Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-23 / 93. szám, péntek

10 KULTÚRA ŰJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 23. Janka Vidová videoinstallációja Somorja. Ma délután 18.00 órakor kerül sor a somorjai zsinagó­gában Janka Vidová prágai képzőművész Chimera, 1999 című ki­állításának megnyitójára. A kiállítás kurátora dr. Katarína Rusnáková. A videoinstalláció május 14-ig tekinthető meg, a látogatók ezúttal is különleges élményre számíthatnak, (ú) SZÍNHÁZ POZSON Y NEMZETI SZÍNHÁZ: Falstaff 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Chioggiai csetepaté 19 KIS SZÍNPAD: Amikor táncolt... 19 KASS A BORODÁČ SZÍNHÁZ: Vértestvérek 10 A sevillai borbély 19 TATABÁNY A JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Jó estét, nyár, jó estét, szerelem 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Patch Adams (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Szerel­mes Shakespeare (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Nemzetközi diákfilmfesztivál 11, 13, 15, 17.30, 19.30, 21.30 CHARLIE CENT­RUM: Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-lengy.-fr.) 17.30, 20 A szerelem hálójában (am.) 18.15, 20.30 Apád, anyád idejöjjön! (am.) 16,17.30 Halálos bumeráng (am.) 20 Sejtés (szlov.) 19.30 KASS A DRUŽBA: A szerelem hálójában (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: Marsbéli nagybácsi (am.) 15.30,17.45 Két apának hány a fele? (fr.) 20 CAPITOL: Angyalok városa (am.) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Patch Adams (am.) 16, 18, 20. IMPULZ: Érzékek iskolája (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A DUNASZERDAHELY - LUX: Az őrület határán (am.) 17.30, 20 VÁGSELLYE - MŰVELŐDÉSI HÁZ: Egy bogár élete (am.) 17.30, 20 GALÁNTA - MOZI: Mulan (am.) 15,17.30 ROZSNYÓ - PANO­RÁMA: Pokoli szerencse (cseh) 17 Az elátkozott farm (am.) 19 LÉ­VA - JUNIOR: Adósságok ideje (cseh) 16.30, 19 LOSONC ­APOLLO: Pokoli szerencse (cseh) 17 Rush Hour (am.) 19.30 ZSELÍZ - SPUTNIK: Eleven hús (sp.) 19 NAGYKAPOS - ZEMP­LÉN: Az őrület határán GYŐ R CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: Jackie Brown (am.) 17,19.45 Joe, az óriásgorilla (am.) 14.45 Vizes nyolcas (am.) 12, 14, 16, 18, 20 Vizes nyolcas (am.) 14,16,18, 20 Áz invázium (am.) 15.30,17.45, 20 Babe 2. (am.) 13.15 Marvin szobája (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron (am.) 13.15,15.30, 17.45, 20 Édesek és mostohák (am.) 13.15, 15.30,17.45, 20 Ame­rikai história X (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Az élet szép (ol.) 14.45, 17.15, 19.45 A velencei kurtizán (am.) 14.45, 17.15, 19.45 Szerelmes Shakespeare (am.) 15.30, 20.15 Életem szerelme (am.) 13, 18 LLOYD: A szentfazék (am.) 18 Good Will Hunting (am.) 20 Életem szerelme (am.) 22 RÁBA: A velencei kurtizán (am.) 15.30, 17.45 Az őrület határán (am.) 19.45 RÁBA EURÓPA: Ezer hold (am.) 17.30, 19.30 RÁBA PINCEMOZI: Az én pasim (fr.) 17 Az örökkévalóság meg egy nap (gör.) 19 Bemutatjuk a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díjának idei kitüntetettjeit - Szkukálek Lajos A szélcsengő minden csilingelése Négynyelvű kiadvány - nemcsak a helyi lokálpatriótáknak Galánta képeslapokon TRUGLY SÁNDOR Immár a harmadik kötete jelent meg a „Száz év, száz képeslap" cí­mű sorozatnak dr. Liszka József szerkesztésében. Az Érsekújvárt és Dunaszerdahelyt bemutató köte­tek