Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-21 / 91. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 20. HIRDETÉS 9 21 Bemutatjuk a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díjának idei kitüntetettjeit - Sándor Eleonóra A vezérfonal az emberi jogok A múlt héten osztották ki a Márai Sándor Alapítvány kuratóriuma által odaítélt Nyitott Európáért Díjakat. Sándor Eleonóra, aki január óta parlamenti titkár, publicisztikai tevékenysége elismeréseként vehette át a kitüntetést. GRENDEL ÁGOTA Diákként lázadó volt, az igazságot kereste, illetve szembeszállt az igazságtalanságokkal, jogtalanságokkal. Nem kizárólag az én érdemem, hogy így alakult az életem. Mindig engedtem a külső erőknek, bár biztosan jellembeli tulajdonságaim is hozzájárultak. Elsősorban azoknak köszönhető, akikkel közeli kapcsolatba kerültem. Mivel a legközelebbi kapcsolat férjemhez, Tóth Károlyhoz fűz, az életemet nem részleteiben, hanem nagy vonalaiban, alapjaiban - ő határozta meg. Lehet, hogy bennem is voltak adottságok, de az ő révén keveredtem „rossz társaságba", ezért alakulhatott ki a kívülállók szemében olyan kép rólam, hogy lázadó vagyok. Lehet, ha más közegbe kerülök egyetemi éveim alatt, most más vagyok. Csak megválogatta a barátait. Ez mindig kétirányú. Tény, hogy a közélet már középiskolás koromban érdekelt. A fölfogásom és a véleményem alakulása függött attól, milyen környezetben mozogtam. v^ A fölfogásom és a véleményem alakulása függött attól, milyen környezetben mozogtam. Egyetemi végzettségét tekintve néprajzkutató, de volt ellenzéki - a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapító tagja -, politikus - képviselő a szövetségi parlamentben -, publicista - a Napban és a magyarországi Magyar Hírlapban. Sokszor változtattam munkát. Ha vezérfonalat próbálok találni, azt hiszem, valahol mindig az emberi jogok érdekeltek. (Dömötör Ede felvétele) Bizonyos dolgok annyira jelentéktelennek tűnnek, mondjuk, tíz év távlatából. Akkor tiltakozni kellett a tüntető diákokat szétverő rendőri megmozdulás ellen, mert ez abszolút jogtiprás volt. Képviselőként is végeztem a dolgom. Ennyi. Lezárultak ezek a fejezetek, nem foglalkoztatnak. Minek van jelentősége? Sokszor változtattam munkát. Ha vezérfonalat próbálok találni, azt hiszem, valahol mindig az emberi jogok érdekeltek. S ezt nem utólag próbálom belemagyarázni pályafutásomba. Kezdetben a polgári és a szabadságjogok. Annak idején nem is lett volna értelme olyan speciális emberjogi kategóriákban gondolkodni, amilyenekben most gondolkodom. A nyolcvanas évek elején meglehetősen távol voltunk az emberi jogok gyakorlatában a „civilizált" nyugati világtól. Itt, a keleti blokkban olyan triviális jogokról sem tudtunk, hogy például a tanárnak nincs joga belekotorni egy gyerek iskolatáskájába. A többi jogtalanságról, méltatlanságról már nem is szólva. Jól elvolt a társadalom az álkényelemben, hosszú ideig nem is akart kitörni a nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás alattomos öleléséből. S ehhez járultak a szakszervezeti üdülések, a gyerekek egyentáboroztatása. Ellustult a nép. Nem emlékszem olyan időszakra, hogy felnőtt éveimben elégedett lettem volna ezzel. A tömegnek azonban megfelelt. Kétségkívül. Rendszeresen '89 végén kezdett publikálni. Néprajzkutatóként, muzeológusként - tehát az eredeti szakmámban - dolgoztam '90-ig, amíg nem kerültem a parlamentbe. Munkajogi szempontból '92 