Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-22 / 92. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 22. KOMMENTÁR Sietős lcalapozás SIDO H. ZOLTÁN Forrásban van a hazai telefonpiac. A pillanatnyilag állami kézben levő, és a vezetékes telefonok terén monopolhelyzetet élvező Szlovák Távközlési Vállalat részleges privatizációjának tervezete már a kormány asztalán fekszik. Ha a Dzurinda-kabinet elfogadja a projektumot, akkor július l-jétől megkezdődik a várhatóan külföldi stratégiai partner kiválasztása. A másik fejlemény: a Globtel GSM mobilhálózat-szolgáltató részvényeinek 36 százaléka a Credit Lyonnais Slovakia bankház vezényletével rövidesen gazdát cserél. Végezetül: a minap kudarcba fulladt a GSM 1800-as mobilhálózat nemzetközi versenypályázata. E három történés egymásra kölcsönhatást gyakorol, és mindhárom mozgatórugója a pénz. A Szlovák Távközlési Vállalat - amely monopolhelyzetéből fakadóan ugyancsak nyereséges - részleges magánosításából a kormány óriási többletbevételt remél. Gabriel Palacka közlekedési és távközlési miniszter e héten közölte: több százmillió dollárról van szó. A szintén nyereséges Globtel GSM esetében a részvényeket eladásra felkínáló Szlovák Villamos Művek és a Szlovák Gázművek 3,8 milliárd koronás bevétellel számol. Mivel mindkét cég az állam kezében van, ezért gyakorlatilag az állam szeretné javítani pénzügyi helyzetét. Végezetül a GSM 1800-as mobilhálózat kiépítésére és működtetésére kiírt nemzetközi versenypályázat kudarca a kormány számára közel 400 millió koronás kiesést jelent, ugyanis a nyertesnek legalább 10 millió dollárt kellett volna fizetnie a licencért. A versenypályázat kudarcát a három potenciális külföldi érdeklődő azzal magyarázta, hogy Szlovákia előtt gazdasági szempontból nehéz évek állnak, a vásárlóerő csökken, ezért egy itteni beruházás nem kecsegtet fényes jövővel. Ha a külföldi befektetők valóban így látják a helyzetünket, akkor bizony a Globtel és a Szlovák Távközlési Vállalat eladásra felkínált részvényeiért a vártnál jóval kevesebb folyik majd be. Mindez azért szomorú, mert az államkassza kimondva-kimondatlanul már látatlanban számolt a többletbevétellel. A többletbevétel ugyan nem marad el, azonban jóval kisebb lehet a tervezettnél. Ez fájdalmas, hiszen a távközlés privatizálásánál kevés jövedelmezőbb dolog van a gazdaságban. JEGYZET Elúszott a vagyon? GAÁL LÁSZLÓ Jön még kutyára dér! - így szól a közmondás. Úgy tűnik, a Mečiar-korszak idején privatizáló nagykutyákra is ez vár. Egyre-másra derülnek ki a turpisságok, sőt, a nagy disznóságok. Mi több, a felelősségrevonás sem kerüli el a vétkeseket. Például az egyik legnagyobb privatizációs botrány, a Nafta Gbely esetében bűnvádi eljárást indítottak az egyik tettes, Štefan H., a pozsonyi Korekt Rt. igazgatótanácsának elnöke ellen. Az illető „úriember" jogi tanácsadója 1996 júniusában benyújtotta a Pozsonyi I. Kerületi Járásbíróságra a Második Kereskedelmi Részvénytársaság (Druhá Obchodná a.s.) cégbírósági bejegyzéséhez szükséges iratokat. A közjegyző által elkészített dokumentumban hamis a részvénytársaság megalapításáról szóló szerződés, ilyen a valóságban a mai napig nem létezik. Ugyanúgy máig nem fizették ki a jegyzett részvények 30 százalékának megfelelő 300 ezer koronát, holott az a bejegyzési iratban szerepel. A részvénytársaság bejegyeztetésére szóló felhatalmazásra is csak odahamisították a társaság igazgatótanácsa két tagjának nevét. Ebből következik, hogy a Második Kereskedelmi Rt.