Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-22 / 92. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 20. S

PO

RT - HI

RD

ET

ÉS |

] 5 Beszélgetés Várszegi Asztrik pannonhalmi apáttal hitről, egyházról, küldetésről, feladatokról Meg kellene tanulnunk világiul Holnap a Márai Sándor Alapítvány meghívására a Democracy Network projektum keretén belül Pozsonyba látogat Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát. A nagyközönség 15.00 órakor a Zichy-palotában találkozhat a liberális nézeteiről is ismert bencés püspökkel. JARÁBIK BALÁZS Főapát úr, kezdjük talán gyermekkorával. Milyen elhatározásból lépett a papi pályára, s hogyan lesz valaki főapát ? Sopronban születtem 1946. január 26-án. Az általános és a középiskolát is ott végeztem, s így a bencés renddel is korán megismerkedtem, hiszen Sopron közepén áll a Kecske-templom. Belső lelkiismereti hívásra döntöttem úgy 1964ben, hogy bencés szerzetes leszek. Pannonhalmára kerültem, ahol elvégeztem a teológiai iskolát. Nem kerültem el a katonaságot sem, két évig szolgáltam; ami Csehszlovákiához is kötődik. Számomra ugyanis 1968 azt jelentette, hogy két hét múlva behívtak a seregbe. Az ELTE-n német-történelem szakos diplomát szereztem, majd Győrött, később Pannonhalmán tanítottam. 1985-ben a főapát helyettesének számító perjelnek választottak. Elekor ért az a megtiszkább kivárom a megfelelő időpontot, amikor ez a feszültség csökkeni fog, s érdemben sokkal több intézhető. Főapát úr, milyen az egyházak társadalomra gyakorolt hatása napjainkban? Gyakran előfordul, hogy azt az egyházat, amelytől tíz éwel ezelőtt mindenki egyfajta megváltást várt, most félreértik és támadják. Egyfajta kritikára mi magunk is rászolgáltunk. Az egyház mintha jobban a restitúcióra helyezte vol» „Amikor rendtársaim megválasztottak pannonhalmi főapáttá, ott hagytam csapot-papot, rohantam haza." (Fogas Ferenc felvétele) » Nem kerültem el a katonaságot sem, két évig szolgáltam, ami Csehszlovákiához is kötődik. ^ teltetés, hogy 1988 telén II. János Pál pápa kinevezett esztergomi segédpüspökké. Ezután három évig - ahogy tréfásan mondani szoktam - vendégmunkás voltam Esztergomban. Am amikor rendtársaim megválasztottak pannonhalmi főapáttá, ott hagytam csapot-papot, rohantam haza. Rideg volt nekem a világi egyház. Hogyan mutatná be a bencéseket ? EU-bővítés A tudomány mai állása szerint a bencések a legősibb szerzetesrend Magyarországon. Géza fejedelem, ill. Szent István 996-ban telepítette le a bencés szerzeteseket. A rend alapcélkitűzése és életstílusa természetesen változott, de általánosságban elmondható, hogy munkássága két részből áll. Az Istennel való kapcsolat jegyében az egyik a lelkipásztori munka, majd 1802 óta hangsúlyozottan az oktatói-nevelői munka. El lehet tehát mondani, hogy Pannonhalma történelme a magyarországi bencések történelme? Igen. Pannonhalma mint a legelső kolostor- ahogy mondani szokás az anyakolostor, a főapátság. Több háza is létezett, a 12. században körülbelül 90 kisebb apátság. Többek között a felvidéki Szalka, Garamszentbenedek, Deáki, Koppánymonostor is ott van a sorban. A török uralom idején ezekből semmi sem maradt, a bencés élet 1639-ben, Pannonhalma visszaállítása után szerveződött újjá. Amikor 1950-ben részlegesen feloszlattak bennünket, akkor öt apátság és nyolc gimnázium tartozott a bencésekhez, a kilencedik Komárnóban, vagyis Rév-Komáromban volt. Kapcsolatunk a Felvidékkel nem szakadt meg, jelenleg négy Szlovákiából származó testvérünk tanul iskolánk falai közt. Csak reménykedhetem, hogy közülük is kerülnek majd ki olyanok, akik a szlovákiai magyarságot anyanyelvükön szolgálhatják. Mit