Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)
1999-03-01 / 49. szám, hétfő
10 SPORTVILÁG ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 1 A Philadelphia Flyers az egyik legesélyesebb csapat az észak-amerikai profi hokiligában a Stanley Kupa elhódítására; kezdetben házról házra jártak játszani Soha jobbkor nem kaphatnak szárnyra Lasse Kjus és Hermann Maier csatája az alpesisí Világ Kupában vélhetően csak az utolsó, Sierra Nevada-i viadalon dől el, addig is érjük be az esélylatolgatással Ki lesz az MARCEL MERČIAK Szinte biztos, hogy a Kristályglóbusz tulajdonosa vagy a norvég Lasse Kjus vagy az osztrák Hermann Maier lesz, ám az idei alpesisí Viág Kupa-sorozat végső győztesének nevét csak az utolsó viadalon, Sierra Nevadában tudjuk meg. A vaili világbajnokságon mindenki meggyőződhetett róla, hogy mindkettőjüknek ugyanannyi az esélye. Herminátor volt az első számú sztárjelölt a coloradói síközpontban (1989-ben rendeztek itt vébét). Lasse Kjusszal „ex aequo" (közösen) szerzett aranyérmet szuper-óriásműlesiklásban. Századmásodpercre megegyezett az idejük - ami világunikum a sportág történetében. A szuper-G-n elért eredményüknek köszönhetően mindketten esélyesek voltak a „királyi szám", a lesiklás megnyerésére. Maier ezúttal felülmúlta skandináv vetélytársát, többek közt azért, mert „mindent vagy semmit" alapon versenyzett, kockáztatott, nyert. A két aranyérem után tehát lehetősége nyílt a mesterhármas elérésére, ami utoljára a svájci Erika Hessnek sikerült az 1982-es világbajnokságon Schladmingban. Maier, a naganói aranyember Vailben is a trónra ül? Kjus válasza határozott volt, Herminátort egy csapásra, könnyedén kiszorította az alpesi síelők ranglistájának az éléről. egy idényben letöltött büntetés terén ő a bajnokság abszolút csúcstartója: 1975-ben 472 percre „ítélték", ezen kívül még öt alkalommal lett az NHL legbüntetettebb játékosa. Bob Kelly és Don Salesky is igyekezett lépést tartani a Kalapáccsal, a Repülősök rövid időn belül erőszakosságukról lettek hírhedtek, amely gyakran súrolta a durvaság határát. Annál meglepőbb, hogy olyan kivételes egyéniség került a csapatba, mint Bobby Clark. Huszonhárom évesen megkapta a kapitányi karszalagot, 1972 és '76 között háromszor szolgálta meg az idény leghasznosabb játékosát illető Hart Trophyt. A Flyersnél eltöltött 15 éves pályafutása alatt nyolc idényben ő ütötte a csapat legtöbb gólját. Kemény, de ugyanakkor eredményes társaságot vezényelt; 1974ben a Flyers bejutott a Stanley Kupa döntőjébe, ahol a Boston Bruinsba botlott. Fred Shero, a New York Islanders kor,ábbi hátvédje irányította a csapatot a kispadról. A Repülősök a Bobby Clark-Bill Barber-Reggie Leach csatársorra támaszkodott - sikerrel. A Philadelphia összesítésben 4:2-re győzött. Egy évre rá sem szalasztotta el a lehetőséget, a fináléban a Buffalo Sabresnél bizonyult jobbnak, az eredmény megint 4:2. Sőt, egy karnyújtásnyira volt a mesterhármastól ám az utolsó ellenfél túl kemény falat volt. A Montreal Canadiens Guy Lafleurrel az élen minden tekintetben túltett a Flyersen, amely harmadik Stanley Kupadöntőjében 0:4-re veszített. A Philadelphia helyett a Montreal kapott szárnyra, négy évig uralta a trónt. Ellenkezőleg, a Flyers holtvágányra került. Csak az agresszivitás maradt a régi: 1978. április 6-án a Detroit Red Wingsszel hozta össze a sors. Dave Schultot kilencszer állították ki, ötször 2 percre, kétszer 5-re, kétszer pedig 10-re. Két harmadot töltött „kalodában", ami nehezen megdönthető teljesítmény az észak-amerikai hokiligában. HáGólveszély a Philadelphia