Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-21 / 91. szám, szerda

14 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 20. A Credit Lyonnais bonyolítja le a részvények eladását Döntés Globtel-ügyben SITA-HlR Pozsony. A gazdasági minisztérium vezetése hétfőn döntött a Globtel GSM 36 százalékos részvénycsomagjának eladását lebonyolító cégre kiírt pályázat eredményéről. A minisztérium a második körben meghatározta annak a három cégnek a sorrendjét, amelyek az első körben a legjobbaknak bizonyultak. A győztes cég a Credit Lyonnais Slovakia Rt. lett, amely a tárca szerint a legjobb feltételeket kínálta. A pályázat győztesének rövid időn belül ki kellene dolgoznia az adásvételi szerződéseket a jelenlegi tulajdonosok, vagyis a Gázipari Vállalat, a Szlovák Villamos Művek és a három áramszolgáltató számára. Az üzlet, amelyet még a szlovák kormánynak is jóvá kell hagynia, heteken belül létrejöhet. A Credit Lyonnais annak a France Telekomnak a bankja, amely jelenleg a Globtel részvénycsomagjának 35 százalékát birtokolja, és amely nagy esélyekkel pályázhat a most eladott részvénycsomagra. A Szlovák Villamos Művek idei vesztesége Segíthetne az áremelés ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Ha idén nem növelik tovább a villanyenergia árát, akkor a Szlovák Villamos Művek 4,6 milliárd koronás veszteséggel fogja zárni az évet - derül ki a villamosságiak pénzügyi helyzetének erősítésére kidolgozott elemzésből, amely az állam támogatásával számol. Idén a villamos művek elkezdi a Mohi Atomerőműért felvett hitelek törlesztését. Az előző kormány nem tartotta be az építkezés feltételeit, nem biztosította az energiaárak inflációt meghaladó növelését, és a villamos műveknek nyújtott adókedvezmények bevezetése is elmaradt. Ezek együttes hatása vezetett a mai rendkívül súlyos helyzethez, amikor a villamos műveknek csaknem 13,2 milliárd koronája hiányzik, ami fizetésképtelenséghez, később pedig crossdefault-hoz vezethet. A villamos műveknek idén 11 milliárd koronás hitelt kell törlesztenie. Ha 5 milliárd koronával csökkentik is a befektetéseiket, és a működési költségeket 14 százalékkal csökkentik, még akkor is csaknem 13 milliárd korona hiányzik a működésükhöz, amiből 2 milliárdot azok a kifizetetlen számlák tesznek ki, amelyekkel a beszállítóknak tartoznak. Ha tehát idén nem emelik tovább a villanyenergia árát, akkor a villamos művek állami garanciával felvett hiteleit valószínűleg a pénzügyminisztériumnak kell törlesztenie. (P) CAZDASACI HÍRMORZSÁK Új részvényes a Teslánál Pozsony. A TLH-Holding Rt. csaknem 30 százalékos részesedést szerzett a Liptovský Hrádok-i Tesla Rt.-ben. A cég április 26-án jutott hozzá a 118 942 részvényhez 77 koronás áron részvényenként. A Tesla részvényeinek 29,81 százalékáért a vállalat így 9,2 millió koronát fizetett. (SITA) Bauer Edit Párizsban Pozsony. Bauer Edit a munkaügyi minisztérium államtitkára tegnap Párizsba utazott, ahol ma a szlovák delegáció tagjaként részt vesz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamint Szlovákia Liaison bizottságának ülésén. A szlovák küldöttséget Ivan Mikloš a kormány gazdaságért felelős alelnöke vezeti. (SITA) Kevesebb adóbefizetés Pozsony. A vám- és adóhivatalok által beszedett adók március végéig 36,026 milliárd koronás bevételt hoztak az államkasszába. Ez csak 88,5 százaléka az eredetileg tervezett 40,706 milliárd koronának.A bevételek csökkentek a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva is, amikor a bevételek elérték a 39,9 milliárd koronát. (SITA) Informatikai szakkiállítás Budapest. Az első alkalommal megrendezendő Info'99 Nemzetközi Informatikai és Kommunikációtechnikai Szakkiállításon 330 vállalat és szakmai szövetség tizenháromezer négyzetméteren mutatkozik be Budapesten április 27-e és 30-a között. Az Info'99-re, amelyen a rendezők mintegy 50 ezer látogatóra számítanak, a legtöbb kiállító az információtechnológia területéről érkezett, de jelentős az adat- és telekommunikáció-, illetve a multimédia- és a másolástechnika témakörében bemutatkozók száma is. (MTI) 21,7 milliárd autópályákra Pozsony. 