Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-14 / 85. szám, szerda

UJ SZO 1999. ÁPRILIS 14. KULTÚRA M Forró hangulatú bemutató - sajnos, a csapnivaló propagációnak „köszönhetően" mindössze fél házzal Ifjú Szivek: Táncra születtünk Komárom. Április 12-én, vagyis tegnapelőtt a Jókai Színházban tartotta meg Táncra születtünk című közös műsorának bemutatóját az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes és a Ghymes zenekar. Bemutatkozó estet tart a LIMES Komárom. Bemutatkozó estet tart április 16-án pénteken öt órakor a Madách-Posonium könyvesboltjában a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat LIMES Tudományos Műhelye. A LIMES c. tudományos folyóiratot és annak 1999/1. Felföld - Felvidék - Szlovákia címmel megjelent tematikus számát a folyóirat főszerkesztője és munkatársai mutatják be. A rendezvényen Mácza Mihály komáromi történész méltatja Baranyay József: Kalandozások Komárom vármegyében c. könyvét, amely a LIMES Tudományos műhely Castrum Könyvek c. sorozatának 6. kötetetként jelent meg. (vk) Magyarországi levéltárak 1848/49-es emlékkiállítása Nyelvtervezés és nyelvművelés LANSTYÁK ISTVÁN Előző alkalommal azokról a törekvésekről beszéltünk, melyeknek célja a nyelvtervezés és a nyelvművelés egymáshoz való viszonyának tisztázása. Megállapítottuk, hogy a megkülönböztetési kísérletek ellenére a két fogalom meglehetősen összemosódott. Ennek pedig az volt az oka, hogy a különbségtétel nem lényegi szempontok alapján történik. Nyomban élesen szétválik a két fogalom egymástól, mihelyt a választóvonalat a között a két tevékenységfajta közt húzzuk meg, amelyet hagyományos nyelvművelésünk a nyelvre irányuló nyelvművelésként és a beszélőre irányuló nyelvművelésként különített el A nyelvfejlődés befolyásolásának két oldala van. egymástól. így tekintve a nyelvtervezés - amint azt már az előző alkalmakkor meg is állapítottuk a nyelv változásába való tudatos beavatkozás céljából végzett tevékenység, amely a nyelv standard változatára irányul (ha nincs ilyen, létrehozására, ha van, akkor „fejlesztésére".) Ezzel szemben a nyelvművelés az emberi viselkedés egyik sajátos formájának, a nyelvi viselkedésnek a társadalmi elvárásoknak megfelelő szabályozása céljából végzett tevékenység, amely nem kötődik kizárólagosan a standard nyelvváltozathoz. (Megnevezése egyébként nem túl szerencsés, mivel ez a tevékenység nem a nyelvre, hanem a beszélőkre irányul, vagyis legföljebb „nyelvi művelés"-ről van szó). Ebben a felfogásban a nyelvtervezés kifejezetten szaktudományos tevékenység. A nyelvfejlődés befolyásolásának két oldala van: az egyik azoknak a körülményeknek a befolyásolása, melyek közt a nyelv működik; ez a státus- vagy helyzettervezés. Az egyes nyelvek, nyelvváltozatok helyzetének, szerepének meghatározása gyakorta történik jogi eszközökkel, s a nyelvpolitika részét alkotja. A nyelvtervezés másik oldala a nyelv standard változatának állományába való beavatkozás, pl. új szavak, olykor képzők alkotása, az azonos funkcióban használt eltérő formák közül az egyiknek az előnyben részesítése stb.; ez a korpusz- vagy állománytervezés. Ami a nyelvművelést illeti, annak célja az, hogy a beszélőknek tanácsot adjon nyelvi problémáik megoldásában. Mindenkivel előfordul, hogy egy-egy ponton bizonytalan a nyelvérzéke, nem tudja megítélni, hogy az adott helyzetben a rendelkezésére álló kifejezési eszközök közül melyikkel célszerű élnie. Az ilyen esetekben jól jön, ha van például olyan kézikönyv, ahol az adott kérdésnek utánanézhet, vagy létezik egy A nyelvtervezés kifejezetten szaktudományos tevékenység. olyan telefonos szolgálat, melyet ilyenkor igénybe vehet. A mai ember nemritkán kerül olyan, számára szokatlan élethelyzetekbe, amikor nincs tisztában a helyénvaló nyelvi viselkedés éppen érvényes szabályaival. Mindenkinek gondot okozhat például olyan iratok fogalmazása, amelyekkel még korábban nem találkozott, pl. beadvány, reklamáció, meghatalmazás, szakmai önéletrajz stb. Az ilyen gyakorlati kérdésekben való segítségnyújtás is a nyelvművelés hatáskörébe tartozik. A konkrét „nyelvi elsősegélynyújtás"-on túl fontos feladata a nyelvművelésnek a nyelvi műveltség terjesztése, a nyelvi ismeretterjesztés. Vagyis a beszélő „művelése", többek között annak érdekében, hogy az saját maga is képessé váljon megoldani lehetséges nyelvi problémáinak legalább egy részét. Az így felfogott nyelvművelés elsősorban nem a nyelvészek feladata, noha fontos, hogy szolid nyelvtudományi alapokon álljon. A nyelvművelés és a nyelvtudomány viszonya az anyanyelvi nevelésnek vagy az idegennyelv-oktatásnak a nyelvtudományhoz fűződő viszonyára emlékeztet. Az anyanyelv, ill. az idegen nyelv oktatója rendszerint nem nyelvész (még „alkalmazott nyelvész" sem), mégis rendelkezik egyfajta nyelvtudományi alapképzettséggel (legalábbis ha felsőoktatási intézményben végzett nyelvszakon). Továbbá amiképpen természetes, hogy az anyanyelvi nevelés, ill. az idegen nyelv oktatása a nyelvtudomány eredményeire épül, ugyanúgy természetes, hogy a nyelvművelésnek is a nyelvészeti kutatások eredményeire kell támaszkodnia. S ahogy nem tekinthető nyelvtanárnak valaki csak azért, mert az illető nyelvet akár anyanyelvként, akár idegen nyelvként beszéli, bármennyire vonzódik is hozzá, ugyanúgy nem tesz valakit nyelvművelővé az anyanyelve iránti lelkesedés, ha ez nem jár együtt legalább egy alapszintű nyelvtudományi szakképzettséggel. Szép szavak és hadsereg MTI-HÍR Debrecen. A mai politika előtt sincs más cél, mint 1849-ben volt, vagyis megtartani a korszerű, európai, polgári Magyarországot mondta Katona Tamás történész Debrecenben, amikor a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarán megnyitotta a Magyarország levéltárainak 1848/49-es emlékkiállítását. A kereszténység felvétele óta a legnagyobb történelmi változást hozta 1848^-9: a polgári Magyarországot; megmutatta, hogy „nem elég Pozsony, kell Pest is, nem elég a politikusok akarata, a megvalósításhoz kell az ország társadalma is". Ez a társadalom pedig - mondta - hajlandó volt fegyvert fogni és a tavaszi hadjáratban diadalt diadalra aratni. Katona Tamás szerint a tavaszi hadjárat adta az ihletet Kossuth Lajosnak, hogy kimondja az ország „önállását", ami 1849. április 14-én Debrecenben a függetlenségi nyilatkozathoz vezetett. Katona Tamás párhuzamot vont 1848 és 1956 között, mondván: mindkét esetben nyugatról szép szavakat, keletről pedig orosz hadsereget kaptunk. A Magyar Levéltárosok Egyesületének kezdeményezésére létrejött debreceni kiállításon 25 hazai, állami és egyházi levéltár 1848-49-es anyagából mutatnak be válogatást. A tárlat korabeli dokumentumokon, fotókon mutatja be 1848-49nek a hazai levéltárakban őrzött emlékeit. Ismét kiosztották az újságíró szakma „Oscarját" Az Associated Press a helyszíni képriport műfajában a kenyai és a tanzániai fővárosban az amerikai nagykövetség ellen elkövetett robbantásos merényletek következményeiről készült fotóival vált díjazottá (TA SR/AP) VAS GYULA ' A konkrét „nyelvi elsősegélynyújtás"-on túl fontos feladata a nyelvművelésnek a nyelvi ismeretterjesztés Idei Pulitzer-díjasok MTI-HÍR New York. Kihirdették az idei Pulitzer-díjak nyerteseit. A mindössze ötezer dollárral járó díj a presztízst illetően az újságíró szakma „Oscarjának" számít, és Joseph Pulitzer magyar származású amerikai újságíró-sajtóvállalkozó emlékét őrzi. A Columbia egyetem bizottsága ítéli oda, 21 kategóriában, amelyek némelyike nem szorosan véve sajtóműfajra, hanem más jellegű prózai, lírai, illetve zenei teljesítményre vonatkozik. Ez utóbbi csoportba sorolható, hogy posztumusz Pulitzer-díjjal tüntették ki Duke Ellingtont. Két kategóriában kapott idén Pulitzer-díjat olyan sajtóteljesítmény, amely Bili Clinton amerikai elnök és Monica Lewinsky egykori fehér házi gyakornoknő szexbotrányához kapcsolódott: Maureen Dowd, a The New York Times kolumnistája a kommentár műfajban, az Associated Press hírügynökség pedig a feature fotó műfajában érdemelte ki a díjat. A közszolgálati újságírás műfajában a The Washington Post szerkesztőségét tüntették ki, azért a cikksorozatért, amely a fegyverükkel felelőtlenül játszadozó rendőrök által okozott tragédiáknak járt utána. A váradan szenzációkról való gyors, pontos beszámolók műfajában a Connecticut állambeli Hartford Courant aratott diadalt, a négy felügyelőjét meggyilkoló, majd önmagával is végző államilottó-alkalmazott esetével. A nyomozó újságírás terén a Miami Herald bizonyult a leghatékonyabbnak: a polgármester-választási csalások leleplezésével elérte a választások eredményének megsemmisítését. Az országos vonatkozású beszámolók műfajában a The New York Times-t ítélték a legjobbnak: riportere, Jeff Gerth felfedte, hogy az amerikai nagyvállalatok miként árusítják ki a fejlett technológiát Kínának. (A leleplezés messzemenő politikai következményekkel járt, a technológia és a kínai kapcsolat összefüggése a közfigyelem homlokterébe került.) A The Wall Street Journal gárdája az orosz pénzügyi válságról szóló beszámolóiért, valamint (Angelo B. Henderson tollából) egy drogos embernek az erőszak világába való belesodródását bemutató írásáért részesült Pulitzer-díjban. Az Associated Press a helyszíni képriport műfajában a kenyai és a tanzániai fővárosban az amerikai nagykövetség ellen elkövetett robbantásos merényletek következményeiről készült fotóival vált díjazottá. Ugyancsak Pulitzer-díjas lett többek közt a The Oregonian című lap egyik munkatársa, Richard Reed (az ázsiai gazdasági válság következményeinek elmagyarázásáért), Chuck Philips és Michael A. Hiltzik a Los Angeles Times-tól (a szórakoztatóiparon belüli korrupció feltárásáért), valamint a New York-i Daily News (azokért a szerkesztőségi cikkekért, amelyek segítettek megszabadítani a híres Apollo színházat a csődtől és a hozzá nem értő pénzügyi vezetéstől). A műsoron egyebek között bodrogközi, mezőségi, méhkeréki, magyarbődi és magyarózdi táncok szerepeltek Krausz Ágota művészeti vezető, továbbá Zubonyai Péter, Katona Ági, Lévai Péter és Péter Zsolt koreográfiájában. Szólóénekesként lépett fel Benedek Kriszta, a Ghymes együttes pedig a tánckar kíséretén túl néhány önálló számot is játszott; közülük az egyiket a legutóbbi, Rege című lemezükről hallhattuk. A táncok közül vitathatatlanul a temperamentumosán és tökéletes összhangban előadott Kalotaszegi legényes aratta a legnagyobb sikert, amelynek koreográfiáját a tánckar vezetője, Zubonyai Péter készítette. Az est kétségtelenül élményszámba ment, ezt mi sem bizonyította jobban, mint hogy az együttest a közönség háromszor is állva tapsolta vissza. Éppen ezért csak sajnálni lehet, hogy ezt a tapsot mindössze fél ház produkálta: a bemutatót ugyanis bűnösen roszszul propagálták, legalábbis Komáromban és környékén. A város hirdetőoszlopain szinte lépésenként köszönt ránk számtalan megrendezendő vagy már lassan feledésbe merülő koncert, színdarab vagy más kulturális esemény plakátja; éppen csak ezét a bemutatóét kerestük hiába. Az Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes tánckara a Bodrogközi táncokkal az 1995-ös Ki mit tud?on aratott szép sikert. A Mezőségi legényes című kompozícióval a szekszárdi folklórfesztiválról hozta el az első díjat. A Méhkeréki tácokkal az együttes 1993-ban elnyerte a Ki mit tud? különdíját, és az angliai koreográfiai versenyen megkapta az első díjat. E mostani bemutatón kilenc tánckompozíció szerepel. Az együttest a közönség háromszor is állva tapsolta vissza A Ghymes zenekar néhány önálló számot is játszott (A szerző és Dömötör Ede felvételei)