Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)
1999-04-06 / 78. szám, kedd
POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 6. Merénylet Moszkvában Moszkva. Pokolgép robbant vasárnapra virradóra Moszkva központjában, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) fogadóirodája előtt. A legalább két kilogramm trotilnak megfelelő robbanóanyagot tartalmazó szerkezet két rendőrt könnyebben megsebesített. A detonáció komoly károkat okozott a város szivében lévő épületben (egykoron a KGB működött itt) és a közeli házakban. (MTI) Iszlám konferencia Teherán. Külügyminiszteri találkozót hívott össze szerdára Genfbe az 55 tagállamot számláló Iszlám Konferencia Szervezete a koszovói válság ügyében. „Az elsődleges napirendi pont a menekültek segélyezését célzó erőfeszítések fokozása lesz" mondta az iráni külügyminiszter, a szervezet soros elnöke. Az Egyesült Arab Emírségek máris közölte: két megrakott teherrepülőgépet küld a menekültek megsegítésére. (MTI) Gorbacsov nyilatkozata Washington. Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő hibának tekinti a NATO Jugoszlávia ellen indított csapásait. A CNN-nek adott nyilatkozatában rámutatott: a NATO a BT felhatalmazása nélkül lépett akcióba, ami „nagyon, nagyon nehéz helyzetbe hozza az egész világot". Szerinte a NATO megalázta Oroszországot a jugoszláviai légitámadásokkal; Oroszországnak és az USA-nak együtt kell működnie a Biztonsági Tanáccsal a koszovói válság rendezésében. Úgy vélte, reális a veszélye annak, hogy új fegyverkezési verseny indul el, és a válság leple alatt egyes országok megpróbálnak tömegpusztító fegyverekhezjutni. (MTI) Gorbacsov szerint Bili Clinton és Tony Blair túlságosan is biztos a dolgában. (Archívum) Újabb csapás Irakra Bagdad. Az Irak elleni légitámadásban az amerikai és brit repülőgépek lerombolták a Mína-el-Bakr terminál felé vezető kőolajvezeték legfontosabb olajtöltő állomását, amelyet le kellett állítani. (MTI) Indiai műhold Kourou. A Franciaországhoz tartozó Guayanán, a kouroui űrközpontból szombat hajnalban felbocsátották a 117. Ariane-rakétát, amely sikeresen pályára állította az INSAT-2E jelzésű indiai műholdat. Ezt az indiai űrkutatási szervezet készítette, s a tervek szerint 12 esztendőn keresztül távközlési szolgáltatásokat biztosít majd, illetve meteorológiai célú megfigyeléseket végez. (MTI) A NATO méginkább kiterjeszti a jugoszláv célpontok elleni támadásokat Hogy Milosevics is féljen A Roosevelt repülőgép-hordozó az Adrián Clark erősítést kért Belgrád/Újvidék/Pristina/ Brüsszel/London. Az egyházi személyiségek tűzszünteti felhívásai ellenére a húsvéti ünnepek alatt is folytatódtak a jugoszláv célpontok elleni NATO-csapások. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Szombaton hajnalban és este, vasárnap hajnalban és hétfőn hajnalban is levegőbe emelkedtek a NATO légierejének gépei. A bombázások kezdete óta szombaton először vették célba Belgrád központját, találat érte a jugoszláv és a szerb belügyminisztérium épületét is. A NATO valójában a koszovói jugoszláv hadműveleteket irányító „agytrösztöt" vette ezzel célba - jelentette ki Jamie Shea szóvivő. Hozzátette: Jugoszláviában egyetlen olyan létesítmény sem számíthat védettségre, amely kapcsolatban van a hadműveletekkel. Legkevesebb hét embert kellett kórházba szállítani azt követően, hogy a NATO repülőgépei szombaton este