gondol, hogyan lehetne megoldani a magyar nyelvű papi képzést Szlovákia számára? Nem lehet nem észrevenni a meglevő feszültséget ebben a kérdésben a szlovák és a magyar egyházak között. Mivel én nagyon türelmes ember vagyok, inJelenleg négy Szlovákiából származó testvérünk tanul iskolánk falai közt. \\ na a hangsúlyt, ugyanakkor nem tudtuk elég szabatosan elmondani honfitársainknak, hogy nem saját magunkért akarunk megerősödni, hanem azért, hogy felajánljuk az embereknek azt, ami a hatalmunkban van, a lelki vigasz, a támasz, a segítség intézményét. A mi egyházunkvisszatért az 1938-as népegyház szerepéhez. Híveink világi emberek, ezért nekünk kellene megtanulnunk világiul és emberül. Régóta dédelgetett terve az ortodox pátriárka és a katolikus egyházfő találkozásának létrehozása, mégpedig Pannonhalmán. Hogyan áll ez a kezdeményezés? A keresztény szótár különbséget tesz a kronosz és a kairosz szavak közt. Mindkettő görög szó, ebből a kronosz tán mindenki előtt ismert, az időt jelenti, ami állandóan ketyeg, végtelenül. A kairosz a kegyelmi idő, ami egyszer eljön, s utána elmúlik. Nekem az volt az érzésem, hogy 1996-ban volt a kairosz, amikor a két egyházfő találkozójával eljöhetett volna a vallási, majd fokozatosan a politikai türelem, a tolerancia ideje is. Ha akkor a pápa és a pátriárka találkozik, sok minden másként alakulhatott volna. Többek között a koszovói konfliktus is. Ismét vitatéma lett a beneši dekrétumok eltörlésének kérdése Az osztrákok Szlovákiának is lépnie kellene még félnek Bécs. Az Osztrák Európa-politikai Társaság (ÖGfE) legújabb, tegnap ismertetett felmérése szerint Ausztriában még mindig az indokoltnál jobban fél a lakosság az Európai Unió bővítésétől. Wolfgang Wolte, a társaság elnökségi tagja szerint az új tagok csaüakozása nyomán a munkaerőpiacon várható hatásról megalapozatlan számok hangzanak el, és a túlzások a lakosságban csak növelik a félelemérzetet. Különösen károsnak nevezte, hogy egyes osztrák pártok az európai parlamenti választások előtt rontják bizonyos tagjelölt országok hitelét. A sajtókonferencián konkrétan nem említették a Jörg Haider vezette Osztrák Szabadságpártot (FPÖ), amelynek európai parlamenti listavezető képviselőjelöltje éppen kedd este fejtette ki az osztrák ÓRF televízióban igen negatív véleményét az EU-bővítésről. Daniela Rauschhofer a késő esti Híradóban kijelentette, hogy a munkaerőpiacon túlságosan rövidnek tartja a tervezett tízéves átmeneti időszakot. Fő feladatának nevezte az osztrák munkaerőpiac megvédését. Állítása szerint olcsó magyar és lengyel munkaerők vennék el az osztrák munkavállalók helyét. Ezenkívül úgy vélte: Csehországnak 24, Lengyelországnak viszont 44 évre van szüksége ahhoz, hogy jólétben behozza Ausztriát. (MTI) HIROSSZEFOGLALONK Linz/Prága. Miután az Európa Parlament felszólította Csehországot a beneši dekrétumok eltörlésére, Josef Pfüringer, Felső-Ausztria tartományi kormányának elnöke Pavol Hrušovskýt, a szlovák parlament alelnökét kérte ugyanerre. Az osztrák politikus hangsúlyozta: a Szlovákia területén élt kárpáti németek is az elhallgatott jogtalanság áldozatai lettek, Csehországnak és Szlovákiának ezért hatálytalanítania kellene a dekrétumokat. Hrušovský kijelentette, Szlovákia nem lép fel önállóan az ügyben, hanem Csehországgal közösen fog eljárni. A cseh Lidové novinyban Emanuel Mandler prágai történész ugyancsak az EP felszólítására reagálva szállt síkra a dekrétumok érvénytelenítése mellett. „Rasszistának, német- és magyarellenesnek" minősíti azokat, és botrányosnak tartja, hogy érvényességüket az utóbbi években többször is megerősítették. Eduard Beneš nemzeti szocialista ideológiájának alapja