nagy sikere után bizonyára ér­deklődéssel forgatja majd a tisztelt olvasó a Galánta egykori, 1899­1999 közötti arculatát bemutató publikációt is, melynek bevezető tanulmányát dr. Novák Veronika írta, a képeket pedig Pekarovič György válogatta és határozta meg. E négynyelvű kiadvány nem­csak a helyi, a múltjuk iránt érdek­lődő idősebb és fiatalabb galántai lokálpatriótáknak szolgálhat to­vábbi „várostörténeti meglepeté­sekkel", hanem nyilván jó szolgá­latot tesz majd a városba látogató és a helyi nevezetességek iránt ér­deklődő külföldi turistáknak is. A kiadványt a dunaszerdahelyi Lili­um Aurum kiadó gondozta, az ide­gen nyelvű fordítások L. Juhász Ilona, Sáfi Zsuzsanna és dr. Trugly Katalin munkái. Ezek után érdek­lődéssel várhatjuk a sorozat már készülőfélben levő párkányi és ko­máromi köteteit is. Különc ez az ember. Ezt üze­nik a képei. Októberben egy müncheni bankban mutatja be műveit. Nyugodt az idei éve, olyan, mint a többi. Szkukálek Lajos így tartja jó­nak. Befolyásolja a sorsát, az történik úgyis, amit ő akar. Ha nem is azon a napon, amikor szeretné. De majd­nem akkor. BÁRÁNY JÁNOS Képzeletbeli országa, Nagyonxi­punk fölött derült az ég? Ott nincs nyár, nincs tél, semmi je­lentőségük. Nagyonxipunk tükör. Világunk karikatúrája - vászna­kon. Csak egy kicsit dinamiku­sabb, mint a világ. A boldogság boldogabb benne, a boldogtalan­ság pedig sokkal feketébb. Kik a lakói? Nők, férfiak. Szerelmesek, dühö­sek, bohócok. Az összes ember, akihez valamilyen kapcsolat fűz, ennek az országnak a lakója, még ha nem is jön rá, hogy a festménye­im részévé válik. Amikor ecsetet fogok a kezembe, eszembe sem jut ez az egész Nagyonxipunk-ügy. Van egy boldog-boldogtalan világ­képem, és általában az emberi kapcsolatokkal foglalkozom fest­ményeimen. Nem úgy kezdek el festeni, hogy ma elmegyek Nagyonxipunkiába. Végül mégis ott kötök ki... Messze van ez az ország Európá­tól? Pontosan itt van. Csak nem min­denki veszi észre. Milyennek tűnik Európa innen, komáromi lakásából, a hatodik emeletről nézve? Olyan, mint a földszintről. Kissé földszintes. Egyszerre kicsi és nagy. A hangulatomtól függ, mek­kora. Ha boldog vagyok, kicsi, úgy tűnik fel, mintha az egészet átlát­nám és érteném. Amikor magam alatt vagyok, megnő, óriásivá duz­zad, s rámszakad. Kelet-Európa nyomaszt. Ósdi dolgokkal foglal­kozunk a huszadik század végén, melyeken már régen túl kellett vol­„Aljas ez a világ, és én eléggé gyermeteg vagyok hozzá" - vallja Szkukálek Lajos. (Dömötör Ede felvétele) na tennünk magunkat. Háborús­kodás, nacionalizmus. Nem tanu­lunk semmiből. A Márai Sándor Alapítvány Nyi­tott Európáért Díja váratíanul érte? Évek múlva talán meg tudom mondani, mit jelent. Örülök neki. Idáig büszke lehettem arra, hogy semmiféle díj nem ért el. Már en­nek is vége. Hová rakja a lakásban? Még nincs helye. Hazaérve letet­tem az akvárium tetejére. Most is ott van. Ha beesik a vízbe, a halaim lesznek kitüntetve. Ha jobban be­legondolok, a plakett ott is marad az akvárium környékén. Hiszen a Feng Shui szerint, ami a kínai tér­rendezés művészete, lakásomban az a hírnév területe. Évek óta esze­rint rendezem a tárgyaimat. Jó ideje foglalkoztatnak a keleti ta­nok. Ezért van az a kínai jel a bejárati ajtó fölött? Alatta pedig az a há­rom kisebb színes oktaéder? A rossz szellemeket űzöm el ezek­kel. A felső jel a fordított Fu, az al­só három nyolcszög