Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-17 / 88. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 17. VENDEGKOMMENTAR Közvetlen népszavazás Képzeljünk el egy kisgyermeket, aki először áll a lábára, és meg­teszi első, még bizonytalan lépé­seit. Az egész család le van nyű­gözve, hiszen már-már úgy tűnt, valami baj van a lurkóval, semmi hajlandóságot nem mutatott ar­ra, hogy önállóan lépkedjen, s most egyszer csak elindult; A szülők büszkék, a gyereket a szomszédok is megcsodálják, de másnap megint csak üldögél, és így megy ez néhány héten ke­resztül. Ugyanilyen hatással van a politikai életre Vladimír Mečiar visszatérése. Amikor a társadalmat végre elkezdenék foglal­koztatni más dolgok is, mint a rablópriva­tizáció, a titkosszol­gálat visszaélései vagy a képviselők mentelmi joga, ami­kor már úgy tűnik, hogy a mečiarizmussal ez : után csak a történelemkönyvek­ben találkozunk, Mečiar újra itt van. Bár senki sem ad sok esélyt a volt kormányfőnek, mégis meg­változik az egész elnökválasztási kampány filozófiája. Rudolf Schuster hirtelen a nemzet meg­mentőjévé lép elő. Már senki sem fogja felemlegetni, hogy a kommunista párt központi bi­zottságának tagja volt, mint Eva Čobejová ahogy a kormánykoalíciós tár­gyalásokon alkalmazott vitatha­tó módszereit sem. Mečiar le­győzésére jó lesz nekünk már ő is. Mečiar néhány ellenzője ugyan örül annak, hogy az exkor­mányfő felvette a kesztyűt, újra csatába indul, mert ez az ő Wa­terlooja lehet. Utána már nem térhet vissza a politikába, és el­veszíti elnöki székét is a DSZM­ben. Ennek ellenére sajnálatos, hogy az első közvetlen elnökvá­lasztás nem a morá­lis, diplomáciai eré­nyekkel bíró, kariz­matikus jelöltek kivá­lasztásáról fog szólni. Mečiar visszatérése minimum fél évvel veti vissza az orszá­got. Az elnökválasz­tási kampányban háttérbe szorulnak a társadalom morális fejlődésével kapcso­latos témák (az ál­lamfőnek mindenek­előtt erkölcsi tekintélynek kelle­ne lennie). Ismét arról szava­zunk, amiről szeptemberben. Állhat-e vagy sem az állam élén olyan ember, aki sosem riadt vissza attól, hogy minden lehet­séges eszközzel megőrizze hatal­mát? Még merényletet is képes rendezni saját maga ellen. A szerző a Domino Fórum munkatársa. JEGYZET Az írástudók árulása SÓKI TIBOR A bumeráng mindig visszatér. Akárhányszor dobják el, mindig visz­szaszáll. Vagyis majdnem mindig. Szlovákiának is megvan a maga bumerángja. Vladimír Mečiart is kidobták már néhányszor, mégis mindig előbukkant a süllyesztőből. A legutóbb szerdán. Újra megje­lent a parlamentben, hogy Jozef Migaš házelnökkel találkozzék - ez­úttal mint köztársaságielnök-jelölt. Lett is nagy hajcihő az újságírók között. Szenzáció! Mečiar visszatért! Mintha ezt nem tudhattuk vol­na előre. Mindenki hanyatt-homlok rohant, hogy interjút készítsen a Vezérrel, vagy lefotózza, vagy legalább egy pillantást vessen rá. Hiá­ba, a nép Róma óta alig változott. Még mindig cirkusz kell neki. A sajtótól persze meg is kapja. Nem csoda hát, ha valaki észérvekkel hiába próbál népszerűséget szerezni. Juraj Švec vagy akárki más is lehet akármilyen művelt, okos ember, ki ismeri? Bezzeg azt a részeg fickót, aki tankba akart ülni, hogy menten lerombolja Budapestet, senkinek nem kell bemutatni. Hiába, a negatív reklám is reklám. Ezt a Nagy Bumeráng is tudja, nem csoda, hogy körbevigyorogta a fejét, miközben a kamerák előtt pózolt. Tudta, helyből megverte a többi jelöltet, hiszen az újságírók közül Vášáryovára, Schusterre meg a többi jelen levő elnökjelöltre senki sem volt kíváncsi. Nekik a Vezér kellett. Merthogy oly hosszú idő után tért vissza. Mintha nem tudták volna, hogy előre megrendezett színjátékról volt szó. Mečiar már ak­kor tudta, mikor és milyen módon fog visszatérni, amikor könnyes, nótás, primitív búcsút vett hűtlen népétől. A titkolózás, a DSZM je­löltje körüli gusztustalan huzavona, az utolsó pillanatban való meg­jelenés, mind a játék része volt. A sajtó meg bevette. így most a Bu­meráng a bajnok, aki megelégelte a törvénytelenségeket, s előbújt rejtekhelyéről. Ne csodálkozzunk, ha ezt majd sokan elhiszik. Elvég­re mit gondoljon az egyszeri ember, ha azt látja, hogy a sok okos, jól tájékozott újságíró mind a Főnök után lohol, és lesi minden szavát. Azt a néző nem tudhatja, hogy ők csak szenzációt keresnek, s köz­ben nem veszik észre, kit mivel támogatnak. A szenzációéhség nemegyszer vezetett már kellemetlen fejleményekhez. Sokat elárul­tak Magda Vášáryová szavai, aki látva az újságírók loholását megje­gyezte, remélem szép kampányt csinálnak majd Mečiar úrnak... Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság ­(58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella -panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262,58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1, 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakcia@voxnova.sk Elnök úr, a tiltakozó jegyzékünket nem tudtuk eljuttani az amerikai nagykövetségre, mert a futár kocsijából ki­fogyott a benzin. (Agócs Ernő karikatúrája) Kinek mellékes és kinek nem a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum Fóliások és fóliánsok Öregapámtól gyakran hallottam a tisztességben megőszült egyszeri cseléd­ember esetét. KORPÁS ÁRPÁD Történt, még az úri világ falujában, hogy szokásos tereferéjére, kártyá­zásra, miegymásra összejött a helyi tanult emberek szűk köre. A jegyző egy kicsit késett, ezért amikor be­toppant az udvarra, kérdi a cseléd­től, ugyan hol az intelligencia? Ön­érzetes emberünk nem akarta el­árulni, hogy nem érti a szót, ezért rövid töprengés után rávágta, hogy az istállóba'. Nagyapám azt már nem tudta megmondani, hogy az istállóból mit azonosított az öreg az intelligenciával. Csak remélni tudom, hogy nem a barmokat. Bár bizonyos szempontból ilyen eset­ben is igaza lenne. Az értelmiség az istenadta nép nagy részéhez ha­sonlóan keményen gürcöl. Képlete­sen szólva azt is mondhatnánk, hogy megélhetése érdekében túl az egészséges konyhakerti szinten a fóliában kellett és kell gyomlálgat­nia ahelyett, hogy fóliánsokkal bí­belődne. (A fóliáns a régi, vaskos könyvek megnevezése, azt meg, hogy a fólia micsoda, azt hiszem, elég sokan megtapasztalták szó szerint a saját bőrükön is.) Mind­azonáltal az értelmiségnek ez a ré­sze folyamatosan véleményt alkot a körülötte zajló eseményekről, a nagy és kis történelem jelen idejé­ről. Ennek csak örülhet a szemlélő­dő. A gond inkább az, miként jele­níthető meg ez a vélemény. A Ki ki­csoda Prágától Kassáig-féle megkö­zelítésmód, vagyis az érdemek po­zitivista felsorolása bio- és bibliografikus haszna mellett is élettelen. Nem fórum, mint aho­gyan az sem, hogy különféle kezde­ményezések anonim önvallomásra kívánnak bírni tanárt, mérnököt vagy másokat. Az ilyesmi tanulsá­gos lehet, ám mégiscsak monológ, az pedig csak azoknak a felelőtlen nyilvánosan monologizálóknak a számát növelné szlovenszkói ma­gyar köreinkben, akiket mindnyá­jan jól ismerünk lakossági fóru­mokról, választási kampányokból, máshonnan. Párbeszéd kell, a sü­keteké helyett a hallók és értők pár­beszéde. Ebből van koalíciós idő­inkben egyre kevesebb. Pontosab­ban az a baj, hogy a politika bűvkö­rébe szippantott néhány értelmisé­gi és a „sorkatonák" közötti távol­ság egyre nagyobbnak tűnik, mint­ha nem lenne szükség fórumra, például a Szlovákiai Magyar Értel­miségi Fórumra. Töprengjünk el azon, kinek mellőzendő és kinek mellőzhetetlen. Oszd meg és uralkodj! Mečiar ellenfelét a kormánypártok lökték be a ringbe Nem árulás - vezércsel CAÁL LÁSZLÓ Az állampolgárok egy része felhá­borodott amiatt, hogy Peter Kre­sánek képviselő aláírásával támo­gatta Ján Slota nemzeti vezér jelö­lését a közvetlen államfőválasztás­ra. Bevallom, első hallásra ugyan­így felháborodtam, amikor értesül­tem arról, hogy a keresztényde­mokrata képviselő egy másik kor­mánypárti társával együtt aláírta a jelölését támogató ívet. Az egykori pozsonyi főpolgármestert tisztessé­ges úriembernek ismertem, ezért nem tudtam, mit gondoljak hirte­len pálfordulásáról. Amikor azon­ban kiderült, hogy Vladimír Mečiar is indul a választáson, az mindjárt más fényben világította meg a dol­OLVASÓI LEVÉL Törzsi kötelékek A XX. század végén elég megemlí­teni a vérségi-törzsi rokonságot a különböző nacionalistáknak. A germán és szláv nacionalizmus primitív hangjai nem mostani ere­detűek, de nem is fognak egyha­mar elcsitulni. Miért is beszélünk erről a jelenségről most, e század­végi tavaszon? Azért, mert a civi­lizált világ az alapvető emberi jo­gok védelmében szállt síkra Ko­szovóban. Sajnos, itt nálunk, Szlovákiában létezik primitív na­gokat. A két kormánypárti képvise­lő nem áruló, talán csak egy sorso­láson húzták a rövidebb gyufaszá­lat. Mert az egész kormánykoalíció­nak érdeke, hogy Slota Mečiar el­lenfeleként induljon a választáson. Hiszen az országban sokan várják az annak idején könnyes szemmel, dalolva búcsúzú exkormányfő fel­támadását, s még mindig nagy a valószínűsége, hogy Schuster vagy Vášáryová mellett bejut a második körbe. És ki tudja, hogyan végződ­nék akkor a második kör?! Hiszen a demokratikus mamák, a privatizá­torok, meg a hálával tartozók mel­lett az összes nacionalista az önálló Szlovákia atyjára, a DSZM vezérére szavazna. Ha viszont az első körben Slota is indul, ő söpri be ezeket a cionalista réteg, élén Slota úrral. Ez a díszes társaság elfeledkezik arról, hogy a szláv törzsi kapcso­latok nem voltak annyira felhőtle­nek. A nagy szláv rokoni kapcsolatok­ban is voltak éppenséggel Isten­nek nem tetsző események. Ugyanis ezek a galamblelkületű szláv testvérek egymást kirabol­ták, halomra ölték, egymás asz­szonyait megerőszakolták. Ezek­ről a dicstelen eseményekről a Slota-féle társaság bölcsen hall­gat, de a legújabb kori esemé­nyekről is. 1991 júniusában a Ju­goszláv Néphadsereg megtámad­ta a testvéri Szlovéniát, 1991 júli­usában megszállta a testvéri Hor­szavazatokat, így Mečiarnak kisebb az esélye a második fordulóra. Ezért hasznos a kormánykoalíció­nak Slota jelölése, de nyíltan azért mégsem állhattak ki mellette. Ta­lán sorsot vethettek, ki legyen az a két „áruló", aki Mečiar ellenfelét belöki a ringbe. Ezért tévedés, hogy Kresánek ilyen jelöltet szeretne lát­ni a Szlovák Köztársaság első embe­reként. Erre maga a képviselő cáfolt rá, amikor elmondta, kizárólag a sportszerűség kedvéért kívánta, hogy több jelölt induljon, de nem tudja elképzelni, hogy a nacionalis­ta Slota legyen az államfő. Néha ta­lán megbocsátható „a cél szentesíti az eszközt" elve. Nemcsak a régi ró­maiaknál volt érvényes a jelszó: „Oszd meg és uralkodj!". vátország egyharmadát. Ezek az urak akkor hallgattak, de akkor is, amikor Boszniában népirtást hajtottak végre a szerb testvérek, és 2 millió embert tettek földön­futóvá. Hallgatnak a srebrenicai véreng­zésekről, amikor halomra gyilkol­tak gyerekeket, nőket és aggas­tyánokat. A muzulmán nőket megbecstelenítették, nyilván az­zal a hátsó gondolattal tették ezt ezek a daliás, kemény, szerb, hor­vát legények, hogy amit a puska­golyóik nem intéznek el, azt majd elintézik a muzulmán vallás tör­vényei. A Zsolna környéki mélyszlovákok arról is hallgatnak, hogy a déli TALLÓZÓ SME Az SZTV épületének 28. emeletén összeterelt, feleslegesnek nyilvání­tott szerkesztők közül nyolc április végéig távozik a tv-ből. A Szlovák Televízió kereskedelmi igazgatója, Ľuboš Jariabka a lapnak elmondta: a munkakörükből felmentettek háromhónapos felmondási ideje a hónap végén lejár. Mindössze két dolgozó ügye van még függőben. Egyikük Igor Kubiš, az SZTV volt igazgatója, aki május 15-ig 3 éves fiával van gyermekgondozási sza­badságon, Jozef Fuchs pedig be­tegállományba került. Január 4-e, vagyis az elkülönítés kezdete óta a szerkesztők elfogadhatatlan körül­ményekre és emberi jogaik korláto­zására panaszkodtak. A. Nagy László, a parlament emberi jogi bi­zottságának elnöke azonban úgy véli, az esetből a DSZM képviselői csak politikai tőkét akartak ková­csolni. Jariabka szerint a tiltakozás alábbhagyott, mihelyt több intéz­mény is leszögezte: szó sincs korlá­tozásról. Az SZTV-ben meghonosí­tott elkülönítést egyébként már az államigazgatásban is alkalmazták. Rozsnyón a kerületi hivatal fölösle­ges dolgozói jutottak erre a sorsra. EL PAIS „Magyarország tudatában van a ko­szovói háborúval kapcsolatos kü­lönleges helyzetének, mivel az or­szág határos Jugoszláviával és mi­vel jelentős magyar kisebbség él a Vajdaságban. Mindennek ellenére a kormány, az ellenzék és a lakos­ság hatalmas többsége teljes mér­tékben szolidáris az atlanti szövet­ség közbelépésével, és úgy tekinti, hogy nehezen lehetne meggyőzőbb igazolást találni a fegyveres beavat­kozásra, mint azt, hogy megfékez­zék az egész nép elleni népirtást" ­olvasható a spanyol lapban. „Éppen ezért a a magyar kormány hajlandó ugyan a NATO rendelkezésére bo­csátani légterét, de hangsúlyozta, hogy nincsen abban a helyzetben, hogy csapatokat küldjön az esetle­ges szárazföldi akció vagy a béke : fenntartás biztosítására. Túlságo­san nagy a félelem azzal kapcsolat­ban, hogy ebben az esetben a vajda­sági magyarok megtorlásban része­sülnének" - fogalmazott az El Pais. Az újság emlékeztetett, hogy „az új NATO-tagország különleges hely­zete" a múlt hét végén feltartózta­tott orosz kamionok esete kapcsán is világosan látható volt. CHINA DAILY Az angol nyelvű kínai lap bírálta a nyugati sajtót, amiért időnként Hit­lerhez hasonlítja Szlobodan Milo­sevics jugoszláv elnököt. ,A koszo­vói helyzet nem hasonlítható a holo­causthoz, Milosevics pedig nem Hit­ler. Ez az összehasonlítás egyfelől kisebbíti a nácik által elkövetett szörnyűségeket, másfelől pedig tor­zítva állítja be a koszovói válságot" ­írta a lap. A vezércikk gúnyoros kommentárja szerint a nyugati sajtó valósággal ördögnek állítja be Milosevicset, „olyan sátáni alakként festi le, aki földi pokollá tette Koszo­vót". A lap szerint mindez azért tör­ténik, hogy a NATO „a megmentő dicsőséges, hősi pózában tetszeleg­hessen, miközben folytatja könyör­telen bombázásait". szláv testvérektől északra ezen honpolgárok nagyapjai és apjai 1939-ben agressziót követtek el ugyancsak a testvéri szláv vérségi kötelékbe tartozó lengyel néppel szemben a bánovcei esperes úr hadparancsa értelmében. Mi több, 1941. június 22-én elindí­tották a sereget a nácik oldalán, szintén a szláv testvéri orosz nép ellen. Hogy a 70 ezer zsidó de­portálásáról már nem is beszél­nek? Talán mert nem is emberek vol­tak, csupán zsidók, azok pedig sosem tartoztak a szláv törzsi ro­konságba. Böhm A. Somorja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents