Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-21 / 91. szám, szerda

UJ SZO 1999. ÁPRILIS 21. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK A csehek által követelt minőségi bizonyítvány beszerzése nem kis többletkiadást jelent és szervezési gondokkal jár Adminisztratív eszközökkel gátolják a zöldségexportot Csapás a zöldségtermelőkre A miniszter válaszol Hodos, Komárom. Az utóbbi években egyre nagyobb ne­hézségekkel küzdő zöldség­termelőknek és -exportálók­nak az idén újabb akadály gördült az útjukba: január el­sejétől ugyanis Csehország valamennyi, Szlovákiából származó zöldségszállítmány esetében minőségi bizonyít­vány felmutatását követeli. V. KRASZNICA MELITTA Megszűnt tehát az a kedvezmény, amely - harmadik országokkal el­lentétben - a szlovákiai zöldségre vonatkozott. Mit is jelent ez a gya­korlatban? Többletkiadást és szer­vezési nehézségeket. A minőségi bi­zonyítvány kiállítása ugyanis - ame­lyet kizárólag a Szlovák Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Felügyelet (SZMÉF) munkatársai végezhetnek - pénzbe kerül, mégpedig nem is ke­vésbe. Egy-egy rakomány esetében legkevesebb 700 koronába. Ez az összeg magában foglalja az SZMÉF munkatársának 400 koronás óra­bérét. Ám ha az adott szállító négy áruféleségnél többet kíván kivinni, akkor további 300 koronát kell fizet­nie. A minősítést igazoló bizonyítvá­nyon ugyanis legfeljebb négyféle (!) zöldség tüntethető fel. Zöld Mihály hodosi felvásárlótól és szállítótól megtudtuk, esetében a többletkölt­ség több mint 250 ezer koronát tesz ki. - Ilyen körülmények között meg­gondolandó, folytassa-e az ember ezt a munkát - panaszolta. - A cseh átvevő nem fog magasabb árat fizet­ni a terményért csak azért, mert ne­künk növekedtek a költségeink. Már nyolcadik éve szállítok Csehország­ba, sikerült kiépíteni átvevőim körét is, évről évre több árut vittem ki; úgy gondolom, ez a legjobb bizonyí­téka annak, hogy jó minőségű zöld­séggel láttam el partnereimet. Most ezt minden egyes alkalommal pa­pírral is igazolni kell. Az anyagi megterhelésen kívül egy további probléma is felmerült: szervezésileg megoldatlan a bizo­nyítványok kiállítása. Az SZMÉF A felvásárlók a megnövekedett költségeiket a gazdálkodókon próbálják majd behozni. (TA SR-felvétel) nincs kellőképpen felkészülve erre a munkára, az országban kevesebb mint 30 alkalmazottja jogosult a minőségi ellenőrzés elvégzésére és a szükséges papírok kiállítására. Fizikailag lehetetlen, hogy fősze­zonban győzzék a munkát. Hiszen csupán a Komáromi járásban 130 kisebb-nagyobb zöldségexportáló vállalkozó tevékenykedik. - Mi az év eleje óta próbáljuk felhívni az il­letékesek figyelmét erre a problé­mára, sajnos, eredménytelenül ­mondta Paulis Tibor, a marcelházi Paulis cég tulajdonosa. - Javasol­tuk azt is, hogy a nagyobb felvásár­lók bizonyos tanfolyam elvégzését követően szintén kiállíthassák a bi­zonylatot, tehermentesítve ezáltal az SZMÉF munkatársait, akiknek aztán a határátkelőhelyeken kel­lett volna ellenőrizniük az árut. Ja­vaslatunkat elvetették. Még csak az idény legelején tartunk, de már előfordult, hogy hiába hívtuk az SZMÉF dolgozóját, más elfoglalt­ságra hivatkozva nem jött ki. A szállítóktól megtudtuk azt is, hogy cseh partnereik egyelőre nem ragaszkodnak szigorúan a mi­nőségi bizonyítvány felmutatásá­hoz, sőt többen azt sem tudták, hogy már Szlovákiára is vonatko­zik ez a kötelezettség. Bizonyára azért is