meg a Bagura. Mindkettő azt üzeni, hogy csak jó szándékú emberek közelítsenek. Az erkélyen egy szélcsengőt lá­tok. Azon keresztül járnak a szellemek az alvilág és a felvilág között. Jobb, ha a lakáson kívül lóg. A szélcsengő minden csilingelése fi­gyelmeztet és emlékeztet egy pozi­tív, mondhatnám ideális, elképzelt jövőképre. Ha meghallom, kelle­mes gondolataim támadnak. Pozi­tívan programoz. A Feng Shui az ősi hagyomány része. Eszerint épí­tették a kínaiak a Tiltott Várost, jó ezer évig kormányozták is az or­szágot onnan, ha nekik jó volt ez a módszer, gondoltam, nekem is megfelel. Felesége, Angéla meg a gyerme­kei, Lali és Tündi mit szólnak eh­hez? Angi, mint mindenben, ebben is támogat. Tudja, bármely agyré­mem valami érdekes változást hoz. Gyermekeim megszokták. Vé­gül is csak a helyükre kerültek a dolgok. Mivel telnek a napjai? Festettem egy sorozatot tíz évvel ezelőtt készült tusrajzaim alapján. Festettem, és még hosszú ideig fes­teni fogok, hiszen abban az időben irdatlan mennyiségű rajzot készí­tettem. Ezek megfestésére kérnék szépen még néhány száz évet. Mostanában kezdek vászonra vin­ni pozsonyi városképeket, meg­próbálom, mit tudok kihozni a fő­város utcáiból. Majd odarakok egy-két figurát, állatot, tárgyat, amik egyébként nincsenek ott, vagy megváltoztatom az arányo­kat. Nem ez a lényeges. A festmény szempontjából csak az a fontos, hogy jó legyen. A többi nem szá­mít. Mikor derül ki, hogy jó-e a fest­mény? Lehet, hogy azonnal, mert akkora erő árad belőle. Van úgy, hogy tíz év múlva tudom a helyére rakni képeim sorában. Esetleg akkor ér­tem meg, mennyivel jobb annál, mint amit hajdan gondoltam róla. Festményeim is az én gyermeke­im. Olykor elbambulok, őrült mennyiségű képet festettem már, a nagy számok törvénye szerint vannak köztük jók is. Negyvenkét évesen mennyire ér­zi magát bölcsnek? Naiv vagyok és balek. Nem vagyok rá büszke. Aljas ez a világ, és én eléggé gyermeteg vagyok hozzá. Számomra a naivság a tisztaság megfelelője. Nem koszolódtam még el annyira, hogy ne tudjon va­lamivel meglepni a világ. Az új szlovákiai magyar tudományos folyóirat, a Fórum Társadalomtudományi Szemle első számáról Elismerést érdemlő szellemi teljesítmény Az Esterházy-kastély udvara, 1940 (Archívumi felvétel) SZILVÁSSY JÓZSEF Nincs abban semmi túlzás, ha megállapítom, hogy Tóth Károly, Öllős László és a Fórum Társada­lomtudományi Intézet többi veze­tője valóságos csodát művelt az el­múlt esztendőkben. Amikor a leg­többen teljes okkal-joggal panasz­kodtak a szinte minden közösségi munkát, ötletet ellehetetlenítő pénzszűkére, s amikor a hatalom igyekezett lerombolni kulturális és társadalmi életünk szellemi bás­tyáit, akkor ők Kölcsey intelmeit valóra váltva, jórészt nem állami, hanem alapítványi pénzekből, szí­vós és céltudatos szervezőmunká­val megteremtették, pontosabban hagyományainkat és közösségi életünk igényeit szem előtt tartva újrateremtették a hazai magyar társadalomtudomány korszerű alapjait. Öllős László nem minden tanulság nélkül állapítja meg, hogy gondolatok születhetnek ál­lami támogatás nélkül is, sőt hatal­mi akadályoztatás ellenére is, hi­szen gondolatot általában nem a hatalmi helyzet, hanem az egyén teremt. A Skabela-Bóna módszer széles körű alkalmazásához nélkü­lözhetetlen tankönyvek és tanse­gédeszközök kiadása, több publi­káció, nemzetközi tudományos ta­nácskozás, az Interneten olvasha­tó, tartalmában szüntelenül gaz­dagodó honlap jelentik ennek a szellemi építkezésnek eddigi ered­ményeit és fontos állomásait. Leg­újabban pedig a Fórum Társada­lomtudományi Szemle, amely a szlovákiai magyarság első tudo­mányos folyóirata, 1945 óta. Lehe­tetlen és méltatlan feladat valami­féle minőségi sorrendet állítani, hiszen valamennyi tanulmány a maga nemében és műfajában elis­merést érdemlő szellemi teljesít­mény. Mészáros András A szociális idő című tanulmánya gazdag is­meretanyagra támaszkodva, új és korszerű megvilágításban tárja elénk a társadalom hipotetikus időstruktúráját, s olyan izgalmas kategóriákat jellemez, mint a tör­ténetiség, az idő ökonómiája, a társadalmi létezés feltételei és a transzcendencia szférája, ame­lyeknek nemcsak filozófiai, hanem az egyén és a társadalom érték­rendje, önmegvalósítása szem­pontjából pragmatikus síkja is van. Önismeretünket gazdagítja Hushegyi Gábor A Szép (1923) ­magyar nyelvű művészeti folyóirat Csehszlovákiában című tanulmá­nya, amely színes hátteret is rajzol a szlovenszkói magyar társadalmi és képzőművészeti életről. Ugyan­csak sok fontos tanulsággal szolgál Lampl Zsuzsanna és Sorbán Angella A szlovákiai és az erdélyi magyarok médiapreferenciái és fo­gyasztói szokásai című munkája, amelynek értékéből semmit sem von le az a tény, hogy a szerzők ak­kor gyűjtötték adataikat, amikor Fórum Társadalomtudományi Szemle * tartalomból: JH^T***** :; Y: KéMA** *»**» A«PKiä***> ÄWMÍ Í* — i » IM Y: KéMA** *»**» A«PKiä***> ÄWMÍ iWHl i UmfcttifctMr iiiff m 1 még a magyarországi kereskedel­mi televíziók nem működtek. Ez legfeljebb csak árnyalja, de nem változtatja meg azokat a tendenci­ákat, amelyekre elsősorban hazai magyar kiadóinknak és a felelős szerkesztőknek kellene alaposan odafigyelniük. Olyan tanulmányo­kat is olvashatunk ebben a szám­ban, amelyek témájuk révén min­den bizonnyal a széles nyilvános­ság érdeklődését is fölkeltik. Ezek közé tartozik Vadkerty Katalin sok új tényt ismertető, s ezáltal Dél­Szlovákia tervezett elszlovákosí­tását megalapozott tudományos érvekkel jellemző, A belső telepíté­sek 1945 után című elemzése. Iz­galmas olvasmány az a Oral History program keretében készült beszélgetés részlete, amelyben Csáky Pál jórészt a rendszerváltás hónapjairól, s több közéleti szemé­lyiség akkori ténykedéséről vall, köntörfalazás nélkül... Gyurgyík László ugyancsak égető kérdéskört elemez A szlovákiai vegyes házas­ságok demográfiai vonatkozásai 1949-től napjainkig című tanul­mányában. A második világháború utáni eszmélésünk és önösszesze­désünk egyik időszeletét tárja elénk Kiss József tanulmánya, amelyben a hatvanas évek hazai magyar történéseit és közösségi folyamatait mutatja fel. Tudományos értékeivel együtt je­lentős társadalmi aktualitás jel­lemzi Bordás Sándor és Hunčík Pé­ter Feszültség-előrejelző rendszer, Liszka József Etnikai specifikum ­nemzeti hagyomány - nemzettu­dat, Öllős László Kisebbség és de­mokrácia, valamint Lanstyák István-Simon Szabolcs-Szabómi­hály Gizella Nyelvpolitika a ki­sebbségek oktatásában című ta­nulmányait. Ez a napilap kereteihez igazodó re­cenzió is talán igazolja a Fórum Társadalomtudományi Szemle el­ső számának témagazdagságát, amely társadalomtudományi éle­tünk megújulását és színvonalát is híven tükrözi. Nagy érdeklődéssel várjuk az októberre igért követke­ző számot.

Next

/
Thumbnails
Contents