Új Szó, 1999. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1999-03-08 / 55. szám, hétfő

SPORTVILÁG ÚJ SZÓ 1999. MÁRCIUS 8. Siváran kezdődött a Pittsburgh Penguins pályafutása, a 80-as években szóba jött, hogy kiszáll a bajnokságbó; mára szerencsére teljesen más a helyzet Kint a mélyvízből, közel a továbbjutáshoz Sokáig hat klub alkotta az észak-amerikai profi hokiliga mezőnyét, az első komoly bővítésre csak 1967-ben került sor. Ekkor egy tucatra nőtt a klubok létszáma. Az újoncokat természetesen nem találomra választották ki. MARIÁN PÁLEŠ Alapvető követelmény volt, hogy a jelöltnek megfelelő anyagi háttere és minél nagyobb létszámú közönsége legyen, továbbá nem ártott, ha saját, jól felszerelt stadionnal rendelkezett. Ja, a játékosok? Azokat majd becserkészik valahonnan - gondolták a profi bajnokság szervezői. Mindezen követelménynek a Pittsburgh Penguins is megfelelt. A 3 millió lakosú iparváros Pennsylvánia nyugati felén terül el. Acélgyára messze földön híres. Már jóval "a Penguins (Pingvinek) megalakulása előtt űzték a sportot a városban. Az 1925/26-os idényben Pittsburgh Pirates néven indult egy csapat az NHLben, de nem bírta sokáig, 1930ban kiesett. A szurkolók 37 évet vártak, hogy újra legyen miért ellátogatni a stadionba; a Pittsburgh 1967. június 5-én kapott engedélyt, a Los Angeles Kings, a Philadelphia Flyers, a California Seals, a Minnesota North Stars és a St. Louis Blues társaságában. Siváran kezdődött a csapat pályafutása, az első években inkább csak álmodhatott a playoffról. A 18 ezer embert befogadó Civic Arena ekkor még szinte kongott az ürességtől. Csak olyankor telt meg zsúfolásig, ha mondjuk Eric Clapton, Billy Joel, Rod Stewart vagy éppen a Metallica lépett föl. Mivel a csapatnak rendszerint az utolsó hely jutott a csoportban, a klub tulajdonosai futószalagon váltották egymást. Egy évvel azután, hogy a Penguins belépett a bajnokságba, egy michigani részvénytársaság vásárolta meg. Három évre rá egy helybéli csoport tulajdonába került, melyet Thayer Potter vezetett, ám 1975. június 13-án csődöt mondott a vállalata. Ekkor lépett akcióba Albert Savillo, Wren Blair és Ottó Frenzel. Megvásárolták az eladósodott céget, így próbálták kimenteni a Pingvineket a mélyvízből. Jelenleg Thomas Ruta, Howard Balvin és Roger Marino a tulajdonos. A csapat 1967. október 11-én játszotta le első mérkőzését: szerény 9 ezer néző előtt l:2-re kikapott a Montrealtól. Andy Bathgate ütötte a Pingvinek első és egyetlen gólját. Ő volt az akkori társaság legkiemelkedőbb játékosa, főleg gyorsasága, pontos passzai és erős lövései tették naggyá. A legnagyobb sztár mégsem Bathgate, hanem Jean A csapat 1967. október 11-én játszotta le első mérkőzését. Denis Pronovost volt, aki 1968ban érkezett a Pittsburghbe. Tíz év alatt 753 találkozón szerepelt, 5 alkalommal a legtöbb gólt ütötte, és ugyanennyiszer volt a legeredményesebb Pingvin. Ebben a klubban fejezte be pályafutását Pete Mahlovich és Rick Kehoe - utóbbi szintén tíz évig szolgált, s máig a csapat legjobb csatárai közé tartozik. Pozitív statisztikák ide vagy oda, ezek a játékosok sem tudták felvirágoztatni a klubot. Egyetlen