Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-14 / 85. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 14. JEGYZET Halleluja, megszületett! GÖRFÖL ZSUZSA Már kezdtem aggódni. Összefog a hatalmas Oroszország a jó nagy Fehéroroszországgal, és most még Jugoszlávia is csatlakozik hozzájuk. Ennek a fele sem tréfa, a szent szláv szövetkezés majd ragályként terjed Európában, megfertőzi az ukránokat, szlovákokat, cseheket, horvátokat... Mire idejutottam, megnyugodtam. Sok mindent el tudok képzelni, de azt végképp nem, hogy a csehek szövetkeznének az oroszokkal, a horvátok a szerbekkel, a lengyelek az ukránokkal. Bár az ukránok között jócskán akad olyan összeborulós fajta, múltba révedt tekintetű elvtárs. Azt pedig mi tudjuk a legjobban, hogy a magukat jó szlovákoknak tartók milyen elszántan vágyakoznak egy olyan világ után, amelyben a szlávokra mindig süt a nap. Hát csak vágyakozzanak! Legyenek részesei - de csak ők! - ennek a gazdasági és politikai csődtömegnek, amelynek élén a minden tekintetben labilis Jelcin halad az államelnöki poszton is kolhozelnökként viselkedő Lukasenkóval és a háborús bűnökkel alaposan gyanúsítható Miloseviccsel karöltve. Úgy, mint Jugoszlávia, nyugodtan csatlakozhatnak: jelképesen, hőzöngve. Szerbia persze nem tiltakozik, hiszen önmagát tekinti Jugoszláviának. Montenegrónak viszont esze ágában sincs elfogadni ezt a döntést, demokratikus beállítottságú képviselői részt sem vettek a szövetségi parlament szavazásán. Ennél karakánabb csak egy szem szerb, meg az összesen négy vajdasági magyar honatya volt: ők tartózkodtak, amihez az adott helyzetben nagy bátorság kellett. És lőn Unió! Igaz, három év alatt még orosz-fehérorosz formában sem született meg, tehát olyan mindegy, hogy Jugoszlávia csatlakozott-e vagy sem. Nem is beszélve arról, hogy Moszkvában és Minszkben egyaránt elmaradt a nagy ünneplés, csak Milosevics ül diadalt. Meg a mi hözödöszös honatyáink siettek Belgrádba, talán hogy elsőként gratuláljanak a nagy semmihez. Bizonyára vittek ajándékot is, remélhetőleg azt a videokazettát, amelyről Milosevics megtanulhatja, hogyan kell egy nagy vezérnek könnyes búcsút intenie. TARCA Van bocsánat MOLNÁR NORBERT Szovjetnek lenni annyit jelent, soha ne kelljen mondanod: bocsánat. Egyebek közt így parafrazálták a termékeny graffiti-szerzők a Lovestory híres mondatát a szerelemről és a bocsánatkérésről akkor, amikor az oroszok évekkel ezelőtt lelőttek egy koreai személyszállító repülőgépet területük felett. A bocsánatkérés nem divatos szokás tájainkon, főleg nem felsőbb körökben. A Magyar Televízió műsorát nézve talán ezért süppedtem megdöbbenésemben a székemhe. Nem tudom pontosan idézni a meteorológust (mert nem is lehet), de nagyjából ezt mondta: térségünk időjárása annyira változékony, hogy még minket, meteorológusokat is megtréfál, így elnézést kérek azért, amit tegnap előrejeleztem. Ennyi a pontatlan idézet. Nem tudom, a kedves olvasó hogy van vele, de én még meteorológustól ilyet nem hallottam. Azt már megszoktam, hogy H. Bóna Mártának vagy Aigner Szilárdnak nem jön be a tippje - elvégre nem futurológusok -, de ilyesmire álmaimban sem gondoltam. Valami őrületes nagy badarságot kellett mondania az időjósnak, hogy ezt is megéljük. A történet sajnos nem teljes, mert nem láttam az egy nappal korábbijelentést, de ha bocsánatkéréshez folyamodtak, valószínű kánikulára, vagy éppen hóviharokra készítettek fel bennünket. A másik bocsánatkérési eset korántsem ennyire mulatságos, de legalább ennyire meglepő. Sajnos elkerülhetetlen, hogy ha bombáznak egy országot, polgári áldozatok is vannak. Még akkor is, ha a mozsárágyúk vagy az orosz Scudok ideje lejárt, s a mai haditechnika oly pontos meg digitális. A NATO lebombázott egy hidat, amely a jugoszláv hadsereg egyik fontos utánpótlást biztosító útvonalán volt. A híddal együtt egy vonatot is. Személyszállítót, mint annak idején az oroszok repülőgép formájában. Az oroszok ezt akarták, a NATO nem. Mondták is utána, hogy bocsánat, ez enyhe túlzás volt, polgári áldozatokat nem akarunk. Derék. Úgy járt a NATO, mint az öreg székely, akinek először a két lovát csapta agyon a villám, s csak azután a feleségét, utóbbit a székely nagy örömére. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norbert (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (58238338), Sidó H. Zoltán - gazdaság (58238311), - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma - (58238338), Bolemant Lilla - régió - (58238310), Tomi Vince - sport - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A, P. O. BOX 49,824 88 Bratislava 26 Szerkesztőségi titkárság: 58238341, 58238342, telefax: 58238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262, 58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: redakda@voxnova.sk Drágám, Görögországba utazom, de a vonat Jugoszlávián át megy. (Szalay Zoltán karikatúrája) Rendkívül jelentős volt a szlovák légtér megnyitása a NATO gépei számára Kétfelé húznak a visegrádi négyek A koszovói válságnak komoly hatása lesz Szlovákia integrációs törekvéseire. A március 12-én - tehát a csapások megkezdése előtt nem egész két héttel - a NATO-ba felvett három szomszédunk, Csehország, Magyarország és Lengyelország most esik át a „tűzkeresztségen". ONDREJCSÁK RÓBERT Az új tagok együttműködési készségére, politikusaik nyilatkozataira és általában a válság alatti „viselkedésükre" odafigyelnek Brüsszelben. Az, hogy szomszédaink hogyan vizsgáznak, a NATO számára meghatározó lesz a jövőben a tagjelöltek - köztük Szlovákia - felvételekor is. Nyilvánvaló, hogy a NATO nem vár a csehektől, magyaroktól és a lengyelektől katonai erőfeszítéseket, hanem főleg (szóbeli) szolidaritást a harcoló szövetségesekkel, és a légtér megnyitását a szövetség repülőgépei előtt. Magyarország ezeknek az elvárásoknak tökéletesen eleget tett: a parlament elsöprő többséggel elfogadta a magyar légtér átengedését, az összes parlamenti párt és politikus - a MIÉP kivételével - támogatásáról biztosította a NATO-t, sőt bejelentették, Lengyelország és Magyarország „jó" szövetséges módjára viselkedett. hogy hajlandóak a menekültek befogadására. Ezenkívül a szövetség használhatja a magyarországi repülőtereket, légi támaszpontokat. Magyarország a vajdasági magyarokkal kapcsolatos kényes helyzetére hivatkozva nem küld katonákat a válságövezetbe, amit Brüsszelben megértettek és elfogadtak (igaz, OLVASÓI LEVÉL Kresánek úr feledékenysége A feledékenység a politikusok és a közéleti személyiségek gyakori betegsége. Megválasztásuk után gyakran nem képesek vagy nem hajlandók visszaemlékezni választási ígéreteikre. Sőt arra sem, kik és miért választották meg őket. Ennek iskolapéldája Peter Kresánek Pozsony főpolgármesterévé választása volt két időszakon át. Bár a Kereszténydemokrata Mozeleve nem számoltak ezzel a lehetőséggel). Lengyelország teljes mértékben támogatta a NATO-t, sőt a kormányfő Jerzy Buzek, valamint Janusz Onyszkiewicz védelmi miniszter szerint Varsó kész harcoló egységeket is Koszovóba küldeni, ha azt a helyzet úgy kívánja. Lengyelország és Magyarország tehát ,jó" szövetséges módjára viselkedett, sőt, részben bebizonyították, hogy belépésükkel az Észak-atlanti Szövetség ,jól járt", megerősödött. Sajnos, más a helyzet Csehországgal, főként a Brüsszelben róla alkotott kép - a közös múlt miatt - befolyásolja a Szlovákia NATO-tagságáról kialakuló véleményeket. A vezető cseh politikusok közül egyedül Havel elnök állt ki a szövetség beavatkozása mellett. A szociáldemokrata vezér és egyben kormányfő Miloš Zeman kétszínűsége minden képzeletet felülmúlt. Brüsszelben a szövetségesekkel együtt támogatja az akciót, míg az otthoni nyilatkozatai pontosan az ellenkezőjét sugallják. Az ok egyszerű: Zeman populizmusa. Ugyanis a cseh közvéleménynek csak a harmada támogatja a csapásokat, így a miniszterelnök a választók érzelmeivel manipulálva igyekszik növelni népszerűségét, Brüsszel pedig messze van Csehországtól, ottani szavai nem hallatszanak el hazáig. Az ODS elnöke, Václav Klaus szintén csalódottan nyilatkozott a bombázásokról. Álláspontjának szubjetív okai is vannak, hiszen Klausnak közimerten sok szerb barátja, ismerőse van. Más kérdés, hogy személyes érzelmek nem hatalmazhatnak fel egy államférfit (?) arra, hogy országa érdekeivel ellentétes nyilatkozatokat tegyen. Klaus elutasító magatartásában jelentős szerepet játszott a presztízskérdés is. Bármennyire kicsinyes és helyzetéhez méltatlan is, de az ODS elnöke elvből ellentétes véleményen van Havel elnökkel, vagy a Rumi galom színeiben indult, választói között a pozsonyi magyarság zöme is ott volt. A pozsonyi magyar választók voltak azok, akik döntő mértékben befolyásolták megválasztását. Erről feledkezett meg a közelmúltban Peter Kresánek mint parlamenti képviselő. Mit is tett a honatya? Muránsky képviselőtársával (mindketten KDM) támogatta Ján Slota köztársasági elnöki tisztségre való jelölését. Azt a Ján Slotát támogatta, aki már 1995-ben egy rádióműsorban jópofáskodva kijelentette, hogy az itt élő magyarokból legszívesebben magyargulyást, a cigányokból pevezette Szabadság Unióval. Csehország két vezető politikusához hasonlóan reagált a cseh politikai paletta túlnyomó része. Érthető tehát, hogy mindez Brüsszelben gyanakvást kelt a tagjelöltekkel szemben. A szlovák kormány a cseh példával ellentétben egyértelműen a NATO mellé állt, és igyekszik „kihozni a legtöbbet" a válságból az ország integrációs esélyeinek javítására. Különleges jelentősége van a légtér megnyitásának a NATO gépei számára. Ennek következménye: lehetnek hosszú távon a legkedvezőbbek, mert hangsúlyozódik az ország fekvésének stratégiai jelentősége. A NATO középső és déli szárnyát kelet-nyugati iránySzlovákiáról mint szövetségesről beszélnek az amerikai fővárosban. ban ezer kilométeres hosszúságban kettévágja a semleges Svájc és Ausztria, amelyek légterébe a szövetség gépei nem repülhetnek be. Emiatt a Németországból felszálló NATO-gépek kénytelenek óriási kerülőt tenni nyugat felé, hogy elérjék olaszországi és dél-európai támaszpontjaikat és céljaikat. A szlovák légtér használata esetén a repülési távolság jelentősen lerövidül, ami komoly előny a NATO számára. Hogy mindezt tudatosítják Brüsszelben és Washingtonban is, igazolják washingtoni nagykövetünk, Martin Bútora szavai, aki szerint Szlovákiáról mint szövetséges országról beszélnek az amerikai fővárosban. A koszovói válság következtében lehetőség nyílt Szlovákia előtt, hogy bebizonyítsa eltökéltségét az Euroatlanti integráció iránt. Remélhetőleg a NATO-központban Budapest és Varsó magatartása alapján ítélkeznek majd a tagjelöltek fölvételekor. dig cigánypecsenyét készítene. Azt a Slotát, aki nemrég egy összejövetelen - igaz, részegen, de ez nem szolgál mentségére - arra szólította fel a fiatalokat, hogy üljenek tankokba, és tegyék a földdel egyenlővé Budapestet. Amit egy ember józanul gondol, azt részegen kimondja. Es ilyen jelöltet szeretne látni Peter Kresánek képviselő úr a Szlovák Köztársaság első embereként, államfőként. Hogy a kép teljes legyen, megemlítem, hogy Kresánek képviselő úr még a koalíciós megállapodásról is megfeledkezett, mely kimondja, a koalíció közös jelöltje Rudolf Schuster TALLÓZÓ PRAVDA A munkanélküli polgárok egynegyede valójában nincs munka nélkül - az 1997-ben elfogadott foglalkoztatási törvény kitűnő lehetőségeket nyújt a feketézésre - úja a lap. A tényre nem a Munkaügyi, hanem a Statisztikai Hivatal figyelt fel: 1997 januárjáig 30-40 ezer munkanélkülit tartottak nyilván; az új jogszabály életbe lépése után számuk érdekes módon 200 000-re ugrott. Közvélemény-kutatást végeztek az Európai Unióban jól bevált keresztkérdéses módszerrel, s kiderült, csak háromszázezren nem dolgoznak holott 470 000 polgár kap munkanélküli-segélyt. Az állam kétszeresen is károsul, hiszen az adóktól és biztosításoktól is elesik. A leleményes magánvállalkozók jól ki tudják használni az efféle joghézagokat. SME Ivan Lexa (DSZM) mindenre képes - ezért óvatosságból rács mögé kellene dugni, hogy ne tudja befolyásolni az ellene folytatott nyomozást. A jogszabály értelmében (Btk. 67. paragrafus, első bekezdés) az ügyész elrendelheti - s ha a parlament megszavazza, el is rendeli - a vizsgálati fogságot. Alaptalan a félelem, hogy Lexa esetíeg pénzének köszönhetően megússza: sem óvadék, sem becsületbeli nyilatkozat ellenében nem helyezhető szabadlábra. Kérdéses, hogyan látná el teendőit Lexa a parlamentben - erről ugyanis nem szól a már említett törvénycikk. „Az ügy nagyon bonyolult, külföldön eddig ritkán fordult elő hasonló eset" - nyiladcozta a kérdéssel kapcsolatban Juraj Kolesár docens. Bár a parlament mandátumvizsgáló és mentelmi bizottsága foglalkozott a problémával, Lexa vizsgálati fogságba helyezését egyelőre elutasította. FAZ Miért nem próbálja meg a NATO északi irányból - tehát Magyarországon keresztül - megtámadni Jugoszláviát? Belgrád ostroma és megszállása jóval könnyebb volna, mint Koszovó „felszabadítása". Egy eseüeges invázióról azonban a magyar parlament jóváhagyása nélkül még álmodni sem szabad, s ez a forgatókönyv szóba sem került a magyar törvényhozásban. Magyarországnak semmi kedve belekeveredni a koszovói háborúba, mellesleg ott a szerbiai Vajdaságban élő 300 ezer magyar. A Vajdasági Magyarok Szövetsége éppen azt szeretné megakadályozni, hogy a magyar anyanyelvű hadköteleseket ne használják fel ágyútölteléknek, ezért a VMSZ vezetője mérsékletre intette a magyar kormányfőt. Az orosz- fehérorosz segélyszállítmány körüli vita is megmutatta, milyen nehéz geopolitikai helyzetben van Magyarország - azonban helyesen járt el, amikor nem engedte át területén a humanitárius segélynek aligha minősíthető páncélozott járműveket. Moszkva és Minszk persze ingerülten reagált, mert a küldeménynek terveik szerint az ortodox húsvétra már Szerbiába kellett volna érkeznie. „Magyarország elszigetelt helyzetben van, ugyanakkor támadásoknak is ki van téve. Az elméleti eszmefuttatások is politikai földrengést okozhatnak" - írja a lap. lesz. Slota tizenhárom Szlovák Nemzeti Párt-beli társáp kívül csak a fent említett két kereszténydemokrata képviselő akadt a százötven tagú parlamentben, aki támogatta jelölését. Nélkülük - mivel a 15 ezer polgár aláírását már nem sikerült volna időben megszereznie - Ján Slota jelölése lehetetlen lett volna. Meggyőződésem, hogy ebbe az ország lakosainak döntő többsége könnyen belenyugodott volna. Ezt legékesebben a köztársaságielnök-választás eredménye bizonyítja majd. Tomanovics Zoltán Pozsony