1996 februárja és 1998 novembere közt Szlovákiában 122 kilométer autópályaszakaszt adtak át, vagyis az éves áüag elérte a 40 kilométert. Az erre felhasznált anyagiak nagysága elérte a 21,7 milliárd koronát, ebből 10,2 milliárd koronát a tavalyi évben fektettek be. Tavaly a két legnagyobb beszállító a Doprastav és a Hydrostav voltak, együttes részesedésük elérte a 70 százalékot. Idén az autópálya-programra, a kormány tervei szerint 4,5 milliárd koronát fordítanak. (SITA) Elbocsátások a Doprastavnál Pozsony. A Doprastav Rt. tavaly 3568 alkalmazottat foglalkoztatva 94,6 millió koronás nettó nyereséget ért el. A vállalat, amely az autópályaépítési munkálatok ötven százalékát biztosította, idén a program lassítása miatt nehézségekbe került. Április elsején már csak 2782 munkást alkalmazott, ezek közül is azonban csaknem ezernek mondanak fel. Az állam a tavaly elvégzett munkálatokért 878 millió koronával tartozik a vállalatnak (SITA) Kereskedelmi hiány Washington. Az Egyesült Államok februári kereskedelmi hiánya rekordszintre, 19,44 milliárd dollárra nőtt. Az ország rekordértékben importált gépkocsikat és fogyasztási termékeket, miközben exportja visszaesett. Nőtt a kereskedelmi hiány Japánnal, Nyugat-Európával és Mexikóval, csökkent Kínával és Kanadával szemben. (MTI) Folytatják az alagút építését. Annak ellenére, hogy a munkálatokat április 19-ei hatállyal leállították, a 4822 méter hosszú branyiszkói autópálya-alagúton dolgozó csaknem 200 munkás tegnap ismét felvette a munkát. A dolgozók nyilatkozata szerint az alagút konzerválása havonta 25 millió koronás veszteséget jelentene a szlovák gazdaság számára. Az alagút befejezéséhez még egy száz méteres szakasz hiányzik, a munkálatok befejezését április 27-28.-ra ígérik, a hivatalos átadásra így május 6-án kerülhetne sor. (SITA) Munkanélküliség márciusban Az országos arány 16,7% Pozsony. A munkanélküliség aránya márciusban elérte a 16,7 százalékot, ami 0,2 százalékos növekedéstjelent az előző hónaphoz viszonyítva. A hónap végén a munkaügyi hivatalok 469 143 munkanélkülit tartottak nyilván. A legnagyobb munkanélküliséggel küszködő régiók továbbra is a Rimaszombati (34,08 %), a Rőcei (33,38%) és a Rozsnyói (30,76 %) járás. A legalacsonyabb munkanélküliséggel Pozsony büszkélkedhet, ahol ez az arány a 4 százalékot sem éri el. A munkanélküliek 44,3 százaléka nő, számuk 44-gyel nőtt az előző hónaphoz viszonyítva. Csökkent azonban a frissen végzettek aránya, ők a munkanélküliek 6,1 százalékát tették ki az előző hónapban. Munkanélküli-segélyre a munkanélküliek 32,5 százaléka jogosult, vagyis februárhoz viszonyítva számuk csaknem 3 százalékkal nőtt, elérve a 152,7 ezret. A munkáltatók március végén 11 361 szabad munkahelyet tudtak felkínálni, ami 467-tel több, mint az előző hónapban. Egy szabad munkahelyre így jelenleg 41 munkanélkülijut. (SITA) Szlovákia csak a stratégiai szolgáltatóvállalatok privatizálása révén juthat nagyobb bevételekhez Marad a kincstári optimizmus? A szlovák kormány, miután elvetette a hozzáadottértékadó (DPH) emelését célzó javaslatot, a kiadások lefaragásával kívánja helyreállítani a költségvetés