Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-19 / 89. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 19. KOMMENTÁR Tavaszi bölényvadászat TÓTH MIHÁLY Szakmai szolidaritás okán szűnni nem akaró gyomorremegéssel számoltam: hányat kell még aludni a Mečiar-mozgalom közgyűlésének napjáig. Előre sejtettem, hogy mint már oly sokszor, ezúttal is kiderül: a választási kudarcért az újságírók felelősek. Mit ad isten, sejtésem beigazolódott. Pedig de törte magát Smolec kolléga, a Republika főszerkesztője! De riszálta a tollát Jerguš Ferko, hogy megérdemeltté tegye tagságát a tévétanácsban! Jaj, de agreszív tudott lenni a televízió Kapustája, ha meg-megesett, hogy azt kellett bizonyítani: a bronzzal befuttatott vas tömör színarany! Slobodníkról és Hofbauerról, a nemzeti grafománia két képviselőjéről már nem is szólva. Pedig köztük is volt tehetséges. Máig nem tudom például megmagyarázni, hogy Ferko kolléga, akiből nem hiányzott sem a műveltség, sem a tehetség, miért hagyta magát bezárni a pártlapiság bölényrezervátumának drótkerítése mögé. Ja, kérem, a birtokon belüliség nagy úr! Valamikor 1971-ben közölte volt velem e magvas gondolatot egy kollégám, aki öt perc alatt eldöntötte a dilemmát, agresszió volt-e, ami hatvannyolc augusztusában történt, vagy az örök barátság megnyilvánulása. Birtokon belül maradt. Igen ám, de más volt a helyzet harminc éve, és egészen más most. Akkor minden a pártlapcsinálásra kényszerített, most pedig már valóban csak azok hajlamosak pártlapot írni és szerkeszteni, akik rezervátumban érzik magukat kellemesen. A mozgalom választási kudarcának elemzői annál azért értelmesebbek, semhogy kijelentenék: a privatizálás módszerének elhibázása idézte elő a vereséget. Ha a titkosszolgálati Lexát hibáztatnák, még nagyobb hibát követnének el, hiszen Lexa olyan „cigányprímás" volt, akivel maga Mečiar húzatta a nótát. Maradtak tehát az újságírók. Most rajtuk verik el a port. Csak nem elemezhető ki a szűkszavú közleményből, hogy azt vetik-e a szemükre, hogy túlságosan európainak találtattak, vagy ellenkezőleg, azt, hogy nem voltak eléggé korszerűek. A kudarc elemzőinek abban igazuk van, hogy a külföldön való tájékozódás intenzitása gyenge pontja volt a mozgalom működésének. Ha alaposan tanulmányozzák a lengyelországi, csehországi és magyarországi helyzetet, észre kellett volna venniük, hogy amely párt pártlap segítségével próbálta az elmúlt tíz év alatt elbájolni a választókat, az végül nagyot bukott. Az sem segített sem a párton, sem a párt lapján, hogy a sajtó vezető figuráit képviselőséggel, sajtóbizottsági tagsággal (hogy úgy mondjam) szinekúrálták. A Republika attól (is) vált az ország két sajtóbeli bölényrezervátuma egyikévé, hogy Smolec képviselő, Ferko pedig sajtóbizottsági tag lett. Most keresik a bűnbakokat - megkezdődött a tavaszi bölényvadászat. JEGYZET Fejtörés a fogdában MADI GÉZA Nem lehet az események véletlen egybeesésének tekinteni, hogy Vladimír Mečiar visszatérésével egy időben megint eldurvult a helyzet Szlovákiában. Legutóbb akkor voltak a mostanihoz hasonló viszonyok, amikor fénykora csúcsán egyensúlyozott az egykori miniszterelnök. Csak meg kellett jelennie a porondon, és már szinte nem múlt el nap anélkül, hogy ne szereztünk volna tudomást valamilyen - szerencsére csak készülő - erőszakos cselekményről. Amióta az ellenzék az első szlovákiai politikai gyilkossággá kiáltotta kí Ján Ducký megölését, divatba jött az alattomos bűncselekmények eme válfajának emlegetése. A hét közepén derült ki, valakik Mikuláš Dzurinda kormányfő és Ladislav Pittner belügyminiszter életének kioltását tervezték - persze politikai okokból. Nem telt el 24 óra sem, mikor jött az újabb hír: támadás készül Vladimír Mečiar ellen. Jobban mondva: provokáció. Illetve még jobban mondva: álmerénylet. Azaz nem támadás, hanem hamis támadás. Ami nem is merénylet, hanem... Hanem csak olyan akció, amelynek révén a DSZM elnöke megint előtérbe kerül. Lövöldözni vagy robbantani is akartak az álmerénylők, hogy még színesebbzajosabb legyen a bumeráng visszatérése. Legyen bár szó „valódi" gyilkosság eltervezéséről vagy álakcióról, a szervezők állítólag egy helyről származnak: az Ivan Lexa által létrehozott, úgynevezett párhuzamos titkosszolgálat berkeiből. Úgy tűnik, a csütörtökön este vizsgálati fogságba helyezett egykori SZISZ-igazgató nem tétlenkedett az utóbbi időben. Mialatt a parlament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottsága arról tárgyalt, miért is nem szabad hűvösre tenni, ő diverzáns akciókon törte a fejét. És nem válogatott: mindegy volt neki, hogy embereit „igazi" vagy álfeladatokkal bízza meg. Ezentúl a fogdában csak azon gondolkodhat, mikor és hol rontotta el Mečiar „imidzsének" ápolását. lÉTJ^ Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311),-kultúra-(58238313), Urbán Gabriella-panoráma-(58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341,58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Allamfőjelölt kampánygyűlés után (Peter Gossányi rajza) Reform: az államfőválasztásig elnapolva, avagy nincs megállás a lejtőn? Szőnyeg alá söpörték a pénzügyi gondokat Amint az várható volt, a kormány nem talált megoldást a költségvetési kockázatok csökkentésére. TUBA LAJOS A kilátásba helyezett intézkedések - mint például az útadó, az üzemanyagárak és az illetékek emelése - a lényeges kérdések közül semmit sem oldanak meg. Mindössze arra valók, hogy tovább rontsák a közhangulatot. Ez érvényes azokra is, akik még mindig reménykednek abban, hogy a tavaly ősszel hatalomra került kormány képes lesz megakadályozni a gazdaság összeomlását. A politikusoknak bízniuk kellene abban, hogy azok, akik a felemelkedés jegyében képesek elviselni a megszorításokat is, többen vannak, mint a „rövidlátóbbak". Az ország déli részén járva a magyar, az északi régiókat felkeresve pedig a lengyel példára hivatkozva mindezt valós példával is alátámaszthatnák. Az utolsó horizont az államfőválasztás, az eseményEzután a kormány vagy alapvetően változtat eddigi gyakorlatán... hez kötődő politikai-taktikai megfontolások. Ezután a kormány vagy alapvetően változtat eddigi gyakorlatán, vagy kézzelfogható közelségbe kerülnek az idő előtti parlamenti választások. A fokmérő pedig annak a gazdaságpolitikai felfogáskülönbségnek a rendezése lesz, amelyet a múlt héten egyszeOLVASÓI LEVÉL Miért alszik az értelmiség? A szlovákiai magyarság értelmisége már sokszor került az ellehetetlenítés vagy a lehetőség szorításába. Századunk kilencvenes éveinek elején, majd később is találkozókkal próbált reagálni a politikai és társadalmi kihívásokra. Mivel minden ilyen találkozón részt vettem - s gondosan jegyzeteltem is -, úgy látom, minden fontos, időszerű probléma helyet kapott az rűen szőnyeg alá söpörtek. Ehelyett kaptunk olyan, nehezen megfogható és inkább csak szónoki fogások szintjén mozgó ötleteket, mint a szociális támogatási rendszer átszervezése és az államapparátus 20 ezer fővel történő csökkentése. Ezek ugyanis mind olyan jellegű feladatok, amelyekről a velük érvelő politikusok is tudják, hogy az idei költségvetést már nem képesek érdemben befolyásolni. A rugalmas politikai döntéshozásra azért is szükség lenne, mert a különféle határozatokat megvalósító jogszabályváltozások egyébként is sokáig bolyonganak az apparátusi ügyintézés labirintusában. Elkészült például a nagyprivatizációs törvény régóta várt módosítása. Ennek értelmében törvénysértés esetén a Nemzeti Vagyonalap akár 10 év múlva is érvényteleníthetne privatizációs döntést, illetve bárki hozzáférhetne a magánosítók adataihoz. Több hónapig tartó előkészítés után a módosítási javaslat a múlt héten került a kormány legiszlatív tanácsa elé. De a testület nem hagyta jóvá, és semmit sem tudni arról, mikor foglalkozik vele legközelebb. A törvényelőkészítő tanács asztalán napjainkban közel harminc, nagyon fontos anyag fekszik, és egyáltalán nincs jele annak, hogy az illetékes miniszterelnök-helyettes valamiféleképpen gyorsítani igyekezne a javaslatok feldolgozását. Szép tervekből azonban továbbra sincs hiány: a múlt héten például Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter azt helyezte kilátásba, hogy jövőre akár csökkenhetnek is a vállalkozók adóterhei. Ennek feltétele előadásokban és a felszólalásokban. A lévai találkozókon a szlovákiai magyar pártokat próbálta egy akolba terelni a fórum, de sok szó esett - természetesen - az oktatásról, kultúráról és egyéb sajátos nemzetiségi kérdésről. A csölösztői sereglések főleg azt vizsgálták, hogyan lehet védekezni a mečiarizmus magyarellenes gépezete ellen. A témák és az előadások az erőfelmérés szándékát sugallták. Az első csölösztői találkozón született az a szándéknyilatkozat, hogy a fórum intézményes formát kapjon, így alakult meg 1997. április 19én Ipolyságon a Szlovákiai Maazonban az adórendszer hatékonyságánakjavítása. A rendszer rossz működése oda vezetett, hogy 1995-ben az adóbevételek még a bruttó hazai össztermék 27 százalékát tették ki, viszont tavalyra ez az arány 22 százalékra csökkent. Egy másik nyilatkozatában azonban a pénzügyminiszter a természetes monopóliumok és a személygépkocsi-használat megadóztatásáról beszélt, megtetézve ezt az üzemanyag és a dohány forgalmi adójának emelésével, illetve valamiféle vagyonadó bevezetésével. ... külön-külön is konfliktusforrás és gazdaságpolitikai sarokkő. Az említett dolgok közül mindegyik külön-külön is konfliktusforrás és gazdaságpolitikai sarokkő. Ezért kérdéses, hogyan lesz képes ilyen kaliberű problémákat kezelni egy olyan kormánykoalíció, amely még az összeomlófélben levő költségvetésével sem tud mit kezdeni. Ehhez járulnak még azok a legiszlatív jellegű kérések, amelyeket a múlt héten a pénzintézetek szövetsége vázolt fel. Azt ugyanis ma már mindenki fújja, hogy tavaly még inkább elmélyült a bankszektor válsága, de nem túl biztató, hogy fél évvel a kormányváltás után még mindig ott járunk, hogy csak írjuk a változtatásra megérett jogszabályok listáját. Márpedig a pénzintézeteknek abban igazuk van, hogy amíg nincs rendben ez a szektor, addig a vállalati szerkezetátalkítás is legfeljebb szónoki fordulat marad. gyar Értelmiség Fóruma. Az alakuló ülés résztvevői jóváhagyták a fórum alapszabályát, illetve nyilatkozatot fogadtak el. Ebből idézek: „A független és pártsemleges Szlovákiai Magyar Értelmiség Fóruma az ország magyar értelmiségét összefogva, az egyenrangúság elve alapján óhajtja kiépíteni mind hazai, mind nemzetközi kapcsolatait a politikai szervezetekkel és társadalmi intézményekkel." Ennél a gondolatnak a szellemében kellene mozgósítani értelmiségünket most, amikor valamelyest tágult közösségünk mozgástere. A demokratikusabb légkör TALLÓZÓ EL PAIS Igor Ivanov orosz külügyminiszter szerint a NATO már a szárazföldi erők telepítését tervezi Koszovóban. Erről egyelőre azért nem esik szó nyilvánosan, mert nem akarják felizgatni a közvéleményt - jelentette ki a spanyol lapnak. Az orosz diplomácia vezetője elmondta, Moszkva gyűjti a bizonyítékokat a NATO-akció terveiről. Az egykori madridi nagykövet kifejtette: napról napra rosszabbodó helyzetről van szó. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szárazföldi akciónak sok áldozata lenne, még a támadók között is. Ivanov megerősítette: Moszkva kész a megfelelő válaszra, beleértve a katonai lépéseket is, ha a helyzet tovább romlik, és Oroszország biztonsága veszélybe kerül. IHEWASHJNGTON POST A lap Post Dél-Koszovóban járt munkatársa nem sok jelét tapasztalta annak, hogy a NATO légi csapásai nyomán jelentős mértékben meggyengült volna a tartományban állomásozó jugoszláv fegyveres erők ütőképessége. Michael Dobbs szerint a jugoszláv haderő alaposan „befészkelte" és jól álcázza magát: harckocsik ágyúcsöve meredt elő szénakazlak alól, a katonák és a különleges rendőrség alakulatai egy tucat főnél nagyobb létszámú csoportokban nem mutatkoznak, állig felfegyverzett osztagok rendszámtábla nélküli polgári autókban járőröznek. A szerb erők az erdőkben, megkülönböztető jelet nem viselő épületekben húzzák meg magukat, illetve a civil lakosság között vegyülnek el. A NATO légifölénye túlnyomónak mondható, a földön a szerbek a helyzet urai. Az újságírók autói jórészt kihalt falvakon haladtak keresztül, kevés nyoma látható a szerb tüzérség rombolásának, Prizren városa például nagyrészt érintetlen maradt. Dobbs nem látta megerősítve azt a NATO-állítást, hogy a légi csapásokkal sikerült jelentősen csökkenteni a koszovói szerb fegyveres erők elnyomó gépezetének alkalmazhatóságát. ZIAUA Magyar származású honfitársaink teljesen normális emberek, semmi sem támasztja alá azt a vélekedést, hogy a romániai magyarok irredenták volnának, identitási rögeszméik lennének, etnikai természetű félelmek gyötörnék őket, vagy kulturális konfliktusokra hajlanának - szögezte le Adrian Severin volt román külügyminiszter. A román politikus a bukaresti napilapban a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem mellett működő etnikumközi kutatóközpont erdélyi felmérésének eredményeit értékelve egyebek között rámutatott, a romániai magyarokban nagyobb a bizalom az állami intézmények iránt, mint a többségi románságban. Severin így zárta elemzését: „Egy indokolatlan történelmi bizonytalanság a felfokozott, tipikusan latin vitatkozó szellemmel párosulva azt eredményezi, hogy a románok kisebbségiekként viselkednek, míg a kisebbségieknek inkább többségi reakcióik vannak. Amíg ez az aberráció meg nem szűnik, az ország haladását fenyegető fő veszély maguk a románok és nem az etnikai kisebbségek felől fenyeget". csak lehetőségeket teremtett, speciális problémáink egyáltalán nem oldódtak meg. Még mindig nem született meg a kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvény, még nem orvosolták teljes mértékben a mečiarizmus idején a szlovákiai magyar értelmiség (főleg pedagógusok) ellen elkövetett sérelmeket, iskoláink helyzete nem javult, kulturális életünk romokban hever. Úgy gondolom, akad még tennivaló. Akkor miért ez a passzivitás? Vagy valóban alszik az értelmiségi tábor - meg a fóruma is?! Korpás Pál Ipolyság