Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)
1999-04-21 / 91. szám, szerda
UJ SZO 1999. ÁPRILIS 21. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK A csehek által követelt minőségi bizonyítvány beszerzése nem kis többletkiadást jelent és szervezési gondokkal jár Adminisztratív eszközökkel gátolják a zöldségexportot Csapás a zöldségtermelőkre A miniszter válaszol Hodos, Komárom. Az utóbbi években egyre nagyobb nehézségekkel küzdő zöldségtermelőknek és -exportálóknak az idén újabb akadály gördült az útjukba: január elsejétől ugyanis Csehország valamennyi, Szlovákiából származó zöldségszállítmány esetében minőségi bizonyítvány felmutatását követeli. V. KRASZNICA MELITTA Megszűnt tehát az a kedvezmény, amely - harmadik országokkal ellentétben - a szlovákiai zöldségre vonatkozott. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Többletkiadást és szervezési nehézségeket. A minőségi bizonyítvány kiállítása ugyanis - amelyet kizárólag a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Felügyelet (SZMÉF) munkatársai végezhetnek - pénzbe kerül, mégpedig nem is kevésbe. Egy-egy rakomány esetében legkevesebb 700 koronába. Ez az összeg magában foglalja az SZMÉF munkatársának 400 koronás órabérét. Ám ha az adott szállító négy áruféleségnél többet kíván kivinni, akkor további 300 koronát kell fizetnie. A minősítést igazoló bizonyítványon ugyanis legfeljebb négyféle (!) zöldség tüntethető fel. Zöld Mihály hodosi felvásárlótól és szállítótól megtudtuk, esetében a többletköltség több mint 250 ezer koronát tesz ki. - Ilyen körülmények között meggondolandó, folytassa-e az ember ezt a munkát - panaszolta. - A cseh átvevő nem fog magasabb árat fizetni a terményért csak azért, mert nekünk növekedtek a költségeink. Már nyolcadik éve szállítok Csehországba, sikerült kiépíteni átvevőim körét is, évről évre több árut vittem ki; úgy gondolom, ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy jó minőségű zöldséggel láttam el partnereimet. Most ezt minden egyes alkalommal papírral is igazolni kell. Az anyagi megterhelésen kívül egy további probléma is felmerült: szervezésileg megoldatlan a bizonyítványok kiállítása. Az SZMÉF A felvásárlók a megnövekedett költségeiket a gazdálkodókon próbálják majd behozni. (TA SR-felvétel) nincs kellőképpen felkészülve erre a munkára, az országban kevesebb mint 30 alkalmazottja jogosult a minőségi ellenőrzés elvégzésére és a szükséges papírok kiállítására. Fizikailag lehetetlen, hogy főszezonban győzzék a munkát. Hiszen csupán a Komáromi járásban 130 kisebb-nagyobb zöldségexportáló vállalkozó tevékenykedik. - Mi az év eleje óta próbáljuk felhívni az illetékesek figyelmét erre a problémára, sajnos, eredménytelenül mondta Paulis Tibor, a marcelházi Paulis cég tulajdonosa. - Javasoltuk azt is, hogy a nagyobb felvásárlók bizonyos tanfolyam elvégzését követően szintén kiállíthassák a bizonylatot, tehermentesítve ezáltal az SZMÉF munkatársait, akiknek aztán a határátkelőhelyeken kellett volna ellenőrizniük az árut. Javaslatunkat elvetették. Még csak az idény legelején tartunk, de már előfordult, hogy hiába hívtuk az SZMÉF dolgozóját, más elfoglaltságra hivatkozva nem jött ki. A szállítóktól megtudtuk azt is, hogy cseh partnereik egyelőre nem ragaszkodnak szigorúan a minőségi bizonyítvány felmutatásához, sőt többen azt sem tudták, hogy már Szlovákiára is vonatkozik ez a