után lettem, úgymond, hivatásos újságíró, bár mindig is gondjaim voltak annak megítélésével, ki mitől hivatásos újságíró. Publicisztikai írásaimban foglalkoznom kellett az emberi jogokkal. Mit jelent Önnek a nyitott Európa? Amit én ezen értek, az elsősorban a civil társadalom toleranciája a másság iránt. Ilyen szempontból vannak aggodalmaim. A nemzetközi szervekben és azok szakértői csoportjaiban egyre jobb dokumentum- és határozattervezetek születnek a kisebbségvédelem teVV A nyitott Európa elsősorban a civil társadalom toleranciája a másság iránt. \\ rén, ugyanakkor néha úgy érzem, Nyugat-Európa is - igaz, más szinten - közelít azokhoz az állapotokhoz, amelyeket itt tapasztalok. Most, parlamenti titkárként az emberi jogokkal foglalkozik. Milyenek a tapasztalatai a hazai emberi jogok gyakorlatában? Ahogy egyre jobban elmélyülök e témában, megdöbbenéssel tapasztalom, milyen keményen ellenállnak az önkormányzatok a kérdés megoldásával szemben. A rendszerváltás óta talán annyit léptünk előre, hogy a kormányok és a nemzetközi szervezetek engednek a nyomásnak. Remélem, hogy megvalósulóban van az a nyitott Európa, amely bennem él, s nem távolodunk el tőle. Valószínűleg kiegyenlítődnek a viszonyok, a volt keleti blokk közelít az általam elképzelt, a másságot toleráló eszméhez. Tudom, hogy ez még hoszszú ideig messze lesz az ideálistól, de annál biztosan jobb lesz néhány év múlva, mint ami most Kelet-Közép-Európát jellemzi. Töröljék a „különböző etnikai kisebbségek deportálására vonatkozó idejétmúlt törvényeket és dekrétumokat" Az EP a beneši dekrétumok eltörlését kéri ČTK- és MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Parlament múlt héten elfogadott határozatában, mely Csehországnak az EUtagságravaló felkészüléséről szóló európai bizottsági jelentéssel foglalkozott, felhívta Prágát a beneši dekrétumok hatálytalanítására. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén felhívta a cseh kormányt, hogy Václav Havel elnök békülékeny nyilatkozatainak szellemében törölje az 1945-46-ban kiadott, a volt Csehszlovákia „különböző etnikai kisebbségeinek deportálására vonatkozó idejétmúlt törvényeket és dekrétumokat". A cseh hírügynökség által idézett szöveg nem nevez meg konkrét népcsoportokat, de ismeretes, hogy az ominózus dekrétumok a csehszlovákiai magyarokat és németeket sújtották. A határozatot állítólag az Európai Néppárt kezdeményezésére foglalták bele a dokumentumba. E párt kereszténydemokrata szárnya a második legerősebb frakció a szocialistáké után az Európai Parlamentben. A határozat arra is felszólítja Csehországot, hogy módosítsa az állampolgársági törvényt, felhívja a figyelmet a roma kisebbség nem elégséges védelmére, és aggodalmának ad hangot a növekvő munkanélküliség miatt, amit főként a csehországi gazdasági válság következményének tekint. Szó van a dokumentumban arról is, hogy átláthatóvá kell tenni a cseh pénzügyi rendszert, mélyreható adópolitikai reformot kell végrehajtani, és 2000-re be kell fejezni a bankszektor privatizálását. Az EP felszólítja az EU Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy év végéig dolgozzon ki menetrendet a Csehországgal folytatandó felvételi tárgyalásokra, beleértve azok várható befejezésének időpontját is. Az Európai Parlament hasonló határozatainak nincs kötelező jogi ereje, és az EU Tanácsa, illetve az Európai Bizottság általában nem veszi tekintetbe azokat. RÖVIDEN Jótett