Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-27 / 96. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 27. KOMMENTÁR Ki a munkanélküli? PÁKOZDI GERTRÚD A munkanélküliség Szlovákiában már meghaladja a 17 százalékot. Félelmetes szám, de még félelmetesebb, hogy a szlovákiai gazdasá­gi válság megállításában és a fejlődés megindításában fölöttébb ér­dekelt kormány illetékesei sem tudnak „biztatóbbat" mondani, minthogy várhatóan az idén 20 százalék körül megállapodik e mu­tató. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a munkanélküliség ugrásszerű növekedése következtében már az év első három hónapjában az éves költségvetésben e célra szereplő összeg közel egyharmadát for­dította az utcára kerültek segélyezésére. Eszerint, ha a helyzet nem változik, a szóban forgó hivatal szeptemberre pénz nélkül marad. Megszületett a munkaügyi miniszter javaslata: csökkentsék a munka­nélküli-segélyek összegét. A szakszervezetek ellenzik e javaslatot, az­zal érvelnek, hogy egy ilyen intézkedést semmiképpen sem szabadna azokra is vonatkoztatni, akik önhibájukon kívül veszítették el állásu­kat. És mivel nyilvánvalóan az e kategóriába tartozók képezik a mun­kanélküliek zömét, nehezen képzelhető el, hogy az ilyen „megoldás­nak" köszönhetően a Nemzeti Munkaügyi Hivatal kasszájában érez­hetően több pénz marad munkanélküli-segélyre. A munkaügyi mi­niszterjavaslatának van még egy hátulütője: mivel a jelenlegi munka­nélküli-segélyek felső határát akarja mérsékelni - miközben az alsó határát érintedenül hagyná nem ösztönözné azokat, akik azt tart­ják, a segélyből is megélnek úgy, ahogy a minimálbérhez közeli fize­tésből élnének. Nyilvánvaló tehát, hogy ez sem jelentene radikális változást. A munkaügyi minisztérium igyekezete - érthetően - nem utolsósorban arra is irányul, hogy egyértelművé tegye: ki a valódi munkanélküli. Szigorítani akarja a munkanélküliség feltételeit, hogy könnyebben kiszűrhesse a jelenlegi rendszer nyújtotta lehetőséggel visszaélőket, a munkanélküli-segély felvétele mellett feketén dolgo­zókat, azokat, akik csak azért jelentkeztek a munkanélküliek nyilván­tartásába, hogy ne kelljen fizetniük a társadalom- és egészségbiztosí­tásijárulékot stb. E szándék is érthető, de nyilvánvaló: a munkanél­küliek közel félmilliós táborának csak töredékét adják ezek a szemé­lyek. Tehát ha sikerül is pontosítani, ki az a munkanélküli, aki szeretne dolgozni, de nem talál munkát, és ki az, aki „válogat", csakhogy ne kelljen munkába állnia, a munkanélküliség aránya akkor sem csökken érezhetően. A kocka csak akkor fordulhatna, ha a külföldi tőke ered­ményes idecsalogatásán kívül megfelelő támogatáspolitikával ösztö­nözné a kormány a hazai vállalkozói szférát a munkahelyteremtésre, ha „tapogatózás" helyett bizonyítaná: ismeri a gazdasági és szociális problémák gyökerét, tehát megoldásuk módját is. Ahogy arról a vá­lasztások előtt a koalíció jobb- és baloldali tagjai egyaránt beszéltek. JEGYZET Fél óra is elég volt PÉTERFI SZONYA Ismét kiderült, hogy a köztársa­sági elnöki posztra pályázó V. M. nem veszi emberszámba az or­szág lakosait. Aki látta vásárnap a Markíza műsorában, és nem szenved emlékezetkihagyásban, emlékezetvesztésben, az szem­besült a valósággal: V. M. a régi formáját hozva, a képünkbe ha­zudott. Ismét fújta a magáét, s amint az várható volt, védte kor­mányát, mozgalombeli társait, támadva azt a tévécsatornát, amelyet eddig mellőzött. Ahogy tette a múltban, most is mellébe­szélt-fél órán keresztül. Ömlött ugyan belőle a szó, de mondatait elemezve ismét rá kellett döb­bennünk, gondolatait - bár ez a kisebbik baj - nem fűzte a mon­datokba. A nagyobb baj az, hogy mondandóját nem töltötte meg