Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-17 / 88. szám, szombat

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 1156. Az Egyesült Államok költségei Washington. A Fehér Ház közölte a törvényhozókkal, hogy előreláthatólag 5,9 milliárd dollár rendkívüli kiadási felhatalmazást kér majd a Jugoszlávia elleni NATO-műveletben való amerikai részvétel finanszírozására, illetve a koszovói albán menekültek megsegítésére. A védelmi minisztériumnak 5,45 milliárd, a külügyminisztériumnak és a segélyezést lebonyolító Nemzetközi Fejlesztési Hivatalnak pedig együttesen csaknem félmilliárd dollár jutna az öszszegből. (MTI) Észak-Korea atombombái Tokió. Észak-Korea legalább öt atombombát készített eddig orosz és pakisztáni segítséggel - idézte tegnap egy japán lap a phenjani vezetés egyik Dél-Koreába szökött tagját. Észak-Korea „teljes mértékben képes atomfegyverek, rakéták és műholdak gyártására" - mondta Kim Duk Hong a Szánkéi című • konzervatív j apán lapnak adott interjújában. Kim a közeli munkatársa volt Hvang Dzsang Jopnak, az észak-koreai párt titkárának és főideológusának, akivel együtt szöktek el az országból két éwel ezelőtt. Kim szerint Phenjan a hatvanas években szovjet műszaki és tudományos segítséggel kezdett atomfegyvereket kifejleszteni. (MTI) Soros György legújabb terve Washington. Soros György magyar származású amerikai pénzember csütörtökön közölte: az elkövetkező három év során 15 millió dollárt kíván költeni a gyógyászat „lezüllésének" megfékezésére. A tevékenységi programmal, amely azt a nevet kapta, hogy „Az Orvoslás = Hivatás", az egészségügyi kérdésköröket egyre jobban, sőt példátlan mértékben átható profitszemlélet ellen kíván küzdeni. A program lényege, hogy egészségügyi szolgáltatást nyújtó, illetve igénybe vevő szervezeteket kíván összehozni közös munkacsoportokba, amelyek hozzájárulhatnának az egészségügyi ellátás minőségének figyelemmel kíséréséhez, illetve emeléséhez. (MTI) Szemtanúk szerint Ibrahim Rugova tegnap ismét belgrádi vezetőkkel tárgyalt Jugoszláv vélemény az eddigi béketervekről Soros György (Archívum) Tüntetés Bhutto mellett Lahor. Benazir Bhutto volt pakisztáni miniszterelnök több ezer híve tartott tegnap békés tüntetést Lahorban. A menet végigvonult az indiai határ közelében fekvő pakisztáni város utcáin, és támogatásáról biztosította a távollétében elítélt exkormányfőt, az ellenzék vezérét. Benazir Bhuttót és férjét korrupció vádjával öt év börtönre és 8,6 millió dollár pénzbírságra ítélték csütörtökön. Bhutto asszonyt a közügyektől is eltiltották. (MTI) Árpádházi szent avatása Vatikánváros. A pápa júniusi lengyelországi látogatása alkalmával a szentek sorába emeli Boldog Kingát (Kunigundát), Árpádházi Szent Margit és Boldog Jolán testvérnénjét. A katolikus egyházfő június 16-án az ószandeci klarissza kolostor előtti téren kanonizálja a sokak által már eddig is szentként emlegetett Kingát, akinek imádsága a legenda szerint megmentette Lengyelországot a tatárdúlástól, irgalmassága pedig csodákat művelt a szegény- és beteggondozás terén. (MTI) HÍRHÁTTÉR Északír rendezés Hétfőtől Tony Blairrel London. Tony Blair brit miniszterelnök személyes részvételével hétfőtől Londonban folytatódnak az északír békemegállapodás megvalósításáról, a belfasti kormány felállításáról folyó pártközi tárgyalások - vált ismertté tegnap Londonban. Tony Blair és Bertie Ahem ír kormányfő csütörtöki esti londoni tárgyalásaikon sajnálattal állapították meg, hogy egy lépést sem közeledtek a tartományi nemzetgyűlés pártjainak álláspontjai a fegyveres csoportok leszerelésének megkezdése kérdésében, amely hónapok óta akadályozza az ulsteri végrehajtó testület felállítását. Hiába tárgyalt a húsvét előtti héten több napon át Belfastban a nemzetgyűlési pártokkal a brit és az ír kormányfő személyesen, többségük végül is elutasította a két héttel ezelőtti brit-ír kormányfői nyilatkozatot és a kompromiszszumos lehetőséget a kormány létrejöttére. A közös nyilatkozattal „nem sikerült megteremteni az alapot ahhoz, hogy a nagypénteki egyezség szellemében konszenzus alapján létrehozható legyen a tartományi kormány. Bármilyen bonyolult problémákkal nézünk is szembe, folytatni kell az erőfeszítéseket" - hangoztatta Bertie Ahern. (MTI) Csapások éjjel-nappal Belgrád/Pristina/Mons. A jugoszláv hatóságok tegnapra gyásznapot hirdettek azon áldozatok emlékére, akik a hét közepén egy koszovói gépkocsioszlop elleni NATOcsapás során vesztették életüket. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb/Belgrád. Jugoszlávia csak olyan országok által kidolgozott koszovói béketervek tanulmányozására hajlandó, amelyek nem vesznek részt a Belgrád ellen indított NATO-támadásban - jelentette be a jugoszláv külügyminisztérium szóvivője. Nebojsza Vujovics ezzel gyakorlatilag elutasította azt a német béketervet, amelyet a NATO tagországai és Viktor Csernomirgyin koszovói kérdésekkel foglalkozó orosz megbízott is üdvözölt már. A belgrádi szóvivő megismételte, hogy országa semmiféle formájú külföldi katonai erő Koszovóba telepítését nem fogadja el. Azt mondta, hogy Belgrád csak a civil (külföldi koszovói) jelenlét lehetőségének megvizsgálására áll készen. Hozzáfűzte, hogy Belgrád szerint mindennek az előfeltétele az, hogy a NATO szüntesse be a Jugoszlávia elleni támadást. Mint arról már beszámoltunk, a NATO légiereje szerdán egy konvojra mért csapást, amelyben a katonai járművek között koszovói albán menekülteket szállító gépkocsik is voltak. Jugoszláv közlés szerint 75 személy életét vesztette és több tucatnyian megsebesültek. Az eset miatt Belgrád csütörtökön kérte a Biztonsági Tanács összehívását. Közben Ibrahim Rugova mérsékelt koszovói albán vezető tegnap Belgrádban találkozott Milan Milutinovics szerb elnökkel és Nikola Szainovics jugoszláv kormányfőhelyettessel - közölte a Reuters szemtanúkra hivatkozva. Azt is közölte, hogy a Sky brit tévéállomás egyik tudósítója jelen lehetett, amikor a koszovói albán „elnök" a Belgrád szívében álló szerb elnöki palotában délelőtt találkozott a két említett politikussal. Rugova kimerültnek, de egészségesnek tűnt a tudósító szerint, aki néhány szót válthatott is az albán vezetővel. Tegnap délelőtt hét erős robbanás hallatszott Koszovó székvárosában, a detonációk irányából ítélve az atlanti szövetség Pristinán kívüli célpontokra mért csapást. Andrea Angeli, az EBESZ tiranai szóvivője közölte: tegnap reggel ismét élénk gránáttűz hallatszott az Albánia északi részén, a jugoszláv határ közelében fekvő Tropoja körzetéből. Helyszíni jelentések szerint a jugoszláv hadsereg egész héten aknákkal lőtte a térséget. Visszatérve a tegnapra virradó éjszaka eseményeire: a NATO-légicsapások Belgrádra, Pancsovára és Újvidékre összpontosultak. Az Észak-atlanti Szövetség repülőgépei először lőtték Szabadkát és Paracint. Szerb források szerint hét ember sebesült meg az éjszakai támadásokban, használhatatlanná vált a Szendrőt és Kovint összekötő Duna-híd. Ajugoszláv fővárosban fél 7 után ért Folyamatosan melegen tartott konfliktus Útravaló már van. A Szkopje melletti Sztenkovacs menekülttáborból anya és lánya Németországba indul. (TA SR/EPA) véget a csütörtökön este elrendelt légiriadó. A NATO repülőgépei ismételten lőtték a belgrádi városközponttól 8 kilométerre délre fekvő Rakovica negyedet. Pancsován a NATO-gépek az éjszaka folyamán háromszor támadták a kőolajfinomítót, s három rakéta csapódott be a Petrohemija gyárba és egy műtrágyagyártó üzembe. Újabb csapás érte az Újvidék melletti kőolajfinomítót is. A NATO-gépek először támadták a fővárostól 150 kilométerre délre lévő Paracint, ahol legkevesebb három rakéta csapódott be egy boszniai és horvátországi szerbeknek otthont adó menekülttáborba. A NATO egyik illetékese azonban ezt határozottan cáfolta. Szerinte a szövetség katonai repülőgépei egy lőszerraktárat és egy rádiós átjátszó állomást támadtak a körzetben. Az oroszok szerint küszöbön áll a szárazföldi hadmüvelet Napi 150 akció Avianóból HIROSSZEFOGLALONK Róma. A NATO repülőgépei napi átlagban 150 küldetést hajtanak végre az észak-olaszországi Aviano támaszpontjáról felszállva - közölte újságírókkal Kurt Grabey amerikai alezredes, a bázis „operatív támogatást" irányító parancsnoka. A légi csapások kezdete óta 60 és 130 között változik az egyegy nap Avianóból jugoszláviai bevetésre induló harci gépek száma. Egy gép azonban több különböző célú és profilú küldetést is végrehajthat - magyarázta Grabey. A Jugoszlávia elleni légi csapások egyik legjelentősebb bázisán jelenleg 140 katonai repülőgép állomásozik, de nem kizárt, hogy szükség esetén további harci gépek érkeznek. A támaszponton általában 2500-3000 katona állomásozik, de ezekben a hetekben több mint 4 ezerre nőtt a létszám. A légi „nagyüzem" fokozatos erősítése ellenére katonai és politikai szakértők úgy látják, lassan elkerülhetetlenné válik a szárazföldi hadművelet megkezdése is. Orosz diplomaták és katonák szerint ez 7-10 napon belül várható. Moszkva egyben azt is közölte: fokozni fogja erőfeszítéseit, hogy megakadályozza egy ilyen forgatókönyv bekövetkeztét, és mindent megtesz, hogy a válság politikai úton oldódjon meg. Egy orosz szakértő véleménye szerint, ha Belgrád néhány napon belül nem fogadja el a békés megoldást, akkor a NATO fokozni fogja a jugoszláv katonai és infrastrukturális potenciál megsemmisítésére irányuló törekvéseit. „Ebben az esetben a rombolás olyan szintet ér el, hogy a szövetségesek számára elfogadhatóvá válik egy Jugoszlávia elleni szárazföldi offenzíva kockázata is". Orosz-fehérorosz-jugoszláv unió A orosz duma támogatja MTI-TUDOSITAS Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóháza tegnap végleges formájában elfogadta azt a határozatát, amellyel támogatja Belgrád csatlakozási kérelmét az orosz-fehérorosz unióhoz. Az ajánlás értékű határozatot 293 képviselő támogatta, egy tartózkodás és 53 ellenszavazat mellett. A liberális Jabloko és az Otthonunk Oroszország Jelcin-párti mozgalom külön közleményben határolta el magát az unió bővítésének terveitől, arra figyelmeztetve: csak alapos mérlegelés után érdemes foglalkozni a jugoszláv kérelemmel, mert Oroszország nem sodródhat bele a balkáni háborúba. Az állami duma ugyanakkor tegnap egyhangúlag elfogadott határozatában a NATO-csapások környezeti veszélyeire hívta fel az európai parlamentek figyelmét, hangsúlyozva, hogy a bombázások súlyos ökológiai katasztrófával fenyegetik Európát. ONDREJCSÁK RÓBERT Újra megnőtt a feszültség a két ősi ellenfél, India és Pakisztán között: India sikeres rakétakísérletet hajtott végre, mire Pakisztán nyomban két rakétakísérlettel válaszolt. A két ország konfliktusának vallási háttere van, eredete évszázadokra nyúlik vissza. A szubkontinens ellenőrzéséért állandó harc folyt a helyi hindu királyságok és a külső muzulmán hódítók között, egészen a brit hódítás kezdetéig. Azt követően együttesen elnyomóik ellen harcoltak, de a brit politika az oszd meg és uralkodj jelszót követve igyekezett megszilárdítani hatalmát. A második világháború után a meggyengült Nagy-Britannia nem volt képes fenntartani uralmát, ezért 1947-ben függetlenséget adott a korona ékkövének. Brit-Indiát vallási alapon két részre osztották: a hindu Indiára és a muzulmán Pakisztánra („tiszták országa"), amely két, egymástól ezerhétszáz kilométerre levő országrészből állt. A felosztás után mindkét országban jelentős vallási kisebbségek maradtak, Indiához került két muzulmán többségű terület, Dzsammu és Kasmír. Az ellentétek háborúig fajultak, melynek során a pakisztáni hadsereg megszállta a két tartomány egy részét. A probléma azóta sem oldódott meg, sőt Iszlámábád és Új-Delhi már több ízben háborúzott e területek miatt. Az 1971-es konfliktus során KeletPakisztán indiai segítséggel kikiáltotta függetlenségét, és Banglades néven önálló állam lett. A két szomszéd közötti viszonyt bonyolította, hogy a kelet-nyugati szembenállás idején az USA és a Szovjetunió is igyekezett kihasználni a helyzetet saját céljai elérésére. India Moszkva szövetségese lett, míg Pakisztánt az USA és Kína részesítette jelentős támogatásban. Pakisztán jelentősége az 1979-es afganisztáni szovjet intervenció és az iráni sahnak ugyanabban az évben bekövetkezett bukása után még inkább megnövekedett, Washington legjelentősebb támasza lett DélÁzsiában. A hidegháború lezárulása után az indiai-pakisztáni ellentétek továbbra is fennmaradtak, Dzsammu és Kasmír hovatartozásának kérdése is nyitott. India és Pakisztán fegyverkezése változatlan ütemben folytatódik, sőt 1998ban mindkét ország atomrobbantásokat hajtott végre. Ezzel a konfliktus túlnőtt a regionális határokon, és globálissá vált, hiszen a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása az első számú probléma Földünkön. A pakisztáni Sahin 1 rakéta csütörtöki kilövése (TA SR/ AP) Válogatott kifogások