Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-26 / 95. szám, hétfő

1265 TÉvÉ ÉS rÁdió - vasáRnap ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 24. KOMMENTÁR Kései pótnyomozás TÓTH MIHÁLY Nem okozott társadalmi földindulást, hogy Ján Čamogurský a KDM kongresszusán bejelentette, a játékszabályok igazságosabbá tétele érdekében intézményesíteni kell a kommunizmus bűnlajst­romának kidolgozását. A plebsz azért nem éljenezte meg a javas­lattevőt, mert a totalitárius rendszer bukása óta eltelt évtized még a legrózsasžínebb szemüvegeken keresztül sem minősíthető siker­történetnek. A politikusok tisztességesebbjei azért nem támogatták az elképzelést, mert felismerték, csak elkésett pótnyomozásról le­hetne szó. A kibontakozásnak 1999-ben nem az 1948-as, netán 1970-es vörösök a fő veszélyeztetői, hanem az olyan korunkbeli fe­hérek, akik hajlamaikat illetően inkább bőrkabátos bolsevik ko­misszárokkal, semmint mondjuk a londoni banknegyed elegáns pénzmágnásaival rokoníthatók. A kevésbé tisztességes politikusokról is sejtjük, miért ragaszkodnak a 10 év alatt kialakult status quo-hoz. Arra pedig már kimondottan kár volna nyomdafes­téket vesztegetni, hogy megmagyarázzuk, az ügyben miért ellenér­dekeltek a többnyire viharos politikai múltú és kibogozhatatlan gazdasági jelenű privatizátorok. Ján Čamogurský javaslata azért érdemel figyelmet, mert ékesen bizonyítja, hogy még becsületes politikusok is mi mindenre képe­sek pótmegoldások gyártása közben. Viszont időszerű lenne egy olyan lista, amelynek kidolgozói azt ér­tékelnék, ma milyen színvonalon végzi munkáját az ország gazda­ságának mondjuk 15-20 ezer legfontosabb embere. Tudjuk, nagy úr a magántulajdon fennsége: vagyona kezelésében az egyén nem korlátozható. Másrészt ha arra gondolunk, hogy a privatizált va­gyon az esetek zömében mennyire ebül szerzett jószág, mégis ér­demes volna keresni a módját „A tulajdon kötelez" alkotmányos té­tel érvényesítésének. Az igazságügy-miniszter javaslatának ellenzői közül sokan azt hozták fel ellenérvként, hogy Csehországban már botrányt váltott ki a Čamogurský általjavasolt intézmény működése: Václav Benda, a Hivatal főnöke megvádolta Helmut Zilk osztrák politi­kust, hogy együttműködött az ŠtB.-vel. Zilk tisztázta magát és az ügyből nemzetközi botrány lett. Nem azért kellene most mellőzni a KDM-elnök javaslatát, hogy Szlovákia elkerülje a maga „Zilk-ügyét", hanem mert miközben a múltat vizsgáljuk, ujjaink közül kicsúszik a ma és a holnap. Sokakról derülnének ki pikáns dolgok, ha intézményesítenék az elmúlt 50 évben viselt dolgok vizsgálatát. Ezt már legalább 8 éve elmulasztották. Čamogurský javaslatának ma már csak a voksok újrafelosztása szempontjából lehet némi jelentősége. Érdemes? JEGYZET Májusi mosoly MADI GÉZA A múlt héten sem kellett unat­koznunk: az utóbbi hét nap pontosan olyan volt, mint a ko­rábbi, mint a még korábbi, mint a még-még korábbi. Hiába, mi­nél jobban közeledik az év leg­fontosobb belpolitikai eséményének számító államfő­választás, annál több egyén, párt, szervezet akarta-akarja megmutatni magát. Itt vannak mindjárt az elnökje­löltek: a választási kampány hi­vatalos megnyitása még jóval odébb van, de néhányan már ré­genjárják az országot, és nem a természeti szépségekben gyö­nyörködnek. Mindegy, hogy melyikükről van szó, a demok­ratikus polgár által kedvelt vagy nem kedvelt személyekről, egy­formán vonatkozik rájuk a hiva­talos kampánykezdetről szóló rendelkezés. Tudják ezt ők is, egyébként nem neveznék lakos­sági fórumnak vagy párbeszéd­nek azokat a rendezvényeket, amelyeken