elnézőbbek egyelőre, mert még kevés az áru, szükségük van a Szlovákiából érkező zöldségre. A földművelésügyi minisztérium támogatási irányelveiben kiemelt helyen szerepel a zöldségtermesz­A minőségi bizonyítvány kiállítása nem kevés pénzbe kerül. tés támogatása. Ám ha ezt komo­lyan gondolná, akkor az ágazatve­zetés megtalálná a módját annak, hogy akár állami támogatás for­májában hozzájáruljon a minőségi bizonylat beszerzésével járó több­letköltségekhez. Felmerül az a kérdés is, hogy miért csupán négyféle zöldség tüntethető fel egy nyomtatványon? Hiszen köztudott, hogy a cseh átvevők is a lehető legszélesebb áruskálát kérik szállítóiktól, akik egy-egy alkalom­mal 10-15 féle zöldséget is felvásá­rolnak és visznek ki. Abba sem a kormány, sem az agrártárca nem szólhat bele, hogy Csehország mi­lyen törvényeket fogad el belső pia­ca védelme érdekében, azt azonban igen is befolyásolhatja, hogy az ilyen intézekedések a lehető legki­sebb terhet jelentsék a termelők, szállítók számára. Mert végső soron a termelőn csattan majd az ostor, hiszen várható, hogy a felvásárlók megnövekedett költségeiket a gaz­dálkodókon próbálják majd behoz­ni. Ettől már csak az jelent nagyobb csapást a kertészkedőkre nézve, ha a felvásárlók felhagynak a csehor­szági szállításokkal, akkor ugyanis nyakukon marad a megtermelt áru. A Szlovák Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Felügyelet illetékese arról tájékoztatott bennünket, hogy erről a kérdésről a héten foly­tatnak majd tárgyalásokat a föld­művelésügyi minisztériummal. Addig nem kíván bővebb informá­ciókkal szolgálni. Biogazdálkodási tapasztalatok Magyarországon: az új termelési mód bevezetése mindenhol gondot okoz Kimagasló terméshozamokat érnek el FARKAS OTTÓ Tornaija. A mezőgazdaság, de ál­talában a gazdaság fejlesztésének szükségességéről nincs vita. A problémák akkor kezdődnek, ami­kor a hagyományos termelés he­lyett új megoldásokat kell keresni, alkalmazni. Magyarországon két éwel ezelőtt kezdték meg - kísérle­ti jelleggel - a pí-technológia alkal­mazását a mezőgazdasági terme­lésben. Az eredményekről számolt be Tornaiján Becsei Mihály mező­gazdasági szaktanácsadó és Nagy Zoltán Zsolt szakértő. Magyarországon két éwel ezelőtt Békés megyében 17 hektáron indí­tották meg a kísérleteket a pí­technológia alkalmazásával. Az eredmények mindenkit megdöb­bentettek. 1997-ben már 350 hek­táron alkalmazták az új termelési módot, tavaly pedig ugrásszerűen emelkedett a „kísérletben" szerep­lő gazdálkodók száma. Nagy Zol­tán Zsolt lapunknak elmondta, a pí-technológiával termesztett nö­vények között valamennyi kultúra megtalálható, gabonafélék, kapás­növények és fűszerfélék egyaránt. - Őszintén szólva, nemcsak a terme­lők, én is egy kissé idegenkedve fo­gadtam az újdonságot - mondta Be­csei Mihály. - Részben azért köte­leztem el magam az új technológia mellett, mert a Magyarországon al­kalmazott technológiával nem csat­lakozhatunk az EU-hoz. Tehát vál­toztatni kell, de sürgősen. A szakemberek elmondták, az első évben átlagosan 18%-os hozam­emelkedést értek el, és nem alkal­maztak vegyszert, sem műtrágyát. A második évben, a talaj minőségé­től függően 30-50%-kal növekedett a terméshozam. - Az Akané szer, amelyet évente kétszer dolgozunk be a talajba, olyan ellenállóvá teszi a növényt, hogy ezáltal képes na­gyobb hozam elérésére. Szárazság­tűrő lesz, és ellenáll a különböző betegségeknek - jegyezte meg Be­csei. Amíg a régi technológiával ter­mesztett búzánál hektáronként szá­raz vidéken alig érték el a 3,5 ton­nát, a mellette levő parcellákon át­lagosan 65-70 mázsa termett. A bú­za minősége kiváló volt, a felvásárlóhelyeken a legmagasabb osztályba sorolták. Napraforgóból a hagyományos termelési móddal 1,2 tonnát értek el, a pí-technológiával 3,8 tonnát. Szlovákiában ez a tech­nológia az év elején lett elfogadva. A pí-technológiára történő átállást anyagilag a földművelésügyi tárca támogatja. A folyószámlák betéti kamatai (érvényben 1999. április 16-án) Bank 7 nap 1 hónap :elmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap Lakossági folyószámla AG Banka Bank Austria Creditanstalt 9,00-10,00 9,75-11,75 10,50-12,50 12,50-13,50 13,50-14,75 2,00 Banka Slovakia 17,01 17,53 16,06 16,12 6,00 HypoVereinsenbank Slovakia 9,40-12,10 11,00-13,10 13,90-14,40 12,90-14,40 2,00 Beruházási és Feji. Bank (IRB) 17,70-18,40 18,00-18,50 17,00-18,00 17,00-18,25 16,75-17,00 15,00-16,25 5,00-8,00 Istrobanka 14,50-15,80 15,50-16,50 16,00-17,50 16,50-18,00 16,80-17,00 16,50-17,00 5,00 Ľudová banka 10,50 14,00 16,00 16,00 15,50-16,00 3,50 Pol'nobanka 12,00-12,50 14,00-15,75 16,00-16,50 16,50-16,75 17,00-17,25 17,25-17,50 5,00-8,00 Postabank 13,00 16,40 16,60 17,30 17,60 17,10 4,00-11,50 Prvá komunálna banka 13,50 16,50 17,00 17,20 17,00 16,00-17,00 4,00-6,00 Tatra Bank 11,50-12,50 15,10-16,10 15,25-16,25 15,30-16,30 15,50-16,50 3,50 Slovenská kreditná banka 15,80-16,35 17,00-17,45 18,40-18,90 18,80-19,05 15,00-15,45 14,00-14,65 3,00-11,00 Szlovák Takarékpénztár 9,25-10,00 10,55-11,30 12,25-12,90 12,00-16,50 11,00-14,00 3,50-16,00 Általános Hitelbank (VÚB) 16,70 15,00-17,20 16,00-18,00 16,50-19,00 16,50-19,00 17,00-19,50 3,75-9,75 GÁGYOR ALÍZ Szlovákia zöldségexportja az utób­bi négy év alatt csaknem a felére esett vissza. A termelők, felvásár­lók úgy látják: ahelyett, hogy az il­letékesek részéről támogatásban részesülnének, adminisztratív esz­közökkel gátolják számukra a kivi­telt. Az UJ SZÓ kérdéseire Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter válaszol. Négy év alatt 63 ezer tonnáról 39 ezer tonnára esett vissza Szlovákia zöldségexportja. Idén újabb korlátozás lépett hatályba - csak olyan zöldségszállítmány lépheti át legfőbb felvevőpia­cunk, Csehország határát, amelyre minőségi bizonyítványt állítottak ki. A minőségi bizonyítványt nem mi találtuk ki, hanem a cseh kormány, amely adminisztratív eszközöket foganatosított, hogy visszaszorítsa a zöldségbehozatalt. A szlovákiai zöldségtermelők és terjesztők nem magát a bizony­latot kifogásolják, hanem azt, hogy az igazolás kiadására csak a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Felügyelet (SZMÉF) jogosult, amelynek se emberei se eszközei nincsenek arra, hogy rugalmasan átellenő­rizzen minden Csehországba irányuló szállítmányt. Arról nem is beszélve, hogy minden egyes kiszállással rengeteg pénzt gombolnak le a termelők­ről. A bizonylatot csak autorizált in­tézmény adhatja ki, amely a mi esetünkben a SZMÉF. Értesültem a kialakult problémákról. Meglá­tásom szerint a gondot az ered­ményezte, hogy a költségvetési szervezetek még nem kapták meg az állami költségvetésből a pénzt. Eltart ugyanis egy ideig, amíg a költségvetésben jóváhagyott ősz­szeg megjelenik az egyes intéz­mények számláján. A SZMÉF ele­gendő pénzt kapott működéséhez az államkasszából, a tárca kereté­ből pedig további összeget beren­dezések, autók vásárlására. Egy­szóval semmi sem gátolja a fel­ügyelet ellenőreit, hogy rugalma­san kiszálljanak az egyes helyszí­nekre. A SZMÉF-nek vannak regi­onális kirendeltségei. A felügye­lettel, a minőségi bizonylatokkal kapcsolatban felmerült problé­mákról még a napokban tárgya­lunk. TANACSADO Az örökbefogadásról M. E.: Nemrég olvastam az Új Szóban az örökbefogadásról. Ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Örökbefogadhatok én egy gyermeket, ha egyedül élek? FEKETE MARIAN A Családjogi törvény (a 94/1993. Tt. számú törvény) ezt a lehetőséget nem zárja ki, sőt kifejezetten számol vele az úgynevezett megszüntethetet­len örökbefogadásnál szabályo­zásánál is (v.ö. az említett tör­vény 74. §-ának második be­kezdését) . Ugyanakkor a Csa­ládjogi törvény számos egyéb rendelkezéséből, szóhasznála­tából nyilvánvaló, hogy a tör­vényhozók azzal számoltak, fő­ként majd házastársak fogad­nak örökbe gyermeket - akár megszüntethető, akár meg­szüntethetetlen módon. A kettő között lényeges különbség pél­dául az, hogy a megszüntethe­tetlen örökbefogadásnál az anyakönyvi bejegyzéseket is ki­igazítják, az eredeti, a vérsze­rinti szülők helyett az örökbe­fogadókat jegyzik be szülőként. Ha kivételes esetben egyedülál­ló személy számára engedélye­zik az ilyen megszüntethetet­len örökbefogadást, a bíróság még azt is elrendeli, hogy a másik szülőről (rendszerint a gyermek apjáról) szóló bejegy­zést töröljék az anyakönyvből. A fent említettek persze csak a törvényes vonatkozások. A gya­korlatban ez egy kicsit másként működik. Kissé durván fogal­mazva itt is működnek a keres­let és a kínálat törvényei, habár nem a klasszikus piacgazdasági értelmezés szerint. Egyrészt számos házaspár keres örökbefogadható gyermeket. Másrészt azok, akik közremű­ködnek a gyermekek örökbefo­gadásánál, alaposan megvizs­gálják, hogy az esetleges örök­befogadók mit tudnak kínálni, mit tudnak adni az örökbefo­gadható gyermeknek. Nyilván egy gyakorlati tapasztalatból kiindulva úgy vélik, hogy egy kiegyensúlyozott, stabil házas­pár nagyobb eséllyel birkózhat meg a gyermekneveléssel járó gondokkal, mint egy egyedülál­ló személy. Éppen ezért, ha dönteniük kell, hogy kire, kikre bízzák a gyermeket, alighanem inkább egy házaspárt választa­nak, mint egyedülálló sze­mélyt. VÍZŐR Nem kell öntözni Az elmúlt hét végén az egész országban kiadós esőzések vol­tak, az öntözéses területeken február óta a legmagasabb érté­ket, 22-24 mm csapadékot mér­tek. Ez pótolta a felhalmozó­dott vízhiány jelentős részét. A lehullott csapadékmennyiség­nek és a hűvösebb időjárásnak köszönhetően - ami egyben az evapotranszpiráció csökkenését is jelentette - a talajok vízellátása jónak mondható. Az előrejelzések szerint a napok­ban, bár a múltkorinál kisebb mértékben, de további esőzések várhatók, tehát ezen a héten nem kell öntözni. Az öntözőbe­rendezéseket azonban továbbra is készenlétben kell tartani. Öntözésgazdálkodási Kutató­intézet VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. április 21-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 44,966 Magyar forint (100) 17,880 Angol font 68,161 Német márka 22,991 Cseh korona 1,189 Olasz líra (1000) 23,223 Francia frank 6,855 Osztrák schilling 3,268 Japán jen (100) 35,725 Spanyol peseta (100) 27,025 Kanadai dollár 28,368 Svájci frank 28,040 Lengyel zloty 10,524 USA-dollár 42,214

Next

/
Thumbnails
Contents