egyensúlyát. GÁL ZSOLT Ezek után kérdéses, hogy a következő években a kabinet miből fogja előteremteni az államadósság törlesztésére, a bankok konszolidálására és a szociális kiadásokra szükséges hatalmas összegeket.A kiadások visszafogására vonatkozó kormányszándék mindenképpen dicséretes, de kimenetele enyhén szólva is kétséges, figyelembe véve az elkövetkező évek előrevetíthető kiadásait. A munkanélküliség gyors emelkedése és az idős korú lakosság arányának növekedése egyre nagyobb terheket ró a szociális ellátórendszerre. Ezen ugyan még lehet segíteni a nyugdíjkorhatár emelésével és a juttatások rendszerének átalakításával, annál is inkább, mivel egyes becslések szerint a munkanélküli-segélyben részesülők egynegyede a feketegazdaságban dolgozik. Egészen más viszont a helyzet az elmúlt években felhalmozott óriási hitelállomány kérdésében. Szlovákia külföld felé történő eladósodottsága az 1994-es 4,7 milliárd dollárról 1998 végére 11,8 milliárdra nőtt. Az egy lakosra számított adósság 890 dollárról 2191re ugrott, s így az ország adósságállománya meghaladja az évi nemzeti össztermék 60%-át. Bár ebből a kormány és a nemzeti bank közvetlen tartozása a tavalyi év végén „csak" 2,4 milliárdot tett ki, ennek ellenére az állam mégis közvetve érintett az összes hitel több mint a felének visszafizetésében, mivel számos esetben garanciát vállalt a különböző cégek által felvett kölcsönökre, vagy egyszerűen a tartozó vállalatok (részben vagy egészben) állami tulajdonban vannak. S, hogy még sötétebb legyen a helyzet, az adósságállománynak több mint a fele rövid távú hitelekből áll, amelyeket pár éven belül kell visszafizetni. A kölcsönök kamatainak és részleteinek folyamatos törlesztése az előttünk álló időszakban milliárdokba fog kerülni, tévedés ne essék, dollárban! És akkor még nem szóltunk a szlovák bankrendszer tarthatatlan helyzetéről. A kabinetnek azonban még van egy komoly ütőkártyája a pakliban A hitelek és lakossági betétek több mint felével rendelkező három szlovák nagybank állapota nem sok jóval kecsegtet. A Szlovák Takarékpénztár és az Általános Hitelbank kihelyezett hiteleinek jó részét leírhatja, mivel azok behajthatatlanok, a Beruházási és Fejlesztési Bank pedig már 1997 decemberétől a Szlovák Nemzeti Bank kényszerfelügyelete alatt van. A csődöt nem sikerült elkerülni, bár korábban a jegybank 11 milliárd koronát pumpált a pénzintézetbe. (Ezalatt a részvények 40%-át birtokló Kelet-szlovákiai Vasmű ölbe tett kézzel figyelte az IRB összeomlását.) Nem nehéz megjósolni, hogy a bankok rendbetételét aligha ússza meg az állam 15 milliárd korona alatti összeggel csak az elkövetkező két évben. Ezekután felmerül a kérdés: honnan a kormány kincstári optimizmusa, és miképpen kívánja féken tartani az állami kiadásokat? A fizetési mérleg hiányának fedezésére ugyanis az országnak jelentős méretű külföldi tőke beáramlására van szüksége, ellenkező esetben a tartós deficit az ország valutatartalékainak további apadásához vezethet. A nyugati befektetők viszont egyelőre kivárnak, a Mečiarkormánynak pedig négyéves ténykedése alatt sikerült fillérekért szétosztogatnia a mozgalomhoz hű vállalkozóknak a hazai vállalatok nagy részét, így a privatizációból már aligha lesznek nagy bevételek. A kabinetnek azonban még van egy komoly ütőkártyája a pakliban. A stratégiai monopóliumok privatizálására ugyanis még nem került sor. A gázművek, a villamos művek vagy a telekomunikációs vállalat részvényeinek áruba bocsátása jelentős összegeket hozhatna a konyhára. Az elmúlt évek sorozatos visszaélései és előnytelen gazdálkodása az említett vállalatoknál egyébként