az jelöléshez szüksé­ges aláírások megszerzése óta szinte naponta kampányolnak. Az utolsó pillanatig habozó Vla­dimír Mečiar szintén elindult, és elsőre annyira nekirugaszko­dott, hogy meg sem állt Kelet­Szlovákiáig. Ott aztán ismét megmutatta, hangneme egy fi­karcnyit sem változott szeptem­beri „hattyúdala" óta. A kor­mány bírálatán kívül ellenjelölt­jeit is ijesztgetni kezdte, mond­ván: mindegyiküket jól ismeri, és „hosszú hetekig szórakoztat­hatná Szlovákiát a róluk szóló pikáns történetekkel". Hát le­gyen! Mečiar csak nevettessen, de ne legyen köztársasági elnök. Ha így alakulna, talán elfelejte­nénk minden bűnét is. Mások szintén mutogatják ma­gukat, de nem ígérnek kimon­dottan szórakozást. Sőt. A Szlo­vák Nemzeti Párt a NATO-vonat elé küldi az ország polgárait. Anna Malíková szerint azonban nem integetniük kellene, hanem elállniuk a szerelvény útját. Ez aztán a nemzeti fekete humor. Szóval unatkozásról szó sincs, és úgy tűnik, ezután sem lesz. Csak legyen okunk, hogy köz­ben mosolyoghassunk is. E hé­ten, a jövő héten és a májusi ál­lamfőválasztás után is. •ZLOVÁKIAI MAQYAR NAPILAP Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla-régió- (58238310), Tomi Vince-sport- (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341,58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények féladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Biztos, hogy jó irányba indultunk? Erre van Európa? (Peter Gossányi karikatúrája) A gazdasági reform megvalósítása késik, gyorsulás továbbra sem várható Száz nap tapogatózás Egyáltalán nem tengtek túl optimizmussal a kormány reformcsomagja száz napjá­val kapcsolatok értékelések. A legtöbb elemző a jövőbe­mutató stratégiát hiányolja. A kezdeti lépések után, mint az államigazgatás béreinek befagyasztása vagy néhány áremelés, jelentősen lelas­sult a további intézkedések megvalósítása. TUBA LAJOS Ezzel kapcsolatban a leggyakrab­ban a politikai tényezőket említik, főként a közelgő államfőválasztást és a koalíciós nézetkülönbségeket. Legalább ennyire komoly akadály azonban az apparátus munkája. Kü­lönösen érvényes ez a pénzügymi­nisztériumra, ahol a reformhoz kö­tődő törvény-előkészítési folyamat zöme készül. A minisztérium több tisztségviselője is nyíltan beszél a hátrányukról, azt ígérve, hogy ha­marosan befejeződik több, alapvető jelentőségű anyag kidolgozása. Független szakértők általában elis­merik, hogy a mostani kormány A vállalatok kétharmadá­nak hitelállománya meg­haladja a saját tőkéjüket. már eddig is többet tett a gazdaság rendbetételéért, mint elődje négy év alatt, de ez nem jelent feltétle­nül elégedettséget. Főleg azért, mert a közelgő parlamenti szünet miatt kérdéses, mit lehet még megvalósítani az eredetileg 1999­es évre kidolgozott csomagból. A két leggyakoribb kifogás a változá­OLVASÓI LEVELEK Emlékezés Léván Április 18-án a lévai magyarok az 1849-es nagysallói csatában el­esett honvédekre emlékeztek a te­metőben felállított emlékműnél. Az ünnepséget Horváth Sándor érdemes művész nyitotta meg, Vörösmarty Mihály Szózatával, majd a magyarországi Jánosi együttes és Kobzos Kis Tamás adott elő katona- és Kossuth-nótá­kat. Ünnepi beszédet Csáky Pál miniszterelnök-helyettes mon­sok lassúsága, illetve a fejlődés nem teljesen egyértelmű iránya. Ebből a szempontból kulcsszerepe lesz a jövő évi költségvetés szerke­zetének. Ennek ugyanis már tük­röznie kell azt az alpvető stratégi­át, hogy a megszorításokkal egyidőben gazdaságfejlesztési im­pulzusokra is szükség van. A múlt hét másik fontos gazdasági eseménye a Nemzetközi Valuta­alap országértékelő látogatásának befejeződése volt. Az eddig nyilvá­nosságra került információk sze­rint az IMF szakértői nem igazán bíznak abban, hogy a közszféra hi­ányát a bruttó hazai össztermék 2 százalékán belül sikerül tartani. Ezenkívül újra figyelmeztettek a bankszféra rendbetételére és az ál­lami kézen maradó ún. stratégiai vállalatok számának csökkentésé­re. Mindkettővel kapcsolatban egyelőre csak ígéreteket hallot­tunk a kormány részéről. Hazai szakértők a múlt héten arra is figyelmeztettek, hogy megfelelő politikai akarat esetén is a jelenlegi stratégiai vállalatok nagy része már csak jövőre privatizálható. Jószeré­vel az egyetlen kivétel a Szlovák Távközlési Vállalat, amely minimá­lisan 34 százalékos csomagjáéit Gabriel Palacka közlekedési és táv­közlési miniszter néhány száz mil­lió dollárt vár. A másik lehetséges bevétel a Csehszlovák Kereskedel­mi Bank (ČSOB) szlovák kézben lé­vő részvénycsomagjának eladása, amely elméletileg akár 15 milliárd koronás bevételt is jelenthet. Az ügyet nagyban komplikálja a szlo­vák államnak a bankkal szemben fennálló szintén 15 milliárdos tar­tozása, az ügy jelenleg már a wa­shingtoni gazdasági döntőbíróság előtt van. A pénzügyminisztérium kompromisszumra számít és figye­dott, melyben méltatta a tavaszi hadjárat dicsőségét, a szabadság­eszme halhatatlanságát, a ma­gyarság erejét és legyőzhetetlen­ségét. Ezután Halzl József, a Rá­kóczi Szövetség elnöke köszöntöt­te a jelenlevőket. Tóth Gábor és Forgács András szavalata után ke­rült sor a koszorúzásra. A Csema­dok lévai alapszervezete, a Rákó­czi Szövetség, az MKP országos küldöttsége és helyi alapszerveze­te, a budai Léva-barátok és a Kersék János Kör helyezte el a ke­gyelet virágait. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével zárult. Balla Rózsa Léva lemre méltó a szóvivő kijelentése, hogy az ebből származó bevételt gazdaságélénkítésre fordítják. En­nek szükségességét senki sem vitat­ja, de azért érdemes felidézni a gaz­dasági minisztérium szintén a múlt héten közzétett elemzését. Eszerint a vizsgált 2400 vállalat 66 százalé­kának hitelállománya meghaladja a saját tőkéje nagyságát. 47 százalék esetén (ez több mint 200 ezer alkal­mazottat jelent) a hitelállomány több mint a kétszerese a saját tőké­nek, amit az elemzés csődközeli ál­lapotként értékel. A legnagyobb válságban a gép-, a ruha, a cipő- és a bőrfeldolgozó A legnagyobb válságban a gép-, a ruha, a cipő- és a bőrfeldolgozó ipar van. ipar van, a legkevesebb problé­mával a papír-, kőolajfeldolgozó és a vegyipar küzd. A gazdasági minisztérium megoldásként hiva­talosan a tartozások tőkésítését ajánlja, vagyis így a bankok sze­reznének tulajdonrészt a cégek­ben. A minisztériumi szakértők azonban maguk is beismerik, hogy erre kevés az esély, ezért ar­ra számítanak, hogy a pénzintéze­tek továbbra is végrehajtók segít­ségével próbálnak meg valamit visszaszerezni kinnlévőségeikből. A pesszimista kép ellenére a gaz­dasági minisztérium funkcionári­usai továbbra sem akarnak halla­ni csődhullámról. Ehelyett meg­van az új szlogen, szerintük a fel­vázolt rettenetes állapotokra a külföldi befektetők érkezése lesz a gyógyír. A szerző állandó munkatársunk. Virágkötő verseny A Karvai Kertészeti Szakközépis­kola és Szaktanintézet szlovákiai viszonylatban is jelentős esemény színhelye volt. Itt került megren­dezésre a kertészeti szakközépis­kolák húsvéti virágkötészeti verse­nye. A meghívott iskolák színvo­nalasan képviseltették magukat, nemkülönben a budapesti iskola csapata. Három feladattal kellett