Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-23 / 93. szám, péntek

10 KULTÚRA ŰJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 23. Janka Vidová videoinstallációja Somorja. Ma délután 18.00 órakor kerül sor a somorjai zsinagógában Janka Vidová prágai képzőművész Chimera, 1999 című kiállításának megnyitójára. A kiállítás kurátora dr. Katarína Rusnáková. A videoinstalláció május 14-ig tekinthető meg, a látogatók ezúttal is különleges élményre számíthatnak, (ú) SZÍNHÁZ POZSON

Y NEMZETI SZÍNHÁZ: Falstaff 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Chioggiai csetepaté 19 KIS SZÍNPAD: Amikor táncolt... 19 KASS

A BORODÁČ SZÍNHÁZ: Vértestvérek 10 A sevillai borbély 19 TATABÁNY

A JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Jó estét, nyár, jó estét, szerelem 19 MOZI POZSON

Y HVIEZDA: Patch Adams (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Szerelmes Shakespeare (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Nemzetközi diákfilmfesztivál 11, 13, 15, 17.30, 19.30, 21.30 CHARLIE CENTRUM: Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-lengy.-fr.) 17.30, 20 A szerelem hálójában (am.) 18.15, 20.30 Apád, anyád idejöjjön! (am.) 16,17.30 Halálos bumeráng (am.) 20 Sejtés (szlov.) 19.30 KASS

A DRUŽBA: A szerelem hálójában (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Marsbéli nagybácsi (am.) 15.30,17.45 Két apának hány a fele? (fr.) 20 CAPITOL: Angyalok városa (am.) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Patch Adams (am.) 16, 18, 20.

IMPULZ: Érzékek iskolája (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A DUNASZERDAHELY - LUX: Az őrület határán (am.) 17.30, 20 VÁGSELLYE - MŰVELŐDÉSI HÁZ: Egy bogár élete (am.) 17.30, 20 GALÁNTA - MOZI: Mulan (am.) 15,17.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Pokoli szerencse (cseh) 17 Az elátkozott farm (am.) 19 LÉVA - JUNIOR: Adósságok ideje (cseh) 16.30, 19 LOSONC APOLLO: Pokoli szerencse (cseh) 17 Rush Hour (am.) 19.30 ZSELÍZ - SPUTNIK: Eleven hús (sp.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Az őrület határán GYŐ

R CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Jackie Brown (am.) 17,19.45 Joe, az óriásgorilla (am.) 14.45 Vizes nyolcas (am.) 12, 14, 16, 18, 20 Vizes nyolcas (am.) 14,16,18, 20 Áz invázium (am.) 15.30,17.45, 20 Babe 2. (am.) 13.15 Marvin szobája (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron (am.) 13.15,15.30, 17.45, 20 Édesek és mostohák (am.) 13.15, 15.30,17.45, 20 Amerikai história X (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Az élet szép (ol.) 14.45, 17.15, 19.45 A velencei kurtizán (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Szerelmes Shakespeare (am.) 15.30, 20.15 Életem szerelme (am.) 13, 18 LLOYD: A szentfazék (am.) 18 Good Will Hunting (am.) 20 Életem szerelme (am.) 22 RÁBA: A velencei kurtizán (am.) 15.30, 17.45 Az őrület határán (am.) 19.45 RÁBA EURÓPA: Ezer hold (am.) 17.30, 19.30 RÁBA PINCEMOZI: Az én pasim (fr.) 17 Az örökkévalóság meg egy nap (gör.) 19 Bemutatjuk a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díjának idei kitüntetettjeit - Szkukálek Lajos A szélcsengő minden csilingelése Négynyelvű kiadvány - nemcsak a helyi lokálpatriótáknak Galánta képeslapokon TRUGLY SÁNDOR Immár a harmadik kötete jelent meg a „Száz év, száz képeslap" című sorozatnak dr. Liszka József szerkesztésében. Az Érsekújvárt és Dunaszerdahelyt bemutató kötetek nagy sikere után bizonyára érdeklődéssel forgatja majd a tisztelt olvasó a Galánta egykori, 18991999 közötti arculatát bemutató publikációt is, melynek bevezető tanulmányát dr. Novák Veronika írta, a képeket pedig Pekarovič György válogatta és határozta meg. E négynyelvű kiadvány nemcsak a helyi, a múltjuk iránt érdeklődő idősebb és fiatalabb galántai lokálpatriótáknak szolgálhat további „várostörténeti meglepetésekkel", hanem nyilván jó szolgálatot tesz majd a városba látogató és a helyi nevezetességek iránt érdeklődő külföldi turistáknak is. A kiadványt a dunaszerdahelyi Lilium Aurum kiadó gondozta, az idegen nyelvű fordítások L. Juhász Ilona, Sáfi Zsuzsanna és dr. Trugly Katalin munkái. Ezek után érdeklődéssel várhatjuk a sorozat már készülőfélben levő párkányi és komáromi köteteit is. Különc ez az ember. Ezt üzenik a képei. Októberben egy müncheni bankban mutatja be műveit. Nyugodt az idei éve, olyan, mint a többi. Szkukálek Lajos így tartja jónak. Befolyásolja a sorsát, az történik úgyis, amit ő akar. Ha nem is azon a napon, amikor szeretné. De majdnem akkor. BÁRÁNY JÁNOS Képzeletbeli országa, Nagyonxipunk fölött derült az ég? Ott nincs nyár, nincs tél, semmi jelentőségük. Nagyonxipunk tükör. Világunk karikatúrája - vásznakon. Csak egy kicsit dinamikusabb, mint a világ. A boldogság boldogabb benne, a boldogtalanság pedig sokkal feketébb. Kik a lakói? Nők, férfiak. Szerelmesek, dühösek, bohócok. Az összes ember, akihez valamilyen kapcsolat fűz, ennek az országnak a lakója, még ha nem is jön rá, hogy a festményeim részévé válik. Amikor ecsetet fogok a kezembe, eszembe sem jut ez az egész Nagyonxipunk-ügy. Van egy boldog-boldogtalan világképem, és általában az emberi kapcsolatokkal foglalkozom festményeimen. Nem úgy kezdek el festeni, hogy ma elmegyek Nagyonxipunkiába. Végül mégis ott kötök ki... Messze van ez az ország Európától? Pontosan itt van. Csak nem mindenki veszi észre. Milyennek tűnik Európa innen, komáromi lakásából, a hatodik emeletről nézve? Olyan, mint a földszintről. Kissé földszintes. Egyszerre kicsi és nagy. A hangulatomtól függ, mekkora. Ha boldog vagyok, kicsi, úgy tűnik fel, mintha az egészet átlátnám és érteném. Amikor magam alatt vagyok, megnő, óriásivá duzzad, s rámszakad. Kelet-Európa nyomaszt. Ósdi dolgokkal foglalkozunk a huszadik század végén, melyeken már régen túl kellett vol„Aljas ez a világ, és én eléggé gyermeteg vagyok hozzá" - vallja Szkukálek Lajos. (Dömötör Ede felvétele) na tennünk magunkat. Háborúskodás, nacionalizmus. Nem tanulunk semmiből. A Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díja váratíanul érte? Évek múlva talán meg tudom mondani, mit jelent. Örülök neki. Idáig büszke lehettem arra, hogy semmiféle díj nem ért el. Már ennek is vége. Hová rakja a lakásban? Még nincs helye. Hazaérve letettem az akvárium tetejére. Most is ott van. Ha beesik a vízbe, a halaim lesznek kitüntetve. Ha jobban belegondolok, a plakett ott is marad az akvárium környékén. Hiszen a Feng Shui szerint, ami a kínai térrendezés művészete, lakásomban az a hírnév területe. Évek óta eszerint rendezem a tárgyaimat. Jó ideje foglalkoztatnak a keleti tanok. Ezért van az a kínai jel a bejárati ajtó fölött? Alatta pedig az a három kisebb színes oktaéder? A rossz szellemeket űzöm el ezekkel. A felső jel a fordított Fu, az alsó három nyolcszög meg a Bagura. Mindkettő azt üzeni, hogy csak jó szándékú emberek közelítsenek. Az erkélyen egy szélcsengőt látok. Azon keresztül járnak a szellemek az alvilág és a felvilág között. Jobb, ha a lakáson kívül lóg. A szélcsengő minden csilingelése figyelmeztet és emlékeztet egy pozitív, mondhatnám ideális, elképzelt jövőképre. Ha meghallom, kellemes gondolataim támadnak. Pozitívan programoz. A Feng Shui az ősi hagyomány része. Eszerint építették a kínaiak a Tiltott Várost, jó ezer évig kormányozták is az országot onnan, ha nekik jó volt ez a módszer, gondoltam, nekem is megfelel. Felesége, Angéla meg a gyermekei, Lali és Tündi mit szólnak ehhez? Angi, mint mindenben, ebben is támogat. Tudja, bármely agyrémem valami érdekes változást hoz. Gyermekeim megszokták. Végül is csak a helyükre kerültek a dolgok. Mivel telnek a napjai? Festettem egy sorozatot tíz évvel ezelőtt készült tusrajzaim alapján. Festettem, és még hosszú ideig festeni fogok, hiszen abban az időben irdatlan mennyiségű rajzot készítettem. Ezek megfestésére kérnék szépen még néhány száz évet. Mostanában kezdek vászonra vinni pozsonyi városképeket, megpróbálom, mit tudok kihozni a főváros utcáiból. Majd odarakok egy-két figurát, állatot, tárgyat, amik egyébként nincsenek ott, vagy megváltoztatom az arányokat. Nem ez a lényeges. A festmény szempontjából csak az a fontos, hogy jó legyen. A többi nem számít. Mikor derül ki, hogy jó-e a festmény? Lehet, hogy azonnal, mert akkora erő árad belőle. Van úgy, hogy tíz év múlva tudom a helyére rakni képeim sorában. Esetleg akkor értem meg, mennyivel jobb annál, mint amit hajdan gondoltam róla. Festményeim is az én gyermekeim. Olykor elbambulok, őrült mennyiségű képet festettem már, a nagy számok törvénye szerint vannak köztük jók is. Negyvenkét évesen mennyire érzi magát bölcsnek? Naiv vagyok és balek. Nem vagyok rá büszke. Aljas ez a világ, és én eléggé gyermeteg vagyok hozzá. Számomra a naivság a tisztaság megfelelője. Nem koszolódtam még el annyira, hogy ne tudjon valamivel meglepni a világ. Az új szlovákiai magyar tudományos folyóirat, a Fórum Társadalomtudományi Szemle első számáról Elismerést érdemlő szellemi teljesítmény Az Esterházy-kastély udvara, 1940 (Archívumi felvétel) SZILVÁSSY JÓZSEF Nincs abban semmi túlzás, ha megállapítom, hogy Tóth Károly, Öllős László és a Fórum Társadalomtudományi Intézet többi vezetője valóságos csodát művelt az elmúlt esztendőkben. Amikor a legtöbben teljes okkal-joggal panaszkodtak a szinte minden közösségi munkát, ötletet ellehetetlenítő pénzszűkére, s amikor a hatalom igyekezett lerombolni kulturális és társadalmi életünk szellemi bástyáit, akkor ők Kölcsey intelmeit valóra váltva, jórészt nem állami, hanem alapítványi pénzekből, szívós és céltudatos szervezőmunkával megteremtették, pontosabban hagyományainkat és közösségi életünk igényeit szem előtt tartva újrateremtették a hazai magyar társadalomtudomány korszerű alapjait. Öllős László nem minden tanulság nélkül állapítja meg, hogy gondolatok születhetnek állami támogatás nélkül is, sőt hatalmi akadályoztatás ellenére is, hiszen gondolatot általában nem a hatalmi helyzet, hanem az egyén teremt. A Skabela-Bóna módszer széles körű alkalmazásához nélkülözhetetlen tankönyvek és tansegédeszközök kiadása, több publikáció, nemzetközi tudományos tanácskozás, az Interneten olvasható, tartalmában szüntelenül gazdagodó honlap jelentik ennek a szellemi építkezésnek eddigi eredményeit és fontos állomásait. Legújabban pedig a Fórum Társadalomtudományi Szemle, amely a szlovákiai magyarság első tudományos folyóirata, 1945 óta. Lehetetlen és méltatlan feladat valamiféle minőségi sorrendet állítani, hiszen valamennyi tanulmány a maga nemében és műfajában elismerést érdemlő szellemi teljesítmény. Mészáros András A szociális idő című tanulmánya gazdag ismeretanyagra támaszkodva, új és korszerű megvilágításban tárja elénk a társadalom hipotetikus időstruktúráját, s olyan izgalmas kategóriákat jellemez, mint a történetiség, az idő ökonómiája, a társadalmi létezés feltételei és a transzcendencia szférája, amelyeknek nemcsak filozófiai, hanem az egyén és a társadalom értékrendje, önmegvalósítása szempontjából pragmatikus síkja is van. Önismeretünket gazdagítja Hushegyi Gábor A Szép (1923) magyar nyelvű művészeti folyóirat Csehszlovákiában című tanulmánya, amely színes hátteret is rajzol a szlovenszkói magyar társadalmi és képzőművészeti életről. Ugyancsak sok fontos tanulsággal szolgál Lampl Zsuzsanna és Sorbán Angella A szlovákiai és az erdélyi magyarok médiapreferenciái és fogyasztói szokásai című munkája, amelynek értékéből semmit sem von le az a tény, hogy a szerzők akkor gyűjtötték adataikat, amikor Fórum Társadalomtudományi Szemle * tartalomból: JH^T***** :; Y: KéMA** *»**» A«PKiä***> ÄWMÍ Í* — i » IM Y: KéMA** *»**» A«PKiä***> ÄWMÍ iWHl i UmfcttifctMr iiiff m 1 még a magyarországi kereskedelmi televíziók nem működtek. Ez legfeljebb csak árnyalja, de nem változtatja meg azokat a tendenciákat, amelyekre elsősorban hazai magyar kiadóinknak és a felelős szerkesztőknek kellene alaposan odafigyelniük. Olyan tanulmányokat is olvashatunk ebben a számban, amelyek témájuk révén minden bizonnyal a széles nyilvánosság érdeklődését is fölkeltik. Ezek közé tartozik Vadkerty Katalin sok új tényt ismertető, s ezáltal DélSzlovákia tervezett elszlovákosítását megalapozott tudományos érvekkel jellemző, A belső telepítések 1945 után című elemzése. Izgalmas olvasmány az a Oral History program keretében készült beszélgetés részlete, amelyben Csáky Pál jórészt a rendszerváltás hónapjairól, s több közéleti személyiség akkori ténykedéséről vall, köntörfalazás nélkül... Gyurgyík László ugyancsak égető kérdéskört elemez A szlovákiai vegyes házasságok demográfiai vonatkozásai 1949-től napjainkig című tanulmányában. A második világháború utáni eszmélésünk és önösszeszedésünk egyik időszeletét tárja elénk Kiss József tanulmánya, amelyben a hatvanas évek hazai magyar történéseit és közösségi folyamatait mutatja fel. Tudományos értékeivel együtt jelentős társadalmi aktualitás jellemzi Bordás Sándor és Hunčík Péter Feszültség-előrejelző rendszer, Liszka József Etnikai specifikum nemzeti hagyomány - nemzettudat, Öllős László Kisebbség és demokrácia, valamint Lanstyák István-Simon Szabolcs-Szabómihály Gizella Nyelvpolitika a kisebbségek oktatásában című tanulmányait. Ez a napilap kereteihez igazodó recenzió is talán igazolja a Fórum Társadalomtudományi Szemle első számának témagazdagságát, amely társadalomtudományi életünk megújulását és színvonalát is híven tükrözi. Nagy érdeklődéssel várjuk az októberre igért következő számot.