lerombolták Újvidéken az egyik Duna-hidat. Ez volt a város legújabb, legkorszerűbb hídja. A három híd egyikét - az Újvidéket Péterváraddal, illetve Belgráddal összekötő közúti hidat még csütörtök éjjel érte találat. Ha az utolsó hidat is megsemmisítik, úgy a VajdaEltalálták a jugoszláv légvédelmet irányító parancsnokság épületét. ságnak a Magyarország felé eső területét, ideértve Újvidéket is, elvágják Szerbia és Jugoszlávia többi részétől - írta az ITAR-TASZSZ. Vasárnap hajnalban fél ötkor találat érte a Száva bal partján fekvő Újbelgrád nevű városrész hőszolgáltatását ellátó üzemet. A NATO repülőgépei támadást intéztek továbbá a belgrádi rendőrakadémia, valamint a fővárostól mintegy 15 kilométerre fekvő Pancsova kőolajfinomítója ellen. A rendőrakadémia a jugoszláv főváros délnyugati peremkerületében fekszik. A dél-szerbiai Kraljevo közelében pedig egy üzemanyagtelepet ért rakétatalálat. A Bogovacban lévő raktárban és készletében hatalmas károk keletkeztek. A vasárnapi támadásoknak több halálos áldozatuk is volt. A pancsovai olajfinomító egyike a legnagyobbaknak Szerbiában, jelentős szerepet játszik az ország iparában. Pancsován található a horvát tengerpartot Szerbia északi részével összekötő olajvezeték végállomása. Hétfőn hajnalban a NATO gépei eltalálták a jugoszláv légvédelmet irányító parancsnokság épületét Belgrád északi külvárosában, Zimonyban. A jugoszláv fővárost további négy erős robbanás rázta meg. Az orosz hírügynökség pedig azt közölte, hogy néhány rakétát kilőttek a dél-szerbiai Nisre is, ott állomásozik a jugoszláv fegyveres erőknek az az egysége, amelynek Szakértői körökben mind gyakrabban kerül szóba a szárazföldi hadművelet Apache-olc és katonák Albániába HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Washington. Az USA 24 darab AH-64 (Apache) típusú helikoptert és kétezer katonát kíván vezényelni Albániába, hogy támogassa a szerb erők elleni NATO-akciókat - jelentette be vasárnap este Washingtonban Kenneth Bacon, a Pentagon szóvivője. Elmondta: a helikopterek és a katonák elősegítik majd, hogy ki lehessen terjeszteni a légi csapásokat, elsősorban azáltal, hogy majd megsemmisítik a szerb harckocsikat. A NATO, a Pentagon és a brit védelmi minisztérium tervezői mintegy 60 ezer fős szárazföldi erő koszovói bevetésének tervét mérlegelik a jugoszláv hadsereg egységeire mért légicsapások után - írta vasárnap a the Sunday Tunes. NATO-illetékesek szerint az erőnek „egyfajta támadó békefenntartó szerepet szánnak, hogy megvédje a Koszovóba visszatérő menekültek százezreit. A megszálló erőknek több mint 10 évig a térségben kell maradniuk". Londoni védelmi minisztériumi forrás szerint „a szárazföldi erőnek nem lenne feladata az egész koszovói vidék védelme, de biztosítaná a fő összeköttetési vonalakat és számos várost. Egy magas rangú NATO-illetékes hangsúlyozta: nem támogatnak szárazföldi háborút, sőt egy korlátozott beavatkozást sem, amíg nem zúzták szét Milosevics fegyveres erőinek hátterét. „Még ha nem is beszélünk szárazföldi háborúról, fel kell készülnünk bizonyos szerb ellenállás letörésére, illetve egy szerb ellentámadásra is, és meg kell erősítenünk a koszovói határok védelmét". Görög professzor véleménye a NATO-csapások egészségügyi kockázatairól Bomba és környezetszennyezés MTI-JELENTÉS Szaloniki. A Jugoszlávia elleni NATO-bombázások veszélyes környezetszennyezést idézhetnek elő a térség több országában, Jugoszlávián kívül Albániában, Ausztriában, Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Macedóniában és Magyarországon - közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) egyik görög szakértője. Hrisztósz Zéréfosz professzor, az ózontérkép alakulását nyomon követő világközpont igazgatója az AFP francia és az APA osztrák hírügynökség által ismertetett nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az erős méregnek számító dioxin és rákkeltő vegyületek, úgynevezett furánok kerültek a levegőbe a csapások nyomán, ami komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a lakosság számára. „Jugoszláviát, Albániát, Bulgáriát, Görögországot és Macedóniát március 25-én és 26-án bőséges eső szennyezte be az ártalmas anyagokkal, ezt követően Olaszország szennyeződött március 27-én, 28-án és 29-én szintén esőzés útján. Ausztria és Magyarország is szennyeződött, méghozzá március 30-án és 31-én." Hrisztósz Zéréfosz elmondta, hogy a térképeken követhető volt a szennyeződés, amely közvedenül sújtja a zöldség- és gyümölcstermesztést. A haszonállatok ugyancsak érintettek, legalábbis ott, ahol friss fűvel táplálkoznak. „A légicsapás okozta egyeden robbanás 1500 C fokos hőmérsékletet idéz elő, vagyis sokkal nagyobb hőt fejleszt, mint pl. egy hulladékégető. Minden egyes robbanás azzal a veszéllyel jár, hogy még több dioxin és furán szabadul fel." Az APA értesülése szerint a professzor országokra lebontva is elkészíti jelentését. MTI-JELENTÉS Washington. William Cohen amerikai védelmi miniszter szombaton engedélyezte, hogy a Theodore Roosevelt amerikai repülőgéphordozó és a kötelékébe tartozó hadihajók részt vegyenek a NATO Jugoszlávia ellen indított, Szövetséges Erő névre keresztelt hadműveletében. Kenneth Bacon, a Pentagon szóvivője sajtóértekezletén emellett arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok új-mexikói támaszpontjáról útnak indították azt a 13 darab F-117A (lopakodó) típusú amerikai vadászbombázót, amelyeket a Jugoszlávia elleni légitámadásokat végrehajtó NATO-erők kötelékébe vezényelt át William Cohen. A gépek meg is érkeztek a befogadásukra kijelölt németországi támaszpontra. Ezzel 24-re emelkedett a NATO jugoszláviai hadműveletében részt vevő ilyen típusú repülőgépek száma. A Reuters jelentése szerint Bacon ugyanakkor megerősítette, hogy a NÁTO nem tervez koszovói szárazföldi hadműveletet. Megismételte: a szövetség tervezői meg vannak győződve arról, hogy céljaikat légicsapásokkal, szárazföldi csapatok bevetése nélkül is elérhetik. A 75 repülőgépet hordozó Roosevelt és a kíséretéhez tartozó két cirkáló, egy romboló, egy fregatt és egy tengeralattjáró átirányítását Wesley Clark, a NATO európai erőinek a főparancsnoka kérte az amerikai kormányzattól. A jelentős ütőerőt képviselő négy hadihajó Tomahawk manőverező robotrepülőgépekkel van felszerelve. A Roosevelten 5500 haditengerész teljesít szolgálatot, és a 75 repülőből 45 vadászgép. A Roosevelt-kötelék eredetileg a Perzsa-öbölbe készült, hogy felváltsa az ott cirkáló Enterprise reA Roosevelten 5500 haditengerész teljesít szolgálatot. pülőgép-anyahajót. A norfolki támaszpontról már a múlt hét péntekén útnak indult a Vella Golf cirkáló és a Ross romboló, a kötelék többi tagja pedig a hét elején futott ki a tengerre. A hajók már megközelítették a Perzsa-öblöt, ekkor kaptak parancsot az útirány megváltoztatására. Cohen döntésének értelmében a Roosevelt helyett a japán támaszponton állomásozó Kitty Hawk repülőgép-hordozót vezényelik át az Öbölbe, hogy a terveknek megfelelően az Enterprise májusban visszatérhessen az Egyesült Államokba. Szombaton este érte találat a második, az Újvidéket Kamenicával összekötő hidat. (TA SR/AP) hatáskörébe tartozik Koszovó. Az RTS szerb televízió szerint ebben az ipari városban a NATO gépei katonai és polgári célpontokat egyaránt támadtak. Belgrádi bejelentés szerint a jugoszláv légvédelem hétfőre virradóra lelőtt egy támadó repülőgépet és két rakétát. Rudolf Scharping német védelmi miniszter a Bild am Sonntag című lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök belgrádi székhelye is NATO-csapások célpontja lehet. „Nem érezheti úgy, hogy embereket gyilkolhat Koszovóban, miközben őt nem éri bántódás" jelentette ki a miniszter. A NATO korábban azt közölte, hogy nem tervez a jugoszláv vezető ellen támadást - emlékeztetett a Reuters. Megvédik a testvéri Jugoszláviát? Orosz önkéntesek MTI-HIR Belgrád/Bonn. A Tanjug belgrádi hírügynökség jelentése szerint vasárnap este megérkezett Újvidékre az orosz önkéntesek első csoportja, hogy részt vegyen Jugoszlávia védelmében. „Az orosz önkéntesek várják beosztásukat, hogy megvédjék Jugoszláviát a NATO véres agresszorainak szégyenletes támadásaival szemben"-jelentette ki Vlado Micsunovics, a Testvériség Orosz-Jugoszláv Alap jugoszláv központjának elnöke. A Tanjug szerint az önkéntesek (egyelőre nem tudni, hogy hányan vannak) utazását a moszkvai Szellemi Örökség Pánorosz Mozgalom és az újvidéki Testvériség szervezi. Rudolf Scharping német védelmi miniszter a hír kapcsán megjegyezte: Borisz Jelcin orosz elnök telefonon azt mondta Gerhard Schroder német kancellárnak, hogy Oroszország válasza a NATO-csapásokra kizárólag diplomáciai eszközökre szorítkozik. A szerbek a férfiakat egyenként lőtték agyon Újabb tömeggyilkosság MTI-HIR London. A brit BBC televízió szombat éjjel egy amatőr videófelvétel részleteit mutatta be, amely a szerb erők újabb koszovói tömeggyilkosságáról látszik tanúskodni. A felvételen - amelyet egy Milaim Bellanica nevű menekült csempészett ki Koszovóból - számos kivégzett ember holtteste látszik, erre utalnak a tarkón, a nyakon, az állkapocs alatt található golyóütötte sebek. Bellanica szerint a felvételeket falujában, a koszovói Krusa Mahde településen készítette. A videón április elsejei dátum látható. Állítása szerint a szerb erők ekkor több mint száz falubelijét gyilkolták le, miután körbezárták a települést. A CNN amerikai hírtelevíziónak vasárnap a macedón határnál szabad ég alatt veszteglő koszovói albán menekültek között sikerült rátalálnia néhány falubelire, aki megerősítette a tömeggyilkosság tényét. A szemtanúk - idős férfiak és asszonyok- egybehangzóan elmondták: a falut harckocsikkal körbezáró szerb katonák kiemelték a lakosok közül a férfiakat, és elűzték, futni hagyták a nőket, gyermekeket, idős embereket. A férfiakat ezután egyenként agyonlőtték. A Reuters szerint a jugoszláv hatóságok cáfolják a tömeggyilkosságról szóló beszámolót. •* >- Jr-mM * f ~ ' *K. Robin Cook brit külügyminiszter a BBC adása nyomán kijelentette, hogy a bemutatott képek „pontosan azt a fajta atrocitást mutatják, amely miatt szükség van a katonai fellépésre". (ČTK/AP)