megbirkózni: húsvéti asztaldísze­ket, egy szabadon választott kom­pozíciót és egy tavaszi csokrot kel­lett készíteni. A zsűriben olyan TALLÓZÓ DIE PRESSE Az osztrák lap budapesti tudósítója diplomáciai körökre hivatkozva azt írta, hogy a magyar államfő távol­maradása a NATÖ jubileumi csúcs­találkozójáról politikai gesztusnak tekinthető. Az észak-atlanti szövet­ség új tagországa állítólag becsapva érzi magát: a NATO ugyanis - úgy hírlik - ígéretet tett Budapestnek arra, hogy a Vajdaságot, ahol több mint 300 ezer magyar él, megkímé­li a légitámadásoktól. Közben le­rombolta az összes Duna-hidat, és elvágott fontos közlekedési útvona­lakat. A Vajdaság, amely rá van utalva Belgrádra, gazdaságilag lég­üres térben találta magát. Megfi­gyelők lehetségesnek tartják azt is, hogy Magyarországot megfélemlí­tette Oroszország fellépése. Moszk­va fölöttébb durva hangon reagált arra, hogy Budapest csak azután engedett át a határon egy orosz se­gélyszállítmányt, miután arról le­kapcsolták a magyar vámhatóságok szemében gyanús tételeket. THE GUARDIEN A brit napilap szerint miközben a NATO-tervezők zöld jelzést kaptak arra, hogy felvázolják egy 60 ezer fős NATO-erő bevetésének terveit, a szövetség arra készül, hogy május végén áttekinti a légi csapások eredményeit, mérlegeli a szárazföl­di hadműveleti terveket, és végső döntést hoz a támadásról, melynek valószínű időpontja július elseje le­het, mivel időre van szükség az ala­pos előkészületekhez annak érde­kében, hogy még a tél beállta előtt megkezdődhessen a menekültek visszatérése. A NATO-hadvezetés szerint a légi csapásokkal a jugo­szláv légvédelem, a parancsnoki, irányító rendszer elsődleges cél­pontjai teljesen megsemmisültek ugyan, de a közvéleményt az Egye­sült Államokban és a dél-európai NATO-országokban jobban fel kell készíteni a szárazföldi háborűra. IL GIORNALE A Koszovó és a Vajdaság helyzete között vont párhuzamot az olasz lap, meglehetősen borúlátó képet festve a kilátásokról. „Magyaror­szág etnikai tisztogatástól fél a Vaj­daságban" - hangoztatja szalag­címében Silvio Berlusconi lapja, és egy budapesti politikai kommentá­torra hivatkozva azt írta, hogy „egy hét alatt ki lehet üríteni a Vajdasá­got a magyaroktól. Az etnikai tisz­togatásnak immár jól bevált tech­nikája van: elég megölni két vagy három embert a faluban, s a többi­ek elmenekülnek". Budapesten ma már nyíltan beszélnek a közelmúl­tig teljességgel elképzelhetetlen forgatókönyvről, az etnikai tiszto­gatás Vajdaságra való kiterjedésé­ről, ahol a 300 ezer magyar a lakos­ság 16,9 százalékát teszi ki - állí­totta a lap, amely szerint „nem szolgálják a nyugalmat a szélső­jobboldali MIÉP elnökének, Csurka Istvánnak a követelései, aki azt mondta, hogy a háborút követő bé­kekonferencián vissza kell csatolni a Vajdaság magyarok lakta részét". A lapnak egy meg nem nevezett magyar funkcionárius azt mondta, hogy „a Vajdaságban is rosszabbo­dóban vannak az etnikumok közöt­ti kapcsolatok, és félő, hogy az ese­mények felgyorsulnak". szakemberek foglaltak helyet, mint Varga Janka, az 1998-as Fló­ra virágkötő verseny győztese, Szikéné Kovács Tímea, a komáro­mi Tímea virágszalon tulajdonosa és Jarmila Petrovičová kertész­mérnök. A legszebb húsvéti díszt Lúcia Nagyová (Éberhard), Anna Páleniková (Privigye) és Erdős Szilvia (Karva) készítették. A leg­szebb tavaszi kompozíciót Tóth Nikolett és Gróf Nikolett (buda­pestiek) alkották, a legszebb csok­rokat Gróg Anita (Budapest), Ve­ronika Kerekesová (Kassa) és Tóth Nikolett (Budapest) készítette. Jóba Erzsébet Karva

Next

/
Thumbnails
Contents