reménysugár az 1969/70-es idény volt, amikor a Penguins a második helyen végzett a divízióban, elsősorban Michel Bierenek köszönhetően. A szurkolók és a klub vezetői azonnal felkapták a fejüket, hogy végre egy tehetséges fiatalemberrel van dolguk. Briere 76 mérkőzésen szerepelt az alapszakaszban, 12 gólt ütött és 32 gólpasszt adott. O lett a szezon legjobb újonca. Egy szerencsétlenség azonban végleg megpecsételte sorsát; 1971-ben, autóbaleset következtében meghalt. A 21-es számú mezet, azóta Pittsburgh-játékos nem viselheti. Sajnos már nem voltjelen, amikor csapata bejutott az elődöntőbe. Mindenki azt képzelte, ezentúl szebb idők várnak a Pingvinekre, de tévedtek. A 80-as években szó volt róla, hogy a klub kiszáll a bajnokságból. Az elképzelés szerint New Yorkba költözött volna. Majd jött 1984. június 9., amikor a szokásos évi draftoláson Pittsburgh-be szerződött Mario Lemieux. Valamennyi klub megpukkadt az irigységtől, hiszen mindenki magáénak akarta Lemieux-t. Hogy miért? Az előző szezonban 70 mérkőzésen 133 gólt ütött, összesen 282 pontot szerzett a Laval Voisins színeiben. A Quebec Nordiques mindhárom Šťastnýt fölajánlotta Marioért cserébe, de hiába kopogtatott, ugyanúgy kosarat kapott, mint a Minnesota, a New York és a többiek. Ed Johnston főmenedzser nagyon is tisztában volt a fiatal játékos képességeivel. Szupermario az első találkozóján góllal mutatkozott be, ekkor az időmérő"még csak 2 perc 59 másodpercet mutatott. Sőt, első pontját a 18. másodpercben szerezte, amikor gólpasszt adott. A rakétarajt után jöttek az újabb gólok és a gólpasszok - 1985. április 7-én századik pontját is megszerezte. Ugyanabban az évben az Ali Starmérkőzés legeredményesebb játékosa lett, s megkapta a bajnokság legjobb újoncának járó Calder Trophyt. Egy vitrinrevaló díjat ítéltek még neki az évek során, 1988-ban a következőket: Art Ross Trophy (a legeredményesebb játékos), Hart Trophy (a leghasznosabb játékos) és a Lester B. Pearson Trophy (a játékosok szövetségének díja). Az 1990/91 és az 1993/94-es idényt leszámítva mindig kevesebb mint 30 alkalommal lépett jégre, de több mint 100 pontot gyűjtött. Ennél is többre vihette volna, ha az egészsége engedi. Sorozatos A főszerepben Jaromír Jágr. Jó vásárt csinált vele a Pittsburgh hátgerincproblémái és a Hodgkinson-kór miatt az 1994/95ös évadban egy találkozón sem játszhatott. Betegszabadsága alatt nemegy kellemetlen kezelésen esett át. A visszatérése azonban fenomenális volt: 1995. október 26-án ötszázadik gólját ütötte, majd másfél évvel később a hatszázadikat. Harmadszor is megkapta a Hart Trophyt. Búcsúmérkőzése 1997. április 26-ára esett, a Pittsburgh 3:6 arányú vereséget szenvedett a Philadelphiától és nem jutott tovább. Mario Lemieux 745 mérkőzésen 613szor volt eredményes és 881 gólpasszra futotta erejéből. A legnagyobb sikert azonban a két Stanley Kupa jelenti (1991, 1992) számára és a klub számára is. Lemieux mellett Jágr, Francis, Trottier, Borque és Barraso alkotta a csapat gerincét. Először 1991-ben a Minnesota North Stars ellen kellett bizonyítaniuk. Mindenki sima Pittsburgh-győzelmet jósolt, de az első találkozót a Minnesota váratlanul 