-t törvénytelenül jegyezték be. Nagy visszaélési botrányra derült fény a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) esetében is. Ebben az ügyben hat személy ellen folyik bűnvádi eljárás. Köztük a bank nyitrai fiókjának igazgatója és a nyitrai IRB Rt. igazgatóhelyettese ellen. Sikerült rájuk bizonyítani, csak megjátszották, hogy a sasvári Centrum üzletközpont adásvételéhez igényelnek hitelt, amit 24 998 000 koronát - fel is vettek. A törlesztésre máig nem jutott idejük. A Pöstyéni Gyógyfürdő Rt.-t törvényellenesen privatizáló Karol M. fürdőigazgató a vizsgálat szerint 602 429 000 koronával károsította meg az államot. Ellene is bűnvádi eljárást indítottak, de nélküle, mert az igazgató úr már hosszabb ideje „házon kívül", sőt, az országhatáron túl tartózkodik. Valószínűleg a millióival együtt. Egy felmérés szerint 1997-ben Szlovákiában egymilliárd korona értékű gépkocsit loptak el. Ezeket aligha látják viszont gazdáik, még ha kézre kerülnének is a tettesek. Vajon az autótolvajoknál nagyobb gazemberek által összeharácsolt állami vagyont, vagy legalább annak egy részét viszontlátja-e valaha annak egykori tulajdonosa, az állam? Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P.O. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES

:vývoz tlače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk - Nekünk nem kell az almád, inkább esélyt adj, hogy privatizálhassuk az édenkertet! (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Ján Slota államfővé való megválasztása esetén a Szlovák Köztársaság alkotmányának megváltoztatását fogja javasolni, hogy abból egyértelműen kiderüljön, az ország minden lakosa szlovák. Valamennyi állami iskolában csak szlovákul tanítanának. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy nálunk is már az alapiskola első osztályától be kellene vezetni a kétnyelvű oktatást. Ebben az esetben azonban a szlovák és az angol nyelvről volna szó, amely az egységesülő világban hamarosan a kommunikáció nélkülözhetetlen feltétele lesz. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke arról, hogy esetleg úgy dönt, Vladimír Mečiar javára lemond a jelöléséről, nem volt hajlandó nyilatkozni, mert mint mondta ez az alternatíva szóba sem került. „Az államfőválasztás első fordulójában indulok, mégpedig teljes elszántsággal" - hangsúlyozta Ján Slota, az SZNP elnöke. Hans van den Broek főbiztos pozsonyi útja újra a kisebbségi nyelvtörvényre terelte a figyelmet Mindenkinek megeredt a nyelve Szlovákia nemzetközi megítélése a parlamenti választások óta eltelt időszakban sokat javult, s a kisebbségi nyelvek használatát szabályozó törvény elfogadása is minden bizonnyal pozitívan hat az ország európai integrációs törekvéseire. SÓKI TIBOR Ezt Hans van den Broek, az Európai Bizottság kelet-európai ügyekért felelős főbiztosa mondta Pozsonyban, amikor a szlovák parlament külügyi és integrációs bizottságának tagjaival találkozott. Későbbi kijelentése ismeretében ezt akár figyelmeztetésnek is tekinthetjük, hiszen azt is elmondta, a jogszabály elfogadása a szlovák integráció egyik előfeltétele. Talán ő is megérezte, hogy elkel a sürgetés, meg a biztatás, hiszen a tavalyi választásokat követő ígéretek után az utóbbi időben gyanús csend honolt a kisebbségi nyelvtörvény körül. Vagy ami még rosszabb, éppenséggel nagyon is aggasztó hírek terjengtek arról, hogy az MKP javaslata elfogadhatatlan a koalíciós partnerek számára, a kormánytervezet előkészítő munkái pedig szinte teljesen leálltak. A A deklarációk és az ígérgetések ideje lejárt. magyar koalíció már azt is jelezte, hogy ha kell, hivatalos állásfoglalással reagál a dologra (s az emlékezetes parlamenti bojkott után ezt talán már kormánykoalíciós partnerei is komolyan veszik), de OLVASOI LEVEL Halogatják, de meddig még? Az államnyelvtörvény megszületése után az MK(P) is benyújtotta Ivan Gašparovičnak, a parlament akkori elnökének kisebbségi nyelvtörvényjavaslatát, ígérgetések voltak, hogy rövidesen azt is megtárgyalják. Mivel nem akarták, nem lett belőle semmi. A Dzurinda-kormány is tervbe vette a kisebbségi nyelvtörvény elfogadását. Azt már tudjuk, hogy nem az MKP javaslatát akarják jóváhagyni ez év június végéig „nagyon gyorsan". A javaslatot Ľubomír Fogaš miniszterelnök-helyettesnek kell kidolgoznia, az előterjesztő pedig a végül is erre nem volt szükség, mert jött van den Broek, és egyszerre mindenkinek megeredt a nyelve. Mint várható volt, a főbiztos tárgyalásainak legfőbb témája éppen a kisebbségi nyelvtörvény, és az akörül kialakult helyzet lett. František Šebej - jelezve Pozsony elszántságát - gyorsan kijelentette, hogy a deklarációk és az ígérgetések ideje lejárt, s most már eljött a konkrét tettek ideje. Persze ez a kijelentés akár a másik félnek is szólhatott, hiszen a parlament integrációs bizottságának elnöke egyúttal talán azt is jelezni akarta, az Unió is megtarthatna most már egyet-kettőt az ígéreteiből. Tény, hogy az európai szervezet eddig a biztatáson és a vállveregetésen kívül nem sok mindent tett. Lehet, hogy ennek egyik fő oka épp az volt, hogy a szlovákok késlekedtek a kisebbségi nyelvtörvény megalkotásában. Pozsony már 1996ban, vagyis a Mečiar-kormány idején ígéretet tett arra, hogy megalkotja ezt a jogszabályt. ÁJckor ezt azért kellett megígérnie, mert a nacionalista jellegű, államnyelvről szóló törvény elfogadásával nemzetközileg elfogadhatatlan állapotot teremtett Szlovákiában. Pavol Hamžík, a Dzurinda-kabinet integrációért felelős miniszterelnök-helyettese viszont most boldogan tájékoztatta a főbiztost arról, hogy a tervezet elkészült, még áprilisban megtárgyalja a koalíciós tanács, s aztán előbb a kormány, majd a parlament elé kerül. Sőt, azt is kijelentette, hogy a jogszabályt a törvényhozás várhatóan június végéig elfogadja. A látogatás napján egyszeriben az eddig vészjóslóan hallgató Ľubomír Fogaš is rájött, hogy a tervezet kész, csak eddig senkinek nem mutatták meg. Hogy kulturális tárca lesz. A tervezet tehát nem képviselői indítványként kerül a törvényhozás elé, ahogyan azt korábban feltételezték, hanem kormányjavaslatként. (Új Szó, 1999. 4. 15.). Hogy ez meglesz-e június végéig, amint azt a kormány az EU-nak megígérte, nem tudható. Ha nem teszi meg, nagyon sokat veszíthet szavahihetőségéből, belföldön és külföldön egyaránt. Az MKP-nak a kormányba való belépéséhez le kellett mondania a beneši dekrétumok revíziójáról, a Jókai Egyetem megalapításáról, az autonómiáról. Ezek ellenére sem kapott a legfontosabb miniszteri tárcákból. Még a Földalap vezetését sem kapta meg ígéret ellenére sem. ígérgetések megszegései, rágalmazások, gyalázkodások, tiltakozások a készümiért, azt a kormány jogalkotásért felelős alelnöke nem árulta el. Mindenesetre tény, hogy az MKP tagjai Duka Zólyomi Árpád nyilatkozata alapján huszadikán még nem tudtak a tervezetről. Sőt, Fogaš szerint más sem. A részleteket ugyanis állítása alapján csak a törvényt elkészítő szakértők, ő és a miniszterelnök ismerik. Ezek után furcsa, hogy Pavol Hamžík már azt is elmondta van den Broeknak, a jogszabály visszaállítja a kisebbségi nyelvhasználat lehetővé tételéTovábbra is izgulhatunk, milyen lesz a kisebbségi nyelvtörvény. hez szükséges 20 százalékos küszöböt. Hogy ennek a titkolózásnak mi az oka, azon sokat lehet gondolkodni. Egyrészt logikusnak tűnik Csáky Pál miniszterelnökhelyettes véleménye, aki épp Hans van den Broek látogatásakor jelentette ki, hogy a kormány nem szeretné, ha a kisebbségi nyelvtörvény tervezete a köztársasági elnöki választások előtt a (főleg ellenzéki) kampány fő témája lenne. Kétségtelen, hogy a Slota-Mečiar duó szívesen használná a törvényt egy kis náci uszításra, és ezzel néhány plusz szavazat megszerzésére. Merthogy sok szlovák politikus szerint a lakosság még nem készült fel teljesen egy ilyen törvény megemésztésére. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy ez az egyetlen tényező. Ez ugyan magyarázatot ad a késlekedésre, de a titkolózásra nem teljesen. Továbbra is izgulhatunk azon, milyen lesz a kisebbségi nyelvhasználati törvény. Ľubomír Fogaš elejétől kezdve nem titkolta, hogy nem igazán rokonszenvez lő kisebbségi nyelvtörvény ellen már voltak és még valószínűleg lesznek is. És mellette?! Szlovákia összes lakosságának szüksége van egyebek között a kisebbségi nyelvtörvény jóváhagyására június végéig az európai integrációhoz. Az azonban nem mindegy, hogy milyen lesz. Nehogy a „nagyon gyorsan" jóváhagyandó törvényből „nesze semmi, fogd meg jól" jogi tákolmány legyen. Tartalmaznia kellene legalább nyelvünk egyenjogúságát és egyenértékűségét, nem a szlovákok hátrányára, hanem a kisebbség előnyére. Mi nem azért akarjuk törvény által biztosítva használni szóban és írásban a magyar nyelvet, mert nem tudunk és nem akarunk tudni szlovákul, hanem csakis azért, mert magyarok vagyunk, és mint a magyar nemzet egy ilyen jogszabály gondolatával, s hogy a magyarokkal ellentétben, akik részletekbe menő, konkrét jogszabályt szeretnének, ő inkább egy általános elveknél maradó törvényt találna elfogadhatónak. Az az utalás, hogy a tervezet tizenegy pontból áll, részben erre enged következtetni. Csakhogy az általános utalásokat sokféleképpen lehetne magyarázni, egyáltalán nem biztos, hogy a nyelvhasználatot egy ilyen szabály valóban megnyugtató módon rendezné. Elvégre utalások a sokat szidott államnyelvi törvényben is vannak. Az űj jogszabálynak pedig az MKP képviselőt szerint pont azt a törvényt kellene ellensúlyoznia. De erről Fogaš bizonyára nem tájékoztatta az Európai Bizottság főbiztosát. A megbeszélések minden bizonnyal jó hangulatban, az ilyenkor szokásos kölcsönös ígéretek és biztatások jegyében zajlottak. Legalábbis a Mikuláš Dzurinda kormányfővel folytatott tárgyalás után van den Broek kijelentette, növekvő reményekkel és megerősödött optimizmussal utazik el Szlovákiából. Ugyanígy nyilatkozott a miniszterelnök is, aki viszont az EU helsinki csúcsát várja egyre bizakodóbban. Van den Broek kijelentései alapján ugyanis úgy tűnik, valóban jó esély van arra, hogy ősszel rendkívül pozitív jelentés készüljön Szlovákiáról, s így az országot a finn fővárosban tényleg átsorolják a csatlakozásra váró államok első körébe. Persze, van den Broek azt sem felejtette el jelezni, hogy ahhoz azért meg kell csinálni a házi feladatot. És talán az is számít majd valamennyit, hogyan sikerül a házi feladat. Az EU ajánlásai szerint legalábbis olyan kisebbségi nyelvtörvényt kell alkotni, amely a nemzetiségeknek is megfelel. tagjai élni akarunk vele. Mi megtanultuk a szlovák nyelvet. Példaként szolgálnak erre parlamenti képviselőink, akik jobban beszélnek szlovákul, mint a szlovák honatyák jelentős része. Tudatosítottuk, hogy a több nyelvet beszélő ember értékesebb az egy nyelvet beszélőnél. A Csemadok, az MKP szervei, az önkormányzatok hallgatnak, tétlenül várakoznak. Meddig? Sokan még az eddigi jogaikkal és lehetőségeikkel sem élnek. A számunkra megfelelő kisebbségi nyelvtörvény mielőbbi elfogadása biztonságot adna jövőnket tekintve. A nemzeti kisebbségek elégedettsége nyugalmat adhatna a szlovákságnak is, és elismerést az EU részéről mindannyiunk javára. Dr. Kovács János, Komárom I