kapuja előtt; 88-as számmal az NHL egyik nagy sztárja, Eric Lindros rom éwel később 2621 percet ültek a Philadelphia játékosai a „szégyenpadon" - a csapat mégis bejutott a Stanley Kupa döntőjébe. Nem járt szerencsével, ismét olyan ellenfél került az útjába, amely négy éven át tartó sorozatot indított: a New York Islanders. Kemény belemenéseikről regényeket lehetne írni, de az európai hokisok másképp válaszoltak a durvaságokra, az egyik legtechnikásabb közülük kétségtelenül a svéd Borje Salming volt. A hazai favágók joggal tartottak az európai zseniktől. Ezt Salming a saját bőrén tapasztalta. Sokat kellett elviselnie, de a haragját inkább gólokkal, illetve gólpasszokkal vezette le. Schult távozása után Salming honfitársa, Holmgren vette át a stafétabotot. A Flyers még 1985-ben, '87-ben és '97ben jutott a Stanley Kupa döntőjébe, de valamennyiszer elpuskázta a dolgot. Különösen az 1987-es döntő volt drámai: a hetedik mérkőzésig tartó maratont az Edmonton Oüers nyerte, Gretzky, Messier, Tikkanen és Kurri segítségével. Tíz évre rá a Detroittal nem tudott megküzdeni, amelynél abban az idényben többek közt Fetyiszov, Larionov, Coffey és Yzerman szolgált. A szakemberek komoly reményeket fűznek a megfiatalodott Repülősökhöz. Jelenleg a „Megrontott légióra" épül, ezen LeClairt, Lindrost és Brind'amourt kell érteni. Szó szerint rettegésben tartják az ellenfél védelmét, LeClair és Lindros stabil tagja a kanadai pontozás élmezőnyének - általában váltják egymást a 2-3. helyen. Rod Brind'amour csak egy hajszállal marad le tőlük. Persze, a többieket sem kell félteni, így például a hátvéd Desjardins-t vagy Hextall kapust. Ne feledkezzünk meg a cseh olimpiai bajnokról, a naganói döntő egyeden góljának szerzőjéről, Svobodáról. Nekik köszönhetően idén a Philadelphia az egyik legesélyesebb csapat a trófea elhódítására. Mérlege önmagáért beszél: két arany- (szuper-G, óriásműlesiklás) és három ezüstérem (lesiklás, kombináció, műlesiklás). A legrosszabb hely, amit elért, a második volt. Páratlan és hihetetlen! Honfitársával, KjetU André Aamodttal (a kombináció győztese) utolérte a vébék történelmi ranglistáján a luxemburgi Marc Girardellit. Mindhárman 13 érmet szereztek. Aamodt gyűjteménye is imponáló: világbajnoki érmeit az utóbbi öt év Lasse Kjus stílusa szebb, mint Hermann Maieré. alatt szerezte, ezen kívül öt olimpiai érem tulajdonosa. „Ideje ünnepelni, hiszen számomra remekül zárult a vébé. De elhihetik, két nap múlva már nem is fogok rá emlékezni" mondta a műlesiklásban elért második hely után Kjus. A finn Kalle Palauder jobban vette a kapukat - hazájában ő az első síelő, aki ebben a számban világbajnoki érmet szerzett. A két hóbálványt most léptennyomon egymáshoz hasonlítgatják. Hermann nem érte be azzal, hogy világbajnoki aranyérmével kiegyenlítette naganói mérlegét. A harmadik lehetőség azonban egy rossz mozdulat miatt nem sikerült, az óriásműlesiklás során elesett. „Nem vagyok túl lelkes emiatt, de örülök, hogy bebizonyítottam: ha egyszer végigcsúszom, utolérhetetlen vagyok" - mondta az egészséges önbizalom hevében Herminátor, akinek maga Terminátor, Arnold Schwarzenegger is gratulált. „Te a dombokat tartod rettegésben" - mondta Schwarzi. Szép kis bók a Colorado-hegység alatt... Lasse más tészta, őt északi fából faragták. Higgadt, megfontolt, ugyanakkor vakmerő. Stílusa szebb, mint Maieré. Minden egyes számban megtanulta a legnehezebb fogásokat - ami nem egy élenjárónak okoz gondot. Végleg felzárkózott az olyan igazi ászok mögé, mint Sailer, Killly, Thoeni, Stenmark, Girardelli, Aamodt vagy a Zubriggen fivérek. Az elmúlt években a 28 éves Kjus, Aamodttal együtt a norvég válogatott vezéregyénisége lett. Vakmerő stílusuknak köszönhetően „Attacking Vikingsnek", vagyis Támadó Vikingeknek nevezik őket. Már az 1990/91-es idényben hallatott magáról, amikor a VK-sorozat végső elszámolásánál a kilencedik helyen végzett. Első VK-viadalán, Saalbachban tizedik lett a műlesiklók között. Kezdetnek nem rossz, ám röviddel ezután megsérült, így hosszú ideig csak ágyból nézhette a versenyeket. Áz albertville-i keretből (1992) ki kellett hagyni. Csapattársai az ötkarikás játékokon két aranyAligha kezdődhetett volna szebben a Philadelphia Flyers („Repülősök") élete az NHL-ben. A tengerentúli körforgásba 1967. június 5-én lépett be. Philadelphia, Pensylvánia ipari központja több mint kétmillió lakost számlál, ebből 17 077-nek jut hely a Spectrum Hallban, a Flyers stadionjában. MAREK SVÁTEK A bemutatkozás jelesre sikerült bár a stadion tetőszerkezete az alapszakasz vége előtt beszakadt, így a csapat házról házra járt játszani. Ez nem jelentett különösebb hátrányt, gond nélkül megnyerte a Nyugati főcsoportot. A várakozáson felüli kezdet a szurkolókat sem hagyta hidegen, szép lassan kezdték benépesíteni a lelátókat. Végül a Flyers a negyeddöntőig jutott, ahol a New York Islanders búcsúztatta. Szebb kezdést nem is várhattak volna a Philadelphia vezetői, ráMinden jó, ha jó a vége adásul a játékosok nagyon buzgók voltak. Bill Putnam klubelnök, Norman „Bud" Poile főmenedzser és Keith Alen edző teljes gőzzel munkához látott. A kaput Doug Favell és Bernie Parent felváltva őrizte. Az utóbbiból vált az NHL egyik legjobb kapusa: 1974ben és '75-ben neki ítélték a Vezina Trophyt. A hátvédsorban Edy Van Impe és John Miszuk tartotta a frontot, míg elöl Pat Hannigan és Lon Angotti (az Flyers első csapatkapitánya) veszélyeztette leginkább az ellenfél kapuját. Rajtuk kívül Joan Garthier, Britt Selby, ületve Garry Peters alkotta a csapat gerincét. A klub később leszerződtette a 39 éves Larry Zeidelt is, aki leginkább a büntetőpadon eltöltött perceiről volt ismert. Zeidel jelenléte - mellesleg Sziklának becézték - nagy mértékben befolyásolta a Philadelphia sorsának alakulását. A hokicsapat fokozatosan bunyósok társaságává alakult, ezért „őrülteknek" vagy „főutcái huligánoknak" hívták őlcet. Ebben David Schultz, a „Kalapács" keze is benne volt; az (TA SR) és egy bronzérmet szereztek, valamint több olimpiai pontot. Bármennyire örült is a nemzet, Kjusnak a lelke mélyén fájt, hogy Aamodt, Furuseth, Thorsen és Skaardal ( árnyékában maradt. Ám rövidesen összeszedte magát: az 1993-as világbajnokságon egyedül ő tudta megelőzni Aamodtot - kombinációban. Egy évre rá megismétlődött az eset, Kjus odahaza, a lillehammeri olimpián győzte le Aamodtot, és nyert aranyérmet. Kombinációban. Ez a szám mindig is norvégoké volt. Lillehammerben Kjus, Aamodt, Nilsen volt a sorrend. A norvégok több olimpiai érem nem termett a lejtőkön. Kjus hat esztendeig várt az újabb világbajnoki címre. 1996-ban Sierra Nevadában, egy éwel később Sestrier-ben állt a dobogó legmagasabb fokára. Kjus maga is elismeri, hogy az összetett Világ Kupa-győzelemnek sokkal nagyobb az értéke, mint egy egyszerű világbajnoki címnek. Kristályglóbuszt már nyert egyszer, az 1995/96os szezonban. Lasse Kjus szeretne lenni az évszázad utoló VK-győztese. Ebbe, persze Hermann Maiernek is lesz beleszólása. Meglátjuk, ki nevet a végén. Lasse Kjus állítja, az összetett Világ Kupa-győzelemnek sokkal nagyobb az értéke, mint egy egyszerű világbajnoki címnek (TA SR)