tartalommal, „üres" szóáradatot zúdított a nézőkre. Azt hitte ne­tán, ugyanazok nézik, hallgatják, mint akiket anno buszokkal szál­lítottak a pasienkyi összejövete­lekre, s akiket nem a tartalom, kizárólg a látvány (no meg egy kis ajándék, ingyenkaja) érde­kelt? ! Várható volt persze, hogy elnökjelöltként tetszelegni fog a majdnem „szent" szerepében, de... Arcátlanság, hogy a nem is olyan régen dalolva visszavonu­ló V. M. akkor azzal próbált a la­kosok érzelmeire hatni, hogy szinte vagyontalan, holott nem­sokára fény derült arra, 15-20 millióért panziót vásárolt! Va­sárnap azt próbálta elhitetni a nagyérdeművel, hogy kölcsö­nökből jutott a milliót érő va­gyonhoz. A havi több mint 52 ezer koronás törlesztést - ne fe­ledjük, ez az összeg az ország nyugdtjasainak éves bevételével egyenlő - pedig majd összedobja a család meg a nászék. Ha nem volna véresen komoly a dolog, még nevetni is lehetne azon, mi­ként védte a már cellában csü­csülő barátját, illetve a külföldön bujkáló pöstyéni fürdőtulajdonos nejét! Beteges együgyűséggel elemezte a kassai vasmű csúfos bukásának okait, melynek elő­idézői mindazok, akik nyíltan fi­gyelmeztettek az ott folyó rabló­gazdálkodásra. A csúcs persze az a bejelentése volt, hogy kormány­főként felülvizsgáltatott néhány magánosítási ügyet, amelyekről a választások után tájékoztatta volna a nyilvánosságot! Fél óra túl kevés ahhoz, hogy képet al­kothassunk egy ember jellemé­ről. A vasárnapi harminc perc mégis elegendőnek bizonyult. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnélj valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények féladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Szöveg nélkül (jobb lett volna) (Agócs Ernő karikatúrája) TALLÓZÓ SME Mikuláš Dzurinda elégedett azzal, hogy Orbán Viktor magyar kor­mányfő és Václav Havel cseh állam­fő támogatja Szlovákia NATO-csat­lakozását, és ennek Washingtonban hangot is adtak. Dzurinda kormá­nya eddigi legnagyobb sikerének, és az őszi választások eredményére kedvezően reagáló külföld elisme­résének tartja, hogy Szlovákiát a NATO-bővítés következő körében az esélyes országok között hetedik­ként tartják számon, míg a korábbi, madridi értekezleten meg sem emlí­tették. Szerinte a washingtoni neve­sítés „nem értékrend, nem sorrend, csak megnevezték azokat az egyen­értékű országokat, amelyeknek egy­formák az esélyeik." Washington­ban a szlovákiai államfőválasztás fe­lől is érdeklődtek. A szlovák kor­mányfőnek meggyőződése, hogy a választók olyan bölcsen döntenek majd, mint 1998 őszén. Közép-Európában a politikai kommunikáció és a politika mint áru eladását a közelmúltban a Fidesz forradalmasította Száj zár a miniszterelnökön Valószínű, a közvetlen el­nökválasztás sem tudja el­fedni a legutóbbi közvéle­mény-kutatások sokak szá­mára sokkoló hatását: a DSZM vezet. JARÁBIK BALÁZS Az ember könnyen rávágja a vá­laszt: Koszovó. A NATO-országok­ban is gondban vannak a népszerű­ségre kényes kormányok, a polgár meg fogékony a bombák hullására. A közvélemény-kutatók és a PR­menedzserek szerint azonban egész más is lehet a háttérben. Szakértők szerint ugyanis a szlo­vák kormány hibázik. Kommuni­kációs hibákat vét. Közép-Európá­ban a politikai kommunikáció és a politika mint áru eladását a közel­múltban éppen a Fidesz, Orbán Viktorral az élen forradalmasította azzal, hogy minden döntést, akár pozitív, akár negatív, el kell tudni adni. Márpedig a szlovák kormány deficitje ebben legalább akkora, mint a költségvetésé. A politikai kommunikációban ugyanis (lásd Orbán) nem mindegy, ki erősza­kolja rá témáját a másikra. Márpe­dig a kormánykoalíció eddig már három kérdésben - gazdasági cso­mag, Koszovó, elnökválasztás - is átengedte a kezdeményezést el­lenzékének. Az pedig él is vele.E három problémakörben olyan or­dító hibát vétett, amelyeket egye­nesen követett a pártpreferenciák alakulása. Rögvest az első - s sze­rintem a legfontosabb - az ún. megszorító intézkedések. Nehézkesen dolgozták ki az illeté­A politikában nem mindegy, ki erőszakolja rá témáját a másikra. kes miniszterek a gazdasági cso­magot, amelynek legnagyobb hibá­ja talán, hogy - a lakosságra gyako­rolt minden negatív hatásával együtt - vélhetően nem lesz elég megszorító. A baloldal szociálpoli­tikai retorikája rendre gátat vet egy Szlovákia gazdaságát lényegesen gyorsabb ütemben gyógyító rest­rikciónak. A szlovák kormány nem okult a Bokros-ügy tanulságaiból. Amikor Magyarországon bevezet­ték a Bokros-csomagot, utóbb min­den rosszat a pénzügyminiszterre kentek, majd amikor megtette a kötelességét, menesztették, felfelé buktatva őt. Nálunk az eltérő gazdasági orientáltságú Schmög­nerová és Mikloš „párharcából" a kormánykoalíció kerülhet ki vesztesen. A rossz kommunikációt bizonyítja az a kormánydöntés, mely a légtér átengedését és a vasúti áthaladást biztosítja a NATO-csapatok számá­ra. Dzurindának nem volt bátorsá­ga kiállni a nyilvánosság elé, a civi­lizációs háború veszélyeivel meg­indokolva a döntést. Nem mondta el, hogy a félezer szerb áldozat mellett van egymillió menekült, s ki tudja hány tízezer lemészárolt albán. Vagy a NATO-t választjuk, vagy Milosevicset. A NATO-nak vi­szont illendő lenne elmondania, hogy amíg a szlovák politikai palet­tán nincs konszenzus NATO-ügy­ben, addig csatlakozás sem lesz. Hasonló struccpolitikás kommuni­kációt választott az a 27 képviselő, aki a „Hárman egyért" kampány je­gyében lép fel Mečiar ellen. Ahogy arra az elemzők figyelmeztetnek, a felhívás nem Mečiar, hanem igazá­ból Schuster ellen irányul, amit a kezdeményezők sem nagyon ta­gadnak. így viszont nemcsak a DBP, hanem az SZDK is csak egy darab papírnak „nézte" a koalíciós szerződést, ha nem is illesztette az alfeléhez, mint ahogy a kormány legmagasabb embere. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy az elnökvá­lasztás kapcsán mindenki azt ta­lálgatta, indul-e Lexa nagy, igaz, amnesztiával sűrűn dobálózó ba­rátja, vagy sem, továbbá azt a nem mindennapi teret, melyet a sajtó nyújtott tálcán a „nagy ember­nek", nem igen lehet csodálkozni a preferenciák láttán. A nép szava, isten szava. A kor­mánynak kell vigyáznia arra, mit mond, és főleg hogyan. A DSZM meg inkább most vezessen, mint három év múlva. A szerző állandó munkatársunk. A volt kormányfő újra az áldozatvállaló pózában tetszeleg, de valójában saját bőrét is igyekszik menteni Rakétarajt, visszalépés és hátra harc SZILVÁSSY JÓZSEF Rakétarajtot vett Vladimír Mečiar a köztársaságielnök-jelöltek politikai harcában, hiszen a legújabb közvé­lemény-kutatás adatai szerint 24 százalékos támogatottságával azon­nal Rudolf Schuster mögé és Magda Vášáryová elé került a listán. A volt kormányfő újra az áldozatvállaló pózában tetszeleg, aki kénytelen volt vállalni a jelöltséget, hogy meg­mentse Lexát, Krajčit a börtönbün­tetéstől, Szlovákiát pedig a politikai és gazdasági csődtől. Az értelmes polgár természetesen tudja: valójá­ban saját bőrét is igyekszik menteni, hiszen ha a bűntettet vizsgáló szer­vek találnak - éspedig minden bi­zonnyal találnak - elegendő per­OLVASOl LEVÉL Antikrisztus és Apokalipszis Az Új Szó április 10-i számában megjelent egy nagyon jó és idősze­rű cikk arról, hogy az ezredforduló közeledtével mind több közöttünk a hamis próféta, mind többen hir­detik, eljön a világvége. A bibliog­ráfusok, egyháztörténészek leíársaiból tudjuk, hogy az álhívők és hamis téziseket hirdetők „paradi­csoma" általában az évszázadok és döntő tényt Ivan Lexa bűnrészes­ségének igazolására, akkor az is bi­zonyítható lesz, hogy Mečiar leg­alábbis tudott az ifjabb Michal Kováč ausztriai elhurcolásával kapcsolatos titkosszolgálati akcióról. E leleplezés megakadályozása érdekében a párt­elnök újra demagóg hazugságokat harsog országszerte. Vádolja a Dzu­rinda-kabinetet, hogy hegyi kerék­pár áráért adta el a MIG-2l-eseket, holott ezeket az elavult vadászgépe­ket Ján Sitek, tehát az ő kormányá­nak a nemzetvédelmi minisztere kó­tyavetyélte el darabonként ötven­valahányezer koronáért. A több tíz­ezer munkanélküli érthetően önfe­ledten tapsol a néhai nagyvezér ígé­retének, hogy a korábbi erőltetett tempóban fogják folytatni az autó­évezredek végével éri el tetőfokát, így van ez az utóbbi hónapokban is. A második évezred végének köze­ledtével eljött a hamis próféták, a különféle szekták, a hibrid-csopor­tosulások, az antikrisztusok ideje, hogy a hiszékeny, naiv embereket maguk hamis bűvkörébe toboroz­zák. Ez esetben nyíltan és kertelés nélkül meg kell mondani, hogy eb­ben az ügyben az illetékes szervek semmilyen lépést nem tettek a ha­mis próféták ellen. Mind több és több - különféle elnevezést viselő ­szekta lepi el az országot. Az anti­krisztus, Krisztus ellenfele, a Sátán, pályák építését, csak azt nem kér­dezte meg tőle senki, hogy honnan lesz erre péz, amikor az államkasz­szának hatalmas megterhelést jelent az eddig fölvett kölcsönök törleszté­se. Mečiar krokodilkönnyeket hullat a veszélyes méreteket öltő munka­nélküliség, az egyre nehezebb meg­élhetés miatt, ám azt elhallgatja, hogy ezt a sanyarú helyzetet jórészt az ő kormánya, pártja okozta. De­magóg szólamainak mégis sokan be­dőlnek, Szlovákia egynegyede még mindig megváltóként magasztalja. A Jugoszlávia elleni légi csapások szlovákiai visszhangja, továbbá a ki­sebbségi nyelvtörvény parlamenti beterjesztése után fellobbanó nacio­nalista hisztéria, Ján Slota várható visszalépése tovább növelheti hívei­vagy népiesen az ördög, aki mindig éber és harcol minden ellen, ami Krisztussal és annak tanításaival kapcsolatos. Ekképpen igyekszik zűrzavart kelteni az egész világon, hogy az embereket eltérítse az igaz hitüktől és Krisztus ellen hangolja őket. Apokalipszis, kinyilatkozta­tás, azaz János evangélistának a Mennyei Jelenésekről írott könyve, mely a teljes Biblia, azaz az Ó- és Újszövetség legutolsó része. Az írás szerint Jánosnak Páthmós szigetén meghagyta Jézus, hogy „írd meg amiket láttál és amik vannak és amik ezek után lesznek". János az nek számát. Visszatérését a nagypo­litikába csak úgy lehet megakadá­lyozni, ha Juraj Švec és Michal Kováč hátra harcot hirdet, vagyis abbahagyják értelmetlen kampá­nyukat, s ha Čamogurský és más szlovák politikusok végre felhagy­nak a felelőüen hintapolitikával. Nekünk, szlovákiai magyaroknak is döntő szerepünk lehet. Ha képesek leszünk elfogulatlanul mérlegelni, akkor egyértelművé válik, hogy szá­munkra csak Rudolf Schuster a megfelelő jelölt. Mert tetteivel is igazolja, hogy nem elfogult a ma­gyarokkal szemben, és jelenleg csak neki van reális esélye végképp kiüt­ni a politikai porondról Mečiart. A szerző állandó munkatársunk. égben tapasztaltakat ezért írta meg a Mennyei Jelenések c. fejezetben. Az Új Szóban bemutatott fametszet az Apokalipszis lovasairól a ma­gyar származású Ajtósi-Dürernek 1498-ban készített, 15 darabból ál­ló fametszet-sorozatának egyike, melynek témáját az Apokalipszis, azaz a Mennyei Jelenések könyvé­nek 6. részéből merítette. A lova­sok: Fehér lovon íjjal a Dögvész. Vörös lovon karddal a Háború. Fe­kete lovon mérleggel az éhség. Sár­ga lovon a Halál. Özv. Petőcz Kálmánné Komárom

Next

/
Thumbnails
Contents