Új Szó, 1999. április (52. évfolyam, 76-99. szám)

1999-04-12 / 83. szám, hétfő

8 Tévé és Rádió ÚJ SZÓ 1999. ÁPRILIS 12. A sávolyi Agócs Béla és Agócs Sándor családi öröksége: a talán soha ki nem teljesedő tehetségük Egy tiltott hangszer szerelmesei Floralia Gorsiumban Septimius Severus császár 202. évi látogatásának egyes eseményeit elevenítik fel, s Euripides: Andromakhé című drámáját mutatják be a Fejér megyei Gorsiumban, az idén április 30. és május 3. közötti hagyományos Floralia ünnepen. Az antik Róma egykor legjelesebb, legnagyobb pompával játékokkal megült ünnepére emlékeztetve a rendezvénysorozat idején virággal köszöntik, s látványosságokkal várják a régészeti parkba látogatókat. Különleges élményt kínál a császár látogatásának felelevenítése. A római kocsin bevonuló Septimius Severus-t két fia - Caracalla és Géta -, udvari emberek serege kíséri. A birodalom ura - akárcsak 202-ben - megtekinti a tiszteletére rendezett gladiátorjátékokat. A program Gorsium egykori teátrumában Euripides drámájának előadásával fejeződik be. (MTI) SZÍNHÁZ KASS

A BORODÁČ SZÍNHÁZ: A bátor nyuszi kalandjai 10 THÁLIA SZÍNHÁZ: (Rimaszombati vendégjáték) Az ügynök halála 19 KOMÁRO

M JÓKAI SZÍNHÁZ: (Nagykanizsai vendégjáték) Tom Sawyer kalandjai 10 Utazás az éjszakába 19 TATABÁNY

A JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ - KAMARASZÍNHÁZ: A bátor lovag 13,15 Figaro díszlépésben 17 MOZI HVIEZDA: Édesek és mostohák (am.) 15.30, 18 OBZOR: Sziki-szökevények (am.) 20.30 Szerelmes Shakespeare (am.) 15.30, 18 MLADOSŤ: Az élet szép (ol.) 15.15, 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Sekalnak meg kell halnia (cseh-szlov.-lengy.-fr.) 17.30 Rush Hour (am.) 18, 21 A vízhordó (am.) 16.30,19.30 Halloween 20 év múlva (am.) 18, 21 Szükségállapot (am.) 17, 19 Tommy (br.) 20 Barnabás Kos esete (szl.) 19.30 KASS

A DRUŽBA: Angyalok várpsa (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Édesek és mostohák (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Az élet szép (ol.) 15.45, 18 Celebrity (am.) 20.15 ÚSMEV: Félesély (fr.) 16, 18, 20 IMPULZ: Érzékek iskolája (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A ROZSNYÓ - PANORÁMA: Álmok ideje (am.) 19 LÉVA- SLOVAN: Gyakorlati mágia (am.) 19 GÚTA: Maffia! 19.30 GYŐ

R CINEMA CITY - GYŐR PLAZA: A szentfazék (am.) 13.30, 20.15 Európa Expressz (magy.) 15.45, 18 Az invázium (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 A szerelem hálójában (am.) 17.15, 19.45 Babe 2. (am.) 13.15, 15.15 Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Joe, az óriásgorilla (am.) 14.45 Jackie Brown (am.) 17,19.45 Az élet szép (ol.) 14.45,17.15,19.45 Szerelmes Shakespeare (am.) 13.30, 15.45, 18, 20.15 ÉLetem szerelme (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Édesek és mostohák (am.) 13.15, 15.30, 17.45, 20 A nő kétszer (am.) 14,16, 18 Az őrület határán (am.) 20 LLOYD: Good Will Hunting (USA-film): 18 óra. Dolcsi vita (USA-film): 20, 22 óra. RÁBA: Édesek és mostohák (am.) 15.30,17.45, 20. RÁBA EURÓPA: Ronin (am.) 17.30, 19.30 RÁBA PINCEMOZI: A cseh film 1968-1998 (cseh) 17, 19 FENYVES AUTÓSMOZI: Sziki-szökevény (am.) 21 Duba Gyula - Szabó Gyula: Tűzmadár Mesekönyvkísérlet A tudomány és technika fejlődésével egyre fontosabb feladat a szaknyelvek fejlesztése Nyelvtervezési feladatok Magyarországon NÉMETH ZOLTÁN A meséskönyvek általában nem azzal szoktak kitűnni, hogy olyan túlzottan kísérletiek lennének. Talán ebben a műfajban maradt fenn leginkább a történetmondás, illetve a történetmondás igénye mind az olvasók, mind az írók részéről. Duba Gyula nem olyan író, aki a „kísérleti"-nek nevezett irodalom vizeire evezne téma után. Azon írók közé tartozik, akik többször nyilvánossá tették már világlátásuk, írói módszerük lényegét, egyszóval azokat az eljárásokat, amelyekből megteremtik saját, egyedi, különbejáratú világukat. Duba a „valóságából eredezteti világlátását, a „valóság" számára az a hely, amely értelmezhetővé teszi írásait. Miért, mitől kísérleti akkor Duba Gyula könyve? Egy különös játék folytán, amelyet ez a próza a képekkel folytat: Szabó Gyula képeivel, festményeivel, akvarelljeivel. Nézegette, rakosgatta őket, s végül anynyira belefeledkezett a különös képi világba, hogy az megihlette őt. Egy történet jelent meg előtte a képek nyomán, pontosabban olyan sorrendbe rakta ezeket a képeket, hogy „az" a történet jelenjen meg, amelyet ő akart felépíteni, elképzelni. A képek egymásutánjából azután egy megható történet kerekedett ki, a kisiskolás fiúcskáról, Péterkéről és a Festőről, aki a képek nyelvén igyekszik közelférkőzni a kisfiú lelkéhez, s formálni azt. Dubának ez az opusza is, mint legtöbb műve, a szülőföld élménykörét járja be. Számára a szülőföld, a régi szokások, a falusi élet felelevenítése mind olyan erő, amely képes megtartani nemcsak az anyanyelvet és az identitást, hanem az emberséget, a humánumot is. Rám éppen azok a részek hatottak a leginkább, amelyekben a múlt feledhetetlen darabjai olyan ősi egységgé álltak össze. Ez az egység főleg azokban az allegorikus történetekben jön létre, amelyekkel a Festő meséi és ecsetvonásai által ismerkedhetünk meg. A Festő ezekkel a történetekkel megpróbálja visszavezetni a kisfiút „gyökereihez" megajándékozva az olvasót is a Festő falujának múltban gyökerező képeivel, de megdöbbenve tapasztalja, hogy a fővárosi kisfiú számára ez a világ nem a gyökereket jelenti, sőt: a cápák és cetek ismerősebbek számára, mint mondjuk a falu hétköznapjaihoz tartozó tehéncsordák, kecskék, lovak. És itt találkoztam ennek a könyvnek az erejével, mai életünk totalitásával. Duba láthatóan a felvilágosodás korabeli fejlődésregény lehetőségeiből indult ki, meseregényre alkalmazva azt. A szereplők párbeszédét átható tanítvány - mester viszony, az olvasók szerencséjére, legtöbbször nem a didakszis, hanem a képzelet kötetlen játékai, a fantázia keserédes tapasztalatai felé irányítják a befogadót. A tárogatóról még ma is sokat vitatkoznak a zenetörténészek. Annyi bizonyos, hogy ma ismert formája, megszólaltatását segítő mai fúvókája és mechanikája csak a múlt században alakult ki. Mindez azzal a reménnyel, hogy az ázsiai eredetűnek tartott fúvóshangszert a cigányzenészek is megkedveljék. DUSZA ISTVÁN Schunda V. József pesti hangszerkészítő jutott arra az ötletre, hogy "megtartva a tárogató kúpos keresztmetszetét egynyelvű klarinétfejet illeszt rá. A hangszer ennek következtében nem kvintel, ujjrendje olyan mint az oboáé. Hangszíne a klarinét és az angolkürt között helyezkedik el. Kissé fátyolos, sokszor nazális, de átütő erejű hang, mely bús dallamok, hallgatónóták előadására talán alkalmasabb, mint vidám, mozgékony témák játszására." (Siklós Albert: Hangszerek, hangszínek, Bp. 1941.) Miközben a tizenhétéves Agócs Sándor tárogatójátékát hallgatom sávolyi házuk szobájában, óhatatlanul felrémlik bennem gyermekkorom néhány estéje. Olyankor a nagynénémék lakta szülőházunk udvarán álló körtefa alatt üldögélve hallgattuk a harmadik szomszédból odahallatszó tárogató hangját. A különös érzéseket keltő, a mindennaposságtól meszsze eső hangszerszólót hallgató alig tíz éves gyerekként, semmit sem tudtam róla. Ma is csak anynyival többet, amennyivel a könyvek és a hangszer készítésével foglakozó sávolyi ezermester megismertettek. Agócs Béla igencsak bizalmatlanul fogad. Amolyan "ipari kémnek" gondol, aki majd kikérdezi és ellesi titkait, hogy aztán elkészítse az első tárogatóját. Rosszul mérte fel a helyzetet. 0 is tudja, hogy a dolog sokkal bonyolultabb annál, hogy egyetlen beszélgetés során kifürkészhetők lennének a titkok, a mesterfogások: - Apám juhász volt, s nemcsak játszott, hanem készített is tárogatókat. Pásztoremberi ravaszságát és keménységét nem vetette el akkor sem, amikor megöregedve abbahagyta a mesterkedést, s magamLANSTYÁK ISTVÁN Korábbi írásainkban megismerkedtünk a nyelvtervezés fogalmával, több, jobbára a rokon nyelveket érintő példán illusztráltuk e sokrétű tevékenység néhány mozzanatát, végül szóltunk a magyar nyelvtervezés általánosabb, stratégiai jellegű feladatairól. Ez alkalommal arról fogunk beszélni, milyen konkrét tennivalóink vannak a nyelvtervezés területén Magyarországon. Az egyik állandó, s a tudomány és technika fejlődésével egyre fontosabb feladat a szaknyelvek fejlesztése, a magyar nyelv különféle egyéb regisztereinek, stílusrétegeinek további kimunkálása, gazdagítása; ezt a tevékenységet a nyelvtervezési irodalom differenciáció-nak, ill. modernizáció-nak nevezi. Ami a szaknyelveket illeti, tudjuk, hogy a tudományos és műszaki fejlődés élvonalában az angolszász világ áll, különösen az Egyesült Államok. Ézért számos tudományágban tömegével jelennek meg új meg új angol eredetű elemek. A nyelvtervezés fontos feladata, hogy megpróbálja ezt a folyamatot - a nyelvészek és az egyes szaktudományok művelőinek együttműködésével - szabályozni. Vannak esetek, amikor az idegen szó közvetlen átvétele a célszerű megoldás, más esetekben inkább tükörfordítás alkalmazása vagy esetleg egy egészen más motiváltságű szó alkotása látszik megfelelőbbnek. A szaknyelvek fejlesztése nem csupán terminológiai kérdések megoldását jelenti. Szakembereink számos idegen nyelven olvasnak szakcikkeket, nem csoda hát, hogy az idegen szaknyelvi regiszterek különféle nyelvtani és stilisztikai jellegzetésségei is utat találnak magyar nyelvhasználatukba, ill. az általuk készített fordításokba. Ezeket balgaság volna mind elvetni. Annak eldöntésében, hogy mely kontaktusjelenségeket kell nyelvünkben támogatni, s melyeket kellene inkább fordítási hibának tekinteni, a nyelvtervező sok esetében segítségére lehet az illető szakterületet művelő szakembernek. A nyelvtervezés feladatai közé tartozik a személy-, hely- és intézménynévadás szabályozása is. Ami a személyneveket illeti elegendő, ha példaként megemlítjük azt a tényt, hogy számos szülő új, eddig nem anyakönyvezett nevet szeretne adni gyermekének. A kért név elfogadhatóságának eldöntésében fontos szerepet játszhat az a nyelvész szakember, aki ismeri a mai magyar személynévrendszer előzményeit, változási tendenciáival is többé-kevésbé tisztában van, s a névesztétika kérdéseiben is eligazodik. Folyamatosan akadnak tennivalók a helynevek és intézménynevek szabályozása terén is, hiszen korábban önálló települések egyesülhetnek, vagy éppenséggel addig valamely más telepiilséhez tartozó puszták faluvá nőve önállósulhatnak, nem beszélve az új utcák és más közterületek keletkezéséről. Intézmények, szervezetek, vállalkozások megalakulása szintén névadással jár; itt is szükség lehet a nyelvész segítségére. Állandó feladat a helyesírás karbantartása is; afölött való őrködés, hogy az ne távolodjon el túlságosan az élő nyelvhasználattól, ugyanakkor megmaradjon szükséges állandósága is, amely lehetővé teszi a korábbi szabályok szerint írott szövegek könnyű olvashatóságát. Szükség volna továbbá a magyar helyesírás megreformálására, egyszerűsítésére is, főleg ami az egybe- és különírást, valamint a földrajzi nevek helyesírását illeti. Előző alkalommal már említettük nyelvtervezésünk egyik fontos teendőjét, nyelvünk további - és az eddiginél jóval radikálisabb - nemzetköziesülésének (indoeuropeizálódásának) elősegítését, ami a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag nyelvünk szókészletének, sőt részben nyelvtani rendszerének, valamint különféle regisztereinek az angol nyelvéihez való hozzáigazítását jelenti annak érdekében, hogy a magyar és az angol nyelv viszonylatában könnyebbé váljon a kölcsönös fordíthatóság és a két nyelv elsajátítása egymás beszélői számára. Előzményként és követendő példaként állhat előttünk a 18. század utolsó harmadának, ill. a 19. század első felének nyelvújító mozgalma, amely ugyanezt a feladatot végezte el - az akkori idők nyelvpolitikai viszonyainak megfelelően - elsősorban a német nyelv viszonylatában. Ez a folyamat egyben a Kárpátmedencei nyelvi egység megerősödését is szolgálná, hiszen a peremállamok magyarságának nyelve a magyarországinál nagyobb mértékben indoeuropeizálódott a többségi (indoeuróai) nyelvek hatására. szerváltás utáni első esztendőkben megjelent tárogatófelvételeket tartalmazó lemezek segítettek valamelyest a dolgon, de a hangszer igazából nem került nagyon a köztudatba. Agócs Bélának vannak titkai, amelyeket talán majd fiának ad át. Sanyit mindazok ismerhetik, akik megfordultak a Duna Menti Tavaszon, a füleki palócfesztiválokon, a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedőn. Azt mondja az apja, hogy nem akart tanulni, nem akart a zeneiskolába járni, így kottát sem olvas, csak hallás után játszik. Tehetségesen. Lassan katonának viszik, s aztán ki tudhatja, mi lesz belőle, mi lesz a tehetségével... Beszélgetésünk közben kuncsaft érkezik, egy megjavított klarinétért jött. Van valami furcsa a zenész úrban. Keménykedik, nyeglén beszél, s mindenáron a mester munkáját fitymálja. Nem véletlenül, hiszen azok közül a kivagyi cigányzenészek közül való, akik nyugatra járnak muzsikálni. Sanyinak viszont felcsillan a szeme, amikor a véleményét kérdezem: - Szeretnék én is zenekarban játszani. Azt biztosan lehet, de kottaolvasás nélkül amolyan úri zenészként, eléggé nehéz lesz, mondom neki a tényállást. Édesanyja szerint is hiába a szó, mert most Sanyi azt hiszi, hogy mindig így lesz. Hívják, viszik fellépni, itt-ott még keresnek is valamit a szereplésekkel, de a nagy pénzeket mások találják meg. Akkor is készültek egy gyetvai folklórfesztiválra. Jó másfél héttel később valahol Esztergom felé autózva véletlenszerűen hallottam meg, hogy egy szlovák rádióadón sugározzák a fesztiválon készült hangfelvételt, amelyen "Alexander Agócs" tárogatózott. S akkor az élet dolgainak váratlan fordulataira gondoltam - remélem - csupán véletlenszerűen. A kuncsaft vitatkozik, kioktat, de Agócs Béla,az ezermesterek nyugalmával cáfol. (A szerző felvételei) Sanyi nagy kedvvel fújja a tárogatót hoz vettem szerszámait. Láttam a szemében, hogy igencsak kételkedik bennem. Majd amikor megmutattam neki az első tárogatómat, forgatgatta, nézegette, s nagyokat morgott és hümmögött. Akkor már tudtam, hogy valami sikerült, ha nem is tökéletes. Nekem később egy a Stowasser budapesti gyárában készített tárogató adta az alapot. Ehhez szabom a mostaniak méreteit is. Megmutatja a már egész kirakatravaló hangszergyűjteményt. - El kellene adni valakiknek, csakhát nincs nagy kereslet. Sokan vannak, akik még játszanak, hiszen néhány éve a tárogató mai formájának a kialakulása századik évfrodulóján Nyíregyházán rendezett találkozón nyugati magyarok is résztvettek. Csakhát elfogynak a gömöri és nógrádi pásztorok, akiknél szinte népi hangszer volt a tárogató. Az a majd négy évtized sem használt a hangszer népszerűségének, amikor tiltották. Mondván: csökevényes nosztalgiákat, a kuruckor iránti sóvárgást, műmagyarkodást gerjeszt. Talán a rend-