há­rom híd egyikét - az Újvidéket Péterváraddal, illetve Belgráddal összekötő közúti hidat még csütör­tök éjjel érte találat. Ha az utolsó hi­dat is megsemmisítik, úgy a Vajda­Eltalálták a jugoszláv légvédelmet irányító pa­rancsnokság épületét. ságnak a Magyarország felé eső te­rületét, ideértve Újvidéket is, elvág­ják Szerbia és Jugoszlávia többi ré­szétől - írta az ITAR-TASZSZ. Vasárnap hajnalban fél ötkor találat érte a Száva bal partján fekvő Újbelgrád nevű városrész hőszolgál­tatását ellátó üzemet. A NATO repü­lőgépei támadást intéztek továbbá a belgrádi rendőrakadémia, valamint a fővárostól mintegy 15 kilométerre fekvő Pancsova kőolajfinomítója el­len. A rendőrakadémia a jugoszláv főváros délnyugati peremkerületé­ben fekszik. A dél-szerbiai Kraljevo közelében pedig egy üzemanyagte­lepet ért rakétatalálat. A Bogovacban lévő raktárban és kész­letében hatalmas károk keletkez­tek. A vasárnapi támadásoknak több halálos áldozatuk is volt. A pancsovai olajfinomító egyike a legnagyobbaknak Szerbiában, je­lentős szerepet játszik az ország iparában. Pancsován található a horvát tengerpartot Szerbia északi részével összekötő olajvezeték végállomása. Hétfőn hajnalban a NATO gépei el­találták a jugoszláv légvédelmet irányító parancsnokság épületét Belgrád északi külvárosában, Zimonyban. A jugoszláv fővárost további négy erős robbanás rázta meg. Az orosz hírügynökség pedig azt közölte, hogy néhány rakétát kilőttek a dél-szerbiai Nisre is, ott állomásozik a jugoszláv fegyveres erőknek az az egysége, amelynek Szakértői körökben mind gyakrabban kerül szóba a szárazföldi hadművelet Apache-olc és katonák Albániába HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Washington. Az USA 24 darab AH-64 (Apache) típusú helikoptert és kétezer katonát kíván vezényelni Albániába, hogy támogassa a szerb erők elleni NATO-akciókat - jelen­tette be vasárnap este Washington­ban Kenneth Bacon, a Pentagon szóvivője. Elmondta: a helikopterek és a katonák elősegítik majd, hogy ki lehessen terjeszteni a légi csapá­sokat, elsősorban azáltal, hogy majd megsemmisítik a szerb harckocsi­kat. A NATO, a Pentagon és a brit védel­mi minisztérium tervezői mintegy 60 ezer fős szárazföldi erő koszovói bevetésének tervét mérlegelik a ju­goszláv hadsereg egységeire mért légicsapások után - írta vasárnap a the Sunday Tunes. NATO-illetéke­sek szerint az erőnek „egyfajta tá­madó békefenntartó szerepet szán­nak, hogy megvédje a Koszovóba visszatérő menekültek százezreit. A megszálló erőknek több mint 10 évig a térségben kell maradniuk". Londoni védelmi minisztériumi for­rás szerint „a szárazföldi erőnek nem lenne feladata az egész koszo­vói vidék védelme, de biztosítaná a fő összeköttetési vonalakat és szá­mos várost. Egy magas rangú NA­TO-illetékes hangsúlyozta: nem tá­mogatnak szárazföldi háborút, sőt egy korlátozott beavatkozást sem, amíg nem zúzták szét Milosevics fegyveres erőinek hátterét. „Még ha nem is beszélünk szárazföldi hábo­rúról, fel kell készülnünk bizonyos szerb ellenállás letörésére, illetve egy szerb ellentámadásra is, és meg kell erősítenünk a koszovói határok védelmét". Görög professzor véleménye a NATO-csapások egészségügyi kockázatairól Bomba és környezetszennyezés MTI-JELENTÉS Szaloniki. A Jugoszlávia elleni NA­TO-bombázások veszélyes környe­zetszennyezést idézhetnek elő a tér­ség több országában, Jugoszlávián kívül