az volt, hogy Csehszlovákia elűzi a németeket és a magyarokat, s azok földjeit a csehek, illetve a szlovákok kapják meg. Ez meg is történt. Csehország NATO-csatlakozásával azonban a csehek egy hajóra kerültek a németekkel, ezért tanácsos lenne kibékülni velük. Csehországban az a nézet uralkodik, hogy nemzeti szocializmusuk összehangolható az európai nemzeti toleranciával. Ezért várható, hogy Prága visszautasítja az EP felszólítását, holott annak elfogadása erősítené a cseh nemzeti érdekeket - szögezi le Mandler. (ČTK, MTI) A Rákellenes Liga köszöni: háromszor annyi az adomány, mint tavaly Segítőkészség, együttérzés PETERFI SZONYA Pozsony. Az idei március 26-i nárciszok napját háromezer önkéntes közreműködésével Szlovákia 250 városában és községében rendezték meg, s a daganatos betegek megsegítésére 3 543 533 korona gyűlt össze, a tavalyi összeg háromszorosa - értékelte a sikert dr. Eva Siracká, a Rákellenes Liga elnöke. Csak a fővárosban több pénzt adományoztak a lakosok - 1 133 866 koronát -, mint tavaly az egész országban (1,1 millió). A Rákellenes Liga elnöksége döntött a pénz elosztásáról: félmillióval a gyermek-csontvelőátültetési programot támogatják, 200-200 ezerrel a Szent Erzsébet onkológiai kórház, illetve a Nemzeti Onkológiai Intézet műszerköltségeihez járulnak hozzá, 400 ezer koronát az onkológiai nevelés tantárgy bevezetésére szántak, és 1 millióval a régiók onkológiai betegellátásának színvonalemelését segítik. Nagyra értékelték, hogy a nárciszok napját már a fiatalok is a magukénak érzik, szívesen vettek részt a szervezésben, a virágosztásban, s amint az a közvélemény-kutatásból is kiderült: 96 százalékuk együttérez a rákos betegekkel, több mint 90 százalékuk ismeri a liga tevékenységét, s 31,7 százalékuk anyagilag is hozzájárult az akcióhoz. Az elnöknő sajnálattal tudatta: gondot jelentett a műnárciszok beszerzése, de főleg az, hogy a csehországi termékre 23 százalékos hozzáadottérték-adót vetettek ki, ami 60 ezer koronás többletkiadást jelentett. Felszólította a hazai vállalkozókat, gondolkodjanak el a termék gyártásáról. Eva Dzurindová, a kormányfő felesége, aki lányaival együtt a belvárosban osztogatta a sárga nárciszt, Siracká doktornővel együtt reméli: jövőre még többen kapcsolódnak be a nárcisznapi adományozásba. RÖVIDEN Nemzeti kezdeményezés Pozsony. Az SZNP élesen elítélte a kormány döntését, mellyel engedélyezte a NATO szárazföldi csapatainak átvonulását az ország területén. „A kabinet érthetetlen lépése közvetlenül is bevonja Szlovákiát a Jugoszlávia elleni katonai agresszióba" - áll a tiltakozásban. Az SZNP rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi, melyen a törvényhozás elítélné a kormány határozatát. A párt bízik abban is, hogy a parlament megvonja a bizalmat a kormánytól. (TA SR) Tüntetés a kormányhivatal előtt Pozsony. Mintegy ötvenen tüntettek tegnap a kormány épülete előtt, amiért a kabinet engedélyezte a NATO-szerelvények áthaladását. A „Szerbek a testvéreink" és „Nincs szükség bábkormányra" transzparensekkel felvonuló tiltakozók nem okoztak rendbontást. (SITA) Agócs Béla ismét tiltakozott Pozsony. Agócs Béla nádszegi pedagógus ez alkalommal az Igazságügyi Minisztérium épülete előtt tiltakozott amiatt, hogy az iskola igazgatója kilátásba helyezte elbocsátását. Agócs ez ügyben többször folyamodott az MKP-hoz meghallgatásért, s ma délután találkozik Csáky Pál miniszterelnök-helyettessel és Szigeti László oktatási államtitkárral. (SITA) Tilos a TU-154-es gépek bérbeadása Pozsony. A főváros 1. számú járásbírósága a Szlovák Légitársaság javaslatára előzetes határozatban tiltotta meg a közlekedésügyi tárcának a TU-154 M típusú repülőgépek bérbeadását, esetleg eladását harmadik személy számára. Az előzetes határozat, amely egyelőre csak két gépre vonatkozik a háromból, tegnap lépett hatályba, és a bíróság jogerős ítéletéig lesz érvényes. (SITA) EU-olajembargó Jugoszlávia ellen Brüsszel. Az Európai Unió tagországai elfogadták azt a tervet, hogy leállítják az olajipari termékek szállítását Jugoszláviába. Az EU külügyminiszterei hétfőn Luxembourgban hagyják jóvá a tervezetet, majd a szállítási tilalom néhány nappal később életbe lép. A Franciaország által kezdeményezett embargó értelmében megtiltanák, hogy az EU-országokból vagy rajtuk keresztül olajipari termékeket szállítsanak Jugoszláviába. (MTI) A kormányfő a koszovói válságról Dzurinda a tévében OSSZEFOGLALONK Pozsony. „A NATO gépei nem azért repülnek Jugoszlávia fölé, hogy a szerbeket támadják, hanem, hogy a koszovói albánokat védjék" - mondta tegnapi tévébeszédében Mikuláš Dzurinda kormányfő. A koszovói válság kirobbanása óta Dzurinda először lépett a nyilvánosság elé, hogy védelmezze a NATO-t és elmagyarázza a szlovák kormány válsággal kapcsolatban hozott döntéseit. „Szlovákia ugyanazokat az értékeket tekinti mérvadóknak, amelyeket a NATO, tehát a demokráciát, a szabadsághoz és az élethez való jogot, tekintet nélkül fajra és nemzetiségre. Ezért nyitottuk meg légterünket, ezért különítettünk el 80 millió koronát humanitárius segélyekre, s ezért igyekszünk a NATO-ba" -jelentette ki a kormányfő. Martonyi János válaszlevele Kasza Józsefnek Együttérző aggodalom MTI-HIR Újvidék. Kasza József szabadkai polgármester múlt pénteken, a Szabadkát előző este ért NATOcsapás nyomán levelet intézett a magyar állami vezetőkhöz, amelyben többek között úgy vélte: városa „semmiképpen sem érdemelte meg" ezt a sorsot. A Magyar Szó című újvidéki napilap tegnap ismertette Martonyi János magyar külügyminiszter válaszlevelét, amelyben - a magyar kormány nevében - sajnálatát és együttérzését fejezte ki amiatt, hogy „egy célt tévesztett lövedék szabadkai lakóházakat rongált meg, és ennek következtében több személy könnyebb sérüléseket szenvedett". A külügyminiszter ugyanakkor leszögezte: a NATO vajdasági és koszovói célpontokat bombázó harci gépei nem Magyarországról szállnak fel, sőt a magyar légteret biztosító NATO-gépek is olaszországi támaszpontról indulnak és oda is térnek vissza. „Ebből következik, hogy a Jugoszláviát bombázó szövetséges gépek nem magyarországi repülőtereken állomásoznak. így Magyarország még közvetve sem vesz részt az ország ellen intézett légitámadásokban - idézte a Magyar Szó a levelet. Martonyi elismerését fejezte ki a jövőben is szülőföldjén megmaradni és boldogulni akaró vajdasági magyarságnak kitartásáért, és arról biztosította Kasza Józsefet: a magyar kormány a jövőben is minden íehetséges segítséget megad a vajdasági magyaroknak e céljaik eléréséhez. Tovább üzemel a V1-es Jaslovské Bohunicében Felújítása szükséges UJ SZO-HIR Pozsony. A kormány tegnap tudomásul vette a Ľudovít Černák gazdasági miniszter által benyújtott, az atomerőművek állapotáról szóló jelentést, mely szerint az eddigi biztonságos üzemelésre tekintettel tovább működhet a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű VI -es blokkja azzal, hogy a nemzetközi követelményeknek megfelelővé kell tenni. Erre Szlovákia jövőben a PHARE-forrásokból akár 3-4 milliárd koronának megfelelő öszszeget is kaphat. A felújítási munkálatokat a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrzi idén ősszel. Černák hangsúlyozta: az üzemeltetés fontos, mert a blokk a szlovákiai energiaszükséglet 21%át biztosítja, előállítása a szénüzemű hőtermelésnek csak egyharmadába kerül, (kár)