helyébe amnesztia? Pozsony. Egy felröppent (ál)hír szerint Rudolf Schuster elnökként majd amnesztiát ad Gustáv Krajčinak és Ivan Lexának. ,A PEP elutasított és elutasít bármilyen kapcsolatot vagy megállapodást a DSZMmel" - reagált Pavol Hamžík, a párt alelnöke. Szerinte a Schuster és a Mečiar-féle mozgalom tervezett találkozójáról szóló híresztelések alaptalanok, s az elnökjelölt lejáratására irányulnak. (TA SR) Jaslovské Bohunicéről tárgyal a kabinet Pozsony. Ma kerül sor a kormány 29-ik ülésére, a programpontok között szerepel a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű VI-es blokkjának felújításáról szóló jelentés, az infrastruktúra fejlesztésére szánt támogatások, illetve a drogellenes harc. (TA SR) A Szlovák Távközlési Vállalat magánosítása Pozsony. A kormány mai ülésén várhatóan döntést hoznak a Szlovák Távközlési Vállalat részleges magánosításáról. Kedvező döntés esetén a közlekedési tárca előkészíti a július l-jén meghirdetendő nemzetközi pályázatot. A távközlési cég 34, de legfeljebb 49%-a kerülhet magánkézbe - közölte Gabriel Palacka közlekedési miniszter. (SITA) Kisebb lehet a nyugdíjemelés Pozsony. A kormány törvényelőkészítő tanácsa tegnapi ülésén azt javasolta: a július 1-től esedékes általános nyugdíjemelés ne 8, hanem 4 százalékos legyen, emellett a kisnyugdíjasok bizonyos pótlékot is kaphatnának. (SITA) A lakosság kétharmada ellenzi a csapást Pozsony. A polgárok 65 százaléka nem ért egyet a NATO-csapásokkal - derült ki az IVÓ közvélemény-kutató intézet telefonos felméréséből. Ugyanakkor a közvélemény 68%-a Milosevicset teszi felelőssé a koszovói albánok elűzése miatt. A vélemények politikai hovatartozás szerint oszlanak meg: a SZDK és az MKP szimpatizánsai támogatják, a PEP és a DBP támogatói ellenzik a légi csapásokat. (SITA) •Hiányzó építkezési engedély Budapest. A szlovák kormány valószínűleg csak augusztusban ad építkezési engedélyt a Párkány és Esztergom közötti hídcsonk ú jjáépítésére, Magyarország ezt már megadta. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint az építkezés 19 millió euróba kerül, ebből hétmilliót az EU fedezne. Eduard Kukán szlovák külügyminiszter szerint 2001-ben adhatják át a Mária Valéria hidat. (SITA) NATO-kérelem a vasúthasználatra Pozsony. A NATO kérte a szlovák kormányt, hogy engedélyezze a szlovák vasúthálózat használatát. Egyelőre nem világos, hogy a NATO katonákat vagy hadifelszerelést akar-e Szlovákián keresztül szállítani. Döntés várhatóan ma születik a kérdésben. Csehország már igennel válaszolt a NATO kérésére, (ú) Kihallgatják Lexát és Mečiart is Pozsony. A müncheni tartományi bíróság négy héten belül eldönti, hogy iljabb Michal Kováč ügyvédjének kérésére tanúként meghallgatja-e a Technopol-ügyben Ivan Lexát, a szlovák titkosszolgálat volt főnökét és Vladimír Mečiar volt kormányfőt, (ú) A nádszegi pedagógus nem teljesíti munkaköri feladatait Csáky, Szigeti és Agócs UJ SZO-HIR Pozsony. Csáky Pál miniszterelnökhelyettes csütörtök délutánra az MKP pozsonyi irodájába kérette Agócs Bélát, a nádszegi alapiskola pedagógusát. A találkozón jelen lesz Szigeti László, az oktatási államtitkár is. A megbeszélésre azután kerül sor, hogy a Galántai Járási Hivatal vezetői jelezték: nem tudják tovább elnézni Agócs Béla magatartását, aki huzamosabb ideje nem teljesíti pedagógusi feladatait, s ezért az állásából való felfüggesztését javasolják. Csáky Pál és Szigeti László e hét végéig halasztást kért Agócs Béla ügyében, és a találkozón arra szeretnék figyelmeztetni a nádszegi pedagógust, hogy végezze munkáját. Miklósi Péter, a kormány alelnökének szóvivője közölte, Csáky és Szigeti az elmúlt időszakban több alkalommal személyesen találkozott Agócs Bélával, és tolmácsolták neki az MKP álláspontját: nagyra értékelik a múltban tanúsított bátor kiállását, ám mostani törvénysértő magatartását nem tudják elfogadni. Pedagógusi munkájának elhanyagolását felelőtlenségnek tartják. „Ha Agócs Béla 1999. április 26-ig nem veszi fel a munkát, a következményekért az MKP egyetlen politikusa sem vállalja a felelősséget" -jelentette ki Miklósi. Kormányjavaslat a kisebbségi nyelvhasználati törvényről Az Európa Parlament szerint a nyelvhasználati jogszabály elfogadása Szlovákia belépője az Európai Unióba Megegyezésre várva Bécsben a kisebbségi nyelvtörvényről GAÁL LÁSZLÓ Pozsony. Igaz, hogy az MKP már januárra kidolgozta a kisebbségi nyelvtörvény tervezetét, de néhány kormánykoalíciós kollégának úgy tűnt, hogy néhány részlete politikailag elfogadhatatlan. Most a kormány szakértői dolgoznak ki egy másik tervezetet - mondta tegnap Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. Azt nem árulta el, mi ellen volt kifogás, és a bírálók személyét sem fedte fel. Az új tervezetet tartalmi-politikai szempontból a kormány három alelnöke, Ľubomír Fogaš, Pavol Hamžík és Csáky Pál egyezteti. Csáky tart tőle, hogy a törvény parlamenti elfogadtatása sem lesz kemény vitáktól mentes, mindazonáltal reméli, hogy június végéig érvénybe léphet a jogszabály. Juraj Hrabko, a kormányhivatal kisebbségi főosztályának vezetője emlékeztetett: Alkotmánybíróság határozata szerint e törvény hiánya alkotmánysértő. Felhívta a figyelmet, hogy a jogszabály elfogadását a külföld is figyelemmel kíséri, és április 29-30-án az EBESZ, az Európa Tanács és az EU szakértői Szlovákiába látogatnak. MTI-HIR Bécs. Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő hétfőn Bécsben Thomas Klestil osztrák államfővel folytatott megbeszélést, majd az esti órákban sajtókonferencián jelentette be: a szlovák parlament júniusban jóváhagyja az Európai Unió által is megkövetelt törvényt a kisebbségi nyelvek használatáról. Dzurinda elmondta, kedden (tegnap - a szerk. megj.) akarja átadni a törvényjavaslat szövegét Hans van den Broeknak, az Európai Bizottság külügyi ügyekért felelős ügyvezető főbiztosának. Dzurinda azt is hangsúlyozta: Szlovákia legfontosabb célja az európai uniós csatlakozás, az, hogy fel tudjon zárkózni a felvételre várakozó országok első csoportjához. Ez Pozsony számára most fontosabb, mint az, hogy megnevezzék csatlakozásának várható időpontját. A koszovói válsággal kapcsolatban utalt arra, hogy a szlovák kormány egy pillanatra sem habozott, és megadta az engedélyt a NATO-gépeknek a szlovák légtér használatára. Az ezzel kapcsolatosan Szlovákiában folyó vitára utalva megjegyezte, nem tart attól, hogy a konfliktus kiéleződése a májusi elnökválasztásokon olyan nacionalista erők térnyeréséhez vezetne, mint amilyet az elnökválasztáson induló Vladimír Mečiar volt kormányfő képvisel. A szlovák kormányfő utalt a külföldi beruházók számára Szlovákiában kínálkozó lehetőségekre. Ursula Stenzel, az Osztrák Néppárt európai parlamenti delegációvezetője a rendezvényen sürgette a szlovákiai nyelvtörvény megszületését, amelyet az EU-ba való belépőnek nevezett. Dzurinda Bécsben (TA SR)