is ékes bizonyítékai annak, hogy az állami tulajdon nem épp a legelőnyösebb megoldás. Bár a felsorolt cégek egyedüli szolgáltatók a szlovák piacon, ez mégsem jelenti azt, hogy a külföldi tulajdonos kezébe kerülve az esetleg korlátlanul emelhetné az árakat. A szlovák állam egy Miképpen kívánja a kormány féken tartani az állami kiadásokat? bizonyos tulajdonrész meghagyásával, és ezen keresztül beleszólási, sőt vétójog fenntartásával, illetve különböző szabályozások elfogadásával ellenőrizhetné az árszínvonalat. A távközlési társaság után állítólag már komoly nemzetközi cégek érdeklődnek, és a kormány valószínűleg megfontolja majd az áram - és gázszolgáltatók részleges privatizációját is, hacsak nem akarja az energiaágazatokban esedékes nagyberuházásokat is a szűkre tervezett költségvetésekből finanszírozni. Már csak az a kérdés, hogy a hozzáadottérték-adó emelésének megtorpedózása után a Demokratikus Baloldal és a Polgári Egyetértés Pártja nem fogja-e szociális érzékenységében lesöpörni az asztalról a monopóliumok privatizációját is, különösen akkor, ha bekövetkezik a szélsőséges ellenzék várható rohama a „nemzeti vagyont elherdáló" kormány ellen. Az acélóriás részvényeinek 10%-át birtokló Hutník részvénytársaság elfogadhatatlannak tartja a személycseréket Változások a kassai vasmű vezetésében JUHASZ KATALIN Kassa. A több napja rebesgetett személycseréket tegnap végre hivatalosan is megerősítette a Kelet-szlovákiai Vasmű szóvivője, aki nem kívánta kommentálni a „tömegesnek" nevezhető alelnökcseréket. A vasmű elnöksége visszahívta Viliam Harčár termelési alelnököt, Jozef Bušša szociális, illetve Vladimír Korfant pénzügyi alelnököt. Helyükre Ladislav Matusák, Ladislav Drabik, illetve John Firshkopf került. Matusák eddig a Kelet-szlovákiai Vasmű U.S. Steel közös vállalatnál dolgozott, Drabik a vállalat igazgatóságának elnöke, azaz a vasmű elnökének legközelebbi munkatársa, az amerikai Frishkopf pedig a Mild Associates nevű tanácsadó cég volt alkalmazottja. Rajtuk kívül további öt alelnököt neveztek ki a tegnapi nap folyamán, egyikük, Anton Lukáč szintén a Kelet-szlovákiai Vasmű U.S. Steel-nél dogozott, ezentúl pedig a vasmű technológiai alelnöke. A restrukturalizációért Howard McKee felel, aki a UEO-USX Engineers and Consultants nevű cégből került a kassai vállalat vezérkarába. Ahol egyébként ezentúl a Szlovák Beruházási Biztosító is képviselteti magát, Ján Valenčík vezérigazgató személyében. A vasmű elnöke legutóbbi sajtótájékoztatóján elégedetlenségének adott hangot a vállat marketingtevékenységét illetően, és szükségesnek tartotta egy marketingigazgató mihamarabbi kinevezését. Ezt a tisztséget Sergej Zápotocký kapta, az osztály ügyvezető alelnöke pedig James Lawrence lett. Mára eljutottak lapunkhoz az első, vállalaton belüli vélemények a személycserékkel kapcsolatban, melyek láthatóan a U.S. Steel amerikai óriáskonszern érdekeinek kedveznek. A részvényesek 10%-át birtokló Hutník társaság, amely fontos döntéseknél általában a mérleg nyelveként funkcionál, elégedetlen a jelenlegi viszonyokkal. Jaroslav Gruber, a Hutník elnöke és a vasmű felügyelő tanácsának tagja kijelentette, hogy a társaság számára elfogadhatatlan valamennyi újonnan kinevezett alelnök, mivel nem garantálják a vállalat további fejlődését. Ha a vezetés nem vizsgálja felül döntését, a Hutník kész összehívni a rendkívüli közgyűlést, melyen személyi változásokat, többek közt Gabriel Eichlernek, a vasmű elnökének leváltását fogja kezdeményezni. Ezt a lépést azonban tárgyalások előzik meg, és Gruber reméli, hogy ezek a Hutník számára is kedvező eredménnyel zárulnak.