Albániában, Ausztriában, Bul­gáriában, Görögországban, Olaszor­szágban, Macedóniában és Magya­rországon - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) egyik görög szakértője. Hrisztósz Zéréfosz pro­fesszor, az ózontérkép alakulását nyomon követő világközpont igaz­gatója az AFP francia és az APA oszt­rák hírügynökség által ismertetett nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az erős méregnek számító dioxin és rákkeltő vegyületek, úgy­nevezett furánok kerültek a levegő­be a csapások nyomán, ami komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a lakosság számára. „Jugoszláviát, Albániát, Bulgáriát, Görögországot és Macedóniát már­cius 25-én és 26-án bőséges eső szennyezte be az ártalmas anyagok­kal, ezt követően Olaszország szennyeződött március 27-én, 28-án és 29-én szintén esőzés útján. Auszt­ria és Magyarország is szennyező­dött, méghozzá március 30-án és 31-én." Hrisztósz Zéréfosz elmond­ta, hogy a térképeken követhető volt a szennyeződés, amely közvedenül sújtja a zöldség- és gyümölcster­mesztést. A haszonállatok ugyan­csak érintettek, legalábbis ott, ahol friss fűvel táplálkoznak. „A légicsa­pás okozta egyeden robbanás 1500 C fokos hőmérsékletet idéz elő, va­gyis sokkal nagyobb hőt fejleszt, mint pl. egy hulladékégető. Minden egyes robbanás azzal a veszéllyel jár, hogy még több dioxin és furán sza­badul fel." Az APA értesülése szerint a professzor országokra lebontva is elkészíti jelentését. MTI-JELENTÉS Washington. William Cohen ame­rikai védelmi miniszter szombaton engedélyezte, hogy a Theodore Roosevelt amerikai repülőgép­hordozó és a kötelékébe tartozó hadihajók részt vegyenek a NATO Jugoszlávia ellen indított, Szövet­séges Erő névre keresztelt hadmű­veletében. Kenneth Bacon, a Pentagon szóvi­vője sajtóértekezletén emellett ar­ról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok új-mexikói támaszpontjá­ról útnak indították azt a 13 darab F-117A (lopakodó) típusú ameri­kai vadászbombázót, amelyeket a Jugoszlávia elleni légitámadáso­kat végrehajtó NATO-erők kötelé­kébe vezényelt át William Cohen. A gépek meg is érkeztek a befoga­dásukra kijelölt németországi tá­maszpontra. Ezzel 24-re emelke­dett a NATO jugoszláviai hadmű­veletében részt vevő ilyen típusú repülőgépek száma. A Reuters je­lentése szerint Bacon ugyanakkor megerősítette, hogy a NÁTO nem tervez koszovói szárazföldi had­műveletet. Megismételte: a szö­vetség tervezői meg vannak győ­ződve arról, hogy céljaikat légicsapásokkal, szárazföldi csa­patok bevetése nélkül is elérhetik. A 75 repülőgépet hordozó Roose­velt és a kíséretéhez tartozó két cirkáló, egy romboló, egy fregatt és egy tengeralattjáró átirányítá­sát Wesley Clark, a NATO európai erőinek a főparancsnoka kérte az amerikai kormányzattól. A jelen­tős ütőerőt képviselő négy hadiha­jó Tomahawk manőverező robot­repülőgépekkel van felszerelve. A Roosevelten 5500 haditengerész teljesít szolgálatot, és a 75 repülő­ből 45 vadászgép. A Roosevelt-kötelék eredetileg a Perzsa-öbölbe készült, hogy fel­váltsa az ott cirkáló Enterprise re­A Roosevelten 5500 haditengerész teljesít szolgálatot. pülőgép-anyahajót. A norfolki tá­maszpontról már a múlt hét pénte­kén útnak indult a Vella Golf cirká­ló és a Ross romboló, a kötelék többi tagja pedig a hét elején futott ki a tengerre. A hajók már megkö­zelítették a Perzsa-öblöt, ekkor kaptak parancsot az útirány meg­változtatására. Cohen döntésének értelmében a Roosevelt helyett a japán támaszponton állomásozó Kitty Hawk repülőgép-hordozót vezényelik át az Öbölbe, hogy a terveknek megfelelően az Enterprise májusban visszatérhes­sen az Egyesült Államokba. Szombaton este érte találat a második, az Újvidéket Kamenicával össze­kötő hidat. (TA SR/AP) hatáskörébe tartozik Koszovó. Az RTS szerb televízió szerint ebben az ipari városban a NATO gépei kato­nai és polgári célpontokat egyaránt támadtak. Belgrádi bejelentés sze­rint a jugoszláv légvédelem hétfőre virradóra lelőtt egy támadó repülő­gépet és két rakétát. Rudolf Scharping német védelmi miniszter a Bild am Sonntag című lapnak adott nyilatkozatában kije­lentette, hogy Szlobodan Milose­vics jugoszláv elnök belgrádi szék­helye is NATO-csapások célpontja lehet. „Nem érezheti úgy, hogy embereket gyilkolhat Koszovóban, miközben őt nem éri bántódás" ­jelentette ki a miniszter. A NATO korábban azt közölte, hogy nem tervez a jugoszláv vezető ellen tá­madást - emlékeztetett a Reuters. Megvédik a testvéri Jugoszláviát? Orosz önkéntesek MTI-HIR Belgrád/Bonn. A Tanjug belgrádi hírügynökség jelentése szerint va­sárnap este megérkezett Újvidékre az orosz önkéntesek első csoport­ja, hogy részt vegyen Jugoszlávia védelmében. „Az orosz önkénte­sek várják beosztásukat, hogy megvédjék Jugoszláviát a NATO véres agresszorainak szégyenletes támadásaival szemben"-jelentet­te ki Vlado Micsunovics, a Testvé­riség Orosz-Jugoszláv Alap jugo­szláv központjának elnöke. A Tanjug szerint az önkéntesek (egyelőre nem tudni, hogy hányan vannak) utazását a moszkvai Szel­lemi Örökség Pánorosz Mozgalom és az újvidéki Testvériség szervezi. Rudolf Scharping német védelmi miniszter a hír kapcsán megje­gyezte: Borisz Jelcin orosz elnök telefonon azt mondta Gerhard Schroder német kancellárnak, hogy Oroszország válasza a NA­TO-csapásokra kizárólag diplomá­ciai eszközökre szorítkozik. A szerbek a férfiakat egyenként lőtték agyon Újabb tömeggyilkosság MTI-HIR London. A brit BBC televízió szom­bat éjjel egy amatőr videófelvétel részleteit mutatta be, amely a szerb erők újabb koszovói tömeg­gyilkosságáról látszik tanúskodni. A felvételen - amelyet egy Milaim Bellanica nevű menekült csempé­szett ki Koszovóból - számos kivég­zett ember holtteste látszik, erre utalnak a tarkón, a nyakon, az áll­kapocs alatt található golyóütötte sebek. Bellanica szerint a felvételeket fa­lujában, a koszovói Krusa Mahde településen készítette. A videón április elsejei dátum látható. Állítá­sa szerint a szerb erők ekkor több mint száz falubelijét gyilkolták le, miután körbezárták a települést. A CNN amerikai hírtelevíziónak va­sárnap a macedón határnál szabad ég alatt veszteglő koszovói albán menekültek között sikerült rátalál­nia néhány falubelire, aki megerő­sítette a tömeggyilkosság tényét. A szemtanúk - idős férfiak és asszo­nyok- egybehangzóan elmondták: a falut harckocsikkal körbezáró szerb katonák kiemelték a lakosok közül a férfiakat, és elűzték, futni hagyták a nőket, gyermekeket, idős embereket. A férfiakat ezután egyenként agyonlőtték. A Reuters szerint a jugoszláv hatóságok cá­folják a tömeggyilkosságról szóló beszámolót. •* >- Jr-mM * f ~ ' *K. Robin Cook brit külügyminiszter a BBC adása nyomán kijelentette, hogy a bemutatott képek „pontosan azt a fajta atrocitást mutatják, amely mi­att szükség van a katonai fellépésre". (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents