Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-16 / 87. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 16. KOMMENTÁR Minden máshogy volt TÓTH MIHÁLY A nyomozói résenlét akkor is indokolt, ha a bűnüldöző csak egy nagyobb tyúktolvajlás ügyében vizsgálódik. Azt már a segédrendőr-tanfolyamokon is megpróbálják a hallgatók fejébe sulykolni, hogy a cinkosok nyomozás alatti taktikai egyeztetését tanácsos megakadályozni. Ivan Lexa őrizetbe vételének parlament általi engedélyezése egyedül az ilyen „taktikai egyeztetés" meghiúsítását szolgálja. Különösen indokolt ez azóta, hogy közzétették: Jaroslav S., Lexa egykori helyettese hajlandó volt elárulni, mi köze volt a SZISZ-nek ifj. Kováč Ausztriába kerüléséhez. A titkqsszolgálat volt főnöke sokért nem adná, ha tudomására jutna, mekkorát „köpött" Jaroslv S. Miheztartása, védekezése, érvelése szempontjából számára ennek felbecsülhetetlen értéke lenne. Sőt a hat évig győzedelmes mozgalom egész vezérkara számára is. Lexa legfeljebb abban bízhat, hogy a nyomozók a beugratás ősi módszerét alkalmazták, és a helyettese töredelmes vallomásáról szóló bejelentés blöff. Évekig egymás mellett dolgozott a két titkosszolgálatos, tán ismerik egymást, tudják, milyen minőségű a másik úriembersége. Elképzelhető, hogy olyan tényeket hoztak Jaroslav S. tudomására, amelyek hallatára még egy nagyon bizalmas információkat birtokló titkosrendőr is belekapaszkodik az enyhítő körülmény kiérdemlésének szalmaszálába. Ha pedig ez (esetleg) így történik, megeshet, hogy Jaroslav S. vallomása egy politikai motiváltságú bűnügyi lavina első hólabdájaként zuhan bele a bűnüldözés 20. századi történetébe, és a hógörgeteg sok mindenkit magával sodor. A Mečiarmozgalom és az SZNP eddigi érvelése arra támaszkodott, hogy az önálló államiság kiharcolásának e két politikai erő volt a zászlóvivője, miközben a többi, most kormányra került párt mindmáig rühellt zabigyereknek minősítette az önálló Szlovákiát. Ha minden kétséget kizáróan bebizonyítják a nyomozók, hogy a Lexa irányította titkosszolgálatnak köze volt az államfő családtagjának elrablásához, akkor az is egyértelművé válik, hogy Lexa patrónusa is tudott az ügyről, így Vladimír Mečiar, az önálló Szloválda kialkudója sem úszhatja meg a felelősségre vonást. Az elnökjelöltek bemutatkozásakor Mečiar kissé dodonai jóslattal állt elő: „Ha megválasztanak, minden máshogy lesz." Kevés az annyira megátalkodott derűlátó, aki azt olvassa ki a nyilatkozatból, hogy mindent helyrehozok. Csaknem egy évtized alatt annyira megismertük az egykori miniszterelnököt, hogy attól kell tartanunk, megválasztása esetén kamatostul visszafizeti a kölcsönt. Egyelőre csak azt tudjuk biztosan, hogy minden máshogy volt, amit Mečiar kormánya állított. JEGYZET A boldog traktoros VRABEC MÁRIA Bár még nem kezdődött el a hivatalos elnökválasztási kampány, de azt senkinek sem tiltja a törvény, hogy szíve fölött a kiválasztottja képmását hordja. Gondolom, mindenki sejti, melyik jelöltről van szó. Csak egyet szeretnek annyira a hívei, hogy talán még az oltárképek helyére is az ő portréját képzelik. Aki Vladimír Mečiarra tippelt, nyert: Nyitrán az utóbbi napokban egyre több idős ember ruházatán látni a kitűzőt. A tervezők nem voltak túlságosan kreatívak, de a lényegre rátapintottak: a kerek jelvényt betölti Mečiar feje, csak egy résnyi hely marad felette az „Én elnököm" feliratnak. Sajnos nem sikerült megtudnunk, hol szerezhető be ez a kiegészítő, valószínűleg csak a kiválasztottaknak osztják. De ahonnan ez származik, ott készülhet más is, mondjuk ugyanezzel a motívummal díszített bögrék, melyekből a demokrata-nagymamák a tejeskávét szürcsölhetik, faragott Mečiar-fejjel díszített görbebotok, hogy a nagygyűléseken legyen mire támaszkodniuk az élemedett korú választóknak. Én annak örülnék a legjobban, ha minél több V. M. monogramos zsebkendő készülne: legyen mibe zokogni, ha nem sikerül a nagy viszszatérés. Bár volt már egy könynyes búcsú, néhány búcsúlevél, sőt amint az egyik napilap terjedelmes interjújából kiderült, Mečiarnak eltökélt szándéka volt, hogy már csak szántani fog az új kistraktorral - de amikor annyian hívták vissza, nem mondhatott nemet. Azért sem, nehogy mindhárom alkotmányos posztot kelet-szlovákiai személy töltse be. Ha közép-szlovákiaiak lennének, az más, bár a vezér nem felejtette el, hogy szeptemberben milyen csalódást okoztak neki. Most helyrehozhatják a hibájukat: úgy kidekorálhatják magukat Mečiarfejes jelvényekkel, mint Brezsnyev november 7-én a kitüntetéseivel. Gyűjtői szemszögből nézve sem rossz ötlet egy-két ilyen mütyürhöz hozzájutni, pár év múlva bizonyára kuriózumként mutogatják Húska összes beszédeivel és Hofbauer földrajzi témájú írásaival. Esetleg rendeznek belőlük egy kiállítást is valamelyik múzeumban, ahol a demokrata nagymamák nyugdíjkiegészítésként idegenvezetést vállalnak, és izgalomtól remegő hangon magyarázzák a látogatóknak, ki is az a merev tekintetű ember, aki addigra már remélhetőleg boldog szántó-vető lesz. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311),-kultúra-(58238313), Urbán Gabriella-panoráma-(58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P.O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teqeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ . E-mail: redakcia@voxnova.sk - A kampány előtt még megnézzük kedves elnökjelölt, hogy mi rejlik önben (Peter Gossányi karikatúrája) Ha Milosevics érdekei úgy kívánják, egy harmadik világháborút is kész kirobbantani Kitől félhet Moszkva? A NATO-bombázások kezdete óta Borisz Jelcin orosz elnök többször is kijelentette, nem hagyja, hogy országát belerángassák a koszovói fegyveres konfliktusba. SÓKI TIBOR Joggal tehettük fel a kérdést, ki a fene akarja háborúba rángatni a muszkákat? Úgy tűnt, mintha Jelcin a NATO-nak szánta volna szavait. Csakhogy a szövetségnek esze ágában sem volt kikezdeni az oroszokkal. Ez lenne a Nyugat utolsó szándéka. így aztán a kijelentésnek eleinte legalább annyi értelme volt, mintha a törökök azt kiabálták volna az egri vár falai alatt, hogy „akkor se megyünk be". De ha Jelcin nem a Nyugatot figyelmeztette, akkor kit? Csakis Milosevicset. Ő viszont Moszkva potenciális szövetségese - gondolhatnánk hirtelen. Vagyis... A konfliktus elején úgy tűnt, az orosz vezetés kiáll Jugoszlávia A konfliktus elején úgy tűnt, az orosz vezetés kiáll Jugoszlávia mellett. mellett. Csakhogy a kezdeti heves reakciók megmaradtak a szavak szintjén. Egyik sem volt több nagyon szigorú ejnyebejnyénél. A kremli vezetés nem tett katonai válaszlépéseket. Az orosz fekete-tengeri flotta még úgy-ahogy működő hajóinak kifutását nem tekinthetjük annak. A ballisztikus rakéták OLVASÓI LEVELEK Megáll az ész Igen, megáll az ész, mivel az Új Szó április 12. számában olvastam Vladimír Mečiar kampányáról - köztársasági elnökké választásával kapcsolatban -, amelyen Mrečiar úr megmagyarázza, miért is fogadta el a felkérést a jelölésére. Azt mondta: „arra a következtetésre jutottam, hogy az államnak szüksége van egyfajta egyensúlyra". Sőt, Marian Húska úr mint alelnök (DSZM) még meg is toldotta: „megengedhetetlen, hogy a három legfontosabb alkotmányos tisztséget ugyanazon politikai garnitúrához tartozó személyek töltsék be". Érdekes, 1999„átirányítása" sem jelent sokat. Azok így is be voltak programozva, s ha most Jelcin bejelenti, hogy mától rakétái Washington meg a nyugat felé meredeznek, az csupán a már rég meglevő állapot legalizálása lesz. Jugoszláviának nyújtott katonai segítségként pedig egyáltalán nem értelmezhető. Valószínűleg Szlobodan Milosevics, a szerb vezér is tudja, s most kétségbeesetten próbálja magához láncolni a vonakodó exnagyhatalmat. Mellesleg ezt Belgrád egyszer már megtette. Akkor jó kis csihi-puhi lett belőle. Úgy hívták: első világháború. És mellesleg a cári orosz birodalom (meg néhány másik) megsemmisüléséhez vezetett. De Milosevics nagy kópé, őt ez cseppet sem érdekli. Ha érdekei úgy kívánják, akár egy harmadik világháborút is kész kirobbantani. Vagy legalábbis egy olyan konfliktust, amelyben az oroszok is aktív szerepet játszanak - természetesen az ő oldalán. Bizonyára ezt a célt szolgálta a szerb parlament nemrégiben hozott határozata, melyben kimondja Jugoszlávia csatlakozását az orosz-fehérorosz államszövetséghez. A képlet egyszerű: ha Jugoszlávia az államszövetség része, a bombázás a szövetség elleni közvetlen támadásnak minősül. Az oroszoknak meg, ugye, meg kell védeniük „magukat". Szerbiában. Elég tragikomikus próbálkozás. A szerbek tényleg elhiszik, hogy Moszkva harcba száll értük? Milosevics, a balkáni hentes egy másik utat is kitalált. Albániát ágyúzta, s csapatokat is átküldött a határon. Hogy ezzel mit akart elérni? Ugyanazt, amit a kuvaiti háboben ez megengedhetetlen, 1998ban pedig még megengedhető volt. Olvasói véleményünk szerint ezeknek az uraknak kihagy az emlékezetük, vagy szellemi fogyatékosok. Ugyanis az 1998. évben március-április stb. hónapokban egész 1998 októberéig Mečiar úr (DSZM) gyakorolta a köztársasági elnöki jogokat, és Ivan Gašparovič úr (DSZM) koptatta a parlament elnöki székét, továbbá Mečiar úr volt a miniszterelnök is, amikor is szerintük nagyon is egyensúlyban volt az államigazgatás. Nos, tisztelt Húska úr, nem emlékszik, vagy nem akar emlékezni? Vagy ez nem a három alkotmányos tisztség és ugyanazon politikai garnitúra volt? Vagy ez sem igaz? És ha mégis, ez TALLÓZÓ NOVÝ ČAS Egyre tehetetlenebb a jobboldal állapítja meg a lap. Ivan Mikloš amint szólni merészelt a hozzáadottérték-adó esetleges emeléséről, a DBP rögtön félreverte a harangot. A koalíciós pártok kormányalakítás előtt megállapodást kötöttek a tisztségek arányos elosztásáról - erre Koncoš földművelési miniszter „magánjellegű" megjegyzéseket tesz a koalíciót alkotó MKP-ról. Bámulatra méltó a jobboldali pártok türelme, hiszen a DBP túl nagy teret kap. Az SZDK és az MKP politikusai mintha nem is törekednének álláspontjaik megvédésére. Tönk szélén áll a gazdaság, a polgárok joggal kérdezhetnék, mit (nem) csinálnak az általuk választott honatyák. SME rú idején Szaddam Husszein, amikor Izrael ellen küldte rakétáit. Ki akarta provokálni az ellentámadást. A szerbek vezére valószínűleg alig várja, hogy az albán hadsereg, vagy a NATO megkezdje a szárazföldi offenzívát Jugoszlávia ellen. Bizonyára azt reméli, hogy egy szárazföldi támadás esetén már Oroszország sem maradna tétlen. Elvégre Moszkva nem hagyhatja, hogy amerikai katonák foglalják el Jugoszláviát, s ezzel a Balkánnak ezen a részén is Washington befolyása érvényesüljön. Csakhogy Milosevics megfeledkeA szerbek tényleg elhiszik, hogy Moszkva harcba száll értük? zik valamiről. Az orosz hadsereg nemcsak azért nem avatkozik be, mert nem akar, hanem ezért sem, mert nem tud. A gazdasági válság a Vörös Hadsereg maradékán is mély nyomokat hagyott. A pénzhiány miatt alaposan csökkent az orosz katonaság ütőképessége, a technikáról meg jobb nem is beszélni. Emlékezzünk csak Irakra. A nyugati technika könnyedén elsöpörte Szaddam orosz fegyverekkel felszerelt katonáit. Summa summarum, Oroszország nem akar belépni a háborúba, ezért Milosevics minden próbálkozása hiábavaló. Ezt Jelcin többször is jelezte. Kijelentése, hogy Moszkva nem hagyja magát belerángatni egy katonai konfliktusba, minden bizonnyal nem a NATO-nak, hanem elsősorban Milosevicsnek szól. akkor jó volt, most miért ne lennne jó? De ha mégsem, akkor meg kell hogy mondjam, Önök nem tudják, hogy az elhajított bumeráng mindig visszaüt? Deminger Béla Párkány Egy ötvenéves iskoláról Kedves lapunk, az Új Szó 1999. április 10-i számában megjelent „Szép és nemes feladat előtt állva" című cikk hatására írok mint az Új Szó régi olvasója és levelezője. Az ipolybalogi alapiskola 1949. január 7-én nyílt meg (Szlovákiában az első három magyar iskola egyikeA lap bizalmas információi szerint Mečiar jelölését a DSZM vezetőségének éppen az a szárnya támogatja, amely szeretné, ha Mečiar végleg távozna a politikából. A mozgalom nagy részének az a meggyőződése, hogy Mečiar hozza meg a régen várt áttörést, holott erre nincs esély. Viszont majdnem biztos, hogy megbukik az elnökválasztáson is - és ez nagy távlatokat nyitna néhány ambiciózus DSZM-es politikus előtt. Augustín Marián Húska alelnök szerint a felhívás „alulról érkezett" Mečiar jelölésére, és nemcsak egy elegáns gesztusról van szó. A tagok nagy része viszont érzi, hogy jobb lett volna számára, ha kimarad az elnökválasztásból - hivatkozik a SME egy magát megnevezni nem kívánó DSZM-es csúcspolitikusra. PRAVDA Bérek és a legalapvetőbb működtetési költségek - nem több, nem kevesebb, mint tavaly - nyilatkozott Milan Ftáčnik oktatásügyi miniszter a felsőoktatási intézmények idei költségvetéséről. Az anyagiak elosztásánál háttérbe kerül az előző kormány által dédelgetett három új egyetem, és jelentősebb átszervezés is várható. Az oktatási tárca vezetője szerint „felvételizni az adott középiskola nyelvén lehet - de az egyetemekre jelentkezők a felvételi vizsgákat továbbra sem tehetik le magyarul". NÁRODNÁ OBRODA Oroszország nagy veszélyben forog - jelentette ki Genagyij Zjuganov a lapnak adott interjúban. Az orosz kommunisták vezére bízik abban, hogy Szlovákia nem esik a NATO-ba frissen felvett államok •hibájába; „a bővítés ugyanis közvetlen veszélyt jelentene Oroszország biztonságára. Európának továbbra is szüksége van ránk. Erős államszervezet nélkül nem tudunk megmaradni - ez a gazdaság és a társadalom teljes amerikanizálódását jelentené. Nem akarunk a Nyugat éléskamrájává válni. A kommunista párt támogatottsága egyre nő, és rengeteg, régen szentnek tartott dogmától szabadultunk meg. Ha a politikus a múltban él, nincs jövője" - nyilatkozta, mondván: „Jelcin ellen májusban eljárás indul". ként). Az eltelt 50 év alatt szlovákiai méretben is figyelemre méltó eredményeket ért el. Mint az iskola volt tanítója és igazgatója, aki most állítom össze az eltelt fél évszázad eseményeit, eredményeit, térképes ábrákkal és diagramokkal, 7-8 oldal szöveg kíséretében áttekintést szeretnék adni a 139 főiskolás és 512 érettségizett diákról, valamint a főiskolai tanulmányaikat végző 35 és középiskolákat látogató 48 tanulóról. Az iskola 50 éves múltja, kitűnő eredményei jó példával szolgálnák a szlovákiai magyar köztoktatás ügyét: bizalmat adnának sok szülőnek, akik magyarságuk ellenére tévútra tévedtek. Illés József Ipolybalog