Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-19 / 89. szám, hétfő

8 KULTÚRA ­OKTATÁS ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 19. Mészáros Gizella alkotásai Szimő. Mészáros Gizella olajfestményeiből, zománcaiból és egyéb képzőművészeti munkáiból rendezett kiállítást a Szimői Községi Hi­vatal és a Csemadok helyi alapszervezete április 18-án a Szimői Galé­riában. A tárlat július 5-ig tekinthető meg. (Az érdeklődők a galéria kulcsát a községi hivatalban vehetik át a hét bármely napján.) (zzs) Továbbtanulni vágyóknak is Nyitra. „Keresztes várak a Szentföldön" címmel dr. Laszlovszky Jó­zsef, a budapesti Közép-Európai Egyetem középkortudományi tan­székének vezetője tart előadást április 21-én 18.30 órakor a Kons­tantin Egyetem P2-es előadótermében. Az előadás után tájékozta­tás hangzik el a tanulmányi lehetőségekről a budapesti Közép-Eu­rópai egyetemen, (ú) Versmondók stúdiója Dunaszerdahely. Április 22-én 18 órakor a Vámbéry Irodalmi Ká­véházban (Vállalkozók Háza, Kukučín utca 459) a Magyar Vers­mondók Egyesülete győri Előadóművész Stúdiója bemutatja „A költő felel" c. műsorát. Házigazda: Jarábik Imre, a dunaszerdahe­lyi VMK igazgatója, (ú) Magyar grafikus kiállítása Pozsony. A Magyar Intézet nagytermében április végéig tekinthető meg Miklosovits László magyarországi grafikusművész „Magyar költők portréi" c. kiállítása, (ú) Petőfi-vándorkiállítás Nagykapos. A szabadságharcban százötven éve hősi halált halt Pe­tőfi Sándor tiszteletére a költőóriás életét és munkásságát bemuta­tó vándorkiállítást rendezett a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum. Ez április 26-ig a nagykaposi Kultúrházban tekinthető meg. (ú) Nemzetközi Diákfilm-fesztivál Pozsony. Nemzetközi diákfilm-fesztivál színhelye lesz április 22. és 25. között a szlovák főváros. A filmeket a Művészeti Főiskola (VŠMU) Ventur utcai épületében mutatják be. Magyarországot Simó Sándor rendező harmadéves növendékei képviselik a buda­pesti Színház- és Filmművészeti Főiskoláról, akik Török Sándor „Valaki kopog" c. regényének különböző fejezeteit dolgozták fel vizsgafilmként. A szlovákiai seregszemlén ezek közül három kerül bemutatásra egy 100 perces összeállítás keretében, (ú) Vers- és prózamondó verseny Rimaszombat. A Csemadok az idén immár hetedik alkalommal ren­dezi meg a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Versenyt. Az orszá­gos döntőre április 22. és 25. között a rimaszombati Városi Kulturá­lis Központban kerül sor. A Magyar Kulturális Intézet Dinnyés József budapesti előadóművész és a Ghymes együttes rimaszorrtbati fellé­péseinek szervezésével járul hozzá a négynapos programhoz, (ú) SZÍNHÁZ POZSON Y a.ha SZÍNHÁZ: Jeanne d'Arc második halála 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: (vendégjáték Rozsnyón) Bunbury, avagy hazudj igazat! 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Marsbéli nagybácsi (am.) 15.15, 17, 18.45 Szerelmes Shakespeare (am.) 20.30 OBZOR: Édesek és mostohák (am.) 15.30, 18 A szerelem hálójában (am.) 20.30 MLADOSŤ: Krisztus utolsó megkísértése (am.-kan.) 16, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-lengy.-fr.) 17.30 Rush Hour (am.) 18, 21 A vizesnyolcas (am.) 16.30,19.30 Az adósságok ideje (cseh) 18.15, 20.30 Apád, anyád idejöjjön! (am.) 16,17.30 Atitok­zatos vonat (am.) 20 Az úr nem rendelt semmit (szlov.) 19.30 KASSA DRUŽBA: Egy bogár élete (am.) 15.30, Marsbéli nagybácsi (am.) 17.45, 20 TATRA: Celebrity (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Az élet szép (ol.). 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Star Trek: Lázadás (am.) 16,18, 20. IMPULZ: Érzékek iskolája (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Két apának hány a fele? (fr.) 19 LÉVA ­SLOVAN: Lolita (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Psycho (am.) 19 GÚTA-VMK: Két apának hány a fele? (fr.) 19.30 GYÖR CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: A szentfazék (am.) 13.30, 20.15 Eu­rópa Expressz (magy.) 11.15,15.45,18 Azinvázium (am.) 11,13.15, 15.30, 17.45, 20 A szerelem hálójában (am.) 17.15, 19.45 Babe 2. (am.) 11.15, 13.15, 15.15 Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyá­ron (am.) 11, 13.15, 15.30, 17.45, 20 Joe, az óriásgorilla (am.) 12.15, 14.45 Jackie Brown (am.) 17, 19.45 Az élet szép (ol.) 12, 14.45, 17.15, 19.45 Szerelmes Shakespeare (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 Egy bogár élete (am.) 11.30 Életem szerelme (am.) 11,13.15, 15.30,17.45, 20 Édesek és mostohák (am.) 11,13.15,15.30, 17.45, 20 A nő kétszer (am.) 12, 14, 16, 18 Az őrület határán (am.) 20 LLOYD: Good Will Hunting (am.) 18 Dolcsi vita (am.) 20, 22 RÁBA: Édesek és mostohák (am.) 15.30, 17.45, 20 RÁBA EURÓPA: Ronin (am.) 17.30, 19.30 RÁBA PINCEMOZI: A cseh film 1968-1998 (cseh): 17,19 FENYVES AUTÓSMOZI: Truman-show (am.) 21 „Azt reméltem, hogy a kormány komolyan gondolta az oktatás feltételeinek javítására vonatkozó ígéretét" Tenni sok mindent lehet és kell Nagyon örülnék, ha az iskolatanácsok visszanyernék kompetenciáikat." (Somogyi Tibor felvétele) Tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgom, de csak most látom, mennyi a gond" - így sommázta a helyzetet Bíró László, a Galántai Járási Hivatal oktatási osztályáriak új vezetője. Vele készült az alábbi beszélgetés. VOJTEK KATALIN Március 1-én lépett hivatalba. Ez alatt a rövid idő alatt sikerült fel­térképezni a legnagyobb problé­mákat? Az iskolákat látogatva azt tapasz­taltam, hogy a legnagyobb gond a pénzhiány. Sokukban a tetőtől kezdve a kazánházig minden felújí­tásra vár, és nagyon finoman fogal­mazok, ha azt mondom, hogy hiva­tali elődeim nem nagy figyelmet szenteltek ezeknek a dolgoknak. Sorra kapom a kérvényeket, ame­lyek így kezdődnek: „Mint már 1996-ben, 1997-ben és 1998-ban is kérelmeztük...". Úgy hallom, az idei költségvetés a tavalyi év szint­jén lesz, miközben az energiaárak emelkednek. Az iskoláknak, óvo­dáknak épp az energiaköltségek je­lentenek megoldhatadan gondot, 7 millióra rúg a tavalyi tartozásuk. És akkor még nem beszéltünk az épületek állagáról. Ez országos probléma, és jó lenne, ha a tárca tenne már valamit, mert sok iskola­épület néhány éven belül teljesen tönkremegy. Járásunkban két új is­kola épül, Diószegen és Szereden. Az építkezés a pénzhiány következ­tében évek óta húzódik, és a költsé­gek egyre emelkednek. Az oktatási miniszter a jövő tan­évet a legkritikusabbnak minősí­tette, a gödör aljának. Tudott er­ről, amikor elvállalta ezt a posz­tot? A kormány a múlt év végén első­rendű feladatai közé sorolta az ok­tatás feltételeinek javítását. Abban reménykedtem, hogy ezt komo­lyan gondolja, és tesz is valamit ennek érdekében. Jelentene megoldást, ha az ön­kormányzatok alá kerülnének az iskolák? Szilárd meggyőződésem, hogy igen, persze, megfelelő anyagi fe­dezettel. Az önkormányzatok már most is sokat átvállalnak abból, ami pedig a fenntartó kötelessége lenne; a festést, a javításokat. De gyakran felteszik a kérdést: miért tegyük, ha nem a miénk, ha csak arra vagyunk jók, hogy pénzt ad­junk, de nincs beleszólásunk sem­mibe? Ha az övék lenne, biztos, hogy többet fektetnének az isko­lákba, mint az állam jelenleg. Kér­dés, mit tervez a kormányzat; de­koncentrációt vagy decentralizáci­ót? Én az utóbbi híve vagyok, hosz­szú távon csak ez jelenthet megol­dást. Minden erőmmel támogatom az iskolák jogalanyiságának meg­szerzését. Így jobban tudnak gaz­dálkodni, helyben dönthetik el a prioritásokat. Jelenleg járásunk­ban csupán négy - köztük két ma­gyar - önálló jogalanyiságé iskola működik. A csaknem ötven iskolá­ból harminc teljes szervezettségű, ebből tíz magyar nyelvű. Milyen súlya van ajárási hivata­lon belül az oktatási osztálynak? Jelenleg csupán a módszertan és a tanfelügyelőség tartozik hozzánk. A pénzügyek a pénzügyi osztály­hoz, a nagyobb beruházások a bel­ső üzemeltetési osztályhoz, a bé­rek, a személyzeti ügyek a szerve­zési osztályhoz tartoznak. Ön befolyásolhatja a pénzügyi osztály döntéseit? Befolyásolhatom, de végső soron, ha kenyértörésre kerül sor, a pénz­ügyi osztály vezetője mondja ki a döntő szót. Az iskolák finanszíro­zásával foglalkozó alosztály ugyan­is a pénzügyi osztályhoz tartozik. Nem tartom szerencsésnek ezt a megoldást, mert így mi csak továb­bítjuk az iskolák kérelmeit, de eb­ben sincs rendszer. Az iskolák sok­szor nem tudják, kihez fordulja­nak. Megtörtént, hogy egy igazga­tó elküldte a felmondását, és én há­rom hétig nem tudtam róla, mert a szervezési osztály egyik részlegén feküdt a levél. Pedig az iskolák raj­tunk, az oktatási osztályon kérik számon ügyeik intézését, azokét is, amelyek nem közvetlenül nálunk intéződnek. Amennyiben az okta­tási osztályok megmaradnak jelen­legi formájukban, meg kellene erő­síteni a hatáskörüket, hogy való­ban itt és ne más osztályon mond­ják ki a végső döntést az iskolákat érintő ügyekben. Úgy hallottam, akadnak kerületi és járási hivatalok, ahol nem örülnek annak, hogy a közeljö­vőben esedékes törvénymódosí­tás révén ismét beleszólása len­ne az iskolatanácsnak az igazga­tóválasztásba. Nagyon örülnék, ha az iskolataná­csok visszanyernék kompetenciái­kat. A probléma csupán az, hogyan, kik hozzák létre ezeket a tanácso­kat, és mennyire küszöbölhető ld a befolyásolhatóságuk. Az is kérdés, hogy amennyiben elégedetlenek az iskola igazgatójával, lesz-e módjuk rábírni az illetékeseket a leváltásá­ra? Ráadásul sokszor a szülők nem kívánnak a kényes ügyekben dönte­ni, attól tartva, hogy ezzel a gyere­keiknek ártanának. Olvastam a pályázatát, amely­nek köszönhetően elnyerte je­lenlegi posztját. Ebben a szabad­időközpontok mint a fiatalkorú búnözés és kábítószerfogyasztás megelőzésének hatékony eszkö­zei szerepelnek. Van pénz a mű­ködtetésükre? Sajnos, nincs. Eredetileg úgy gon­doltam, hogy az önkormányzatok­kal közösen kidolgoznánk egy programot, és létrehoznánk egy alapot, amelyből pénzelni lehetne ezt a tevékenységet. De a városi képviselőtesület tagjaként tudom, hogy az önkormányzatoknak sincs pénzük. Mégsem adom fel, dol­gozni fogok azon, hogy fokozato­san megvalósuljon ez a terv. Nem okoz frusztációt ez a hely­zet? Jó elképzelései vannak, de lépten-nyomon kénytelen ta­pasztalni, hogy a pénzhiány mi­att nem tudja őket megvalósíta­ni. Egyáltalán: mit tehet? Tenni sok mindent lehet és kell is. Sok mindent helyre kell hozni. Az előző négy év politikája alaposan rányomta a bélyegét az iskolákra. Főleg a magyar nyelvűekre, ami a tanulók létszámán is megmutatko­zik. Elsősorban a félelmet kell fel­oldani. Szabolcsi Bence: „Händel szimbóluma a XVIII. századi nemzedék példátlan életerejének és nagyságának" A barokk zeneiség utolsó hegycsúcsa MTI-PANORÁMA Április 14-én 240 esztendeje, hogy Londonban 74 éves korában el­hunyt Georg Friedrich ITándel né­met zeneszerző. Apja ellenezte, hogy zenei pályára lépjen, Szász­Weissenfels hercege azonban, mi­után egyszer fültanúja volt az ifjú Händel orgonajátékának, taníttat­ta egy ismert hallei orgonistánál. 1702-ben beiratkozott a hallei egyetem jogi karára, ám hamaro­san a dóm és a kastély-templom orgonistája lett. Próbaévének letelte után Ham­burgba ment, ahol már 1678 óta operatársulat működött, és Keiser igazgató felvette őt az opera zene­karába. Hamburg számára Händel három német operát komponált olasz betétekkel (Almira, Nero, Florindo und Daphne). Mind a ba­rokk, mind a ldasszikus operát né­metek vitték tökélyre, Händel Lon­donban, Mozart pedig Bécsben, ám a kor zenei kultúrájának meg­felelően természetesen ők is "olasz" operát komponáltak - álla­pítja meg a nemrég elhunyt neves zenetörténész, Paul Henry Lang. Händel valószínűleg 1706-ban Itá­liába utazott, ahol ragyogó fogad­tatásban részesült - éveket töltött Ruspoli márki szolgálatában, an­nak vignanellói birtokán. 1707­1708-ban több mint ötven művet komponált: 48 világi és három egyházi kantátát, valamint egy oratóriumot. 1709-ben az opera akkori fellegvárában, Velencében mutatták be Agrippina című víg­operáját. Németországba vissza­térve Händel 1710-ben hannoveri udvari karmester volt, majd még abban az évben Londonba utazott. 1711-ben a Queen's Theatre-ban (Haymarket) nagy sikert aratott Rinaldo című operájával, amelyet számos más dalmű követett. Ugyancsak nagy sikert aratott az utrechti béke megünneplésére komponált Te Deuma, amelyet a londoni Szent Pál katedrálisban mutattak be. Rá egy évre I. György néven az az egykori hannoveri vá­lasztófejedelem lett az új angol ki­rály, aki korábban Händel kenyér­Indulatos és goromba is tudott lenni. adó gazdája volt és nem a legjobb viszonyban váltak el egymástól. Az ő kegyeinek elnyerésére kompo­nálta a Vízizenét, máig egyik leg­népszerűbb művét. Az angol királyi zeneakadémia (Royal Academy of Music) megala­pításával (1719) új korszak kezdő­dött Händel életében. Európa leghí­resebb énekes virtuózainak szer­ződtetésével állandó olasz opera jött létre Londonban, amelynek színpadán egymás után csendültek fel kompozíciói. A társulat azonban 1728-ban gazdasági nehézségek miatt feloszlott és Händel riválisai konkurrens társulatot alapítottak, amelynek vezetője és komponistája később Hasse lett. Az operai hábo­rúság éveiben elhatározták, hogy meghívnak egy zeneszerzőt, aki áll­ja a versenyt Händellel. A választás Gluckra esett, aki azonban élete vé­géig Händel lelkes csodálója ma­radt. Ezt követően Händel előbb saját kontójára vezette a Covent Garden Theatre-t, majd 1738-ban megnyitotta a King's Theatre-beli operát, ahol még néhány bemuta­tóval próbálkozott. (Itt kerültek színre Saul, Izrael Egyiptomban cí­mű oratóriumai és Szent Cecília ódája is). Lang találóan állapította meg, hogy Händel oratóriumainak többségét színpadra lehet állítani ­mégpedig előnyükre! -, mert valódi zenedrámák, amelyek az operai já­tékszabályokat követik. Händel 40 operát írt. Míg ezeket az évek során egyre hűvösebben fogadta az angol közönség, addig összesen 22 oratóriuma mind na­gyobb tetszést aratott A leghíre­sebbet, a Messiást 24 nap alatt al­kotta. A Dettingeni Te Deum II. Györgynek a franciák fölött aratott győzelme alkalmából született, 1749-ben pedig, amikor London­ban népünnepélyen emlékeztek meg az aacheni békéről, Händel a Tűzijáték zenét komponálta. Kortársai szerint „természetes hajla­ma volt a tréfálkozáshoz és a jó­kedvhez. Modora és beszéde indu­latos, goromba és ellentmondást Élete végéig nem tanult meg rendesen angolul. nem tűrő, de nem barátságtalan és nem rosszindulatú. Legélénkebb in­dulatkitöréseiből és türelmeden megnyiladOTzásiból sem hiányzott a humor és vidámság, ami, tört angol­ságával, nagyon mulatságos volt". Késői éveiben Händel fokozatosan visszavonult a magánéletbe, jólle­het ifjú éveiben víg cimbora volt. Politikai vitákban nem vett részt. Rendkívül nagylelkű volt, különö­sen jótékony célú intézményekkel. Nem házasodott meg. Híres volt gurmand étvágyáról, az italt sem vetette meg. Könnyen dühbe gu­rult, de ugyanolyan gyorsan beis­merte azt is, ha nem volt igaza. Händel utolsó éveire megvakult. 1759 nagyszombatján halt meg, a londoni Westminster Abbey-ben temették el. Hagyatéka a királyi ház tulajdonából a British Museumba került.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents