Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-23 / 93. szám, péntek

14 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 20. Magyar tanszék Milánóban Róma. Harminc évi szünet után újraindult a magyar nyelv és irodalom oktatása a Milánói Állami Egyetemen. Az új magyar tanszéket Síkos Ánna vezeti. A tanszéknyitó alkalmából a magyar irodalom fiatalon elhunyt nagy olasz tudósa, Gianpiero Čavaglio torinói professzor emlékének szentelt tudományos tanácskozást tartottak az egyebem dísztermében. (MTI) Mégis volt kémkedés Washington. Az amerikai hírszerzés a kongresszus illetékes bizottsága elé tárta jelentését, megerősítve azokat a korábbi sajtóértesüléseket, melyek szerint Kínának sikerült olyan információkat szereznie egy amerikai nukleáris kutatóintézetből, amelyek a legfejlettebb atomfegyver-technológiával kapcsolatosak. A kínaiak legalábbis alapvető szintű információkat szereztek több fegyverről, köztük a Trident II rakétára „fürtben" szerelhető (külön-külön célpontra beprogramozható), rendkívül kis méretű W88-as robbanófejről. (MTI) Cáfolat Rugováról Belgrád. A jugoszláv külügyminisztérium szóvivője cáfolta, hogy Ibrahim Rugova koszovói albán vezető házi őrizetben lenne pristinai házában, és akarata ellenére maradt volna Koszovóban. Nebojsa Vujovics szóvivő szerint Rugova „szabad ember, aki úgy döntött, hogy osztozik népének, a koszovói albánoknak a sorsában". (MTI) bonyolult tárgyalásokat folytat a szerbekkel. (TA SR/AP) Disszidált Castro testőre Santo Domingo. A Dominikai Köztársaságban disszidált Fidel Castro kubai elnök testőrségének egyik tagja. Castro a Karib-tengeri Államok Szövetségének (ACS) csúcstalálkozóján vett részt, és a testőr ezt az alkalmat használta ki a szökésre. Betancourt százados a Santo Domingo-i amerikai nagykövetségen keresett menedéket. (MTI) Horvátország napilapok nélkül Zágráb. A Tisak terjesztővállalat alkalmazottainak sztrájkja miatt tegnap nem jelentek meg a központi napilapok Horvátországban. Á sztrájkolok az elmaradt fizetések folyósítását és a cég helyzetének rendezését követelik a kormány korábbi ígéreteinek megfelelően. (MTI) Az EU-tagországok embargót hirdetnek Belgrád és az olaj MTI-HÍREK Brüsszel. Az Európai Unió tagországai szerdán elfogadták azt a tervet, hogy leállítják az olajipari termékek szállítását Jugoszláviába. Az EU külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban hagyják jóvá a tervezetet, és a szállítási tilalom kedden vagy szerdán már életbe is lép. A Franciaország által kezdeményezett embargó értelmében megtiltják, hogy az EU-országokból vagy rajtuk keresztül olajipari termékeket szállítsanak Jugoszláviába. Humanitárius célokra - különösen a koszovói albán menekültek javára - azonban továbbra is beengedhető olaj a balkáni országba. Az unió a közép- és kelet-európai államokat, illetve Ciprust, Norvégiát, Izlandot és Svájcot is felkéri, hogy csatíakozzon az embargóhoz. A hivatalos szankciókra azért lenne szükség, mert a Belgrád ellen Koszovóban kezdett NATO-hadművelet egyik célja a jugoszláv olajtartalékok megsemmisítése, és ezzel a hadsereg mozgásának megnehezítése. Gondot okoz viszont, hogy miközben a szövetség bombázza az olajtartályokat, Jugoszláviába rendszeresen áramlik az olaj a határokon kívülről. Belgrád ellen kimondott olajembargó jelenleg nincs érvényben, ugyanakkor több NATOés EU-tagország úgy véli: az ENSZ hatályos fegyverembargója a kőolajtermékekre is kiterjed. „Miközben a NATO légi csapásai elsősorban a jugoszláviai olajfinomítók és -tárolók ellen irányulnak, a szövetség több tagállama változatlan ütemben szállít kőolajat a balkáni országnak" - írja tegnapi számában a Süddeutsche Zeitung. Az amerikai Texaco cég beismerte, hogy április 10-én, azaz csaknem három héttel a légitámadások megindítása után is szállított olajat Jugoszláviának. Kedden legalább nyolc tankhajót észleltek Bar térségében; az orosz, görög és ukrán zászlóval közlekedő hajók összesen 300 ezer hordó nyersolajat szállíthattak. Felfigyeltek egy panamai zászlót viselő, Kalipso nevű tankhajóra, amely más hajók rakományát átszivattyúzva vet horgonyt Barban. Belgrádi jelentések szerint a NATO gépei szerdán a krajinai (Horvátország) szerbek egyik jugoszláviai mene- Milosevics manipulálja a hadsereget is külttáborát is bombázták, négy ember meghalt, húszan pedig megsebesültek. (TA SR/AP) Csernomirgyin Belgrádban közvetít. A NATO szárazföldi akció lehetőségét vizsgálja Solana már tudja Crna Gora aggódik Belgrád/Pristina/Brüsszel. Tegnapra virradóan volt a NATO jugoszlávellenes légitámadás-sorozatának 28. éjszakája. Éjfél után a Belgrád melletti batajnicai katonai repülőtér irányából erős robbanások hallatszottak, majd a délnyugati külvárosban, Rakovicában robbant három nagy bomba. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mint lapunk első oldalán részletesen is beszámolunk róla: találat érte Szlobodan Milosevics belgrádi rezidenciáját, de a jugoszláv elnök és családja nem tartózkodott a földig rombolt épületben. A NATO újabb légitámadást intézett a fővárostól 80 kilométerre délnyugatra fekvő Valjevo ellen is, 12 robbanás volt hallható a városban. Szerb források máshonnét nem jelentettek jelentősebb támadásokat, elmaradásuk oka valószínűleg a felhős időjárás volt. A Vecsernje Novoszti a külügyi jelentésre hivatkozva azt írta, a NATO-csapások kezdetétől, március 24-étől április 20-áig 500 polgári személy halt meg, és több mint 4000 megsebesült Jugoszláviában. A bombázás 500 ezer ember munkahelyét rombolta le, ami miatt mintegy 2 millió ember maradt jövedelem nélkül a 10 millió lakosú országban. A bombák 11 hidat tettek tönkre, és 14-et megrongáltak. Hat főközlekedési utat, hét repülőteret, 16 kórházat és 190 iskolát ért találat - közölte a minisztérium. Javier Solana NATO-főtitkár felhatalmazta a szövetség katonai vezetését arra, hogy a Jugoszlávia elleni támadássorozatban vizsgálja meg szárazföldi hadművelet koszovói elindításának lehetőségét jelentette tegnap a The Washington Post amerikai napilap. „A konfliktus körülményei miatt meg kell értetni a jugoszláv kormánynyal, hogy semmilyen lehetőség nincs kizárva" - mondta Solana. A A szárazföldi beavatkozás lesz a NATO-csúcs fő témája? főtitkár azonban úgy gondolja, hogy a légi csapások hatása elégséges lesz, és szerinte a NATO még messze van attól, hogy eldöntse, szárazföldi hadművelettel is beavatkozik Koszovóban. A lap szerint Solana a hét végi NATOcsúcsértekezlet legfontosabb témájává emeli a szárazföldi beavatkozás kérdését. Szlobodan Miloseviccsel készített interjút sugárzott a houstoni helyi televízió. A jugoszláv elnök arról beszélt, hogy a bombázások beszüntetése esetén nagyon könnyű lenne megegyezni a koszovói válság politikai rendezésének feltételeiben. Azt állította, hogy a menekültáradatért nem a szerb etnikai tisztogatás a felelős (mert az szerinte nem létezik), hanem a NATO légitámadás-sorozata. ígéretet tett arra, hogy a szerb fogságba esett három amerikai katonának nem esik semmilyen bántódása, velük a hadifoglyokról szóló genfi egyezmény előírásaival összhangban bánnak. Rexhep Mejdani albán államfő szerint a szerbek be akarják vonni Albániát a háborúba azzal, hogy rendszeresen albán területre lőnek és hatolnak be. A Le Figaro című francia lapnak azt mondta, Belgrád meg akarja változtatni a háború jellegét, el akarja érni, hogy két állam közötti fegyveres konfliktussá fajuljon. Belgrádba érkezett tegnap Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfő, jelenleg Jelcin elnök különmegbízottja, hogy tárgyaljon Miloseviccsel a válság megoldásáról. MTI-HIR London. Milo Djukanovics montenegrói elnök szerint Milosevics jugoszláv elnök eddigi lépései nagymértékben veszélyeztetik a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság jövőbeni létezését. A Financial Times brit lapnak kijelentette: „Milosevics a háború intézményét, amely saját politikájából ered, az ország védelmének ürügyén a hadsereg manipulálására használja fel, hogy a hadsereg átvehesse az ország irányítását a polgári hatóságoktól... A többi diktátorhoz hasonlóan fittyet hány az intézményekre. Megsemmisíti azokat, hogy biztosítsa: az alkotmányos, jogi szemétben ne maradhasson semmi, csak az ő saját ellenőrizhetetlen hatalma. Szeretném megőrizni a békét Montenegróban, egy nyitott, demokratikus társadalmat felépíteni, gazdaságilag virágzót és Európához tartozót. Ha ezt a Jugoszlávián belül meg tudom valósítani, támogatni fogom a föderációt... Ha Szerbiának más az álláspontja a szövetségről, egy másik utat kell keresnünk, de a mostani pillanat nem alkalmas ilyen létfontosságú döntések meghozatalára" - mondotta a montenegrói elnök. Botrányos jelenet az olasz parlamentben Pacifisták lázadása MTI-HIR Róma. Az olasz törvényhozás 160 kormánypárti tagja csütörtökön felhívásban követelte Jugoszlávia bombázásának azonnali felfüggesztését. „Megérett az idő arra, hogy újabb esélyt adjunk a politikai megoldásnak. Meg kell állítani a háború óráját. Most a béke terén kell kihívást intézni Milosevicshez" - követelték a Zöldek, a kommunisták, a Baloldali Demokraták és az Olasz Néppárt (baloldali kereszténydemokraták) képviselői, illetve szenátorai. A képviselőház szerdai ülése botrányba fulladt, amikor (a kormánypárti) Zöldek pacifista transzparenseket bontottak ki és röplapokat szórtak szét az ülésteremben. Izrael állítólag felújítja a tárgyalásokat Szíriával Sáron mindent tagad Ötvenhat óta nem voltak ilyen mélyponton a két ország kapcsolatai Magyar-orosz feszültség HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Budapest/Moszkva. Magyarország sajnálatos és indokolatlan lépésnek tartja, hogy Oroszország Martonyi János külügyminiszter május végére tervezett moszkvai látogatásának elhalasztása mellett döntött - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján. Tegnap reggel az MTV-nek adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország változatlanul érdekelt a magyar-orosz kapcsolatok elmélyítésében, és Budapest nem tervez semmilyen válaszlépést. Budapest reméli, hogy Moszkva idővel átértékeli a magyar-orosz kapcsolatokat érintő döntéseit, és megvalósulhat azok zavartalan, mindkét fél érdekeit tükröző fejlődése. Horváth Gábor elmondta, hogy Orbán Viktor tervezett moszkvai látogatására vonatkozóan orosz részről konkrét jelzés nem érkezett. A szóvivő közölte: az orosz fél a magyar külügyminiszter moszkvai látogatásának elhalasztásával, illetve Feliksz Bogdanovnak, Oroszország budapesti nagykövetének konzultációra történő hazahívásával kapcsolatos döntését az orosz-belorusz segélyszállítmány ügyével indokolta. „Ezt a hivatkozást a magyar külügy nem tartja megalapozottnak, hiszen a segélyszállítmánynak a vonatkozó és ismert nemzetközi és magyar szabályozásnak megfelelően elvégzett ellenőrzése független a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatoktól" szögezte le. „A magyar-orosz kapcsolatok talán 1956 óta nem kerültek ilyen mélypontra, mint most, Moszkva legutóbbi lépései nyomán" mondta az MTI-nek Keskeny Ernő, Magyarország moszkvai nagykövete. Megerősítette, hogy nyolc napon belül másodszor kérették be az orosz külügyminisztériumba az orosz-fehérorosz segélyszállítmány záhonyi kényszerpihenője kapcsán. A múlt hét elején Igor Ivanov orosz külügyminiszter szóbeli tiltakozástjelentett be a magyar hatóságok eljárása miatt, kedden pedig az orosz külügyminisztérium illetékes főosztályán közölték: elhalasztják Martonyi János külügyminiszter május végére tervezett moszkvai látogatását, s annak új időpontját „a magyar fél további magatartásától teszik függővé". (MTI, ú) MTI-HIR Jeruzsálem. „Izrael kezdeményezi Szíriánál a tárgyalások felújítását arról a pontról, ahol 1996-ban félbeszakadtak" - közölte értesülését a Háárec és a Jediót Ahronót csütörtökön. Viszont Ariel Sáron külügyminiszter „teljes hazugságnak" nevezte a lapok állítását. Tény, hogy az információ szöges ellentétben áll Netanjahu miniszterelnök és Sáron eddigi álláspontjával, amely szerint Izrael hajlandó tárgyalni Szíriával, de tiszta lapról indulva. A Háárec kommentátora szerint Izrael azt javasolta Szíriának, hogy újítsák fel a párbeszédet onnan, ahol 1996-ban Simon Peresz akkori miniszterelnökkel félbeszakadtak. Az akkori munkapárti kormány miniszterelnöke, Jichak Rabin - állítólag szóban már megállapodott Háfez Asszad szír elnökkel, és odaígérte a Golan-fennsíkot Szíriának. Aszszad azonban nem volt hajlandó cserébe semmit sem ígérni, az Izrael számára fontos biztonsági garanciákat elutasította. Pinochet-ügy - a chilei vezérkari főnök állítja: Nem lesz puccs MTI-JELENTES Madrid. „Nem hiszem, hogy Chilében puccs lehetne" - jelentette ki az El Pais tegnapi számában közölt interjújában Ricardo Izurieta ezredes, a chilei hadsereg vezérkari főnöke. Izurieta a múlt hét végén meglátogatta Pinochetet Londonban. Bár a látogatás magánjellegű volt, arra is szolgált, hogy kifejezze a chilei hadsereg támogatását a diktátornak. Ha Augusto Pinochetet kiadnák Spanyolországnak, az a hadsereget „mélyen érintené", de a puccs lehetősége - szerinte - ki van zárva. A volt diktátor elleni vádakkal kapcsolatban kijelentette, hogy azok teljesen alaptalanok.