kötelezettség. Bizonyára azért is elnézőbbek egyelőre, mert még kevés az áru, szükségük van a Szlovákiából érkező zöldségre. A földművelésügyi minisztérium támogatási irányelveiben kiemelt helyen szerepel a zöldségtermeszA minőségi bizonyítvány kiállítása nem kevés pénzbe kerül. tés támogatása. Ám ha ezt komolyan gondolná, akkor az ágazatvezetés megtalálná a módját annak, hogy akár állami támogatás formájában hozzájáruljon a minőségi bizonylat beszerzésével járó többletköltségekhez. Felmerül az a kérdés is, hogy miért csupán négyféle zöldség tüntethető fel egy nyomtatványon? Hiszen köztudott, hogy a cseh átvevők is a lehető legszélesebb áruskálát kérik szállítóiktól, akik egy-egy alkalommal 10-15 féle zöldséget is felvásárolnak és visznek ki. Abba sem a kormány, sem az agrártárca nem szólhat bele, hogy Csehország milyen törvényeket fogad el belső piaca védelme érdekében, azt azonban igen is befolyásolhatja, hogy az ilyen intézekedések a lehető legkisebb terhet jelentsék a termelők, szállítók számára. Mert végső soron a termelőn csattan majd az ostor, hiszen várható, hogy a felvásárlók megnövekedett költségeiket a gazdálkodókon próbálják majd behozni. Ettől már csak az jelent nagyobb csapást a kertészkedőkre nézve, ha a felvásárlók felhagynak a csehországi szállításokkal, akkor ugyanis nyakukon marad a megtermelt áru. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Felügyelet illetékese arról tájékoztatott bennünket, hogy erről a kérdésről a héten folytatnak majd tárgyalásokat a földművelésügyi minisztériummal. Addig nem kíván bővebb információkkal szolgálni. Biogazdálkodási tapasztalatok Magyarországon: az új termelési mód bevezetése mindenhol gondot okoz Kimagasló terméshozamokat érnek el FARKAS OTTÓ Tornaija. A mezőgazdaság, de általában a gazdaság fejlesztésének szükségességéről nincs vita. A problémák akkor kezdődnek, amikor a hagyományos termelés helyett új megoldásokat kell keresni, alkalmazni. Magyarországon két éwel ezelőtt kezdték meg - kísérleti jelleggel - a pí-technológia alkalmazását a mezőgazdasági termelésben. Az eredményekről számolt be Tornaiján Becsei Mihály mezőgazdasági szaktanácsadó és Nagy Zoltán Zsolt szakértő. Magyarországon két éwel ezelőtt Békés megyében 17 hektáron indították meg a kísérleteket a pítechnológia alkalmazásával. Az eredmények mindenkit megdöbbentettek. 1997-ben már 350 hektáron alkalmazták az új termelési módot, tavaly pedig ugrásszerűen emelkedett a „kísérletben" szereplő gazdálkodók száma. Nagy Zoltán Zsolt lapunknak elmondta, a pí-technológiával termesztett növények között valamennyi kultúra megtalálható, gabonafélék, kapásnövények és fűszerfélék egyaránt. - Őszintén szólva, nemcsak a termelők, én is egy kissé idegenkedve fogadtam az újdonságot - mondta Becsei Mihály. - Részben azért köteleztem el magam az új technológia mellett, mert a Magyarországon alkalmazott technológiával nem csatlakozhatunk az EU-hoz. Tehát változtatni kell, de sürgősen. A szakemberek elmondták, az első évben átlagosan 18%-os hozamemelkedést értek el, és nem alkalmaztak vegyszert, sem műtrágyát. A második évben, a talaj minőségétől függően 30-50%-kal növekedett a terméshozam. - Az Akané szer, amelyet évente kétszer dolgozunk be a talajba, olyan ellenállóvá teszi a növényt, hogy ezáltal képes nagyobb hozam elérésére. Szárazságtűrő lesz, és ellenáll a különböző betegségeknek - jegyezte meg Becsei. Amíg a régi technológiával termesztett búzánál hektáronként száraz vidéken alig érték el a 3,5 tonnát, a mellette levő parcellákon átlagosan 65-70 mázsa termett. A búza minősége kiváló volt, a felvásárlóhelyeken a legmagasabb osztályba sorolták. Napraforgóból a hagyományos termelési móddal 1,2 tonnát értek el, a pí-technológiával 3,8 tonnát. Szlovákiában ez a technológia az év elején lett elfogadva. A pí-technológiára történő átállást anyagilag a földművelésügyi tárca támogatja. A folyószámlák betéti kamatai (érvényben 1999. április 16-án) Bank 7 nap 1 hónap :elmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap Lakossági folyószámla AG Banka Bank Austria Creditanstalt 9,00-10,00 9,75-11,75 10,50-12,50 12,50-13,50 13,50-14,75 2,00 Banka Slovakia 17,01 17,53 16,06 16,12 6,00 HypoVereinsenbank Slovakia 9,40-12,10 11,00-13,10 13,90-14,40 12,90-14,40 2,00 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 17,70-18,40 18,00-18,50 17,00-18,00 17,00-18,25 16,75-17,00 15,00-16,25 5,00-8,00 Istrobanka 14,50-15,80 15,50-16,50 16,00-17,50 16,50-18,00 16,80-17,00 16,50-17,00 5,00 Ľudová banka 10,50 14,00 16,00 16,00 15,50-16,00 3,50 Pol'nobanka 12,00-12,50 14,00-15,75 16,00-16,50 16,50-16,75 17,00-17,25 17,25-17,50 5,00-8,00 Postabank 13,00 16,40 16,60 17,30 17,60 17,10 4,00-11,50 Prvá komunálna banka 13,50 16,50 17,00 17,20 17,00 16,00-17,00 4,00-6,00 Tatra Bank 11,50-12,50 15,10-16,10 15,25-16,25 15,30-16,30 15,50-16,50 3,50 Slovenská kreditná banka 15,80-16,35 17,00-17,45 18,40-18,90 18,80-19,05 15,00-15,45 14,00-14,65 3,00-11,00 Szlovák Takarékpénztár 9,25-10,00 10,55-11,30 12,25-12,90 12,00-16,50 11,00-14,00 3,50-16,00 Általános Hitelbank (VÚB) 16,70 15,00-17,20 16,00-18,00 16,50-19,00 16,50-19,00 17,00-19,50 3,75-9,75 GÁGYOR ALÍZ Szlovákia zöldségexportja az utóbbi négy év alatt csaknem a felére esett vissza. A termelők, felvásárlók úgy látják: ahelyett, hogy az illetékesek részéről támogatásban részesülnének, adminisztratív eszközökkel gátolják számukra a kivitelt. Az UJ SZÓ kérdéseire Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter válaszol. Négy év alatt 63 ezer tonnáról 39 ezer tonnára esett vissza Szlovákia zöldségexportja. Idén újabb korlátozás lépett hatályba - csak olyan zöldségszállítmány lépheti át legfőbb felvevőpiacunk, Csehország határát, amelyre minőségi bizonyítványt állítottak ki. A minőségi bizonyítványt nem mi találtuk ki, hanem a cseh kormány, amely adminisztratív eszközöket foganatosított, hogy visszaszorítsa a zöldségbehozatalt. A szlovákiai zöldségtermelők és terjesztők nem magát a bizonylatot kifogásolják, hanem azt, hogy az igazolás kiadására csak a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Felügyelet (SZMÉF) jogosult, amelynek se emberei se eszközei nincsenek arra, hogy rugalmasan átellenőrizzen minden Csehországba irányuló szállítmányt. Arról nem is beszélve, hogy minden egyes kiszállással rengeteg pénzt gombolnak le a termelőkről. A bizonylatot csak autorizált intézmény adhatja ki, amely a mi esetünkben a SZMÉF. Értesültem a kialakult problémákról. Meglátásom szerint a gondot az eredményezte, hogy a költségvetési szervezetek még nem kapták meg az állami költségvetésből a pénzt. Eltart ugyanis egy ideig, amíg a költségvetésben jóváhagyott őszszeg megjelenik az egyes intézmények számláján. A SZMÉF elegendő pénzt kapott működéséhez az államkasszából, a tárca keretéből pedig további összeget berendezések, autók vásárlására. Egyszóval semmi sem gátolja a felügyelet ellenőreit, hogy rugalmasan kiszálljanak az egyes helyszínekre. A SZMÉF-nek vannak regionális kirendeltségei. A felügyelettel, a minőségi bizonylatokkal kapcsolatban felmerült problémákról még a napokban tárgyalunk. TANACSADO Az örökbefogadásról M. E.: Nemrég olvastam az Új Szóban az örökbefogadásról. Ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Örökbefogadhatok én egy gyermeket, ha egyedül élek? FEKETE MARIAN A Családjogi törvény (a 94/1993. Tt. számú törvény) ezt a lehetőséget nem zárja ki, sőt kifejezetten számol vele az úgynevezett megszüntethetetlen örökbefogadásnál szabályozásánál is (v.ö. az említett törvény 74. §-ának második bekezdését) . Ugyanakkor a Családjogi törvény számos egyéb rendelkezéséből, szóhasználatából nyilvánvaló, hogy a törvényhozók azzal számoltak, főként majd házastársak fogadnak örökbe gyermeket - akár megszüntethető, akár megszüntethetetlen módon. A kettő között lényeges különbség például az, hogy a megszüntethetetlen örökbefogadásnál az anyakönyvi bejegyzéseket is kiigazítják, az eredeti, a vérszerinti szülők helyett az örökbefogadókat jegyzik be szülőként. Ha kivételes esetben egyedülálló személy számára engedélyezik az ilyen megszüntethetetlen örökbefogadást, a bíróság még azt is elrendeli, hogy a másik szülőről (rendszerint a gyermek apjáról) szóló bejegyzést töröljék az anyakönyvből. A fent említettek persze csak a törvényes vonatkozások. A gyakorlatban ez egy kicsit másként működik. Kissé durván fogalmazva itt is működnek a kereslet és a kínálat törvényei, habár nem a klasszikus piacgazdasági értelmezés szerint. Egyrészt számos házaspár keres örökbefogadható gyermeket. Másrészt azok, akik közreműködnek a gyermekek örökbefogadásánál, alaposan megvizsgálják, hogy az esetleges örökbefogadók mit tudnak kínálni, mit tudnak adni az örökbefogadható gyermeknek. Nyilván egy gyakorlati tapasztalatból kiindulva úgy vélik, hogy egy kiegyensúlyozott, stabil házaspár nagyobb eséllyel birkózhat meg a gyermekneveléssel járó gondokkal, mint egy egyedülálló személy. Éppen ezért, ha dönteniük kell, hogy kire, kikre bízzák a gyermeket, alighanem inkább egy házaspárt választanak, mint egyedülálló személyt. VÍZŐR Nem kell öntözni Az elmúlt hét végén az egész országban kiadós esőzések voltak, az öntözéses területeken február óta a legmagasabb értéket, 22-24 mm csapadékot mértek. Ez pótolta a felhalmozódott vízhiány jelentős részét. A lehullott csapadékmennyiségnek és a hűvösebb időjárásnak köszönhetően - ami egyben az evapotranszpiráció csökkenését is jelentette - a talajok vízellátása jónak mondható. Az előrejelzések szerint a napokban, bár a múltkorinál kisebb mértékben, de további esőzések várhatók, tehát ezen a héten nem kell öntözni. Az öntözőberendezéseket azonban továbbra is készenlétben kell tartani. Öntözésgazdálkodási Kutatóintézet VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. április 21-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,966 Magyar forint (100) 17,880 Angol font 68,161 Német márka 22,991 Cseh korona 1,189 Olasz líra (1000) 23,223 Francia frank 6,855 Osztrák schilling 3,268 Japán jen (100) 35,725 Spanyol peseta (100) 27,025 Kanadai dollár 28,368 Svájci frank 28,040 Lengyel zloty 10,524 USA-dollár 42,214