5:4-re megnyerte. Bár a Pingvinek kiegyenlítettek, a következő összecsapást Lemieux 745 mérkőzésen 613 gólt és 881 gólpasszt adott. megint elveszítették - igaz, ekkor sérülés miatt Lemieux kimaradt a buliból. Jót tett a pihenés, a későbbiekben mindig jégre lépett; az utolsó mérkőzésen a Pittsburgh 8:0-ás csapást mért ellenfelére. Röviddel ezután Bobby Johns edző elhunyt. Helyét Scotty Bowman vette át. Másodszorra már nem (TA SR) volt olyen könnyű a Pingvinek dolga. A rájátszás első fordulójában 1:3 arányú vesztésre állt a Washington Capitalsszel szemben. Végül a Pittsburgh 4:3-ra fordított, a fináléban a Chicago Black Hawksnäk mutatta meg, ki az úr a házban, összesítésben 4:0-ra győzött. Mario Lemieux visszavonulását nagy parádé kísérte. A csúcs az volt, amikor az utcát, amelyen a Civic Arena áll, 66 Mario Lemieux Place Pittsburgh-re keresztelték. Ma már a cseh Jaromír Jágr a társaság húzóembere. Könnyíti a helyzetét, hogy körbe van véve honfitársaival: Jan Hrdina, Robert Lang, Jiŕi Šlégr, Martin Straka, sőt, egy szlovák segítség is akad, Richard Döme személyében. A jenkik közül Prenger és Barras érdemel említést. Jaromír Jágr a Washington ellen debütált, mindjárt az első támadósorban kapott helyet, és az első európai játékos, aki megkapta az Art Ross Trophyt Két briliánsgyűrűvel jó érzés kapitánynak lenni MAREK SVÁTEK Mario Lemieux távozása után a cseh Jaromír Jágmak jutott a húzóember szerepe. Ahogy megkapta a kapitányi C-jelzésű mezt, máris a figyelem középpontjába került mind a csapattársai, mind az ellenfél játékosai közt. Hamar megbarátkozott a gondolattal, kezdett jobban odafigyelni, mit, hogyan csinál. Már nemcsak a kapura lövései jelentenek veszélyt, ha teheti minden akcióból kiveszi részét. Magabiztosan vezeti az NHL legeredméMagabiztosan vezeti a legeredményesebb játékosok listáját. nyesebb játékosainak listáját, arra pedig mérget lehet venni, hogy pontjainak számát a rájátszásban is növelni fogja, mert a Pittsburgh már biztos továbbjutónak tűnik. Jaromír Jágr egy Kladno környéki kis faluban, Švernov-Hnidousyban született 1972-ben. Abban az esztendőben, amikor Csehszlovákia jégkorong-válogatottja megfújta a szovjetektől a világbajnoki címet. Első hokiélménye a Cabarna-tóhoz fűződik, amelyen hároméves korában csúszkált a szüleivel. Még mielőtt beíratták volna az általános iskolába, rendszeresen eljárt edzeni. Amikor a kladnói csapat edzője megkérdezte édesanyjától, mikor kérjék ki fiát az iskolától, a mama elnevette magát és közölte, ne csináljanak belőle gondot, Jaro még óvodás. . A Pingvinek sztárja fiatalon is kiemelkedett a többiek közül: rendszerint ő nyerte a különböző ügyességi versenyeket. Nem okozott neki nehézséget, ha az idősebbekkel kellett összemérnie tudását. A zsenge gyerekek korosztályában sokáig ő volt az egyetlen játékos, aki képes volt megemelni a korongot. Legszigorúbb edzője az édesapja volt. Ma már tudjuk, érdemes volt gyötörni Jaromírt, napi 100 fekvőtámaszt és több mint ezer guggolást csinált. Gyakran előfordult, hogy a Kladno 7-8 góllal lemosta a jégről ellenfelét, s az összes gólt Jágr ütötte, vagy legfeljebb egyet csapattársa. Szinte minden korosztályos bajnokság legjobbja volt. Nagy örömet szerzett neki, hogy 1985-ben Csehszlovákia lett a világbajnok, de ennél is jobban elbűvölte a kanadai válogatottban szereplő 20 éves Mario Lemieux játéka. Főleg azok után, hogy Kanada 3:1 arányban legyőzte a Szovjetuniót, s a tengerentúliak mindhárom gólját Lemieux szerezte. Jágr mosolyogva emlékszik vissza azokra az időkre, amikor először lépett be a felnőttek öltözőjébe. Első kérdése az volt, ki mellett van szabad hely. A „nagyok" egy fotelra mutattak, ott nem ült senki. Jaronak gyanús volt, hogy a nevetnek, de a tantusz csak akkor esett le, miután benyitott a csehszlovák liga legeredményesebb játékosa, Milan Nový, és viccesen megkérdezte, miért foglalták el a helyét. És csodák csodájára a 15 éves Jágr nem pirult el. Első bajnoki mérkőzésén a Škoda Plzeň ellen lépett jégre, a Kladno 3:6-ra kikapott és J. J. a továbbiakban sem ütött gólt. Csak a 7. fordulóban tört meg a jég, a gólt a Tesla Pardubice kapusa, Dominik Hašek kapta. 17 évesen, 1989-ben került Jágr a válogatottba. Két másik reménységet, Robert Reichelt és Robert Holíkot is meghívták. Idővel a három tinédzser nem mindennapi támadósort alkotott. Ebben a felállásban novemberben mutatkoztak be a Szovjetunió ellen. Jágrék 1:2 arányban alulmaradtak, de játékukkal kellemesen meglepték a közönséget. A következő évben már hemzsegtek körülötte az NHL kémei, leginkább a Hartford Heawers érdeklődött, mert a klub egyik fő mecénása a ceh származású Ivan Lendl. Az 1990-es berni világbajnokságon főleg Jágr életét keserítették meg a pittsburghi játékosok. Később Paul Coffeytól megtudta, Bob Johnsson adta nekik parancsba, tegyék próbára. Kanada 5:2-re nyert, Jágr nem volt eredményes, mégis jó benyomást tett a Pittsburgh vezetőire. Az ünnepélyes draftoláson hetedik volt a sorban. Kladnóban nem lelkesedtek, sőt mindent megtettek annak érdekében, hogy Jágrt maradásra bírják. Hosszas huzavona után végül megegyeztek. Jágr amolyan csodabogárnak számított, mert az első európai játékos volt a Pingvinek között. Aggályai rögtön szertefoszlottak, amint Lemieux-vel összebarátkozott. Trottier és Cofey is támogatta. A Washington ellen debütált, 18 éves volt - az NHL mezőnyének legfiatalabbja. Az első támadósorban kapott helyet, ami nem túl szokványos újoncok esetében. Nyert is a Pittsburgh (7:4), de Jágr hozzájárulása nélkül. Első gólját hazai környezetben, a New Jersey Devils ellen ütötte. Három percig szünetelt a mérkőzés és az egész stadion Jágr nevét skandálta. „Jag" mindenkit elbűvölt. Ő volt az első európai, aki megkapta az Art Ross Trophyt (az alapszakasz legeredményesebb játékosának díját). Huszonhárom évesen, az 1994/95-ös idényben. Ekkor már két briliHuszonhat évesen megdöntötte Mike Cofey rekordját. áns gyűrű volt a tulajdonában. 1996-ban is ő volt a legeredményesebb, sőt megdöntötte Mike Cofey rekordját. Huszonhat évesen. Jaromír Jágr minden idők hetedik legeredményesebb európai játékosa a tengerentúlon. Ha egészsége is úgy akarja, öreg kontinensünk legjobb játékosa lesz az Új Világban. Csukott szemmel is csodákra képes. Jaromír Jágr magabiztosan az NHL legeredményeseebb játékosa. (TA SR)